Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-28 / 23. szám, hétfő

GYORSKORCSOLYA Forradalmi újítások? Már esztendők óta hangoztat­ják, hogy változtatni kell a gyors­korcsolyázás világ- és Európa- bajnokságának műsorán, beve­zetni néhány attraktív versenyszá­mot és ezzel élénkebbé tenni a versenyzők és a nézők érdeklő­dését a sportág iránt. Az elmúlt napokban megszólalt a gyorskor­csolyázás egyik nagy szaktekinté­lye, a norvég Thormod Moum. Az ötvenesztendős professzor, a nor­vég válogatott egykori sikeres edzője egyértelműen adott kifeje­zést elméletének: „Sportágunk a középkort juttatja eszembe, erő­sen visszamaradt a fejlődésben. Ezért gyorsított menetben tennünk kell valamit, hogy megfeleljen a modern sport követelménye­inek. ..“ A szakember konkrét javaslato­kat is tett az ügy érdekében. A jö­vőben rendezzék mg a Világ Ku­pát, mely magában foglalna né­hány rövidebb távot is (300, 700, 900 méter). Ráadásul meggyőzte az inzelli hagyományos nagy nemzetközi verseny rendezőit, hogy iktassanak műsorba eddig szokatlan számokat, mint például a váltófutást és a 3000 méteres csapatversenyt. A gyorskorcso­lyázók eleinte ellene voltak a for­radalmi újításnak, ám amikor a be­mutató lezajlott, megváltoztatták véleményüket. „Érdekes újítás; gyors egymás után rajtolhattunk, amit a klasszi­kus versenyprogram nem biztosított számunkra, s ennek eredménye­képpen hosszú órákra csak né­zőkké váltunk, kiestünk a ritmus­ból“ - állítják a holland gyorskor­csolyázók. Hasonló értelemben nyilatkoztak a nyugatnémetek is. A sikeresnek mondható premier arra ösztönözte Moumt, hogy ki­dolgozza az új versenyprogram tervjavaslatát, melyet majd megvi­tat a Nemzetközi Korcsolya Szö­vetség technikai bizottságának négy tagjával. A javaslatot tanul­mányozás céljából elküldik az ISU (Nemzetközi Korcsolya Szövet­ség) minden tagállamának. Az új­donság bevezetéséről, illetve el­vetéséről a nemzetközi szövetség jövő évi kongresszusa dönt végér­vényesen. Nem kevés progresszív szak­ember attól tart, hogy a konzerva­tív elveket védők tábora (főleg Svédországban és Norvégiában) ellenzi majd a javaslatot, mert sze­rintük semmin, sem kell változtat­ni: „A gyorskorcsolya 100 éve életképes, miért kell akkor erősza­kosan megváltoztatni a szabályo­kat?...“ Már most sok ellenzője van például az 1988-as téli olimpia szervező bizottsága azon dönté­sének, hoy első ízben rendeznek gyorskorcsolyaversenyt fedett pá­lyán. Thormond Moum azonban ilyen tekintetben is derülátó: „Nem könnyű feladat, de világos és meggyőző érvekkel indulunk harc­ba; még a legmegrögzöttebb kon­zervatívok is kénytelenek lesznek elismerni, a gyorskorcsolya nem élhet a középkorban...“ Hogy mik Moum érvei? A nor­vég szakember kimutatta: a világ- versenyeken és a hagyományos nemzetközi seregszemléken egy­re fogy a nézők száma. A gyors­korcsolyázásban nagyhatalmak­nak számító országokban 10-15 évvel ezelőtt mintegy 20 ezer em­ber szurkolt a lelátón, ez a szám most csaknem egy ötödére csök­kent. Nincs nagy kedvük az embe­reknek hat órát vagy még ennél is többet fagyoskodni a lelátón, hi­szen csak a 10 ezer méteres szám versenye 2-3 óráig tart. A mam- mutműsor ellen a televízió is tilta­kozik: nem hajlandó ilyen hosszú műsoridőt szentelni a versenyek­nek, a program lerövidítését kí­vánja. Két út vezet a „nézőcsaloga­táshoz“. Az egyik: fedett pályán bonyolítani le a küzdelmeket, itt a szurkolók már nem fagyoskod- nának. Jelenleg azonban minimá­lis az ilyen létesítmények száma, felépítésük pedig költséges. Ma­rad tehát a másik út: új számokat, rövidebb távokat iktatni a prog­ramba, ezzel megrövidülne a ver­senyidő, ami elviselhetőbb lenne a nézőknek is. Valószínű, hogy a következő idénytől több szabad­téri pályán megpróbálkoznak új versenyszámokkal, köztük például a 4x400 m-es váltóval. Figyelemre méltó: a gyorskor­csolyázáshoz hasonló tendenciák mutatkoznak a pályakerékpáro­zásban. E sportág szakemberei is néhány attraktív szám bevezeté­sével kacérkodnak. Sok tekintet­ben a két sportág nemzetközi szö­vetsége szorosan együttműködik. Nem csoda. A múltban (és most is) nem kevés olyan sportoló volt, aki gyorskorcsolyázásban és pá­lyakerékpározásban is szerepelt a világversenyeken. És nem is rosszul. (T. V.) Erő, ügyesség. (A szerző felvétele) Ahol szívügy a spartakiád Csütörtökön kezdődik az alpesi sí-VB Kilátások - Világ Kupa-helyzetkép alapján Egy nemrégi írásunkban helyzetképet adtunk Bormióról és Santa Cateri- náról, arról a két olaszországi téli üdülőközpontról, amely csütörtöktől kezdve egy hétig otthont ad a világ legjobb alpesi sízőinek, akik 4-4 férfi és női versenyszámban küzdenek a világbajnoki érmekért. A helyzetkép után lássuk most a szereplőket, az esélyeket. Engedje meg az olvasó, hogy ne térjünk vissza a legutóbbi, schladmingi VB-hez, még ha minden bizonnyal érdekes is lenne a felelevenítés. Sokkal valósabbnak tartjuk, ha az esélylatolgatásnál a leg­utóbbi esményeket, adatokat vesszük alapul, erre pedig legmegfelelőbb a Vi­lág Kupa decemberben útjára indult új idénye. Hogy miért? Mert a VK eddigi versenyei csak egyetlen számban iga­zolták például a szarajevói olimpia sor­rendjét, a női lesiklásban. Az olimpiai bajnoknő, a svájci Michela Figini nagyszerűen'szerepelt az idén is, ha­sonlóan az ezüstérmes Maria Walli- ser, és a harmadik helyezett Olga Charvátovának is voltak pontot érő helyezései. A többi olimpiai győztes viszont nem tündökölt. Gondoljunk csak a férfi lesiklás bajnokára, az amerikai Johnsonra, aki az idén még nem nyert versenyt, vagy a női műlesiklás arany­érmesére, az olasz Magonira. Igaz, ezek a győztesek szinte az ismeretlenségből ugrottak a dobogó legmagasabb fokára Szarajevóban. S hasonló eset megtörténhet az olasz- országi VB-n is. De az is, hogy az esélyesek érem nélkül távoznak. Ve­gyük például a többszörös világbajnok és VK-győztes Erika Hesst, aki bizony nem jeleskedett az olimpián, s ebben a VK-idényben sem sikerült egyetlen­egyszer sem győznie. Hasonlóképpen árnyékban áll a svéd síkirály, Ingemar Stenmark, aki többször kiesett a ver­senyből, nyerni viszont még nem tu­dott. Igaz, hogy a legutóbbi wengeni műlesiklásban (mellesleg ez volt Sten­mark 100. mülesikló versenye) már a 2. helyre jött fel. Azt jelentené ez, hogy a többszörös olimpiai és világbaj­nok, Világ Kupa-győztes a VB-re jól időzítette formáját? Ha már a férfiakról szóltunk, álljunk meg egy percre az idei tél két domi­náns alakjánál: ez pedig a svájci Pir- min Zurbriggen (aki már tavaly is remekelt, megnyerte a VK-t) és a lu­xemburgi színekben versenyző osztrák Marc Girardelli. Mindkettő szédületes formában volt a VK idei versenyein, s a szakemberek nyilván őket tartják a VB legnagyobb esélyeseinek. Kette­jük közül a svájci fiú a sokoldalúbb, lesiklásban is kitűnő, Girardelli viszont csak a technikai számokban kiváló, ott viszont rendkívül agresszív, magabiz­tos a versenystílusa. Ami a VB-t illeti, a luxemburgi bizonyos előnybe került (egyébként átvette a vezetést is a VK összetettjében), mivel a svájci fiú az ausztriai Kitzbühelben rendezett lesik­lásban megsérült (a második verse­nyen, közvetlenül a cél előtt, de így is dupla győzelmet aratott), s Bázelben térdműtétnek,' vetette alá magát. Mind­ez három héttel a VB kezdete előtt történt. A hírek szerint Zurbriggen már megkezdte az edzéseket, s kijelentése szerint ott akar lenni Bormióban. A női mezőnyben az idei versenyek alaposan megkeverték a kártyát. Figini ugyan biztosan vezet, viszont a tél folyamán egyre több meglepetés szü­letett Számos ismeretlen versenyző ugrott ki, mindjár győzelemmel. Példá­ul az NSZK-beli Traudl Hächel, a sváj­ci Zoe Haas vagy Brigitte örtli. Beigazolódott tehát Pavol Šťastný edző még tavaly elhangzott állítása: a nagy sí nemzeteknek nem okoz fejfá­jást, ha kiégnek csillagaik. Mások áll­nak helyükre. Ezt saját sorainkba irányzott bírálatnak is szánta, mert Ol­ga Charvátová és Jana Gantnerová mellett (Jana csak lassan lendül bele tavalyi komoly sérülése miatt) a fiatalok még elég hátul kullogtak. Az idei sze­replés már valamivel biztatóbb, Me- dzihradskát és Marasovát egyre gyakrabban találjuk a legjobb húsz kö­zött (kár, hogy Valešová) megsérült). Hogy a lányok között lesz-e valaki, aki hasonló örömről gondoskodik Olaszor­szágban, mint a szarajevói olimpián Olga Charvátová, az még titok. Tény, hogy bronzérmesünk a kezdeti gyen­gébb szereplés után mind jobban hoz­za formáját, a Jana Gantnerová is egyre többet hallat magáról. URBÁN KLÁRA Az országos spartakiád a szo­cialista testkultú­ra szerves része. Nagyban hozzá­járul ahhoz, hogy minél több dol­gozót és tanulót sikerüljön megnyerni a tömeg­sportnak. A nagykürtösi (V. Krtíš) járásban ez év eleje óta 26 tagú törzskar vette kézbe a spartakiád előkészületek szervezését, irányí­tását. Élén Ján Káka, a jnb alelnö­ke áll. A járási törzskaron belüli 12 szakbizottsághoz további két kör­zeti járul. Ez Ipolynyéken (Vinica) 22 tagú, 12 szakosztályt működ­tet, Csábon (Cebovce) pedig 17 tagból áll. Bugyi Ferenc, a CSSZTSZ nagykürtösi járási bizottsága ve­zető titkára elégedett az előkészü­letekkel. Mint a múlt év végén megtartott ünnepi akadémia kere­tében bemutatott, szépen kivitele­zett gyakorlatok is igazolták: a munka jó ütemben halad. A kür­tösi iskolák tanulói és szüleik lép­tek fel a nagy érdeklődést nyilvá­nító közönség előtt. Nem az a lé­nyeg, hogy még nem mozdultak teljesen egyszerre a lábak, nem lendültek egyformán magasba a karok. Ezen nincs csodálkozni­való, hiszen a bemutatót mindösz- sze két gyakorlatozás előzte meg. Az akarat, az igyekezet egyikükből sem hiányzott. Most már a szá­mok csiszolására, tökéletesítésé­re helyezik a hangsúlyt. A járási törzskar megalakulása óta, tehát 1983 októberétől 1984 nyaráig nyolc alkalommal ülése­zett. Augusztus óta tagjai havonta találkoznak amikor értékelik a fel­készülés helyzetét. A spartakiádbemutatók a jelen­tős számú sport- és turisztikai ren­dezvények hazánk felszabadítása 40. évfordulójának jegyében zajla­nak. Igazolják, mennyire szívén viseli a járás minden polgára az előkészületeket. Tavaly 89 sport-, 18 turisztikai és 49 tömegsport­rendezvényre került sor a járás területén. Említésre méltó a sport­egyesületek magasfokú aktivitása, de az üzemek és az intézmények is dicséretet érdemelnek. A rátermettségi jelvényszerző versenyben ugyancsak eredmé­nyesek a kürtösiek. Sportolóik kö­zül heten arany-, 295-en pedig ezüst jelvényt szereztek a külön­böző szintű és rangú sportrendez­vényein. További érdekes akció­ként kell elkönyvelnünk a Nagy­kürtösi és Balassagyarmat között első ízben megrendezett nemzet­közi futóversenyt is, amelyen a házigazdákon kívül a déčíni, a balassagyarmati és az NDK-beli Pirnából való versenyzők is részt vettek. A turistarendezvényeken 697-en szerepeltek. A járás területén elsőként Ipoly- balogon (Balog nad Ipľom) kerül sor helyi bemutatóra, méghozzá április 28-án. Azután Zsélyen (Že- lovce), Nagycsalomján (V. Calo- mija), Bussán (Bušince), Dolná Strehovában, Modrý Kemeňban és a járási székhelyen lesznek fellépések. A körzeti bemutatók Csábon és Ipolynyéken zajlanak. A járási bemutatóra május 27-én Nagykürtösön kerül sor. A helyi, a körzeti és a járási tömeges fellé­pések olyan stadionokban kerül­nek sorra, ahol hasonló rendezvé­nyeket már előbb is láthattunk. A spartakiád járási előkészületei­be 3773 gyakorlatozó kapcsoló­dott be. ZOLCZER LÁSZLÓ Meghatározó hét hét új szú 5 1985. I. 28. A női lesiklás érmesei Charvátová szarajevói olimpián: (balról) Walliser, Figini és (ČSTK-felvétel) Európa két legjobb labdarúgó klubcsapata - amennyiben azok­nak nevezhetjük a BEK és a KEK győztesét - 1972 óta 1974 és 1981 kivételével évente megmér- 'közik az úgynevezett Szuper Ku­páért. Ezeken a párviadalokon a KEK védői voltak eredménye­sebbek (6:5), de hivatalosan senki sem állította, hogy egyben bennük kell látnunk a földrész legjobbjait. Ezt igazolja az is, hogy az úgyne­vezett Interkontinentális Kupáért Dél-Amerika legjobb klubcsapatá­val, a Libertadores Kupa védőjével a BEK győztese mérkőzik. Arról nem szólt a fáma, hogy az említett 1974-es és 81-es évben miért nem mérkőzött meg egy­mással a BEK és KEK győztese. Talán nem találtak megfelelő idő­pontot, vagy pedig ki nem mondott okok miatt kerülték az egymással való találkozást. Tíz esetben kétfordulós alapon mérkőztek. Csupán most, amikor az FC Liverpool és a Juventus viaskodott, egyetlen mérkőzésre szorítkozott a döntő, s a semleges színhely helyett Torinóban, a Ju­ventus otthonában rendezték. Csupán három nappal a Szuper Kupa döntője előtt a Juventus - AS Roma bajnoki találkozót az Olaszországot sem kímélő zord tél, a beálló hózápor miatt a mér­kőzést 23. percében félbeszakítot­ták. Ám magára a szupertalálko­zóra aránylag jó talajú pályát biz­tosítottak. Hatalmas hösugárzók alkalmazásával eltávolították a pályáról a hóekék és lapátok nyomán még megmaradt havat és jeget, majd a gyepszőnyeget ponyvával takarták le, és azt csak nem sokkal a mérkőzés kezdete előtt távolították el. A vendégeknél hiányzott Dalg­lish, akit előzőleg Lisszabonban a Liverpool - Benfica BEK-találko- zón kiállítottak, Lee és Johnston sérülés miatt nem állhatott csapa­ta rendelkezésére, Rush Európa gólgyárosa pedig olyan szigorú őrizetet kapott, hogy nem tudott helyzetbe jutni, veszélyes lenni a Juventus kapujára. Nem titok, hogy a Juventus szándékszik megszerezni Rusht, Boniektól viszont meg akar válni. A lengyel válogatott kiválósága mintha meg akarta volna mutatni, menyit ér jelenlegi csapatának, két esetben nagyszerűen felismerte a lehetőséget, gyorsabb volt az angol hátvédeknél és góljaival döntött a találkozó sorsa felöl. A Szuper Kupa döntőjét kere­ken hét héttel a Juventus - Sparta BEK-mérkőzés előtt bonyolították le, március 6-án is a Juventus lesz a házigazda. Feltehetően majd jobb talajú pálya fogadja Torinó­ban a Spartát, s a talaj minősége is hatással lehet a csehszlovák bajnok teljesítményére. Föltéte­lezzük, hogy a Sparta szakvezeté­se, s talán a játékosok zöme is láthatta a Szuper Kupa döntőjének filmjét, s tudja, mire kell felkészül­nie A Juventus remekül alkalmaz­kodott a talajhoz, nem erőltette a rövid átadásokat, hanem hosz- szú, jól irányított, lőtt passzokkal lehetőleg az ellenfél térfelén tar­totta a labdát. A Spartának emlé­keztetőül csak annyit: a KEK dön­tőjében úgyszólván semmi esélyt sem adtak az FC Porto csapatá­nak a Juventus elleni bázeli mér­kőzésen, mégis milyen nehezen született meg az olasz szupercsa­pat minimális arányú győzelme, pedig csatársorát jobbnak tartják a világbjanoki cimet szerzett olasz válogatotténál. Az az említett hét hét határozot­tan a Juventus előnyét jelenti for­mában, erőnlétben, összeszokott­ságban. Az elveszett labdát nem ismerő, határozott, jó összjátékú és küzdőszellemű Sparta, amely a kellő időre feltehetően megfelelő testi és szellemi erőnlétre tesz szert, olyan eredményt érhet el Torinóban, amely a prágai vissza­vágót a nagy lehetőség mérkőzé­sévé teheti. (za)

Next

/
Thumbnails
Contents