Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-08 / 6. szám, kedd
Ellenőrzéssel az előbbre lépésért A bizalom őszinte megnyilvánulása új szú 1985. I. 8. A pártellenőrzés, a párttagok és a többi dolgozó kapcsolata erősítésének bevált módja a Gottwald- napok rendezése. A dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság határozata alapján a közelmúltban a gabčíko-nagy- marosi vízi erőmű építkezésén, pontosabban annak a dunaszer- dahelyi járásba eső részén rendeztek Gottwald-napokat. Ezek tapasztalatairól beszélgettünk Dunai Sándorral és Pónya Lajossal, az építkezési pártbizottság elnökével, illetve titkárával. A járási pártbizottság határozta meg, mire irányuljon a pártellenőrzés. Két fő témát választottak. Mindenekelőtt arra voltak kiváncsiak, hogyan látják a dolgozók a pártalapszervezetek szerepét az építkezésen, továbbá arra, hogyan oldják meg a gyakorlatban a gazdasági és a szociális kérdéseket. Ezekben a témakörökben természetesen igen sok kérdést vizsgáltak. így például azt, hogyan dolgozik az alapszervezet pártbizottsága, teljesítik-e pártfeladataikat az egyes tagok, milyen a tisztségviselők helytállása, a pártcsoportok munkája. Ellenőrizték az alapszervezet pártellenőrző tevékenységét, s hogy kapnak-e személyi feladatokat a párton kívüli gazdasági vezetők. Nagy figyelmet szenteltek a Gottwald-napo- kon annak is, hogyan bontotta le az alapszervezet a pártbizottság, illetve a felsőbb pártszervek határozatait a saját feltételeire; milyen a tömegpolitikai munka színvonala, a gazdasági propaganda; hogyan kezelik a tagság észrevételeit, azaz milyen javaslatok hangzanak el; milyen a párt vezető szerepe az egyes tömegszervezetekben; értékelték a nyilvános gyűlések rendezését. A termelésigazdasági kérdésekkel kapcsolatban egyebek közt arra kerestek választ, mi fékezi a folyamatos munkát; hogyan javítható a munkaszervezés; mennyire elégedettek a dolgozók a szociális feltételekkel és mit javasolnak javításuk érdekében. A Gottwald-napok munkacsoportjait, melyek a tavalyi év végén a vízmű építkezésén ellátogattak a számukra kijelölt munkahelyekre , a járási pártbizottság választotta ki. Három munkacsoport élén járási párttitkár, egyen pedig az építkezési pártbizottság elnöke állt. A csoportok tagjai közt volt az építkezési pártbizottság képviselője, a szakszervezet és a SZISZ építkezési bizottságának képviselője és egy jegyzőkönyvvezető a járási pártbizottságról. Az építkezésen az alapszervezeti pártbizottságok elnökei kísérték a munkacsoportokat, melyek részt vettek a pártbizottságok bővített ülésén és ismertették tapasztalataikat. Észrevételek Igen sok elgondolkoztató, hasznosítható észrevételre tettek szert a munkacsoportok. Megállapítod ták például, hogy a dolgozók helyeslik az építkezésen tevékenykedő alapszervezetek létrehozását. Megszívlelendő tapasztalat az, hogy a pártfeladatok elosztásában és értékelésében az eddigieknél is nagyobb szerepet kell kapniuk a pártcsoportoknak. A gazdasági tisztségviselők munkájáról az elismerő szavak mellett bírálatok is elhangzottak. Pozitívan vélekedtek például a Váho- stav és a gabčíkovói Hydrostav gazdasági vezetőinek példás feladatteljesítéséről, bírálták viszont a Trenčianské Bohuslavice-i gazdasági vezetőket (mégpedig névre szólóan) azért, mert nem elég felelősségteljes a hozzáállásuk a feladatokhoz.- Meglepett - mondja Dunai Sándor hogy az emberek milyen örömmel fogadták a Gottwald-napok rendezését. Igen tanulságos az a bíráló megjegyzés, melyet munkacsoportunk egyik tagjának mondtak: azért, hogy vezető párttagokkal találkozhassanak, Gottwald-napokat kellett rendezni. Ez azt bizonyítja, hogy kevés az emberekkel a közvetlen személyi kapcsolat. Ezt nem tudja pótolni a kapcsolatok meglevő, szervezett formája. Persze, a tisztségviselők számára nem is könnyű a közvetlen kontaktus megteremtése, mondjuk minden gépkocsivezetővel. Ráadásul a kétműszakos termelés is nehezíti a kapcsolatok elmélyítését, a bírálat mégis jogos.- Hogyan vélekedtek a megkérdezettek a pártcsoportok munkájáról?- Ezen a téren az a tanulság, hogy igyekezni kell azonos szintre hozni az alapszervezetekben a pártcsoportok munkáját - válaszolja kérdésemre Dunai elvtárs. - Ezt a párt vezető szerepének biztosítása, a párttagok és a párból azt a teljesíthető kívánságot, hogy a munkásszálláson az azonos üzemek dolgozói együtt lakhassanak. Voltak, akik arra mutattak rá, hogy a munkahelyeken nincs elég szociális berendezés, öltöző, mosdó. A dolgozók sürgetik a lakáskérdés megoldását. Annál is inkább, mivel vannak kész üres lakások, melyeknek már csak az üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseket kell tisztázni. ösztönzőbb jutalmazást Indokoltan bírálták a Trenčianské Bohunice-i üzem gépkocsivezetői a prémiumrendszerüket, amely nem eléggé tárgyilagos és Pónya Lajos, az építkezési pártbizottság titkára (Hajdú András felvétele) tonkivüliek kapcsolatának erősítése egyaránt megköveteli. Igen jól dolgoznak a pártcsoportok a Hydrostav gabčíkovói üzeme alapszervezetében, nagy tartalékai vannak viszont a Trenčianské Bohuslavice-i Hydrostav, a Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák alapszervezetei pártcsoportjainak. Felszólalások nyomán Kedvező tapasztalatokat szerezhettek a Gottwald-napok résztvevői a tagság észrevételeinek intézésével, a nyilvános gyűléseken elhangzottakkal kapcsolatban. Ennek szemléltetésére egyetlen példát említünk. Nyilvános gyűlésen bírálták az emberek, hogy tizenegy órakor rendszerint már hosszú sor várakozott az ételre, s így az egy óra ebédidő nem volt elegendő a dolgozóknak. A bírálat nyomán az illetékesek intézkedtek, s most már lépcsőzetesen szállítja az autóbusz ebédre a dolgozókat. Természetesen nem minden véleménnyel lehetett egyetérteni. Előfordult például, hogy valaki helytelenül vélekedett a jutalmazásról. Miután azonban megmagyarázták neki, hogy a jutalom a teljesítményért jár, megváltozott a véleménye. Ugyancsak okulni kell abból az észrevételből, hogy a szemléltető agitáció egyelőre nem terjed ki minden fontos területre. Például a bírálattal keveset foglalkoznak, gyakran túl általános az agitáció, nem eléggé mutat rá a helyi gondokra. A tisztségviselők beszámoltatása a feladatok teljesítéséről különösen a Hydrostav gabčíkovói üzemében és a Váhostav 08, 04 és 01 -es üzemében rendszeres. A felsőbb pártszervek határozatait minden alapszervezetben lebontották a saját feltételeikre. A gazdasági feladatok teljesítésének egyik legnagyobb hátráltatója a pótalkatrészhiány, melynek megszüntetése (mint mindenütt) meghaladja a helyi lehetőségeket. A dolgozók a szerszámokkal való ellátást is hiányosnak tartják. Az 1984-re szóló gazdasági feladatokat teljesítették, sőt részben túlteljesítették. A feladatok teljesítésében nagy szerepe van a munkakezdeményezésnek, melyben példát mutat az építkezésen létesült 126 szocialista munkabrigád. A dolgozók 503 kollektív kötelezettséget vállaltak. A munkák jelenlegi üteme minden kétséget eloszlat az építkezés sikerével kapcsolatban. Bosszantó jelenség viszont, hogy lassan halad a munkásszállók építése. Többen kifejezték a Gottwald-napok alkalmáösztönző. Az építkezésen vannak üzemek, például a Váhostav 06- os, amelyek ezt jobban megoldották. Azoknak is igazat kell adni, akik a munkaidő jobb kihasználását szorgalmazták, rámutatva arra, hogy meg kellene szigorítani a munkába járás ellenőrzését, a vezető dolgozók esetében is. Kifogás érte a munkavédelmi ellátást, a munkavédelmi eszközök minőségét, valamint a munkahelyi közlekedést. Autóbuszmegálló építését is kérték a dolgozók. Sok hasznos észrevétel hangzott el a munkaszervezés javítására vonatkozóan. Ezek közé tartozik például az a javaslat, hogy a rakodó és a szállító kapacitásokat az eddiginél jobban össze kell hangolni, javítani kell az utakat. Koordinálni kell az egyes munkahelyek dolgozóinak munkakezdési idejét. így van ez a Komáromi (Komárno) Autófuvarozási Vállalat sofőrjeinek esetében, akik később kezdik a munkát, mint a vízmű rakodói, akiknek addig, amíg a gépkocsik megérkeznek, várniuk kell. Többen azt tették szóvá, hogy sok az építkezésen az ún. nem produktív munkaerő. Hogy ez menynyiben helytálló észrevétel, azt az illetékesek mérlegelni fogják. Bírálat érte az építkezés sajtótermékekkel való ellátását is. örvendetes, hogy erre a felsőbb pártszerv igen rugalmasan reagált, s már a Gottwald-napok idején gondoskodott arról, hogy a korábbinál több újságot kapjanak a dolgozók. Mindenkinek válaszolnak A Gottwald-napok végén nyilvános gyűlésre került sor az építkezésen, melyen minden érdekelt vállalat, üzem képviselve volt. Jelen voltak a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság és a járási szakszervezeti tanács képviselői. A nyilvános tanácskozáson a zárszót Magyarics Vince, az SZLKP KB tagja, a járási pártbizottság vezető titkára tartotta. Nagyra értékelte a dolgozók őszinte megnyilvánulását, amely a pártpolitika iránti elkötelezettségükről tanúskodik. Ezzel azonban a nagyszabású rendezvény nem tekinthető teljesen befejezettnek, hiszen a felvetett problémákat osztályozzák, s minden alapszervezetet tájékoztatnak arról, hogyan intézik a náluk elhangzott észrevételeket, s a Gottwald-napokat a járási párt- bizottság elnöksége is értékeli. Sőt, előreláthatólag 1985 májusában, újból visszatér rá, hogy megállapítsa, minden kérdést hiánytalanul elintéztek-e. FÜLÖP IMRE Az alap: felelősség a minőségért Jól bevált a szaratovi munkamódszer A Szovjetunió szaratovi területének dolgozóival, lakosaival a nyugat-szlovákiai kerület dolgozói már több évtizede építik, bővítik baráti kapcsolataikat. E baráti kapcsolatok elmélyítése kapcsán gyakran cserélődnek ki baráti küldöttségek, hogy közelebbről is megismerjék egymás életmódját, eredményeit, munkamódszereit. Sokan nem is tudják felmérni, milyen hasznossá válhat egy-egy baráti küldöttség látogatása valamelyik vállalatnál vagy üzemben. Kerek tíz esztendővel ezelőtt, 1974 novemberében a csehszlovák-szovjet barátsági hónap jegyében a martini Nehézgépipari Művek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárába látogatott el a Szovjetunió szaratovi területéről egy küldöttség, amelynek tagja volt a Marx városbeli gépgyártó vállalat egyik főmérnöke. Amint erről Richard Kardoš, a hajógyár fedélzeti gépezeteket gyártó, 4090-es számú részlegének akkori vezetője tudomást szerzett, alkalmat keresett arra, hogy a szovjet főmérnökkel külön is beszélgethessen szakmai dolgokról. Pontosabban: ő már hallott valamit a Szovjetunióban oly jól bevált szaratovi mozgalomról - erről szeretett volna sokkal többet, sokkal bővebb ismereteket szerezni. Akkoriban a két gépgyártási szakember e külön beszélgetésének senki sem tulajdonított nagyobb jelentőséget. Az azóta eltelt tíz év alatt viszont bebizonyosodott, hogy ez a kis külön beszélgetés egy új, ésszerű mozgalom kezdetét jelentette a komáromi hajógyárban. A Szovjetunió szaratovi körzetében immár közel 30 évvel ezelőtt született egy új mozgalom - a gyártott termékek magasabb színvonalra való emelésének érdekében. A fent említett látogatás idejéig e nagyszerű mozgalom az egész Szovjetunió területén meghonosodott, és mivel a szaratovi területről indult el - elnevezték szaratovi mozgalomnak. A mozgalom alapja: az önellenőrzés, a minőségért vállalt felelősség. A Martini Nehézgépipari Művek komáromi hajógyárában alapos fontolgatások után a fedélzeti gépezeteket gyártó 4090-es számú részlegen a szaratovi munkamódszer hét alapelve közül hármat vezettek be: a termelésben dolgozó egyén önellenőrzését, a személyi felelősséget az általa gyártott termék minőségéért és végezetül a selejtnek ismeretlen fogalommá való tételét (ha netán mégis „beugrik“ a selejt, azt a terméket ingyen kell újratermelni). Richard Kardoš tíz év eltelte után így emlékezik vissza a szaratovi mozgalom hajógyári kezdeteire.- Sokakban felvetődött és ma is felvetődik a kérdés, hogy miért nem vezettük be teljes egészében a szaratovi munkamódszert? Annak idején már a szovjet főmérnökkel is megállapítottuk, hogy részlegünkön csak ez a három alapelv vezethető be. Vállalatunk ugyanis sok-sok üzemmel kooperál, és mi nem vállalhatunk garanciát olyan termékekért, amelyek másutt készülnek el. Ha mégis be akarnánk vezetni, a hét alapelv szerint kellene dolgozniuk a tervezőknek, a konstruktőröknek, a technológiai előkészítőknek stb. Annak idején a mozgalom beindítását megvitattuk a minőségi irányítás szakosztályvezetőjével is. E beszélgetés alapján kitippeltük azokat a munkahelyeket, ahol lehetséges volna alkalmazni a szaratovi munkamódszer e három alapelvét. Az itt dolgozók munkáját fokozott figyelemmel kísértük. Az eredmény nem váratott sokáig magára: kis idő elteltével Engel Zoltán, Nagy Dénes, Dorčiak Ján, Csicsó Béla, Mocskos Endre és Mészáros Zoltán esztergályos, valamint Lichtenberg Károly és Szo- kol József karusszeleszterga-ke- zelő dekrétumot és saját fémbélyegzőt kapott. Ezek feljogosították őket az önellenőrzés végrehajtására. Tulajdonképpen így kezdődött hajógyárunkban ez a mozgalom, amely 1975 tavaszán az említett nyolc úttörővel indult el hódító útjára. Ma már harminc körül mozog a létszámuk. A közel tízéves hajógyári szaratovi mozgalomnak jó visszhangja van a hajógyári munkások körében, a komáromi szaratovi munkamódszer alkalmazóinak munkájára felfigyeltek a megrendelők is. Tevékenységük több mint 80 százalékát azon hajók és uszályok fedélzeti gépeinek elkészítése képezi, amelyeket a vállalat a Szovjetunióba exportál. A komáromi hajógyárban készült fedélzeti gépek jó hírnévnek örvendenek a Szovjetunióban. A szovjet partnerek csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoznak az itt készült fogaskerekek magas szintű pontosságáról, de a többi fedélzeti gépezetről is. Kell-e nagyobb elismerés, mint az a tény, hogy a szovjet megrendelők a szaratovi munkamódszer alkalmazóinak termékeit nem is jönnek átvenni, hanem a legkiválóbb minőségbe sorolják azokat! A magas minőségi szint sokat jelent. A szaratovi mozgalom a minőség magas szintje mellett több százezer korona megtakarítást is eredményez a vállalatnak, a népgazdaságnak. Sok írásbeli munkát és minőségi ellenőrt takarítanak meg. Nincs szükség továbbá műszakiak biztosítására sem, akik a szavatossági időszakban javítanák a termékeket. Ezt garantálják a szaratovi munkamódszer alkalmazói. A mozgalom résztvevői számára óriási erkölcsi siker, hogy így megbíznak bennük. A minap alkalmam nyílott beszélgeínem a mozgalom nyolc hajógyári „úttörőjének“ egyikével, Mészáros Zoltán esztergályossal. Ö volt a csoport legfiatalabb tagja. Munkáját nagyon szereti és büszke a fémbélyegzőre. Ö így vélekedik a hajógyári szaratovi mozgalomról:-Én 1963-ban végeztem el a szakmunkásképzőt és azóta dolgozom a szakmában. A fedélzeti gépezeteket 1971 -tői gyártjuk. Akkoriban épült fel ez az új csarnok. A szaratovi munkamódszer bevezetése előtt kevés volt a műszaki ellenőr, így problémák merültek fel a termékek időbeni átadásában. Hiába készítettük el idejében a terméket, mindig bonyodalmak keletkeztek az átadással. Idegesség, felesleges idópazarlás jellemezte ezt az időszakot. Felcsillant a szemünk, amikor ismertették velünk, hogyan lehetne ezen segíteni. Amikor valósággá vált, hogy nem kellett ellenőrzésre vinni az általunk gyártott terméket, sőt megkaptuk a fémbélyegzőt, hát bizony sokféle érzés fogott el engemet is. Büszkeség töltött el, hogy engem, mint szakmunkást ilyen nagyra becsülnek. Ugyanakkor elgondolkodtam azon is, hogy ez milyen felelősséggel jár. Tőlem ezután joggal elvárják, hogy mindig kiváló terméket adjak ki kezemből. A fémbélyegző kötelez is, s ez kis szorongást váltott ki bennem. Mindig arra gondoltam, azon rettegtem, hátha egyszer nem sikerül! Az akarat, a munka és a szakma szeretete azonban minden nehézséget legyőzött. Közel tíz év alatt nem okoztam csalódást, mindig tudásom legjavát adtam bele az általam készített termékbe. Nem is kaptam reklamációt. Erre büszke vagyok és a jövőben is mindent elkövetek, hogy munkámat tovább tökéletesítsem. KOLOZSI ERNŐ
