Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-16 / 13. szám, szerda

A rozňovi Tesla vállalat dolgozói nagy gondot fordí­tanak az Innováci­óra, főként az al­katrészek gyártása terén. Termelésü­ket évente 15-20 százalékkal növe­lik. Az idén tovább fokozzák a techno­lógiai és a gazda­sági igényeket. A képen: Jaroslava Lušovjanová in­tegrált áramkörök­kel dolgozik. (Petr Berger felvé­tele - ČTK) Jobban hasznosítsuk a tudomány és technika vívmányait A gazdasági fejlődés igényes feladatai és feltételei a következő időszakban a tudományos-mű­szaki haladás eredményeinek sokkal határozottabb érvényesíté­sét követelik meg. Ez az intenzív gazdaságfejlesztésnek és a mun­katermelékenység állandó növelé­sének alapvető feltétele. Az elért eredmények elemzésével és a vá­rosi pártbizottságnak a tudomány és technika eredményei gyorsabb ütemű érvényesítésével kapcsola­tos feladataival foglalkozott a bra­tislavai városi pártbizottság 1983 szeptemberében. Arra a követ­keztetésre jutott, hogy a városi pártszervezet feltételei között sok­kal határozottabban kell kihasz­nálni a tudomány és technika eredményeit a hatékonyság növe­lése és a munka minőségének javítása során. A városi pártbizottság elnöksé­ge azzal a céllal, hogy növelje a pártbefolyás hatékonyságát a tudományos-műszaki ismeretek gyorsabb gyakorlati érvényesítése érdekében, már 1982 februárjá­ban jóváhagyta a tudományos­műszaki haladás meggyorsításá­nak programját Bratislava vonat­kozásában. A kijevi pártbizottság­nak a tudományos-műszaki fej­lesztés területi irányítási rendsze­rével kapcsolatos tapasztalatait ki­használva, s ezeket saját ismere­teivel bővítve a városi pártbizott­ság e Programba belefoglalta az ezzel kapcsolatos feladatokat, cé­lokat és munkaformákat. A Program keretében szerve­zési struktúrákat hoztak létre a tu- dományos-múszaki fejlesztés meggyorsítására, mégpedig ön­kéntes tudományos-termelési tár­sulások formájában, illetve a váro­si pártbizottság és az egyes vá­roskerületi pártbizottságok mun­kacsoportjainak formájában. Szé­lesebb körben kezdték kihasználni a városi pártszervezet munkájá­ban a programszerű megközelíté­seket, és szélesebb körben terem­tettek kapcsolatokat a bratislavai tudományos-kutatási munkahe­lyek és a termelővállalatok között. Az önkéntes társulások közül megemlíthető többek között a pe- dagógiai-kutató-tervező-termelési társulás a lakókörnyezet kialakítá­sára, a petrolkémiai pedagógiai, kutató, termelési társulás stb. Noha e szervezési struktúrák létrehozása óta még nem telt el sok idő, már ma nyilvánvalóak előnyeik. Elsősorban az, hogy az egyes társulások tudományos, il­letve kutatómunkahelyei emelték a műszaki fejlesztési feladatok megoldásának színvonalát és hozzájárultak a szakágazatok, il­letve az egyes vállalatok prognózi­sainak, illetve fejlesztési elképze­léseinek kidolgozásához. A He­gesztési Technika társulás például a Bratislavai Elektrotechnikai Mű­vek számára kidolgozta a hegesz­tés fejlesztésének 2000-ig szóló előrejelzését. További eredmény, hogy szoro­sabbá vált a tudomány és terme­lés kapcsolata, jobb a műszer- és számítástechnika kihasználása. A Bútor elnevezésű társulás pél­dául megoldotta a számítástechni­ka kihasználásának egyes lehető­ségeit a termelést előkészítő fo­lyamatban. A bratislavai tudomá- nyos-műszaki társulások tevé­kenysége tehát eredményesnek mondható. A különböző vállalatok, intézmények, kutatóintézetek szakembereiből álló munkacso­portok által végrehajtott célprogra­mok a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsításával kapcsola­tos pártbefolyás bonyolultabb for­máját képezik. A legjelentősebb, s egyúttal a legbonyolultabb cél­program A termékek és szolgálta­tások minőségirányításának váro­si rendszere. E rendszer alapvető célja a termékek, a munkák és szolgáltatások minőségének javí­tása, hatékonyságuk növelése a népgazdasági szükségletek le­hető legnagyobb mértékű kihasz­nálása során. Továbbá a városirá­nyítás gazdasági és társadalom- politikai gépezetének és szervei tevékenységének tökéletesítésé­ről van szó, mégpedig a minőség­gel kapcsolatos szempontok fi­gyelembevételével, illetve a tarta­lékok kihasználására irányuló fel­adatok teljesítésével. A városi pártbizottság olyan ak­ciókat szervez, amelyek során is­mereteket szerez a minőségfej­lesztéssel kapcsolatos tervekről. Ezek az akciók már számos isme­retet hoztak a felszínre, olyanokat, amilyenek eddig >nem álltak a vá­roskerületi pártbizottságok rendel­kezésére. Többek között a minő­ség javításának irányvonalairól, a tudományos-műszaki fejlesztési tervek hozzájárulásáról a minőség javításához stb. A múlt év szep­temberében került sor például az ipari termékek és az építómunkák minőségének megvédésére, a szakemberekből álló bizottság előtt 27 ipari és 11 építőipari válla­lat válaszolt a felvetett kérdésekre. Bebizonyosodik, hogy a céltu­datos megközelítés a minőség ja­vításában is jelentős sikereket eredményez. Komplex minőség­irányító rendszereket hoztak létre például a Slovnaftban, a G. Dimit­rov Vegyipari Művekben, a Figaró­ban és további bratislavai vállala­toknál. Megállapítható, hogy a célprog­ramok többsége teljesíti feladatát. Némelyik hatékonyabban, egyes programok esetében pedig még keresik a megfelelőbb végrehajtá­si formákat. A pártbefolyásnak ez a formája azonban egészében vé­ve hatékonynak bizonyul, s ezért munkánk során tovább tökélete­sítjük és fejlesztjük. ŠTEFAN BARTÄK, a bratislavai városi pártbizottság titkára Jogos igény - távközlésünk fejlesztése Az egyik legfontosabb lakossági szolgáltatás kétségtele­nül a távközlés. Nem mindegy ugyanis, hogyan működik a posta, mennyi időbe telik, amíg levelünk, csomagunk eljut rendeltetési helyére, milyen a távbeszélő állomások sűrű­sége, hol lehet és milyen minőségben venni a tévé és a rádió műsorát, idejében kapjuk-e kézhez újságjainkat, folyóiratain­kat, hogy csak a leglényegesebb kérdéseket érintsük. Meny- nyiségi és minőségi igények kielégítéséről van ez esetben szó és nem vitás, hogy a távközlés eredményei javítják, hiányosságai pedig törvényszerűen rontják közérzetünket. Persze sok más területhez hasonlóan az anyagi és az egyéb lehetőségek itt is határt szabnak a gyorsabb fejlesz­tésnek. S ez - mi tagadás - annál jobban érzékelhető, mivel a távközlési feladatok évről-évre csakúgy növekednek, mint korunk emberének e szolgáltatással szembeni igényei. A feladatok nagyságrendjéről némi képet alkothatunk az elmúlt esztendő első félévi adatai alapján. A posta országos viszonylatban például 670 millió levelet, 14 millió csomagot és 75 millió pénzesutalványt kézbesített. Hat hónap leforgása alatt kétmilliárd 373 millió helyi telefonbeszélgetést bonyolí­tottak le automata kapcsolással. A Postai Hírlapszolgálat 1,87 milliárd lap- és folyóirat példányt juttatott el az olvasók­hoz. Az ország területének immár a 95,1 százalékán vehető a tévé első csatornájának műsora, 70,6 százalékán pedig „bejön“ a második program is. S tudnunk kell, hogy az említett és a felsorolatlan egyéb adatok mögött roppant nagy munka, teljesítmény a háttér, amelyért őszinte köszönetét érdemelnek a távközlési dolgozók. Persze - s ezt talán ők tudják a legjobban - a növekvő lakossági igények többet és jobbat diktálnak. Talán legtöbb a panasz arra, hogy modern korunkban viszonylag lassú a levélkézbesítés. Magyarországról például a levélküldemé­nyek a csekély távolsághoz képest érthetetlenül négy-hét, sőt esetenként csak nyolc-tíz nap alatt érkeznek a címzettek­hez. Sokszor hosszabb idő alatt, mint mondjuk a tengerentúl­ról. Az ilyesmibe aligha lehet beletörődni. A távbeszélő­állomások sűrűsége ugyan megfelel az európai átlagnak, mi több, tavaly az év első felében számuk több mint ötvenezer­rel gyarapodott, de a réseket ez sem tömi be. Ilyen rések, hiányosságok tapasztalhatóak főleg az új lakótelepeken, ahol a járulékos beruházások - egyebek között a posták, telefonközpontok építése - közismerten évekkel elmarad a lakásépítés mögött. így azután a mennyiségi fejlesztés ellenére néhány ezerrel szaporodott a telefonigénylők száma. Nyilván azon is változtatni kellene, hogy a leveleknek, a cso­magoknak, az újságoknak ugyan csekély, de a nagy számuk­nál fogva mégis elhanyagolhatatlan hányada egyszerűen útközben elvész. Mondottuk már, hogy a költségvetés teherbíróképessége nem teszi lehetővé az említett és az egyéb hiányosságok megszüntetését egyik napról a másikra. Ez hosszabb folya­mat kérdése. Ebbe szervesen beleilleszkedik a posta kézbe­sítő szolgáltatásának jelenleg már végbemenő korszerűsí­tése. Nevezetesen a további gépesítés és automatizálás programjának gondos megvalósítása. Ezen túlmenően ked­vező változásokat, az adott lehetőségek jobb kiaknázását várhatjuk a távközlés dolgozóinak a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyétől. GÁLY IVÁN Javulás helyett visszaesés A BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAIRÓL Ha továbbra is korlátolt mennyi­ségű termelési források állnak rendelkezésünkre, minthogy ez így van, s a jövőben sem lesz másképp, ezentúl sem marad más választásunk, mint a tudományos­műszaki ismeretek korábbinál gyorsabb gyakorlati alkalmazása. A tudományos-műszaki haladás gyakorlati megvalósítása viszont döntő többségben beruházások­kal történik. Maga a folyamat egy átfogó rendszer, megvalósításá­nak módját megszabhatja a ter­melés kilépő hatásaiból szerzett ismeretanyag, a külföldön vásárolt licenc vagy know-how, s nem utol­sósorban akár a feltaláló- és újító­mozgalom sok-sok eredménye is. Persze, mindezt teljes egészében már korábban is alkalmaztuk, csakhogy kevésbé következete­sen. Nem volt ez másképp a beru­házások előkészítése terén sem, így aztán a kívántnál később he­lyezzük üzembe új kapacitásain­kat, a kivitelezés időtartamát ilyen vagy olyan okok miatt rendre meg­hosszabbítjuk, nem érjük el a ter­vezett termelési paramétereket. Ez utóbbiból kerek egynegyednyi rész esik az új technológia elégte­len elsajátítására, a műszaki be­rendezések fogyatékosságaira és a megoldatlan műszaki feladatok megvalósítására. Mindezek alól ritka a kivétel, inkább csak rend­hagyó! Követelmények A gyakorlat már többször iga­zolta, hogy a beruházások minő­sége és hatékonysága elsősorban a beruházói és tervezői előkészü­leten alapszik. Ebben előtérbe ke­rül a beruházó társadalmi felelős­sége a beruházás irányának meg­szabásáért. Mint annak majdani használója felelős azért, hogy a tudományos-műszaki haladás eredményei mennyire mutatkoz­nak meg a beruházásban, felelős továbbá a tervrajzokban feltünte­tett paraméterek meghatározásá­ért, a várható hatékonyság meg­szabásáért is. Ugyancsak pótol­hatatlan a főtervező szerepe, amely felel a beruházás magas fokú hatékonyságáért és korsze­rűségéért. Mégpedig összehason­lítva azzal, ami abban a időben már létezik Csehszlovákiában az adott területen, de főként azzal, hogy várhatóan mi lesz a legkor­szerűbb a világon a kapacitás üzembe helyezésekor. Ilyen összefüggések ismeretében kell javasolnia a beruházás tervezett paramétereit. E korántsem egyszerű követel­mények gyakorlati megvalósítása állandósult fogyatékosságokat tár elénk. Ilyenek: a beruházási elő­készületek nem készülnek kellő időelőnnyel, így aztán az esetle­ges vélemények figyelembe véte­lével a kivitelezés kezdetétől fog­va, nem is számolhatnak; a beru­házók felettes szervei olyan épít­kezések megvalósításához is hoz; zájárulnak, amelyekről nyilvánva­ló, hogy nem lesznek hatékonyak; nem alkalmazzák a tudomány és technika legújabb ismereteit; több nyitott, kockázatos kérdés megol­datlan marad; nem elemzik kellő­képpen a beruházás és a meglévő állóeszközök viszonyát. Elemzések, felmérések egész sora mutat rá egyértelműen arra, hogy a beruházások előkészítésé­nek késését döntő többségben a fejlesztési koncepció tisztázat­lansága okozza. A folyó évre vo­natkozóan ez 60 százalékot, a jö­vő évi beruházások tekintetében viszont már 74,5 százalékot tesz ki. De csak a kötelező és össze­vont beruházásokon! Különben a tárcáktól a vállalatokig minden szinten jelentkező jelenségről van szó. Felszámolásához alapot ad az SZSZK kormányának 26/1983- as határozata. Helyzetkép Sokáig a megkezdett építkezé­sek nagy száma kötötte le a beru­házói és tervezői kapacitásokat. Beruházáspolitikánk új irányvona­lának érvényesítése nyomán az építkezések előkészítésének javí­tását és hatékonyabbá válását vártuk. A Szlovákiai Tudományos- Műszaki és Fejlesztési Bizottság tavalyi szokásos felmérése azon­ban ezt nem igazolta. A javasolt beruházások még nincsenek telje­sen összhangban népgazdasá­gunk döntő fontosságú fejlesztési programjaival. Elegendő tervezői kapacitás ellenére lemaradás mu­tatkozik a beruházások előkészí­tésében. Javulás helyett vissza­esés állt be. Míg korábban a kö­vetkező évre a beruházások 60-65 százalékát elfogadhatónak találták, tavalyra ez az arány 40 százalékra csökkent, a jövő évre vonatkozóan pedig csak tíz száza­lék. Ennek fő oka megint csak a fejlesztési koncepciók tisztázat­lanságában keresendő. Viszont ezért sem mindig a beruházó a fe­lelős. Indítéka országos vagy nemzetközi vonatkozású is lehet. Példa erre a bratislavai gyorsvas­út, s a Slovnaft krakkoló üzem­egysége is hasonló eset. Két év után született meg a végső dön­tés: Zálužíban és Bratislavában is felépül egy ilyen üzemegység. Mindezek ellenére fejlesztési kon­cepció azért létezhetett volna már korábban is! Manapság gondot okoz az energiaforrások és az építkezési terület előteremtése, a hulladék kérdésének megoldása is. Kivitelezőkből van elég. Csak éppen a beruházás első évében nagyon keveset vállalnak maguk­ra. Optimális a ráfordítások tíz százaléka lenne, a valóságban ez az arány egy-négy százalék kö­zött mozog. Lényegében csak for­málisan látnak munkához, majdnem semmit sem tesznek az első év­ben. A kivitelező általában a terve­zőt is belekényszeríti ebbe a „já­tékba“. Például a bratislavai Slov­naftban a gázprogram megvalósí­tásán öt hónap alatt mindössze százezer korona értékű munkát végeztek el. A Szlovákiai Tudo­mányos Műszaki és Fejlesztési Bi­zottság arra törekszik, hogy az ilyen kis nagyságrendű feladatok ne kerüljenek be az éves tervbe. Igyekezetük, mint a példa is bizo­nyítja, nem mindig jár sikerrel. Egészében véve a beruházá­sok előkészítésében még sok megoldásra váró gond létezik, bár, többet már sikerült eredményesen megoldani. Remélhetőleg a kon­cepciók tisztázásáért is felelős ve­zetők megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzése lesz az a tényező, amely alapvetően javíthat a mos tani helyzeten. J. MÉSZÁROS KÁROLY ÚJ SZÚ 4 1985. I. 16. [ KOMMENTÁLJUK ^

Next

/
Thumbnails
Contents