Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-30 / 25. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Detvai Nehézgépipari Vállalat korszerű gyártmányai közé tartozik az UNC 060 típusú univerzális rakodógép, amelyet a krupinai üzem dolgozói szerelnek össze. A berendezés föld és más anyagok átrakására, betonelemek áthelyezésére és több más munkára alkal­mas. Tavaly 580-at gyártottak belőle. A képen: Ján Petrovič (balol­dalt) és Ján Korčok a motor beszerelése közben. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Készülődés a tavaszra Szorgos munka folyik a javítóműhelyekben SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Jó évet zárhattunk Már a CSKP KB 12. ülésén elhangzott, hogy az 1984. évi várható eredményeink jók, és ezt erősítette meg a Szövet­ségi, illetve a Szlovák és Cseh Statisztikai Hivatal e hét elején közzétett jelentése is népgazdaságunk tavalyi fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről. Az országos, illetve a nemzeti köztársasági adatok ezúttal is átfogó képet adnak az egyes ágazatok fejlődéséről, és egyúttal arról, mely területeken kellett volna ésszerűbben, hatékonyabban gazdálkodni a rendelkezésre álló eszközökkel. Nem kell ahhoz különö­sebb gazdasági szakismeret, hogy a jelentések adatait bön­gészve felismerjük: nem voltak hiábavalók azok az intézke­dések, amelyek révén üzemeinket, vállalatainkat nagyobb teljesítményekre ösztönöztük, arra, hogy az eredetileg meg­határozott erőforrásokból hozzanak ki többet, vagyis - gaz­dálkodjanak intenzívebben. A múlt év folyamán nemegyszer tapasztalhattuk: nem mindenütt fogadták túlzott lelkesedéssel a nagyobb munka­termelékenység elérésére vonatkozó felhívást, ugyanakkor tudomásul vették, nem lehetetlen e népgazdasági elvárás teljesítése. Jobb szó híján úgy fogalmazhatnánk, hogy rákényszerültek a környezetükben levő lehetőségek hatéko­nyabb kiaknázására, arra, hogy jobb szervezéssel, a tudomá­nyos-műszaki ismeretek rugalmasabb érvényesítésével érje­nek el jobb eredményeket. Az is tény: a múlt év folyamán ismét bebizonyosodott, ahol nem vonakodnak a tudomá­nyos-műszaki haladás eredményeinek céltudatos érvényesí­tésétől, ahol előrelátóan felkarolják a korszerű munkaszerve­zési és javadalmazási formákat, ahol folyamatos az anyagel­látás - ott sokkal könnyebben tesznek eleget a mind nagyobb követelményeknek. Szerencsére egyre több az olyan termelővállalat, termelési-gazdasági egység, amelyben tudatosítják, hogy a munkatermelékenység növeléséhez nem szükséges feltétlenül új üzemcsarnok, ha a régi is korszerű­síthető. Sokat tehetnek a munkatermelékenység növeléséért a munkakezdeményezésben az újító- és feltalálómozgalom­ban rejlő lehetőségek felkarolásával is. Hogy a kínálkozó gazdaságnövelési lehetőségeket nem aknázzuk ki minden területen, arra utal a Szövetségi Statisz­tikai Hivatal következő megállapítása is: „A tavalyi haladás ellenére a tudomány és technika fejlesztésében főleg a kuta­tási-fejlesztési eredmények gyakorlati érvényesítésében vannak kihasználatlan lehetőségek. Az eddigi eredmények nincsenek teljesen összhangban a kutatási és fejlesztési bázis nyújtotta lehetőségekkel, s főleg a világpiaci és a hazai követelményekkel.“ Ismerős ez a megfogalmazás, gazdasági fejlődésünk járható útjaival kapcsolatban számtalanszor elhangzik a különböző gazdasági értekezleteken. Többnyire ismerősek azok az okok is, amelyekre olykor indokoltan, máskor viszont megalapozatlanul, a kockázatvállalástól való vonakodást kendőzve hivatkozik egy-egy gazdasági vezető a számonkéréskor. Hivatkoznak munkaerőhiányra, az anyag- ellátás akadozására, a beruházási lehetőségek korlátozására, az alapanyagok gyenge minőségére - hogy csak néhányat soroljunk fel. Gyakori az az indoklás is, hogy a szerződések­nek megfelelő mennyiséget ugyan leszállítja a partnerválla­lat, de korántsem olyan szerkezetben, mint azt rögzítették. És mit tehet például az a konfekciógyár, amelynek tevékenysége az aiapanyagszállítás folyamatosságától függ? Jobb híján azt dolgozza fel, amit kap. Érthető, hogy ez - a könnyűipari termékek esetében - visszatükröződik a belkereskedelmi áruellátás színvonalában, az évekig raktáron heverő készle­tekben és egyéb nem kívánatos jelenségekben. Ugyanez érvényes a többi ipari ágazatban is, hiszen gyenge minőségű alapanyagból nem gyártható színvonalas iparcikk, rossz minőségű lisztből nem süthető jó kenyér. Hozzáértők és laikusok böngészik ilyenkor a statisztikai jelentéseket, melyek azt is tükrözik, milyen eredményes az a gazdaságpolitika, melyet a nehéz külgazdasági és nem éppen könnyű belső gazdasági feltételek között valósítunk meg. A számok sok mindent elmondanak. A fentieken kívül azt is, mire összpontosítjuk beruházási eszközeinket, hogy megfontolt előrelátásra engednek következtetni energetikai beruházásaink, akár a szénipar fejlesztéséről, akár az atom- energetikai beruházásokról van szó. Az is örvendetes fejlő­dést tükröz, hogy a gépipar termelésének 6,5 százalékos növekedéséhez a legnagyobb mértékben az elektrotechnikai ipar járult hozzá termékeivel. Az ágazaton belüli leggyorsabb - 12,2 százalékos - növekedésnek köszönhetően sokkal jobb volt az ellátás például a színes-televíziókészülékekből, amint kiolvasható a statisztikai jelentésekből. Ugyanakkor azt is tükrözik az ezekben felsorolt adatok, hogy a gazdasági növekedés ütemének megfelelően többet fordíthattunk az életszínvonalt befolyásoló területekre, s dinamikusan növeked­hetett a társadalmi fogyasztás is. Igaz, ezeket a juttatásokat természetesnek vesszük, és csak akkor tudatosítjuk fontos szerepüket, mikor hiába igénylünk esetleg óvodai, vagy bölcsődei férőhelyet, mikor várni kell kórházi vagy egyéb gyógyintézményi férőhelyre. Jó eredményekkel zártuk a múlt esztendőt, jelentős mér­tékben hozzájárulva a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítéséhez, ahhoz, hogy jó alapokra építhetünk az idén, a 7. ötéves tervidőszak utolsó évében. A statisztikai jelentés azonban csak összegez. A gazdasági vezetők dolga, hogy ki-ki kiolvassa belőle az ágazatát érintő eredményeket, és nemcsak az eredményeket: azokat az összefüggéseket is, amelyek felismerése révén a következő időszakban eredmé­nyesebben küzdhet az új feladatok teljesítéséért, a haladást gátló hibák felszámolásáért. PÁKOZDI GERTRÚD SZERDA 1985. január 30. XXXVIII. évfolyam 25. szám Ara 50 fillér Miloš Jakeš elvtárs Kladnóban (ČSTK) - Kladnóban a 41. utcai pártalapszervezet taggyűlést tar­tott, amelyen értékelte az elmúlt időszakban végzett munkát és foglalkozott az idei feladatokkal. A tanácskozáson részt vett Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára. A vitában Jakeš elvtárs hangsú­lyozta: a pártbizottság beszámoló­ja rámutatott, hogy a kladnói kom­munisták hogyan oldják meg a pártpolitika gyakorlati érvényesí­tésének feladatait. Ezt követően Jakeš elvtárs a személyes elkötelezettség kér­déseivel foglalkozott, rámutatva, hogy legfontosabb a kommunista személyes példamutaiása. Ki­emelte: a CSKP KB Elnöksége levelének szellemében kell csele­kedni és fel kell lépni a rossz minőségű munka és a fegyelme­zetlenség minden megnyilvánulá­sa ellen. A közép-szlovákiai mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonában levő gépek és berendezések értéke meghaladja az ötmilliárd koro­nát. Karbantartásukra, javításukra különösen ilyenkor, télen fordí­tanak megkülönböztetett figyelmet. A javítási főidény az elmúlt év novemberében, az őszi érésű növények betakarítása után kezdő­dött, s tulajdonképpen a nyár derekáig, az aratási munkák kezdetéig tart. Most az első tavaszi munkákra készítik elő a traktorokat, valamint a vető- és egyéb gépeket. A legnagyobb előrehaladás a losonci (Lučenec) a nagykürtösi (Veľký Krtíš) és a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban tapasztalható. Ez érthető is, hiszen a legkorábban a kerület déli részén kezdődnek a munkák. A három járásban január köze­péig megközelítőleg a traktorok fele, a vetógépeknek pedig mint­egy 65-70 százaléka vált újra üzemképessé. A kerület középső és északi részén a vető- és talaj­művelő gépekkel egyidőben folyik a burgonyaültető és a takarmány- begyűjtő gépek javítása, a Lip­tovský Mikuláš-i, a Dolný Kubín-i, a čadcai és a martini járásban ugyanis ezekben az ágazatokban lesz kora tavasszal a legtöbb a tennivaló. Ami az alkatrészellátást illeti, az idén lényegesen jobb a helyzet, mint a múltban bármikor. A mező- gazdasági üzemek gépesítői is elismerik ezt, hozzátéve, hogy az Agrozet zvoleni, rimaszombati és prievidzai kirendeltségének mun­katársai nagyon rugalmasan vég­Megnyílt a stockholmi értekezlet újabb fordulója A szovjet küldöttségvezető fontos javaslatokat terjesztett elő (ČSTK) - A svéd fővárosban tegnap megkezdődött az európai bizalomerősítő intézkedésekről, a biztonság és a leszerelés kérdéseiről tárgyaló stockholmi értekezlet 5. fordulója. Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője az ülésen elhangzott megnyitó be­szédében hangsúlyozta, hogy je­lenleg a legfontosabb feladat az atomháborús veszély elhárítása és a béke megőrzése. A nemzet­közi helyzet javításához vezető úton az első lépésnek számít az a szovjet-amerikai megállapodás, hogy Genfben tárgyalások kez­dődnek a kozmikus és nukleáris fegyverekről. A megállapodás kedvező légkört teremt ahhoz, hogy a stockholmi konferencia eredményes munkát végezzen. Az a körülmény, hogy a konfe­rencia 4. fordulójának végén két olyan munkacsoportot hoztak lét­re, amelyben visszhangra találtak a bizalomerósítés érdekében ja­vasolt szovjet politikai és katonai intézkedések, lehetővé teszi azt, hogy Stockholmban gyakorlati tár­gyalások kezdődjenek. Ha az Egyesült Államok és más NATO-országok nemcsak sza­vakkal, hanem tettekkel is iga­zolják, hogy készek a tisztessé­ges és egyenjogú megbeszélé­sekre, akkor a konferencia hu­zavonák nélkül megkezdheti a napirenden szereplő kérdések alapos megvitatását. A Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés tagállamai Stockholmban (Folytatás a 2. oldalon) zik munkájukat, s a beérkezett meg­rendelések sorrendjében elégítik ki az igényeket. A javuló ellátás ellenére változatlanul gondot okoz a négykerékhajtású traktorok és a permetezőgépek egyes alkatré­szeinek, valamint a tárcsakoron­goknak a pótlása. A takarmánybe- gyűjtó gépek esetében az alkat­részellátás akadozik, változatlanul nagy szükség van tehát az ága­zatban dolgozók rögtönzőkészsé­gére, leleményességére. Az elmúlt egy-két esztendőben egyébként sokat javultak a mun­kakörülmények a javítóműhelyek­ben. A legtöbb helyen az elmúlt napok zord időjárása ellenére sem fáztak a dolgozók, s egyre szapo­rodik a diagnosztikai berendezé­sek száma is. Több újdonság be­vezetésére is sor kerül a kerület­ben. Nagykürtösön a nitrai és a mi- chalovcei testvérüzemek példájá­ra a gép- és traktorállomás dolgo­zói vállalták a gabonakombájnok általános javítását és idény köz­ben jelentkező hibáinak azonnali eltávolítását. Nagy megkönnyeb­bülést jelent ez a mezőgazdasági üzemek számára, hiszen a múlt­ban a legtöbb gondot az arató­cséplő gépek javítása és alkatrészellátása jelentette. A sok utánajárás jelentősen növelte a költségeket, s aránytalanul sok munkaerőt kötött le a javítás és a karbantartás is. A gazdaságosság mellett nem elhanyagolható szem­pont a minőség kérdése sem. (Folytatás a 2. oldalon) Ľubomír Štrougal és Jerma Lainet találkozója Áttekintették a csehszlovák - finn kapcsolatokat (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap a prágai Hrzán-palotában fogadta Jerma Lainet, a Finn Köztársaság külkereskedelmi miniszterét, aki látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A találkozón a miniszterelnök kiemelte, hogy a csehszlovák-finn politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok magas szintet értek el, s mindkét fél őszintén törekszik elmélyítésükre. A gazdasági együttműködés fejlődését áttekint­ve hangsúlyozták, hogy adottak a kedvező feltételek a kereskedel­mi kapcsolatok bővítéséhez, az árucsere dinamikus növeléséhez és a harmadik országok piacán kifejtett gyümölcsöző együttműkö­déshez. A fogadáson részt vett Bohumil Urban külkereskedelmi miniszter és Antti Karppinen, a Finn Köz­társaság csehszlovákiai nagykö­vete.

Next

/
Thumbnails
Contents