Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-29 / 24. szám, kedd
Az állami terv céljaival összhangban fejlődött az SZSZK gazdasága ÚJ SZÚ 1985. I. 29. (Folytatás az 1. oldalról) TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS Az SZSZK kutatási és fejlesztési bázisában a tervvel összhangban 29 műszaki fejlesztési állami tervfeladatot hajtottunk végre. Többek között a következő feladatokat oldották meg: tüzelő- anyag- és energiafogyasztás csökkentése a közlekedésben, új lakástextiliák kifejlesztése stb. Az első osztályba sorolt termékek részaránya 37,2 százalékot ért el az értékelt produkcióból. Az év során egyebek között megkezdtük a CM 74 05-ös video- terminál gyártását az oravai Teslában, a Breznói Hídgyárban a gyorsan összeszerelhető MB- 1030-as daru gyártását, a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasműben az új típusú panelradiátorok gyártását .és sorolhatnánk tovább az új termékeket. Az állami műszaki fejlesztési terv 301 kutatási eredményét bevezették a gyakorlatba, melyek alapján megkezdték az M 50/40- es mikroszámitógép-rendszer gyártását, az optoelektronikus reflexletapogató és egyéb termékek gyártását. Tovább fejlődött a feltalálók és újítók mozgalma. A dolgozók 8,6 százalékkal több újítási javaslatot és 5,2 százalékkal több találmányt nyújtottak be, mint az előző évben. Az újítási javaslatok és a találmányok kihasználása hozzájárult a népgazdaság intenzív fejlesztéséhez. A tudományos-műszaki fejlesztés üteme és gyakorlati érvényesítése még nem felel meg teljes mértékben az intenzív fejlesztés igényes elvárásainak. A tudo- mány-kutatás-termelés-felhasz- nálás ciklus meggyorsítása továbbra is meghatározó feladat marad az újratermelési folyamatban. BERUHÁZÁS Tavaly 48,8 milliárd korona értékű beruházási munkákat és szállításokat hajtottunk végre (a Z- akció és a magánerős lakásépítés nélkül), ebből az építőmunkák értéke 29 milliárd korona volt, a leszállított gépek és berendezések értéke pedig 19,8 milliárd korona. A beruházási tervet 106,5 százalékra teljesítettük. A beruházási munkák és szállí- _ tások éves tervét a kötelező építkezéseken 113 százalékra teljesítettük. A kötelező feladatok keretében 26 építkezést fejeztek be. Egyebek között a következő létesítményeket helyezték üzembe: a Jaslovské Bohunice-i V 2-es atomerőmű első blokkját, a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű 3-as számú kokszolóját, kibővítették a mi- chalovcei Vihorlat üzemet, Bratislavában átadták az autópályavasúti hidat. A befejezett építkezések költségvetési ráfordításai meghaladták a megkezdett építkezések költségvetési ráfordításainak összegét, ez azonban lényegesen nem csapódott le a befejezetlen beruházások számának csökkenésében, sem pedig az újonnan nyert állóeszközökben. IPAR A központilag irányított ipari vállalatok a termelési és szállítási feladataikat teljesítették és az állami tervnek megfelelően növekedett a hatékonyság is. 1983-hoz képest bruttó termelésük 5,9 százalékkal növekedett. A termelésben a legnagyobb növekményt érték el az elektrotechnikai iparban, az általános és a nehézgépiparban, valamint az egészségügyi technika gyártásában. A fafeldolgozó iparban nem érték el a tervezett fejlődési szintet. Túlteljesítették a saját termelési érték tervét, ez 1983-hoz képest 8,1 százalékkal növekedett. A saját termelési értékből kiszámított munkatermelékenység 6,6 százalékkal növekedett, a célfeladattal megnövelt tervet e téren 1,8 százalékkal teljesítették túl. A bruttó termelésből kiszámított munkatermelékenység 1983-hoz viszonyítva 4,4 százalékkal növekedett. A központilag tervezett iparból eladásra szállított termékek meny- nyisége 1983-hoz képest 5,4 százalékkal növekedett, ebből a végső felhasználásra szánt termékeké 5,7 százalékkal; a belkereskedelembe irányult szállítások terén 4.2 százalékos volt a növekedés, a szocialista országokba irányuló export 6,2 százalékkal, a nem szocialista országokba irányuló export 9,9 százalékkal növekedett, s beruházásokra 4 százalékkal többet szállítottunk, mint az előző évben. Az ipar egyes ágazataiban a következő eredmények születtek: A széniparban 5,8 millió tonna szenet és lignitet jövesztettek, az állami jövesztési tervet 100,3 százalékra teljesítették. összesen 20,4 milliárd kWó villamos energiát termeltek, ebből a szlovák energetikai vállalatok erőműveiben 17,5 milliárd kilowattórát. Az energetikai rendszerben meghatározó szerepet töltött be a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű, amely a Szlovákiában termelt villamos energia 35,5 százalékát adta. A népgazdaság és a lakosság villamos energiával való ellátása az egész évben folyamatos volt, noha a fogyasztás meghaladta a tervezettet. A kohászatban - beleértve az ércjövesztést is - a termelés 3,8 százalékkal növekedett. Gyorsabban növekedett a nemesacélokból való hengerelt anyag gyártása. A népgazdaság fémszükségletét teljes mértékben kielégítették. A gépiparban és az elektrotechnikai iparban 12 százalékos volt a termelés növekedése. A szerkezeti változások keretében gyorsabban fejlődtek a progresz- szív termelési szakágazatok, melyek jobban hasznosítják az anyagot és magasabb műszaki-gazda- sági paraméterekkel dolgoznak. Az elektrotechnikai iparban 22,4 százalékkal növekedett a termelés, amit azzal értek el, hogy az elektrotechnikai alkatrészbázisban a termelés 55,8 százalékkal növekedett, az adatfeldolgozó gépek gyártásában ez a növekedés 47.2 százalékos volt stb. Az általános gépipari vállalatok termelése 9,4 százalékkal növekedett, vagyis 2,3 ponttal nagyobb mértékben az állami tervben kitűzöttnél. Főleg a tehergépkocsik gyártása, a hengerművi berendezések gyártása, a vegyipari gépek és berendezések, a textilgépek, a mezőgazdasági, a földmegmunkáló-, építő és útépítő gépek, valamint a fémmegmunkáló gépek gyártása növekedett. A közszükségleti cikkek közül növekedett a hűtők és mélyhűtők, a zománcozott kádak és a személy- gépkocsi-pótalkatrészek gyártása. Fejlődött a robotok és manipulátorok gyártása, ezekből 229 darab készült el, 80 darabbal több, mint 1983-ban. A nehézgépgyártásban a termelés 9 százalékkal növekedett, miközben az állami tervben előirányzott növekményt nem érte el az ágazat. A vegyiparban az össztermelés 4,7 százalékkal növekedett, miközben az állami terv 1,7 százalékos növekedést irányzott elő. A fejlődés a könnyűvegyipari termékek megnövekedett gyártásának, továbbá a műtrágyák, a műszálak, a gépkocsiabroncsok és a padlóburkoló anyagok megnövekedett gyártásának köszönhető. A gyógyszeriparban 9,3 százalékkal növekedett a termelés. A fafeldolgozó iparban 5,1 százalékos volt a termelés növekedése (az állami terv 6,7 százalékos növekedést határozott meg). A fafeldolgozásban a termelés 4 százalékkal, a cellulóz- és papírgyártásban 6,7 százalékkal növekedett. A lemaradást a termelő berendezések gyakori meghibásodása, illetve az okozta, hogy néhány új létesítményben nem érték el a tervezett paramétereket, és a bútoriparban az áruválasztékkal kapcsolatban voltak problémák. Az eladási tervet az ágazat teljesítette. A könnyűiparban 2,1 százalékkal növekedett a termelés, ez 0,6 ponttal több az állami tervben kitűzöttnél. Az üveggyártásban a termelés volumene 5,9 százalékkal, a nyomdaiparban 4,8 százalékkal, a konfekcióiparban 2,8, a bőrfeldolgozó és cipőiparban 2,4 százalékkal, a textiliparban pedig 0,5 százalékkal növekedett, a könnyűiparban ugyancsak teljesítették az eladási tervet. Az építőanyag-gyártásban a termelés 0,9 százalékkal nőtt, a terv 0,6 százalékos növekménynyel számolt. A kereslettel összhangban növelték a cement és a mész gyártását, továbbá a csempegyártást, valamint az égetett és azbeszt-cement burkolólapok gyártását. ÉPÍTŐIPAR A kivitelező építőipari szervezetek az alapvető építési termelési feladatokat 99,8 százalékra teljesítették és 1,2 százalékkal több munkát végeztek el, mint 1983- ban. Nem teljesítették a tervet a helyi építőipari vállalatok és néhány, szövetségi szinten irányított vállalat is lemaradt a feladatok végrehajtásában. Néhány építkezésen azonban nem biztosították a tételes feladatok végrehajtását az építési ütemtervvel összhangban. Továbbra is gondot okozott az építkezések befejezése folyamatosságának biztosítása. Az építőiipari vállalatok a saját termelési érték tervét 0,6 százalékkal teljesítették túl, és ezek volumene 2,6 százalékkal volt nagyobb, mint 1983-ban. A saját termelési értékből kiszámított munkatermelékenység 1983-hoz képest 2,9 százalékkal nőtt; az alapvető építőipari termelésből kiszámított munkatermelékenység növekedése 1,5 százalékos volt, miközben a termelés növekményét teljes mértékben a munkatermelékenység növekedésével biztosították. MEZŐGAZDASÁGIÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM A tervezett bruttó mezőgazdasági termelést 6,5 százalékkal teljesítették túl, az előző évhez képest 4,4 százalékos volt a növekedés. A gabonatermelési tervet 110,1 százalékra teljesítették, ebből a búzatermesztési terv teljesítése 120 százalékos volt. Gabonafélékből - beleszámítva a kukoricát is - 4,2 millió tonna termett, ami az eddigi legnagyobb termés, és ez kiegyenlítette a 7. ötéves tervidőszak előző éveiben e téren keletkezett lemaradást. Túlteljesítették a tervet a tömegtakarmányok termesztésében is, ugyanakkor nem teljesítették a feladatokat az olajnövények, a burgonya, a cukorrépa és a zöldség termesztésében. Az állami alapokba irányuló fel- vásárlási tervet gabonafélékből 100,3 százalékra, ebből kukoricából 98,2 százalékra teljesítették, a piaci burgonya felvásárlási tervének teljesítése 104,2 százalékos, a cukorrépáé 97,6 százalékos, az olajnövényeké pedig 87,4 százalékos volt. A gazdasági állatok termelőképességének és állományának megfelelően az állati termékek fel- vásárlási tervét túlteljesítették. Vágóállatokból 106,2 százalékos volt a felvásárlási terv teljesítése, vágóbaromfiból 102 százalékos, tejből 104,6 százalékos és tojásból 105,6 százalékos. Az állati termékek felvásárlása az előző évhez képest is növekedett. Az élelmiszertermelésben az előző évhez képest 2,5 százalékos volt a növekedés, vagyis 1,1 ponttal nagyobb mértékű a tervezettnél. A tőkehús termelés 6,1 százalékkal növekedett, a pasztö- rizált tej termelése 7,1, a vajé 4,3, a sajtoké pedig 4,4 százalékkal. A sör és az alkoholmentes üdítő italok gyártása csökkent. ERDŐ-ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Az SZSZK erdőgazdasági vállalatai 5,9 millió köbméter faanyagot termeltek ki, ebből 44,7 százalék volt a tűlevelű faanyag. 1983-hoz képest 3,2 százalékos volt a kitermelés növekedése. A feldolgozó ágazatok nyersanyaggal kapcsolatos elvárásait teljesítették. Az erdősített terület 20,6 ezer hektár volt, e téren 0,9 százalékkal teljesítették túl a tervet. A vízvezeték-hálózatba 428 millió köbméter ivóvizet juttattak, ebből 241 millió köbméter szolgálta a lakosságot. Az ívóvízszállítások az előző évhez képest 12 millió köbméterre növekedtek. Növekedett azoknak a lakosoknak az aránya, akik a közületi vízvezetékhálózatból kapják az ivóvizet - ma ez 69 százalék - és a csatornahálózatra rákapcsolt házakban lakók részaránya 44,9 százalék. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A teherszállítás biztosította a népgazdaság szükségleteinek kielégítését, miközben csökkentette a szállítás- és energiaigényességet. összesen 251 millió tonna árut szállított, 1,5 százalékkal kevesebbet, mint 1983-ban A teherszállítás keretében gyorsabban fejlődött a vasúti és folyami szállítás. A személyszállító eszközöket 918 millióan vették igénybe, 27 millióval többen, mint 1980-ban. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat több mint kétharmad részszel járult hozzá a személyszállításhoz. A távközlésben folytatódott a távközlési hálózat korszerűsítése és a távközlési létesítmények automatizálása, folytatódott a postai szolgáltatások gépesítése és bővítése. 1984 végén a telefonállomások száma 976 ezer volt, vagyis 100 lakosra 19 telefonállomás jutott. ' PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS A pénzügyi források képzésében és a termelési folyamat gazdaságosabbá tételében az SZSZK központilag irányított állami gazdasági szervezetei egészében véve teljesítették az állami terv feladatait. A tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a saját termelési érték és a nyereség is. Magasabb volt az újratermelési folyamat intenzifikálásának színvonala is, s ez megnyilvánult a tervezett végső hatékonyság tútelje- sitésében is. Az SZSZK kormányának szervei által irányított állami gazdasági szervezetek biztosították azokat a fő feladatokat, melyek a CSKP KB 10. üléséből és az azt követő SZLKP KB üléséből következtek. A termelési folyamat gazdaságosabbá tételében elért egészében véve kedvező eredmények mellett nem teljesítették a tervezett feladatokat a pénzügyi költségek csökkentésében, és kihasználatlan tartalékok vannak még a készletek hatékony fel- használásában is. ÉLETSZÍNVONAL Az erőforrások képzésében született eredmények lehetővé tették az elért életszínvonal megőrzését és minőségi fejlesztését, valamint a lakosság szociális biztonságának szilárdítását. Az SZSZK népgazdaságának szocialista szektorában (az efsz- ek nélkül) nyilvántartott dolgozók száma 1983-hoz képest 1,4 százalékkal növekedett és 2 036 000 volt. A legnagyobb mértékben az iparban, a kereskedelemben és a közétkeztetésben növekedett a termelőágazatokban dolgozók száma, a nem termelő ágazatok közül pedig az egészségügyben és az iskolaügyben. A lakosság pénzbevételei Szlovákiában az előző évhez képest 3,4 százalékkal növekedtek. Az SZSZK szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) dolgozók havi átlagbére 2790 korona volt, az előző évhez képest 45 koronával nagyobb. Az előző évhez képest 3,4 százalékkal növekedtek a pénzkiadások; ugyanilyen mértékben növekedtek a kiskereskedelmi vásárlásokra és a közétkeztetésre fordított kiadások is, s hasonlóan növekedtek a szolgáltatásokért való kiadások. A takarékbetét-állomány és a készpénzállomány növekménye 5,3 milliárd korona volt. A kiskereskedelmi forgalom folyó árakban számolva az előző évhez képest 3,5 százalékkal növekedett. Az állami tervhez viszonyítva növekedése gyorsabb volt. A kiskereskedelmi árak 0,9 százalékkal növekedtek. A kiskereskedelmi forgalom keretében gyorsabb volt az élelmiszerekből, mint az ipari árucikkek eladásából származó forgalom növekedése. A belkereskedelem ellátása egészében véve folyamatos volt, ez egyrészt annak köszönhető, hogy főleg az élelmiszeripar növelte szállításait, továbbá növelte szállításait az általános gépipar és az elektrotechnikai ipar is. A helyi ipari és szolgáltató vállalatok, valamint az ipari szövetkezetek teljesítették az alapvető mutatókból kővetkező feladatokat. A lakosságtól származó bevételek a fizetett szolgáltatások terén 2,9 százalékkal növekedtek, miközben főleg a kertészeti szolgáltatások, a villamos fogyasztási cikkek, a rádiók, a televíziók javítása terén növekedtek a bevételek. Stagnáltak a járművek javításából származó bevételek és 1983-hoz képest csökkentek az építőipari tevékenységből és a megrendelésre végzett termelésből származó bevételek. A fizetett szolgáltatások terén továbbra is fogyatékosságok vannak néhány lakossági igény kielégítésében, mégpedig a minőséget, a mennyiséget és a végrehajtási időt illetően egyaránt. A lakásépítésben 99 százalékra teljesítették a tervet, miközben az összes formában 34,4 ezer lakást fejeztek be, ebből 22,6 ezer volt a kivitelezői formában épült lakások száma (e téren a tervezett feladatokat mérsékelten túlteljesítették). Tavaly 33,9 ezer lakás építését kezdték meg. A társadalmi fogyasztási alapokból a lakosság a munkából származó bevételeken kivül 52 milliárd koronához jutott, ami 6,4 százalékkal több az előző évnél. Egy lakosra átlagosan 10 148 korona jutott, ez 552 koronával több, mint 1983-ban volt. Az 1984/85-ös tanévben 249,8 ezer gyermekről gondoskodnak az óvodákban. Munkásszakmára összesen 141,9 ezer tanuló készül A gimnáziumokban, a szak- középiskolákban és a szakiskolákban - nappali tagozaton - 126,1 ezer tanuló tanul. A főiskolákon 51 ezer csehszlovák állampolgárságú diák tanul. A kulturális létesítmények hálózata fejlődésének köszönhetően a lakósságnak nagyobbak a lehetőségei arra, hogy szabad idejét kulturáltabban töltse el. összesen 3013 könyvet adtak ki, 26,3 millió példányban. A Csehszlovák Rádió Szlovákiába/i 17,8 ezer órát sugárzott, a Csehszlovák Televízió pedig 6,9 ezer órát, ebből 89,3 százalékot színesben. Az egészségügyi létesítmények ágykapacitása az előző évhez képest növekedett, a férőhelyek száma jelenleg 57 ezer, ebből a kórházi férőhelyeké 38,1 ezer. A bölcsődékben és az óvodák bölcsődei részlegeiben 49,1 ezer a férőhelyek száma. Szociális biztosításra (nyugdíjbiztosítás és táppénz) 24,4 milliárd koronát fordítottunk, ebből nyugdijakra 14,3 milliárd koronát adtunk. 1983-hoz képest a nyugdijakra kifizetett összeg 4,4 százalékkal, a táppénzre kifizetett összeg pedig 3,1 százalékkal nőtt. A gyermekes családoknak kifizetett pénzjuttatások 8,2 milliárd koronát tettek ki, ebből a családi pótlékok összege 5,6 milliárd korona. összesen 4,2 milliárd korona költségvetési ráfordítással 50 fontos környezetvédelmi beruházás épül. A Szlovák Szocialista Köztársaság lakosainak száma az év végén 5 145 000 volt.
