Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-09 / 7. szám, szerda

Washingtonnak le kell mondania űrfegyverkezési terveiről Nemzetközi sajtóvélemények a genfi külügyminiszteri találkozóról (ČSTK) - Nemzetközi lapértékelések szerint a genfi szovjet-ame­rikai külügyminiszteri találkozó eredményeinek nagy hatása lesz az egész 1985-ös év politikai légkörére. A világsajtó nagy terjedelem­ben foglalkozik a tárgyalásokkal, a svájci városból több mint 800 tudósító továbbítja a híreket. MOSZKVA - Valentyin Zorin, a szovjet televízió genfi különtudó- sitója szerint a találkozó résztve­vőinek nincs könnyű feladatuk. Nem titotf, Washingtonban a szov- jet-amerikai párbeszédnek szá­mos ellenzője van, s ilyen embe­rek az amerikai küldöttség tagjai között is találhatók. A Szovjetunió becsületes és tárgyilagos tanács­kozásokat akar, olyanokat, ame­lyek célja nem a partner és a köz­vélemény félrevezetése, hanem a kölcsönösen elfogadható meg­oldás keresése. Természetes, hogy kétnapos tárgyalásokon nem lehet megoldani minden bonyolult problémát. Azonban meg lehet, és meg is kell tenni ez irányban az első lépéseket. BUDAPEST - A Népszabad­ság értékelése • szerint a Gromi- ko-Shultz találkozó feladata az új, a nukleáris és űrfegyverek széles körét felölelő leszerelési tárgyalá­sok témájának, céljainak és for­májának a meghatározása. A lap különtudósítója az eseményeket kommentálva rámutat, a tárgyalá­sok folyamán jelentős akadálynak számíthat az a tény, hogy az ame­rikai fél nem kíván lemondani az űrfegyverkezésről, ami nélkül vi­szont komoly megállapodás nehe­zen képzelhető el. A többi magyar napilap is nagy terjedelemben fog­lalkozik az eseménnyel. Rámutat­nak, hogy a tanácskozás első napján, hétfőn, a két külügymi­niszter összesen hét órán át be­szélgetett. LONDON - A brit kommunisták Szovjet-amerikai kereskedelmi tárgyalások Moszkvában (ČSTK) - Moszkvában tegnap szovjet-amerikai kereskedelmi tárgyalások kezdődtek, melyeken áttekintik a kétoldalú kereske­delmi forgalom helyzetét, valamint az e téren mutatkozó akadályok leküzdésének lehetőségeit. Az Egyesült Államok küldöttségét Li­onel Olmer kereskedelmi minisz­terhelyettes, a szovjet delegációt Vlagyimir Szuskov külkereske­delmi miniszterhelyettes vezeti. Hosszú idő után első ízben ke­rül sor ilyen megbeszélésre. A kényszerszünetet az amerikai fél okozta, mivel egyoldalúan be­fagyasztott minden hivatalos meg­beszélést a kétoldalú kereskede­lem kérdéseiről. A TASZSZ hírügynökség teg­nap arra mutatott rá, hogy a legna­gyobb ipari potenciállal rendelke­Rakétatelepítés Alkatrészek Belgiumba (ČSTK) - A belga lakosság többségének határozott tiltakozá­sa ellenére az Egyesült Államok január 15-e és 31-e között 48 robotrepülőgép alkatrészeit szál­lítja Belgiumba - közölte tegnap a brüsszeli rádió. Az ország déli részében, Flo- rennes-beri levő amerikai légitá­maszponton szerelik össze a ro­botrepülőgépek elemeit úgy, hogy ezek az elsócsapásmérő fegyve­rek március végére már harci ké­szültségben legyenek. A nukleáris fegyverek belgiumi telepítésének előkészületeire Florennes-ben több mint 800 amerikai katonai szakértő felügyel. ÚJ SZÚ 3 1985. I. 9. Az NSZK és a 40. évforduló (ČSTK) - Az NSZK kormánya a németországi fasizmus felett ara­tott győzelem közelgő 40. évfordu­lójának értékelésekor kezdetben abból indult ki, hogy a német törté­nelem „legrosszabb időszakáról“ van szó és a Wehrmacht veresége, valamint a hitlerista birodalom fel­tétlen kapitulációja mindenekelőtt nemzeti veszély, tehát nincs mit ünnepelni, írja tegnapi szemléjé­ben a moszkvai Pravda. Azt, hogy a német nemzet meg­szabadult a fasiszta önkényura­lomtól és sikerült felszámolni a né­met történelem legvéreskezűbb re- zsimjét, megpróbálják valamikép­pen elfelejteni. Ez a hozzáállás szükségszerűen kiváltotta az NSZK demokratikus közvélemé­nyének a felháborodását. A nyu­gatnémet demokraták és antifa­siszták széles körben meg akarják ünnepelni ezt a jelentős évfordulót. Az SPD például nagyszabású akci­ót készít elő Nürnbergben. A kom­munisták, a szakszervezetek és to­vábbi szervezetek nagygyűléseket és tüntetéseket terveznek az NSZK egész területén. A szokásos tava­szi békemenetekre és a május 1-i ünnepségekre a fasizmusra mért vereség 40. évfordulójának jegyé­ben kerül sor - hangsúlyozza a Pravda. ző két ország kereskedelmi forgal­ma távolról sincs összhangban a lehetőségekkel és a legutóbbi hat évben gyakorlatilag stagnált. Az Egyesült Államok a tőkés or­szágokat tekintve a Szovjetunió kereskedelmi forgalmában a má­sodikról a hetedik helyre esett vissza, ami az USA diszkrimináci­ós korlátozásainak a következ­ménye. Béketanácskozás Havannában (ČSTK) - Havannában hétfőn este nemzetközi konferencia kez­dődött, melyen négy földrész több mint 40 delegátusa vesz részt. A Romes Csandrának, a Béke­világtanács elnökének, valamint Európából, Afrikából, Ázsiából és Latin-Amerikából érkezett küldöt­tek részvételével folyó konferenci­án a fegyverkezési hajsza ellen, a békéért és a haladásért vívott harc feladatait vitatják meg. Romes Csandra megnyitó be­szédében hangúlyozta, hogy az Egyesült Államok által kikénysze- rített fegyverkezési hajsza az em­beriség eddigi történetében pél­dátlan méreteket öltött. Az emberi­ség jelenleg veszélyesen közel sodródott a nukleáris háborúhoz, amelynek sem győztese, sem vesztese nem lenne. Éppen ezért létfontosságú, hogy a világ haladó erői egységesen lépjenek fel e ve­széllyel szemben - mondotta. Marcos a választásokról (ČSTK) - Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke hivatalo­san közölte, hogy 1986-ban vá­lasztják meg a helyhatósági szer­veket és a városok polgármeste­reit, 1987-ben pedig elnökválasz­tást tartanak. Az időpontok mege­gyeznek az alkotmányban foglal­takkal. Marcos elnök így reagált az ellenzéki erők állításaira, hogy tisztázatlan egészségi állapotára való tekintettel várhatóan előbbre hozza a választásokat. napilapja, a Morning Star megálla­pítja: Ronald Reagan azon igye­kezete, hogy a tárgyalások téma­köréből kivonja a „csillagháborús terveket“, meghiúsíthatja a genfi párbeszéd sikerét. A Fehér Ház a világűr militarizálását célzó ter­veit tisztán védelmi jellegűeknek szeretné beállítani. E program szerint a rakétaelhárító fegyver- rendszerek világűrbe telepítésével az USA a válaszcsapásoktól is védve lenne és éppen ezért már nem nevezhető védelmi rendszer­nek. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a Reagan-terv megvalósítá­sa a Szovjetunió feletti döntő kato­nai fölény elérését célozza. A na­pilap a továbbiakban hangsúlyoz­za, hogy a Szovjetunió is megfele­lő védelmi rendszer kiépítésére kényszerülne, ha az USA nem hajlandó letenni szándékáról. Ez­zel azonban nem ér véget a dolog, mivel a műszaki fejlődés nem áll meg, állandóan új eszközöket hoznak létre, keresik majd a lehe­tőségét annak, hogy hogyan lehet keresztülhatolni a védelmi rend­szeren, majd ismét újabb, még hatékonyabb védelmi rendszere­ket kívánnak rendszerbe állítani. Reagan programja ezért rendkívü­li mértékben fokozná a lázas fegy­verkezést. PÁRIZS - A francia sajtó érté­kelése szerint a genfi tárgyalások rendkívül nehezek, tekintettel a két fél különböző álláspontjára az űrfegyverkezéssel kapcsolat­ban. A L’Humanité megállapítja: „Nem úgy néz ki, hogy az ameri­kai kormány akár a legkisebb mér­tékben is hajlandó lenne lemonda­ni az űrfegyverkezéssel kapcsola­tos kísérleteiről“. A lap azt bizo­nyítja olvasóinak, hogy a Penta­gon űrfegyverkezési programja az „agresszió büntetlenségének ga­rantálását“ célozza, a még tökéle­tesebb fegyverek felhalmozását ösztönzi, s még nagyobb mérték­ben fenáll majd a műszaki tévedé­sek veszélye, mindez pedig a nuk­leáris pusztításhoz vezethet. A vi­lágűr militarizálásával a lázas fegyverkezés egy olyan ponthoz érkezne, ahonnan már nem lenne visszatérés. Izrael felfüggesztette a nakurai megbeszéléseket (ČSTK) - Nakurában hétfőn folytatódtak a katonai tárgyalások Izrael és Libanon között az izraeli megszálló hadsereg Dél-Libanon- ból történő kivonásáról. A hétfői ülést követően Izrael egyoldalúan úgy döntött, hogy fel­függeszti a megbeszéléseket. Az izraeli delegáció azzal indokolta a lépést, hogy a bejrúti kormány nem adott kielégítő választ az ENSZ-erők szerepének bővítésé­re vonatkozó izraeli javaslatra. A küldöttség ezért konzultálni kí­ván kormányával, s nem hajlandó tárgyalni a következő ülés idő­pontjáról. A libanoni fél ugyanak­kor rámutatott, hogy bár Bejrút hozzájárult az ENSZ-erők szere­pének növeléséhez, az izraeliek nem voltak hajlandók meghatá­rozni megszálló csapataik távozá­sának pontos menetrendjét, s ez­zel megerősítették azt a rejtett szándékukat, hogy Dél-Libanon- ban maradjanak. Megalakult az új nicaraguai kormány (ČSTK) - Daniel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadí- tási Front (FSLN) országos veze­tőségének tagja, a kormányzóta­nács koordinátora, akit november­ben államfővé választottak, teg­nap ismertette a január 10-én hi­vatalba lépő új kormány összeté­telét. Az új kabinet tagja marad továbbra is Miguel d’Escoto kül- ügy-, Humberto Ortega nemzet- védelmi, Tomás Borge belügy- és Jaime Wheelock mezőgazdasági és földreformügyi miniszter. Létre­hozzák a tervezési nemzeti taná­csot, amely kidolgozza a népgaz­daságfejlesztés stratégiai irányvo­nalát, valamint a szociális és gaz­dasági fejlesztés tervét. A létreho­zandó szerv élén az államfő áll. Ezen kívül elnöki tanács alakul és létrehozzák a tervezési minisz­tériumot felváltó, tervezési és költ­ségvetési kérdésekkel megbízott titkárságot. Már megalakult a kül­földdel való együttműködéssel foglalkozó új minisztérium. Managuában megkezdődött a sandinista közgyűlés ülésszaka, amely a Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front (FSLN) orszá­gos vezetőségének legmagasabb tanácsadó szerve. Az ülésszakon az ország védelmi képessége megszilárdításának kérdései és az idei gazdasági program kerül megvitatásra. A Managuában közzétett hiva­talos nyilatkozat szerint Nicaragua súlyos pénzügyi és gazdasági problémákkal küzd, melyek első­sorban az ország ellen folytatódó imperialista agresszió következ­ményei. Ez a helyzet - hangsú­lyozza a nyilatkozat - a nicaraguai néptől és az FSLN vezetőségétől minden meglevő forrás mozgósí­tását követeli meg. INDIA Felnőni a feladatokhoz B eteljesült Indira Gandhi jós­lata. Az indiai miniszterel­nök asszony tragikus halála előtt egy nappal Orissa városában tö­meggyűlésen szónokolt, s nyilván­valóan nem a hatás kedvéért, ha­nem legmélyebb meggyőződésé­ből jelentette ki: „Nem érdekel, milyen hosszú ideig élek. Ez nem foglalkoztat, nem is félek tőle, s nem bántam meg, hogy nemze­temnek szenteltem magam. Akár ma is meghalhatok, tudom, min­den csepp vérem a hazámat erő­síti. “ Másnap érték a gyilkos go­lyók, s két hónap elteltével az ő nevével megjelölt Nemzeti Kongresszus (I) párt minden eddi­ginél nagyobb arányú győzelmet aratott az országos parlamenti vá­lasztásokon. Ez egyben határozott válasza is volt az indiai népnek azokra a törekvésekre, amelyek célja az etnikailag, vallásilag, nyel­vileg oly sokszínű, kontinensnyi ország egységének, erejének megbontása. A háromszázmillió választópol­gár négyötöde decemberben Indi- rára, munkásságára, egész élet­művére mondott elsősorban igent. Nem lenne azonban igazságos, ha megfeledkeznénk az utód ér­demeiről. Radzsiv Gandhi szinte csodálatra méltó gyorsasággal nőtt fel a feladatokhoz. Pedig har­minchat éves koráig minden érde­kelte, csak épp a politika nem. Indira eredetileg nem is őt, hanem fiatalabbik fiát tekintette politikai örökösének, ám Szandzsaj Gand­hi repülőszerencsétlenség áldoza­ta lett. Radzsiv ekkor - mintegy négy éve - anyja mellé állt, ott­hagyta a repülőgépeket (polgári pilóta volt), s elkezdte tanulni a po­litikai ábécét. Jó diáknak bizonyult, nagygyűléseken szónokolt, járta az országot, ismert személyiség lett, s megnyíltak előtte a legma­gasabb politikai régiókba nyíló ka­puk. Természetes volt, hogy anyja halála után ő veszi át a kormány és a Nemzeti Kongresszus (I) párt irányítását. Valójában csak ekkor kellett bi­zonyítania, s nyugodtan állíthat­juk, hogy kiállta a próbát, több győzelmet is aratott: Indira teme­tésén igen jó benyomást tett a kül­földi államférfiakra, majd szinte fé­lelmetes határozottsága folytán si­került viszonylag rövid időn belül felszámolni a merénylet miatt a szikhek ellen folytatott hajtóva­dászatot, ami már-már országos méretű zavargásokba torkollott. A szavazók nyilván ezt a határo­zottságot is értékelték, s Radzsiv Gandhi kivívhatta harmadik győ­zelmét - a parlamenti választá­sokon. M intha lecsillapodtak volna a kedélyek az Indira halálát megelőző hónapokban szinte rob­banással fenyegető „hagyomá­nyos“ belső frontvonalakon, töb­bek között Pandzsáb szövetségi államban. (Persze, nem tudni, hogy az itteni szélsőséges erők, a terrorcsoportok ,,pihennek“-e, vagy a hatóságok szigorától tarta­nak.) Annyi bizonyos, hogy neu­ralgikus pontja ez Indiának. A la­kosság túlnyomó része itt szikh nemzetiségű (vallású) - 52-60 százalék s a szikhek mindig az elithez tartoztak, magas állami hi­vatalokat töltöttek be (az államfő is szikh), a hadseregben is vezető posztok birtokosai. Az átlagosnál műveltebbek, szorgalmasabbak, így Pandzsáb gazdagabb is, mint a többi szövetségi állam. Ez per­sze természeti adottságainak is köszönhető, az ország éléskamrá­jának szokták nevezni. Egy idő után, úgy 4-5 éve azonban a szikhek politikai pártja, az Akaii Dal nagyobb autonómiát, különleges előnyöket, vallási ki­váltságokat követelt a központi kormánytól. Ezekről a kérdésekről Delhi kész is volt a tárgyalásokra, s talán az eredmény sem marad el, ha a szélsőséges nacionalista erők nem folyamodnak a terror eszközéhez és nem követelik az önálló szikh állam (Khalisztán) lét­rehozását. A szikhek szent kegy­helye, az amritsari Aranytemplom a terroristák erődítményévé válto­zott, az orvgyilkosságok, a véron­tások tűrhetetlen méreteket kezd­tek ölteni. Ekkor szánta el magát \ \ Delhi az Aranytemplom emlékeze­tes lerohanására, erre a sokat vi­tatott, ám lényegében jogos lépés­re. A szikhek érzelmein okozott sebek ugyan máig sem gyógyultak be, de a józanul gondolkodók - s ők vannak többségben - belát­ják, hogy India egységének meg­őrzése mindenek felett äII. A fana­tikusok azért - amint bebizonyo­sodott: külföldi ösztönzésre és tá­mogatással - bosszút álltak Indira Gandhin, s nem titkolják, hogy más politikusok - köztük a mai kormányfő - is „halállistájukon“ szerepelnek. A pandzsábi kérdést azért rész­leteztük kissé bővebben, mert az új kormány épp ezt tartja az egyik legsürgősebb megoldásra váró problémának. S ha sikerülne ren­dezni a válságot, az Radzsiv Gandhi nagy fegyverténye lenne, amely alapot teremthetne más fe­szültségek elsimításához is. Az új kormányfő a tettekkel sem késle­kedik, s egyik első intézkedése­ként miniszteri bizottságot hozott létre a pandzsábi válság megoldá­sa céljából. T öbb jel is arra mutat, hogy Radzsiv Gandhi új vezetési stílust kíván bevezetni. Nagyará­nyú fiatalítást hajtott végre a kor­mányban, s a Nemzeti Kongresz- szus (I) párt vezetőségének az átszervezésére is készül. A jövő­ben el akarja érni, hogy egyidejű­leg senki se tölthessen be párt- és állami tisztséget, s megszigorította a kormány tagjaival szembeni kö­vetelményeket. (A kabinet meg­alakítása után adott sajtónyilatko­zatában a hatékonyság, a tisztes­A magabiztos, határozott Rad­zsiv Gandhi ség és az eredményre való törek­vés hármas kritériumát állította a miniszterek elé, hangsúlyozva, hogy aki nem tud felnőni a felada­tokhoz, annak nincs helye a kor­mányban.) Mindez természetesen nem jelenti édesanyja elveinek el­vetését, ellenkezőleg: az ország előtt tornyosuló nehézségek lehe­lő leggyorsabb és leghatékonyabb megoldását célozza. Ezek közül is a legelső helyre teszi a vallási­etnikai különállás, széthúzás, a gyanakvás és a bizonytalanság elleni harcot. Nyugati lapok az utóbbi napok­ban gyakran írtak arról, hogy kül­politikai téren Indiában „módosul­nak a hangsúlyok“, hogy a „nyu­gati világ felé nyitottabb Radzsiv Gandhi háttérbe fogja szorítani az el nem kötelezettek mozgalmának szolgálatát“. A fiatal miniszterel­nök a nemzethez intézett üzeneté­ben az elmúlt hét végén mintegy válaszként ezekre a találgatások­ra leszögezte: ,,EI nem kötelezett politikánk töretlen és megváltoz­tathatatlan, küzdünk az igaz­ságosság és az egyenlőség vezé­relte új világgazdasági rend meg­valósításáért, ragaszkodunk a be nem avatkozás elvének érvénye­sítéséhez az államközi kapcsola­tokban. Kormányom lelkiismerete­sen követni fogja azokat az elve­ket, amelyeket Dzsavaharlal Neh­ru és Indira Gandhi hagyott hátra örökül“. R adzsiv Gandhi eddig jól vizsgázott, s jó pilótához híven magabiztosan és határozot­tan vezeti az ország gépét. Hogy idáig eljutott, azt mindenekelőtt anyjának köszönheti. A jövőben azonban már aszerint fognak ítél­kezni felette, mit tett ő maga, ho­gyan kormányozza majd a viha­rokban is ama képíetes repülőgé­pet PAPUCSEK GERGELY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents