Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 4. szám, szombat

Megalapozottabb politikai felelősséggel A közgazdasági szemlélet formálása a kelet-szlovákiai kerületben ÚJ szú 1985. I. 5. A kelet-szlovákiai kerület párt­szervei és alapszervezetei a CSKP XVI. kongresszusa és a központi bizottság üléseinek határozatai alapján figyelmüket a tömegpolitikai munka javítására, a párttagok, s párton kívüli dolgo­zók eszmei nevelésére, szemléle­tük formálására összpontosítják. Ezzel kapcsolatban 1981-ben a kerületi pártkonferencia széles körű programot hagyott jóvá. E program nemcsak a pártszervek és az alapszervezetek tevékeny­ségét, hanem a társadalmi szer­vezetek kommunistáinak feladata­it is pontosan meghatározta. A közös fáradozás nem volt hiábavaló. Ez abban mutatkozik meg leginkább, hogy a vállalatok, üzemek egyre érzékelhetőbben alkalmazkodnak a gazdálkodás­ban bekövetkezett nehezebb fel­tételekhez és célratörőbben igye­keznek csökkenteni kedvezőtlen hatásukat. A kerület ipari üzemei 1983-ban 45 milliárd korona érté­kű árut gyártottak. Ez 25 százalé­ka Szlovákia, 7 pedig az országos termelésnek. Egyes részterülete­ken viszont - a hengerelt áruk és a vasúti tehervagonok gyártásá­ban - 65 százalékot tesz ki a ré­szesedés. Ütemes fejlődésről tanúskod­nak a mezőgazdaság adatai is. Az előző tervidőszakban 53 száza­lékkal növekedett a termelés. A szövetkezetek és az állami gaz­daságok, a tej-, tojás és a húster­melésben jóval túlteljesítik a ter­vet. Mindjobban tért hódít az egy­ségnyi területről 20 tonna burgo­nyát, tehenenként 3000 liter tejet és egymillió tonna gabonát kiter­melni versenymozgalom. Az előrehaladásban jelentős szerepet játszott, a pártszervek és -alapszervezetek célratörő politi­kai munkája, valamint a hatékony gazdasági propaganda, s nem utolsósorban a meggyőzés új for­májának keresése és alkalma­zása. Noha nem új keletű dolog, ám hasznosnak bizonyult, hogy a ke­rületi pártbizottság illetékes szak- bizottságai, közvetlen a munkahe­lyeken - a Stará Ľubovňa-i Csa­vargyárban, a bardejovi cipőgyár­ban és másutt - az üzemek párt- aktívájával, gazdasági vezetőivel közösen vizsgálták meg a termék­felújításra, a minőségi követelmé­nyek megtartására, az energia- és a tüzelőanyagok takarékos fel­használásara hozott párthatároza­tok teljesítését. Bizalomra épülő módszer A kerületi pártbizottság elnök­sége behatóan foglalkozott a Ke­let-szlovákiai Vasmű és a kassai (Košice) Nehézgépgyár problé­máival, a prešovi Ipari Automati- zációs Vállalat termelési kérdései­vel. A pártszerv mezőgazdasági albizottsága rendszeresen elemzi a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban folyó tömegpoliti­kai munkát és a gazdasági haté­konyság kérdéseit is. A kölcsönös bizalomra épülő módszer a járási pártbizottságok tevékenységében ugyancsak meghonosodott. Segítségük pon­tosan lemérhető az alapszerveze­tek és az üzemi pártbizottságok munkájában, a gazdasági propa­ganda és agitáció fejlesztésében, tökéletesítésében. Külön érde­mük, hogy a kerület nagyobb vál­lalatainál, üzemeiben számszerint 21 minőségi kabinet jött létre, me­lyek hatásosan népszerűsítik pár­tunk gazdaságpolitikáját. Nagy se­gítséget nyújtanak a gazdaság in­tenzív fejlesztéséhez és a dolgo­zók közgazdasági szemléletének formálásához is. Korszerű tartalommal Hasonló szinten teljesíti felada­tát a Chemosvit vállalat kabinetje is, mely egyúttal korszerű tarta­lommal gazdagította a pártszerve­zetek politikai munkáját. A héttagú tanács komplex módon segíti a gyártmányok minőségének javí­tását, figyelemmel kíséri a kül- és belföldi piac igényeit. Ezenkívül szervezi a vállalatnál a minőségi napokat, megalapozott bíráló és dicsérő szakcikkekkel látja el az üzemi sajtót. Kapuit állandóan nyitva tartja a nyilvánosság előtt, így képzettségének, beosztásá­nak, érdeklődési körének megfelelően ki-ki megtalálhatja könyvtárában a szakirodalmat, ki­egészítheti ismereteit, ösztönző hatását főleg az jelzi, hogy növe­kedett a munkások öntudata, szakértelme és politikai aktivitása, s a vállalat egyenletesen teljesíti népgazdasági tervét. Az előző há­rom év folyamán 4,2 milliárd koro­na értékű árut termelt. A Chemo­svit 1984-ben jogosan kapta meg a Győzelmes Február Érdem­rendet. Jók a Kelet-szlovákiai Vasmű kabinetjének eredményei is. A ke­rületi pártbizottság kezdeménye­zésére nemrég megtartott tanács­kozáson Mikuláš Šesták tájékoz­tatójában joggal mondhatta, hogy a kabinet jól beilleszkedik a Vas­mű irányítási rendszerébe. Tavaly 53 akciót, ezek között 10 szakmai napot szerveztek, a kabinet rend­szeres tanfolyamain a gyáregysé­gekből több mint 2000 művezető, csoportvezető és más beosztású tisztségviselő vett részt. Az intéz­mény fennállása óta rövid két év telt el, s azóta 50 százalékkal sikerült csökkenteni a selejtes gyártmányok arányát. Társadalmi előrehaladásunk meggyorsításában a gazdasági tényezők meghatározó szerepet játszanak. Ezért a kerületi pártbi­zottság a vállalatok, üzemek gaz­dálkodásának javítására, fejlesz­tésére nagy súlyt fektet. Ugyanak­kor szem előtt tartja, hogy a gaz­dasági eredmények automatiku­san nem alakítják ki a szocialista tudatot, nem pótolhatják az esz­mei nevelést, a meggyőzést. Ezt a pártoktatás minőségének javítá­sával, a munkásképzés tökélete­sítésével kell elérni. A jogos követelmény az üzemi pártbizottságok és az alapszerve­zetek nagy egyetértésével találko­zott, mert a hallgatók besorolásá­nál a gazdaságpolitikai kérdések és a gazdasági aktíva szemináriu­mának tanfolyamait helyezték elő­térbe. A gazdasági aktíva tanfo­lyamait korábban 1170 párttag és 504 párton kívüli dolgozó látogat­ta, ezzel szemben az 1983/84-es tanévben már 700-zal növelték a szeminárium hallgatóinak szá­mát, akiknek többsége gazdasági tisztségviselő. A kerületi pártiskola is rendsze­resen szervez gazdasági jellegű rövid és hosszú lejáratú tanfolya­mokat, melyeken többnyire párt­munkások, vezetők és a propa­gandisták vesznek részt. A kerület vállalatainál - a szak- szervezetek támogatásával- 3742 szocialista munkaiskola működik. Ezekben évente 95 025- ten tanulnak. A politikai oktatás­nak és a munkásképzésnek ko­moly szerepe van abban, hogy olyan kollektívák, személyiségek nőttek fel, akik élen járnak az újért folyó küzdelemben, szocialista módon dolgoznak és élnek, a kor­szerű tudományos-műszaki isme­reteket egyre nagyobb hatásfokkal érvényesítik munkájukban. Ilyen a Rudňanyi Ércbányából Ján Líš­ka vezette vájárcsoport, Milan Dujňák, a Vasmű meleghengerdé- jének élmunkása, Jozef Ladoňa, a Chemosvit géplakatosa és so­kan mások, akik vállalták, hogy négy év alatt teljesítik a hetedik ötéves tervidőszak feladatait. A pártszervezeteknek még fele­lősségteljesebben kell végezniük az ifjúság eszmei-politikai nevelé­sét. Az e területen dolgozó kom­munistáktól joggal elvárják, hogy- építve az eddigi eredményekre- hatékonyabban segítsék az ifjú nemzedék erkölcsi, politikai arcu­latának formálását. A SZISZ politi­kai oktatásának 3043 tanfolyama- melyben évente az alapszerve­zetek 75 651 tagja tanul - ezt a célt csak részben szolgálja. A pozitívumok ellenére az ifjúság nevelésében még mindig sok a formalizmus. Ismétlődő problé­ma az is, hogy a gazdasági veze­tők nem szívesen járnak az ifjúság közé, a középiskolákon és a szak­tanintézetekben nem kielégítő a politikai nevelés. A mezőgazdasági dolgozók tu­datformálása egyrészt az üzemi, másrészt a szövetkezeti munkais­kolákban történik. Ám tekintetbe kell venni, hogy a szakmunkás­képző tanintézetekből évente 1300, a közép- és a főiskolákból pedig 500 képzett szakember kez­di pályafutását a mezőgazdasági üzemekben. Éppen ezért az ága­zat politikai és gazdasági vezetői számára nem lehet közömbös, mi­lyen az oktatás színvonala. Ezen a téren dicséret illeti a Vysoká nad Uhom-i Efsz vezetőinek kezdemé­nyezését, akik egy-egy fontosabb előadás után tapasztalatcsere-lá­togatásokat szerveznek a jól gaz­dálkodó szövetkezetekbe. Jó befektetés Nagy népszerűségnek örven­denek az említetteken kívül a ke­rületi mezőgazdasági igazgatóság és a más társszervek közreműkö­désével szervezett mezőgazdasá­gi területi konferenciák. Ezeken a tanácskozásokon - melyeken az efsz-ek és az állami gazdaságok dolgozói is részt vesznek - egy- egy szakterület alapvető tudniva­lóival ismertetik meg a jelenlevő­ket, ugyanakkor a haladó tapasz­talatokról is tájékoztatják őket. Mindent összegezve, elmond­hatjuk, hogy a kerületben komoly gondot fordítanak a nevelésre. A gazdasági propaganda és politi­kai agitáció tökéletesítésére fordí­tott órák, napok a gazdasági ered­ményekben is visszatükröződnek. ŠTEFAN PEVNÝ, az SZLKP KB munkatársa, JURAJ HAMRÁK, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság osztályvezetője, SZOMBATH AMBRUS, az ÚJ SZÓ szerkesztője Hasznosítják az efsz-ek X. kongresszusán szerzett tapasztalatokat Javíthatók a gyengén gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok eredményei Az efsz-ek X. kongresszusa hasznos tapasztalatok szerzésé­nek tárháza volt. Nyíltan beszéltek a résztvevők a fejlődést fékező akadályokról, javaslatokat tettek a termelés dinamikájának fokozá­sára. A felszólalók népszerűsítet­ték az élenjáró mezőgazdasági vállalatok bevált munkamódszere­it és jó példákat hoztak fel a gyen­gén gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok segítségére. Hangsú­lyozták, hogy a politikai és szerve­ző munka tökéletesítésével jó ke­rékvágásba terelhető ezeknek a szövetkezeteknek a szekere. Nagy figyelemmel hallgatta ezeket a fejtegetéseket Lórincz Gyula, a rozsnyói (Rožňava) járási pártbi­zottság titkára is. A járásban ezen a téren már megtették az első lépéseket a lemaradó mezőgaz­dasági vállalatok hatékonyabb se­gítségére. A kongresszus után né­hány kérdést intéztem hozzá az eredményekkel és a teendőkkel kapcsolatban.- Mint a kongresszus résztve­vőjének, mi a véleménye a ta­nácskozásról?- Nagyon tetszett a nyílt vita. A felszólalók tárgyilagosan be­széltek a fejlődést fékező okokról, és egyben javaslatokat tettek munkánk tökéletesítésére. Szerin­tem járásunkban és a mezőgaz­dasági vállalatoknál is hasonló hangnemben kell folytatni a kong­resszuson kibontakozott vitát, hogy gyorsabban léphessünk előre.- A rozsnyói járásban is meg­vannak a feltételek a lemaradó mezőgazdasági vállalatok gazdál­kodásának megjavítására?- Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy kedvezőek a le­hetőségek a magasabb termelési szint elérésére. Persze, nem má­ról holnapra. Az üzemi pártszerve­zetekkel együtt eddig már jó né­hány mezőgazdasági vállalatnál hajtottunk végre kádercserét. Ala­pos előkészületek után politikailag és szakmailag képzett kádereket helyeztünk felelős tisztségekbe Meg kellett ezt tennünk, mert az 1982-es pénzügyi ós termelési mérleget négy efsz és egy állami gazdaság sikertelenül zárta. Nem teljesítették eladási kötelezettsé­geiket, és természetesen ez ked­vezőtlenül mutatkozott meg a be­vételek alakulásában is.- A járási pártbizottság és a já­rási szintű gazdasági szervek mi­lyen következtetéseket vontak le a mérleghiányos gazdálkodásból?- A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság határozata alapján a rozsnyói járási pártbizottság ha­tározatot hozott a mezőgazdasági termelés fellendítésére az 1984-1985-as időszakra. Ez a ha­tározat nem maradt papíron. A mezőgazdasági vállalatok párt- alapszervezetei, valamint a társa­dalmi szervezetek a helyi viszo­nyokra bontották le a feladatokat. Ebben nagy segítséget nyújtottak nekik a négytagú elemző bizottsá­gok, amelyek tagjai szintén politi­kailag és szakmailag jól felkészült káderek voltak. A sok teendő kö­zül talán érdemes megemlíteni a tejtermeléssel kapcsolatos tevé­kenységüket. A járásban ugyanis az elmúlt években csökkent az egy tehénre jutó tejtermelés. 1982-ben a tehenek évi átlagos tejhozama csak 2429 liter volt. 1983-ban ez 2617 literre növeke­dett, 1984-ben pedig már 2800 literre.- Az első eredmények tehát megszülettek. További javulásra is számíthatnak?-Tervszerűen és fokozatosan felfrissítjük a tehénállományt. A cseh országrészekből 400 te- nyészüszőt hoztunk be. Ezek a je­lenlegi feltételek között naponta két liter tejjel többet adnak, mint az itthon tenyésztettek. Azzal számo­lunk, hogy ennek az állománynak az átlagos évi tejhozama 4000 liter lesz. A Szilicei (Silica) Efsz állatte­nyésztését üszónevelésre szako­sítottuk. Reméljük, hogy a követ­kező években jó termelékenységű állatokat nyerünk ebből a gazda­ságból.- A mezőgazdasági vállalatok­nál már készítik az összegezése­ket a zárszámadó taggyűlésekre. Mit mutatnak a számok, kevesebb lesz a mérleghiányos mezőgazda­sági vállalat?- Az idén csak a Hosszúszói (Dlhá Ves) Efsz zárja hiánnyal a pénzügyi mérleget. Ami azt bizo­nyítja, hogy csökken a gyengén gazdálkodó mezőgazdasági válla­latok száma. Mégsem lehetünk elégedettek az eredményekkel, mert egyes mezőgazdasági válla­latoknál még mindig alacsony a termelés szintje. A Rozsnyói Állami Gazdaság például a járási átlagnál alacsonyabb hektárhoza­mokat ér el.- Járásukban és az efsz X. kongresszusán szerzett tapaszta­latai alapján mit taň a legfonto­sabb feladatnak a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásának meg­javítására?-Tovább kell haladnunk a megkezdett úton. Ahol évek óta egyhelyben topognak, és az ala­csony termelési szintet különböző objektív nehézségekkel indokolják, ahelyett, hogy keresnék a kibonta­kozás útját, további kádercseréket kell eszközölnünk. A pártszerve­zetekkel már kidolgoztuk a távlati káderfejlesztési programot, és ezt, ha nehéz körülmények között is, de igyekszünk megvalósítani. Na­gyon is igaznak tartjuk azt a meg­állapítást, hogy minden az embe­rektől függ, ezért a jövőben igyek­szünk jobb feltételeket teremteni felelős munkájukhoz. BALLA JÓZSEF Mesélnek a régészeti leletek Kádakat és hordókat készít Andrej Vysokay kuzmicei (trebišovi járás) lakos. Mesterségét még 1937-ben tanulta, és foglalkozásszerűen 1953-ig űzte. Később a barátság Vasútvonal építkezésén, majd ácsként a Vasúti Építővál­lalatnál dolgozott. De eredeti szakmáját sohasem adta fel teljesen, s nyugdí­jasként házi műhelyében ma is készít boros- és káposztáshordókat. A képen egy káposztáshordón dolgozik. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) (ČSTK) - A Kelet-Szlovákiában az idén végzett régészeti kutatá­sok jelentősen bővítették a terület ókori települési viszonyaival kap­csolatos ismereteket, főként a ké­sei bronzkorszakból származó sí­rok és temetkezőhelyek feltárása révén. Például a Nižná Myšla-i temetkezőhelyen már több mint 300 sírt tártak fel, s így ez az otoman kultúrához tartozó egyik legnagyobb feltárt temetkezőhely. Az egyik sírban bronztűt találtak azzal a formával együtt, amelyben öntötték. A lelet arról tanúskodik, hogy ez egy fémöntó sirja volt, s a fémöntés Kelet-Szlovákia mai területén már akkor elterjedt. Valalikyban szláv-avar temet­kezőhelyre bukkantak, s ott is át­kutattak több mint száz sírt, ame­lyek a 7. és a 8. századból, vala­mint a 9. század első feléből szár­maznak. Megtalálták egy lovas harcos sírját, amelybe lovát és fegyverzetét is eltemették. Ezen­kívül sikerült lokalizálni egy 10. századi települést. A Šarišské Michal’anyban vég­zett kutatások azt bizonyítják, hogy az időszámításunk előtti 4. évezredben ott volt a környék leg­nagyobb paraszttelepülése. Egy humennéi lakótelep építé­sével kapcsolatban is végeztek ré­gészeti kutatásokat, itt a kései kő- korszakból származó lakóházak és gazdasági épületek maradvá­nyaira bukkantak: ez volt a leg­északibb neolitkori település Ke- let-Szlovákia mai területén. Vranov nad Topľouban 7-9. századi szláv település maradvá­nyaira bukkantak. Itt egy kenyér­sütő és gabonaszárító kemence maradványait is megtalálták. Ugyancsak befejezték a korai vas­korszakból és a szláv érából szár­mazó leletek feltérképezését Ko- moranyban, s ezek a vranovi kuta­tások eredményeivel együtt arról tanúskodnak, hogy a Topl’a folyó mentén a magasabban fekvő terü­leteken is sűrűn lakott szláv tele­pülések voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents