Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-16 / 13. szám, szerda
A rozňovi Tesla vállalat dolgozói nagy gondot fordítanak az Innovációra, főként az alkatrészek gyártása terén. Termelésüket évente 15-20 százalékkal növelik. Az idén tovább fokozzák a technológiai és a gazdasági igényeket. A képen: Jaroslava Lušovjanová integrált áramkörökkel dolgozik. (Petr Berger felvétele - ČTK) Jobban hasznosítsuk a tudomány és technika vívmányait A gazdasági fejlődés igényes feladatai és feltételei a következő időszakban a tudományos-műszaki haladás eredményeinek sokkal határozottabb érvényesítését követelik meg. Ez az intenzív gazdaságfejlesztésnek és a munkatermelékenység állandó növelésének alapvető feltétele. Az elért eredmények elemzésével és a városi pártbizottságnak a tudomány és technika eredményei gyorsabb ütemű érvényesítésével kapcsolatos feladataival foglalkozott a bratislavai városi pártbizottság 1983 szeptemberében. Arra a következtetésre jutott, hogy a városi pártszervezet feltételei között sokkal határozottabban kell kihasználni a tudomány és technika eredményeit a hatékonyság növelése és a munka minőségének javítása során. A városi pártbizottság elnöksége azzal a céllal, hogy növelje a pártbefolyás hatékonyságát a tudományos-műszaki ismeretek gyorsabb gyakorlati érvényesítése érdekében, már 1982 februárjában jóváhagyta a tudományosműszaki haladás meggyorsításának programját Bratislava vonatkozásában. A kijevi pártbizottságnak a tudományos-műszaki fejlesztés területi irányítási rendszerével kapcsolatos tapasztalatait kihasználva, s ezeket saját ismereteivel bővítve a városi pártbizottság e Programba belefoglalta az ezzel kapcsolatos feladatokat, célokat és munkaformákat. A Program keretében szervezési struktúrákat hoztak létre a tu- dományos-múszaki fejlesztés meggyorsítására, mégpedig önkéntes tudományos-termelési társulások formájában, illetve a városi pártbizottság és az egyes városkerületi pártbizottságok munkacsoportjainak formájában. Szélesebb körben kezdték kihasználni a városi pártszervezet munkájában a programszerű megközelítéseket, és szélesebb körben teremtettek kapcsolatokat a bratislavai tudományos-kutatási munkahelyek és a termelővállalatok között. Az önkéntes társulások közül megemlíthető többek között a pe- dagógiai-kutató-tervező-termelési társulás a lakókörnyezet kialakítására, a petrolkémiai pedagógiai, kutató, termelési társulás stb. Noha e szervezési struktúrák létrehozása óta még nem telt el sok idő, már ma nyilvánvalóak előnyeik. Elsősorban az, hogy az egyes társulások tudományos, illetve kutatómunkahelyei emelték a műszaki fejlesztési feladatok megoldásának színvonalát és hozzájárultak a szakágazatok, illetve az egyes vállalatok prognózisainak, illetve fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásához. A Hegesztési Technika társulás például a Bratislavai Elektrotechnikai Művek számára kidolgozta a hegesztés fejlesztésének 2000-ig szóló előrejelzését. További eredmény, hogy szorosabbá vált a tudomány és termelés kapcsolata, jobb a műszer- és számítástechnika kihasználása. A Bútor elnevezésű társulás például megoldotta a számítástechnika kihasználásának egyes lehetőségeit a termelést előkészítő folyamatban. A bratislavai tudomá- nyos-műszaki társulások tevékenysége tehát eredményesnek mondható. A különböző vállalatok, intézmények, kutatóintézetek szakembereiből álló munkacsoportok által végrehajtott célprogramok a tudományos-műszaki haladás meggyorsításával kapcsolatos pártbefolyás bonyolultabb formáját képezik. A legjelentősebb, s egyúttal a legbonyolultabb célprogram A termékek és szolgáltatások minőségirányításának városi rendszere. E rendszer alapvető célja a termékek, a munkák és szolgáltatások minőségének javítása, hatékonyságuk növelése a népgazdasági szükségletek lehető legnagyobb mértékű kihasználása során. Továbbá a városirányítás gazdasági és társadalom- politikai gépezetének és szervei tevékenységének tökéletesítéséről van szó, mégpedig a minőséggel kapcsolatos szempontok figyelembevételével, illetve a tartalékok kihasználására irányuló feladatok teljesítésével. A városi pártbizottság olyan akciókat szervez, amelyek során ismereteket szerez a minőségfejlesztéssel kapcsolatos tervekről. Ezek az akciók már számos ismeretet hoztak a felszínre, olyanokat, amilyenek eddig >nem álltak a városkerületi pártbizottságok rendelkezésére. Többek között a minőség javításának irányvonalairól, a tudományos-műszaki fejlesztési tervek hozzájárulásáról a minőség javításához stb. A múlt év szeptemberében került sor például az ipari termékek és az építómunkák minőségének megvédésére, a szakemberekből álló bizottság előtt 27 ipari és 11 építőipari vállalat válaszolt a felvetett kérdésekre. Bebizonyosodik, hogy a céltudatos megközelítés a minőség javításában is jelentős sikereket eredményez. Komplex minőségirányító rendszereket hoztak létre például a Slovnaftban, a G. Dimitrov Vegyipari Művekben, a Figaróban és további bratislavai vállalatoknál. Megállapítható, hogy a célprogramok többsége teljesíti feladatát. Némelyik hatékonyabban, egyes programok esetében pedig még keresik a megfelelőbb végrehajtási formákat. A pártbefolyásnak ez a formája azonban egészében véve hatékonynak bizonyul, s ezért munkánk során tovább tökéletesítjük és fejlesztjük. ŠTEFAN BARTÄK, a bratislavai városi pártbizottság titkára Jogos igény - távközlésünk fejlesztése Az egyik legfontosabb lakossági szolgáltatás kétségtelenül a távközlés. Nem mindegy ugyanis, hogyan működik a posta, mennyi időbe telik, amíg levelünk, csomagunk eljut rendeltetési helyére, milyen a távbeszélő állomások sűrűsége, hol lehet és milyen minőségben venni a tévé és a rádió műsorát, idejében kapjuk-e kézhez újságjainkat, folyóiratainkat, hogy csak a leglényegesebb kérdéseket érintsük. Meny- nyiségi és minőségi igények kielégítéséről van ez esetben szó és nem vitás, hogy a távközlés eredményei javítják, hiányosságai pedig törvényszerűen rontják közérzetünket. Persze sok más területhez hasonlóan az anyagi és az egyéb lehetőségek itt is határt szabnak a gyorsabb fejlesztésnek. S ez - mi tagadás - annál jobban érzékelhető, mivel a távközlési feladatok évről-évre csakúgy növekednek, mint korunk emberének e szolgáltatással szembeni igényei. A feladatok nagyságrendjéről némi képet alkothatunk az elmúlt esztendő első félévi adatai alapján. A posta országos viszonylatban például 670 millió levelet, 14 millió csomagot és 75 millió pénzesutalványt kézbesített. Hat hónap leforgása alatt kétmilliárd 373 millió helyi telefonbeszélgetést bonyolítottak le automata kapcsolással. A Postai Hírlapszolgálat 1,87 milliárd lap- és folyóirat példányt juttatott el az olvasókhoz. Az ország területének immár a 95,1 százalékán vehető a tévé első csatornájának műsora, 70,6 százalékán pedig „bejön“ a második program is. S tudnunk kell, hogy az említett és a felsorolatlan egyéb adatok mögött roppant nagy munka, teljesítmény a háttér, amelyért őszinte köszönetét érdemelnek a távközlési dolgozók. Persze - s ezt talán ők tudják a legjobban - a növekvő lakossági igények többet és jobbat diktálnak. Talán legtöbb a panasz arra, hogy modern korunkban viszonylag lassú a levélkézbesítés. Magyarországról például a levélküldemények a csekély távolsághoz képest érthetetlenül négy-hét, sőt esetenként csak nyolc-tíz nap alatt érkeznek a címzettekhez. Sokszor hosszabb idő alatt, mint mondjuk a tengerentúlról. Az ilyesmibe aligha lehet beletörődni. A távbeszélőállomások sűrűsége ugyan megfelel az európai átlagnak, mi több, tavaly az év első felében számuk több mint ötvenezerrel gyarapodott, de a réseket ez sem tömi be. Ilyen rések, hiányosságok tapasztalhatóak főleg az új lakótelepeken, ahol a járulékos beruházások - egyebek között a posták, telefonközpontok építése - közismerten évekkel elmarad a lakásépítés mögött. így azután a mennyiségi fejlesztés ellenére néhány ezerrel szaporodott a telefonigénylők száma. Nyilván azon is változtatni kellene, hogy a leveleknek, a csomagoknak, az újságoknak ugyan csekély, de a nagy számuknál fogva mégis elhanyagolhatatlan hányada egyszerűen útközben elvész. Mondottuk már, hogy a költségvetés teherbíróképessége nem teszi lehetővé az említett és az egyéb hiányosságok megszüntetését egyik napról a másikra. Ez hosszabb folyamat kérdése. Ebbe szervesen beleilleszkedik a posta kézbesítő szolgáltatásának jelenleg már végbemenő korszerűsítése. Nevezetesen a további gépesítés és automatizálás programjának gondos megvalósítása. Ezen túlmenően kedvező változásokat, az adott lehetőségek jobb kiaknázását várhatjuk a távközlés dolgozóinak a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyétől. GÁLY IVÁN Javulás helyett visszaesés A BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAIRÓL Ha továbbra is korlátolt mennyiségű termelési források állnak rendelkezésünkre, minthogy ez így van, s a jövőben sem lesz másképp, ezentúl sem marad más választásunk, mint a tudományosműszaki ismeretek korábbinál gyorsabb gyakorlati alkalmazása. A tudományos-műszaki haladás gyakorlati megvalósítása viszont döntő többségben beruházásokkal történik. Maga a folyamat egy átfogó rendszer, megvalósításának módját megszabhatja a termelés kilépő hatásaiból szerzett ismeretanyag, a külföldön vásárolt licenc vagy know-how, s nem utolsósorban akár a feltaláló- és újítómozgalom sok-sok eredménye is. Persze, mindezt teljes egészében már korábban is alkalmaztuk, csakhogy kevésbé következetesen. Nem volt ez másképp a beruházások előkészítése terén sem, így aztán a kívántnál később helyezzük üzembe új kapacitásainkat, a kivitelezés időtartamát ilyen vagy olyan okok miatt rendre meghosszabbítjuk, nem érjük el a tervezett termelési paramétereket. Ez utóbbiból kerek egynegyednyi rész esik az új technológia elégtelen elsajátítására, a műszaki berendezések fogyatékosságaira és a megoldatlan műszaki feladatok megvalósítására. Mindezek alól ritka a kivétel, inkább csak rendhagyó! Követelmények A gyakorlat már többször igazolta, hogy a beruházások minősége és hatékonysága elsősorban a beruházói és tervezői előkészületen alapszik. Ebben előtérbe kerül a beruházó társadalmi felelőssége a beruházás irányának megszabásáért. Mint annak majdani használója felelős azért, hogy a tudományos-műszaki haladás eredményei mennyire mutatkoznak meg a beruházásban, felelős továbbá a tervrajzokban feltüntetett paraméterek meghatározásáért, a várható hatékonyság megszabásáért is. Ugyancsak pótolhatatlan a főtervező szerepe, amely felel a beruházás magas fokú hatékonyságáért és korszerűségéért. Mégpedig összehasonlítva azzal, ami abban a időben már létezik Csehszlovákiában az adott területen, de főként azzal, hogy várhatóan mi lesz a legkorszerűbb a világon a kapacitás üzembe helyezésekor. Ilyen összefüggések ismeretében kell javasolnia a beruházás tervezett paramétereit. E korántsem egyszerű követelmények gyakorlati megvalósítása állandósult fogyatékosságokat tár elénk. Ilyenek: a beruházási előkészületek nem készülnek kellő időelőnnyel, így aztán az esetleges vélemények figyelembe vételével a kivitelezés kezdetétől fogva, nem is számolhatnak; a beruházók felettes szervei olyan építkezések megvalósításához is hoz; zájárulnak, amelyekről nyilvánvaló, hogy nem lesznek hatékonyak; nem alkalmazzák a tudomány és technika legújabb ismereteit; több nyitott, kockázatos kérdés megoldatlan marad; nem elemzik kellőképpen a beruházás és a meglévő állóeszközök viszonyát. Elemzések, felmérések egész sora mutat rá egyértelműen arra, hogy a beruházások előkészítésének késését döntő többségben a fejlesztési koncepció tisztázatlansága okozza. A folyó évre vonatkozóan ez 60 százalékot, a jövő évi beruházások tekintetében viszont már 74,5 százalékot tesz ki. De csak a kötelező és összevont beruházásokon! Különben a tárcáktól a vállalatokig minden szinten jelentkező jelenségről van szó. Felszámolásához alapot ad az SZSZK kormányának 26/1983- as határozata. Helyzetkép Sokáig a megkezdett építkezések nagy száma kötötte le a beruházói és tervezői kapacitásokat. Beruházáspolitikánk új irányvonalának érvényesítése nyomán az építkezések előkészítésének javítását és hatékonyabbá válását vártuk. A Szlovákiai Tudományos- Műszaki és Fejlesztési Bizottság tavalyi szokásos felmérése azonban ezt nem igazolta. A javasolt beruházások még nincsenek teljesen összhangban népgazdaságunk döntő fontosságú fejlesztési programjaival. Elegendő tervezői kapacitás ellenére lemaradás mutatkozik a beruházások előkészítésében. Javulás helyett visszaesés állt be. Míg korábban a következő évre a beruházások 60-65 százalékát elfogadhatónak találták, tavalyra ez az arány 40 százalékra csökkent, a jövő évre vonatkozóan pedig csak tíz százalék. Ennek fő oka megint csak a fejlesztési koncepciók tisztázatlanságában keresendő. Viszont ezért sem mindig a beruházó a felelős. Indítéka országos vagy nemzetközi vonatkozású is lehet. Példa erre a bratislavai gyorsvasút, s a Slovnaft krakkoló üzemegysége is hasonló eset. Két év után született meg a végső döntés: Zálužíban és Bratislavában is felépül egy ilyen üzemegység. Mindezek ellenére fejlesztési koncepció azért létezhetett volna már korábban is! Manapság gondot okoz az energiaforrások és az építkezési terület előteremtése, a hulladék kérdésének megoldása is. Kivitelezőkből van elég. Csak éppen a beruházás első évében nagyon keveset vállalnak magukra. Optimális a ráfordítások tíz százaléka lenne, a valóságban ez az arány egy-négy százalék között mozog. Lényegében csak formálisan látnak munkához, majdnem semmit sem tesznek az első évben. A kivitelező általában a tervezőt is belekényszeríti ebbe a „játékba“. Például a bratislavai Slovnaftban a gázprogram megvalósításán öt hónap alatt mindössze százezer korona értékű munkát végeztek el. A Szlovákiai Tudományos Műszaki és Fejlesztési Bizottság arra törekszik, hogy az ilyen kis nagyságrendű feladatok ne kerüljenek be az éves tervbe. Igyekezetük, mint a példa is bizonyítja, nem mindig jár sikerrel. Egészében véve a beruházások előkészítésében még sok megoldásra váró gond létezik, bár, többet már sikerült eredményesen megoldani. Remélhetőleg a koncepciók tisztázásáért is felelős vezetők megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzése lesz az a tényező, amely alapvetően javíthat a mos tani helyzeten. J. MÉSZÁROS KÁROLY ÚJ SZÚ 4 1985. I. 16. [ KOMMENTÁLJUK ^
