Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-15 / 12. szám, kedd

Levelezőink írják Egy levél nyomán A másik fél szemszögéből Áldatlan állapot címmel még az elmúlt év decemberében bíráló hangvételű tudósítással fordult szerkesztőségünkhöz losonci (Lu­čenec) levelezőnk, Csák István elvtárs. Idézünk leveléből: „Városunkban, Losoncon a Nemzeti Front választási prog­ramja keretében több mint két év­vel ezelőtt, 1982. augusztus köze­pén adták át a forgalomnak a Z- akcióban félig elkészült autóbusz- megállót. Ennek is nagyon örült a város és a járás lakossága, hiszen korábban több helyről in­dultak a buszok, s ez megnehezí­tette az utazók helyzetét. Akkor azt ígérték, hogy hamarosan befe­jezik az állomás épületét, de mos­tanáig nem történt semmi. Pedig nincs fedél az utasok feje fölött, s hiányzik a legelemibb higiéniai létesítmény, az illemhely“. Az autóbusz-pályaudvar hely­zetének, építésének ügyében fel­kerestük a Losonci Jnb közleke­dési szakosztályának illetékes dolgozóját, Jaroslav Mácka mér­nököt, aki így tájékoztatott ben­nünket:- Sajnos a levélírónak sok min­denben igaza van. Egy lényeges dologban azonban helyre kell iga­zítanom. Az autóbusz-pályaudvar Z-akcióban készült ugyan, de nem a választási program keretében, amolyan plusz létesítményként. Az ejtőernyős világbajnokság le­bonyolítása kapcsán városfejlesz­tésre valamivel nagyobb összeg állt rendelkezésünkre a megszo­kottnál, s ebből csíptek le valamit az illetékesek autóbusz-pályaudvar építésére. Mert a szétszórtság a vasútállomás környékén már nemcsak kényelmetlen, hanem a reggeli és az esti csúcsforgalom idején balesetveszélyes is volt. A pályaudvar építését éppen az elegendő anyagi fedezet hiányá­ban osztották három szakaszra. Az első szakasz megvalósult, s a második szakaszban készül KÖSZÖNET Sok kedves olvasónk és levelezőnk küldött szerkesz­tőségünknek üdvözletét, melyben jókívánságaikat fe­jezték ki. Mivel személyesen mindenkinek nem tudunk válaszolni, ezúton köszönjük szerencsekívánataikat. A motorosokért Szép munkaeredményekkel lé­pett az új évbe a TEKOS ipari vállalat nyitrai 62-es számú üze­me. Dolgozói teljesítették 13 398 000 korona értéket képvi­selő tervfeladataikat, s ezenkívül 700 ezer korona értékű terven fe­lüli teljesítményt értek el. Az üzem 53 dolgozója Nyitra, Léva (Levice) és Topoľčany motorosainak nyújt szolgáltatásokat. A jó eredmények részese a 27 tagú szocialista munkabrigád, melynek vezetője Ottó Valentovič, s tagjai már meg­kapták a bronzjelvényt. Rendsze­resen túlteljesítik vállalásaikat, két ízben a szocialista munkaverseny győztesei lettek. Pavol Matis majd el a tetőszerkezet, a fedél és néhány szociális létesítmény, míg a harmadik szakaszban maga az irányítóépület, melynek helyisége­iben szolgáltatásokat nyújtanak majd az utasoknak, s megvásárol­hatják a frissítőket és élelmiszere­ket is. Az egész létesítmény a Po­važská Bystrica-i modell szerint épül, melyet az ország egyik legsi­kerültebb buszállomásának tarta­nak az utasok. Hogy mikorra feje­zik be teljesen az építkezést, erre nem tudok, s nem is vagyok hiva­tott válaszolni. A kivitelezést ugyanis a városi nemzeti bizottság irányítja, s mint ahogyan arról le­vélírójuk is értesült egy nyilvános gyűlésen dr. Gejza Martinék elv­társtól, az elmúlt két esztendőben nem rendelkeztek a folytatáshoz szükséges anyagi eszközökkel. Értesüléseim szerint azonban jö­vőre a lakosság hozzájárulásával mód nyílik a folytatásra. Nos ennyit a „pályaudvar ügy­ről“ a másik fél szemszögéből. Az elhangzottak kiegészítéseként csupán annyit jegyzünk meg, hogy annak idején a város vezetői tu­lajdonképpen lokálpatrióta város­atyákhoz illően akartak gondoskod­ni a város és a környék lakosairól azzal az egyébként nem is ritkán alkalmazott elmélettel és gyakor­lattal, hogy „fogjunk hozzá, aztán majd csak lesz valahogy“, azaz majd csak kapnak pénzt a folyta­táshoz. Nos nem így történt. Prog­ramon kívüli akcióról lévén szó, a pénzt nem kapták meg. Ezért bosszankodnak aztán okkal vagy ok nélkül immár több mint két éve a város lakosai és az utasok. Hacsi Attila Egy járás életéből A losonci (Lučenec) járásban a Vöröskereszt egyik legnagyobb alapszervezete a Poľana textil­gyárban tevékenykedik. A több mint ötszáz tagot tömörítő szerve­zet nemcsak terveik és értékes vállalásaik példás teljesítésével vonja magára a figyelmet, hanem a rendszeres véradás szervezé­sével, környezetük állandó szépí­tésével és az Ajándékozz virágot elnevezésű mozgalmukkal is. Egykori tisztségviselőikről sem fe­ledkeznek meg. A mintegy száz véradójuk közül 17-en kapták már meg a Jánsky emlékérem bronz­fokozatát, sokan pedig az aranyfo­kozat várományosai. Évente tizenegymillió tojást ér­tékesít a Lovinobaňai Állami Gaz­daság divíni baromfifarmján jelen­leg is ötvenezer tojót gondozó szocialista munkabrigád. Naponta körülbelül 40 ezer tojást szednek össze, osztályoznak és csomagol­nak. Egy tojás előállításához 17 gramm takarmánnyal kevesebbet használtak föl az tervezettnél, s így 169 tonnát takarítottak meg. Idén felújítják a farm berendezé­seit, s a tojók számát 85 ezerre növelik. A brigád tagjai mindnyá­jan megérdemelték az aranyfoko­zatot. A Losonci Állami Erdőgazdaság dolgozói a legutóbbi őszön hetven hektáron 600 ezer tű- és lomble­velű facsemetét ültettek ki Málinec és Fülek (Fiľakovo) környékén. Munkájukat főleg a vadászok se­gítették. Kanizsa István A pedagógus, aki szeret festeni Képkiállításnak adott otthont a vízkeleti (Čierny Brod) ifjúsági klub. A CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezete rendezte meg Vincze István pedagógus, amatőr festő első tárlatát. A kosúti (Ko- šúty) tanító ahhoz a nemzedékhez tartozik, melynek hányatott sors jutott osztályrészül. Tanulmányait a második világháború eseményei miatt meg kellett szakítani. Gyer­mekfejjel egyenruhába bújtatták, végighurcolták fél Európán. 1946- ban került haza. Mesterséget ta­nult. Dolgozott, de mikor lehető­ség nyílt rá, újra kezébe vette a könyvet és tanult. Érettségi vizs­A közrend ifjú őrei gát tett. Királyrévbe (Kráľov Brod) került tanítani, majd Kosútra. A festészet tizenöt éves kora óta foglalkoztatta. 1971-ben kez­dett rendszeresen festeni. Legszí­vesebben olajjal dolgozik, de ké­szített ceruza-, tus-, és szénrajzo­kat is, sőt temperái is vannak. Főleg tájképeket, csendéleteket fest. Mindig festegetett, de nem pedagógiai tevékenysége rovásá­ra, csak úgy kedvtelésből, szabad idejében. Idén nyugdíbja megy, s bízik benne, több időt tölthet az állvány mellett. A felvételen az amatőr festő munka közben. Kelecsényi András Szocialista társadalmunk nagy gon­dot fordít a tanulóifjúság nevelésére és a közbiztonsági testület munkája iránti érdeklődésük felkeltésére. Ezért alakít­ják meg országszerte az alapiskolák­ban a Közrend ifjú őreinek szakköreit. Jesenskében már 1982-ben alakult meg a kör (a felvételen a tagjai). A pio­nírok közül csak az lehet tagja, aki kiváló magaviseletű és kiváló előme- netelű. Munkájukat Bakony Miklós főtörzsőrmester irányítja nagyon sike­resen. A közrend ifjú őrei büszkén viselik karszalagjukat kötelességtelje- sités közben. Közlekedésrendészeti ellenőrzéseken vesznek részt, iskolai rendezvényeken vigyáznak társaik tes­ti épségére és vagyontárgyaikra. Alkal­muk nyílik megismerkedni a rádió- technika legújabb vívmányaival is és részt vehetnek a kiképzett szolgálati kutyák bemutatóin is. Zagyi József Kit terhel a gyermekgondozási segély átutalási költsége B. E.: Második gyermekével van gyermekgondozási szabadsá­gon. Erre az időre a munkáltató vállalat a második gyermeke két­éves koráig havi 600korona össze­gű gyermekgondozási segélyt fo­lyósít. Meglepődött, hogy a postai átutalás költségeit, 8-12 koronát, a segély összegéből levonják. Úgy tudja, hogy az üzemek gyakorlata ebben a kérdésben nem egységes és ezért kérdi, mi a helyes eljárás? A 107/1971 sz., a gyermekgon­dozási segélyről szóló törvény 11. §-a szerint a gyermekgondozási segélyre vonatkozó eljárási sza­bályként lényegében a betegbizto­sításra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. így a gyermekgondo­zási segély átutalása postai költ­ségeinek viselése kérdésében is a betegbiztosítási törvényt végre­hajtó 143/1965 sz. hirdetmény (a 113/1975 és 79/1982 sz. hirdet­mények szerinti módosításokkal) 78. §-ának 4. bekezdése szabja meg a kötelező eljárási módot. Ezen rendelkezés értelmében a juttatásokat készpénzben kell kifizetni. Amennyiben a juttatás­ban részesülőnek nem áll módjá­ban a juttatást így felvenni, a mun­káltató üzem (szervezet) azt hala­déktalanul, posta útján tartozik átutalni. Az átutalás postaköltsé­geit a munkáltató üzem (szerve­zet) fedezi. E költség megtérítését visszamenőleg legfeljebb egy évre érvényesítheti. Ha az üzem a fenti jogi álláspontra való hivatkozás ellenére sem lenne hajlandó az ügyet rendezni, a járási betegbiz­tosítási igazgatósághoz (okresná správa nemocenského poistenia) fordulhat orvoslásért. Üzemi baleset kártalanítása S. I.: Az efsz traktorosaként 1983. 6. 2-án munka közben bal­esetet szenvedett el. A körzeti or­vos azonnal kórházba utalta, ahol agyvérzést állapítottak meg. Há­rom hétig volt kórházban, majd 11 hónapig betegállományban, utána 1984. május 14-tól részleges rok­kantnak ismerték el. Ismerőse fi­gyelmeztette arra, hogy üzemi ba­lesetről van szó, amelyből eredő­en kártalanításra van igénye. Az üzemi balesetről szóló feljegyzést csak a reklamációjára, az eset után 9 hónappal vettél fel. Egyéb­ként az elnök a biztosítóhoz irá­nyította, mivel 45 koronás baleset- biztosítása van. A biztosítótól azt a választ kapta, hogy nem kártala­nítják, mert nincs meg a balesetet igazoló irata. Kérdi: mit tegyen? A fentiek értelmében bizonyít­ható üzemi balesetről van szó, amelyet a munkáltató efsz a Mun­ka Törvénykönyve 190. és köv.§-ai értelmében köteles kártalanítani a vétkesség felróhatóságára való tekintet nélkül. A balesetről ké­sőbb felvett feljegyzés nem aka­dálya a kártalanításnak, ha egyéb­ként nem vitás a károsodás és a következmények közti okozati összefüggés. A balesetből eredően igénye van a betegállománya idejére a baleset előtti évben (1982) elért átlagkeresete és a kifizetett táp­pénz közti különbségre, a baleset­tel kapcsolatos fájdalomdíjra, és a tartós következményekért, a tár­sadalmi érvényesülés megnehe­züléséért járó egyszeri térítésre. Az utóbbi két igényre vonatkozóan a kezelőorvos, illetve a kórház állítja ki a 32/1965 sz. rendelet szerinti, pontokban megadott érté­kelést; egy pontért 15 korona térí­tés jár. Végül a részleges rokkant­ságtól kezdve igénye van az ele­sett keresete megtérítésére jára­dék formájában, a baleset előtti D 1982. évi tiszta átlagkeresete, il­letve a részleges rokkantjáradék és a keresete összege közti külön- bözetre, a Munka Törvénykönyve 195. §-a 2.. bekezdése szerint mértékben. Ha a munkáltatójának van felelősségbiztosítása, akkor a szövetkezet helyett az Állami Biztosító köteles megtéríteni kö­vetelését és a szövetkezet csak bizonyos mértékben viseli a kárta­lanítás terhét. A biztosító válasza szerint nem ismerik el a balesete következmé­nyei és a baleset közti okozati összefüggést. Ezt nyilván csak a bírósági eljárásban hozott jog­erős ítélet alapján lennének kötele­sek elismerni és a megítélt térítést folyósítani. Ajánljuk, hogy hala­déktalanul forduljon ügyvédhez és bízza meg őt először is azzal, hogy beadványt nyújtson be a szövetkezeti békéltető bizott­sághoz a kártalanítást illetően. Ha ez a békéltetés 30 napon belül nem végződne egyezség jóváha­gyásával, kérelmezheti, hogy az indítványt tegyék át a járásbíró­ságra kártalanítási igényeinek le- tárgyalására. (Az igényeket ugyanis az efsz-szel szemben kell érvényesíteni). Ajánljuk a mielőbbi intézkedést, mert az egyes rész­igények a betegállomány megszű­nésétől számított egy év után el­évülnének. A saját balesetbiztosítása alap­ján még külön térítésre is van igénye. Ennek érvényesítésére is bízzon meg ügyvédet. A részleges rokkantjáradék feltételei L. Zs.: A részleges rokkantsági járadéknak megállapításához - a 121/1984 sz. Társadalombiz­tosítási Törvény 27. §-a 1. bekez­dése értelmében - a 22-24 éves korúak esetében legalább két év ledolgozása szükséges. Számításba jöhet az ön eseté­ben a Társadalombiztosítási Tör­vény 32. §-a, amely rendkívüli esetekre vontakozik. Házhelykiegészítés G. L.: Polgári Törvénykönyvünk 46. §-a 1. bekezdése értelmében az ingatlan-átruházási szerződést hatályosan csak írásban lehet megkötni. Az önök esetében a hnb kölcsönös eladási kötelezettsége a 84 négyzetménternyi területsá- vot illetően nem volt része annak a szerződésnek, amellyel önök engedtek át a sajátjukból 103 négyzetméternyi területet, hogy a szomszéd építőtelek nagyobb legyen. A hnb nem tartotta meg szóbeli ígéretét, de ezen az ala­pon nem érheti el az egyébként hatályos eladás érvénytelenítését, illetve nem tudják a hnb-ét köte­lezni a szóbeli ígéret megtartásá­ra. Ezért nem ajánljuk a pereske­dést. Szeretne tovább dolgozni T. K.: Bár 1985 februárjában lesz 60 éves, nem köteles öregségi nyugdíjba lépni. Ha tényleges nyugdíjba lépését elhalasztja 6 vagy 9 hónappal azzal, hogy addig nem kéri nyugdíja folyósítá­sát, 3,7 illetve 5,15 százalékkal lesz magasabb majd az öregségi nyugdíja. Amennyiben 60. életéve betöltésével kéri az öregségi nyugdíja folyósítását is, a 142/1983 sz. rendelet értelmé­ben meghatározott időre kötött munkaszerződés alapján (1 évnél hosszabb időre is megköthető, mi­vel munkásként dolgozna) a teljes nyugdíja mellett igénye lenne a teljes fizetésére is. Az ilyen mun­kaviszony azonban új munkavi­szonynak számítana és kérdéses, hogy ebben az esetben részesül- hetne-e a levelében említett járan­dóságokban. Erre vonatkozóan a bérelszámoló osztályukon tud­nának tájékoztatást adni. DJ SZÓ Dr. F. J. 1985.1.15.

Next

/
Thumbnails
Contents