Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-04 / 3. szám, péntek
Nagy szükség van a szovjet-amerikai párbeszédre Vélemények a közelgő Gromiko-Shultz találkozóról (ČSTK) - Genfben január 7-én ül tárgyalóasztalhoz Andrej Gro- miko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. A találkozó közeledtével politikusok, •közéleti személyiségek - és nem utolsó sorban a sajtó - nyilatkozatokban fejezik ki a világ békesze- rető közvéleményének várakozásait, illetve értékelik a szovjet -amerikai külügyminiszteri eszmecsere várható eredményeit. Martin Kaplan, a Pugwash- mozgalom főtitkára a moszkvai rádió genfi tudósítójának nyilatkozva egyebek között rámutatott, a Gro- miko-Shultz találkozó a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben rendkívüli jelentőséggel bír. A tárgyalások hozzájárulhatnak a nukleáris leszerelés területén folytatott konstruktív párbeszéd felújításához - mondotta Kaplan. Roger Dafflon, Genf polgár- mestere ugyancsak a moszkvai rádiónak nyilatkozva kijelentette, az emberek mindenütt a világon megértik, mennyire szükség van a szovjet-amerikai párbeszédre a világbéke biztosítása szempontjából. A bécsi Arbeiter Zeitung tegnapi kommentárjában a találkozóval kapcsolatos amerikai hivatalos Libanon Érvénybe lépett a biztonsági terv (ČSTK) - Libanonban hivatalosan érvénybe lépett az a sokat halogatott terv, amely a katonai megnyugvást célozza Bejrúttól délre, egészen az izraeli megszálló alakulatok első állásaiig. A bejrúti televízió szerint a különleges rendőri alakulatok megtették az utolsó előkészületeket arra, hogy áthelyezzék őket a fővárostól délre fekvő tengerparti útszakasz mentén és Iklim al-Kharrub térségében, ahová a jövő héten erősítésként bevonul a libanoni hadsereg is. Libanon tehát az évet olyan újabb lépésekkel kezdte, amelyek elősegítik a rend, a nyugalom és a stabilitás megteremtését célzó rendkívül nehéz folyamatot. A Bejrúttól délre fekvő térség helyzetének a normalizálása - ahol az utóbbi napokban kiújult harcok veszélyeztették a megnyugvást - egyrészt javíthatja az általános légkört, másrészt erősítheti Libanon tárgyalási pozícióját a január 7-én folytatódó izraeli-libanoni tárgyalásokon. Bejrút keleti és nyugati szektora között immár egy hete zárva van minden átkelőhely. Az elmúlt hét vége óta az összecsapások nyoA válsággócok a BT napirendjén (ČSTK) - A Közel-Kelet, Kö- zép-Amerika és Dél-Afrika az elmúlt évben is változatlanul a nemzetközi feszültség legfőbb válsággócai közé tartozott. Erről tanúskodik az ENSZ Biztonsági Tanácsának tavalyi munkájáról képet adó áttekintés, amely szerint a tanács 1984-ben üléseinek több mint a felén az említett térségekben kialakult helyzettel foglalkozott. A BT 14 alkalommal tárgyalta meg a közel-keleti helyzetet. Az üléseken a tagállamok többsége hangsúlyozta, hogy a térség kérdéseinek átfogó rendezése magában kell, hogy foglalja a palesztin nép önrendelkezési jogának az elismerését. A Biztonsági Tanács rendkívüli figyelmet szentelt a közép-amerikai térségben kialakult helyzetnek, azonban a politikai megoldást célzó törekvések az Egyesült Államok ellenállásába ütköztek. Washington a pretóriai rezsimmel együttműködve lehetetlenné tette a Namíbia függetlenségének megadására irányuló ENSZ-hatá- rozat gyakorlati megvalósítását. mán eltűnt libanoniak hozzátartozói blokkolják itt a forgalmat. Követelik, hogy derítsék fel rokonaik hollétét. A bejrúti kormány ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel is és úgy döntött, hogy fokozott erőfeszítéseket tesz az eltűnt személyek felkutatására és új vizsgáló bizottságot hoz létre a tavaly nyáron életre hívott hasonló bizottság mellett. A Ľorient-le Jour napilap legkevesebb 2000-re becsüli az utóbbi két évben eltűnt személyek számát. állásponttal foglalkozik. A lap megállapítja: azoknak, akik tavaly novemberben egy ,,új Reaganról“ beszéltek, nyilvánvalóan nincs igazuk. Végeredményben ugyanis ugyanarról az ,,öreg Reaganról“ van sző, aki számos tanács ellenére megakadályozta az USA katonai kiadásainak csökkentését. A kemény vonal washingtoni hívei az ún. csillagháború stratégiájára fektetik a hangsúlyt. Amennyiben azonban az USA nem lesz hajlandó tárgyalni a világűr militarizálá- sának megakadályozásáról, akkor már előre veszélybe kerül bármiféle párbeszéd a leszerelésről - hangsúlyozza a bécsi lap. A nyugatnémet kommunisták lapja, az Unsere Zeit ugyancsak arra mutat rá, hogy az amerikai kormány igyekszik megtéveszteni a nemzetközi közvéleményt és azt a látszatot akarja kelteni, hogy Washingtonban „valami elindult“. A lap azt írja, a tervezett szov- jet-amerikai külügyminiszteri találkozó előtt egyelőre csak az világos, hogy a washingtoni kormány továbbra is kategorikusan elutasítja az űrfegyverkezésre vonatkozó moratóriumot, és hogy szabad kezet akar az űrfegyverek fejlesztéséhez. Ez a hozzáállás nem teremt jó feltételeket a genfi tárgyalások számára - állapítja meg az Unsere Zeit. Az eltűnt személyek hozzátartozói a zöldvonal mentén folyó tiltakozó akciójukkal akarják a kormányt arra kényszeríteni, hogy fényt derítsen a nyomtalanul eltűntek sorsára. (Telefoto - ČSTK) Megkezdte munkáját az Egyesült Államok 99. Kongresszusa (ČSTK) - Washingtonban tegnap megkezdte munkáját az Egyesült Államok 99. Kongresszusa. A legfelsőbb törvényhozó szerv ülésén első ízben vesz részt az a 44 szenátor, illetve képviselő, akiket a november 6-i elnökválasztással párhuzamosan megtartott részleges törvényhozói választásokon választottak be a Kongresszusba. Mint ismeretes, újjáválasztották a 100 tagú szenátus egyharmadát, valamint a 435 tagú képviselőházat. A választások nyomán azonban az erőviszonyok lényegesen nem módosultak az alsó-, illetve felsóházban. A szenátusban a hatalmon levő republikánusok ugyan két mandátummal kevesebbet szereztek, de változatlanul megtartották fölényüket 53:47 arányban. A képviselőházban az ellenzéki demokraták jelenleg 252:183 arányú többséget élveznek. Ennek ellenére várható, hogy Reagan elnök a január 20-án kezdődő újabb, második megbízatási időszakában sokkal nehezebben tudja majd keresztülvinni javaslatait a Kongresszusban. Reagan azt állítja, hogy adóemelés és a 310 milliárd dolláros katonai kiadások csökkentése nélkül is lehetséges a 200 milliárd dolláros szövetségi költségvetési deficit csökkentése. A demokraták ezt lehetetlennek tartják, sőt Reagan táborából is számos republikánus képviselő kételkedik ebben. Hasonlóképpen viharos viták várhatók az MX rakéták, valamint a nicaraguai ellenforradalmároknak nyújtandó támogatás kérdésében. Elvhű politika ÚJ SZÚ 3 1985. I. 4. (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában kommentárban foglalkozik a szocialista államok külpolitikájával. A cikk egyebek között megállapítja: A Szovjetunió és a testvéri szocialista államok senkit sem fenyegettek, és senkit sem fenyegetnek sem Európában, sem Ázsiában vagy a világ más térségeiben. Nem tesznek többet annál, mint ami elengedhetetlen biztonságuk és a lehető legalacsonyabb szintű stratégiai erőegyensúly megőrzése szempontjából. A szocialista közösség országai fontos intézkedések széles körét magába foglaló realista programmal állnak elő. Ezek közé tartozik a világűr militarizálásának megakadályozása, ami specifikus, kulcsfontosságú feladat, továbbá ide sorolható a hadászati fegyverek és a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozása, ami lehetővé tenné a haladást a nukleáris fegyverek teljes betiltására, majd felszámolására irányuló erőfeszítésekben. • A szocialista országok jóakaratának legújabb bizonyítéka az a szovjet kezdeményezés, amely az amerikai kormánynak javasolja, kezdjenek tárgyalásokat a nukleáris és az űrfegyverekkel összefüggő kérdések egész komplexumáról. A szocialista közösség elvhű nemzetközi politikája jelentős mértékben befolyásolja a világ- helyzet alakulását. A szocialista országokkal szembeni egyoldalú előnyök elérésére tett bármilyen kísérletek kudarcra vannak ítélve. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének következetes betartása mellett a szocialista országok mindig és mindenütt a komoly és tisztességes párbeszédet szorgalmazzák. A nukleáris háború ellen folytatott küzdelem sikerének reális biztosítéka a szocialista közösség ereje, a szocialista országok testvéri kommunista és munkáspártjainak a marxizmus -leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján történő összeforrottsága - írja a Pravda. A pekingi párbeszéd Hosszas előkészületek után - mondhatnánk az év utolsó perceiben - került sor Ivan Arhipov- nak, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettesének pekingi útjára. E látogatás az év végén- elején szokásos nemzetközi összefoglalókban és értékelésekben előkelő helyen szerepel. Az 1984-es év krónikájába az általános nemzetközi légkört javító, a béke esélyeit növelő eseményként vonult be. A szovjet-kínai kapcsolatok kialakulásának, majd pedig megromlásának eddigi történetét ismerve pozitív változásokat, közeledési szándékot sejtetett a miniszterelnök-helyettesi szintű párbeszéd felújítása. A maga nemében akár szenzációnak is nevezhetnénk, ha nem ismernénk az előzményeket. Nevezetesen azt, hogy az elmúlt két-három évben szaporodtak az érintkezési pontok a két ország között. Az 1983-ban aláírt szovjet-kínai külkereskedelmi és fizetési megállapodás értelmében a kölcsönös árucsere a háromszorosára nőtt, hosszú szünet után újraélesztették a tudományos és sportkapcsolatokat, az idegen- forgalmi együttműködést és a határkereskedelmet. 1984 elején újabb egyezmény született, amely a kereskedelmi forgalomnak több mint 50 százalékos növekedését irányozta elő. A látogatás tehát az előzmények törvényszerű következménye volt. Eredményeit ismerve tovább sorolhatjuk a gazdasági együttműködés előmozdítását segítő eseményt: Ivan Arhipov pekingi párbeszéde során megállapodás született arra nézve, hogy ez év első felében 1986-tól 1990- ig terjedő gazdasági és kereskedelmi megállapodást köt a két fél. Ezenkívül gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki együttműködési szerződést írtak alá, s 2,6 milliárd svájci frankról 4,6 milliárdra emelkedik majd a kölcsönös kereskedelem értéke. Megállapodás született arról is, hogy a két ország segítséget nyújt egymásnak a szakemberképzésben. A gazdasági kapcsolatoknál jóval lassúbb, nehézkesebb a közeledés a politikai kontaktusok terén, bár meg kell jegyezni, hogy Arhipov pekingi útját e tekintetben is bizonyos bíztató jelek előzték meg: felújították a külügyminiszter-helyettesi konzultációkat, s hosszú évek után, 1984-ben szó esett a politikai párbeszédről azon a megbeszélésen, amelyet Andrej Gromiko folytatott Csien Csi-csen- nel, a külügyminiszter-helyettesi konzultációkon részt vevő kínai küldöttség vezetőjével, illetve New Yorkban Vu Hszüe-csien külügyminiszterrel. Ezen mindkét fél a politikai kapcsolatok fejlesztése mellett foglalt állást. Bár Peking az utóbbi időben gyakran hangoztatta, hogy érdeke a kapcsolatok fejlesztése, mégis a mai napig politikai feltételekhez köti a viszony javítását. Azt sem titkolja, hogy a Szovjetunióval szembeni területi követelések a mai hivatalos pekingi politika részét képezik. Arhipov kínai látogatása során a területi követeléseket jobbnak látták nem hangoztatni, azt azonban nyíltan kijelentették, hogy véleményük néhány nemzetközi probléma megítélésében különböző. A Szovjetunió részéről nincs akadálya az álláspontok közeledésének. Elvi, következetes politikája ismert. Ezt legutóbb az elmúlt év márciusában Konsztantyin Csernyenko ekképpen fogalmazta meg: „A Szovjetunió a kapcsolatok javítására irányuló őszinte törekvése mellett sem egyezik bele abba, hogy olyan kétoldalú megállapodásokat kössön Kínával, amelyek károkat okozhatnak harmadik országoknak, legyen az akár Mongólia, Vietnam vagy Afganisztán.“ Ebben a kérdésben, úgy tűnik, az előrehaladásnak még csak a jele sem mutatkozik. Csao Ce-jang miniszterelnök szovjet vendégének is kijelentette, hogy „nagy akadályok“ vannak még a két ország viszonyában. Nem fér kétség ahhoz, hogy a Mongóliában, Afganisztánban és a kínai határok mentén állomásozó szovjet csapatokra, valamint a Kambodzsában tartózkodó vietnami önkéntesekre gondolt a miniszterelnök. Az is világos, hogy a Szovjetunió szövetségesi kapcsolatai és az ázsiai egyensúly károsodna, ha Moszkva teljesítené a Peking által támasztott feltételeket. Hogyan módosítaná egy esetleges kínai-szovjet olvadás Vietnam viszonyát a két országhoz, tette fel a kérdést a Newsweek című amerikai hetilap Pham Van Dong vietnami miniszterelnöknek. „Bármely két ország között normalizálódjék a viszony, ez mindig az adott két országra vonatkozik. Egy kínai-szovjet olvadás azonban kedvezően hathatna Ázsia békéjére és biztonságára, ezért mi szívesen fogadnánk“ - válaszolta a miniszterelnök. Nos olvadásról, látványos közeledésről ez alkalommal sem beszélhetünk. Az azonban hozzá tartozik Ivan Arhipov kínai látogatásának értékeléséhez, hogy Moszkvában egészében véve hasznosnak, eredményesnek, az ott felsorakoztatott „akadályokat“ viszont mesterségesnek tartják. A szovjet álláspont változatlan: nem más országok kárára, hanem egymás érdekeinek tiszteletben tartásával kell törekedni a szovjet -kínai viszony javítására. Pekingi vélemény szerint a nézetkülönbségeknek nem szabad akadályozniuk a közeledést olyan területeken, ahol a közeledés lehetséges. Arhipov pekingi útja is bizonyította, hogy van ilyen terület - és nem is keves. KOVÁCS ILONA ÚJ FORDULAT A HAINBURGI ERŐMÚ ÜGYÉBEN (ČSTK) - A Hainburg mellett tervezett vízierómű körüli vita tegnap új fordulatot vett. A közigazgatási bíróság ugyanis a Nemzetközi Környezetvédelmi Alap panasza nyomán úgy döntött, hogy a további tárgyalásokig az ottani ártéri erdő területén nem irthatják a fákat. A bíróság azzal indokolja döntését, hogy az erőműépítési munkálatok tulajdonképpeni megkezdéséhez a legfelsőbb vízgazdálkodási szerv egyértelmű engedélyére van szükség, ami mindeddig még hiányzik. Jogi szempontból a tegnapi bírósági rendelkezés ugyan nem jelent döntést az ügyben, azonban minden esetre egy hónappal, sőt talán egy egész évvel is elodázhatja az építési munkálatok megkezdését. A kormányzó Osztrák Szocialista Párt elnöksége tegnap délután rendkívüli ülésen foglalkozott az erőműépítés kérdésében követendő magatartással. A koalíciós Szabaddemokrata Párt szűkebb vezetősége ugyancsak tegnap szintén erről tárgyalt. Az osztrák kormány ma rendkívüli ülésen vitatja meg a hainburgi vízierómű ügyét. Miközben az erőmű ügye feszült belpolitikai helyzetet idézett elő, a kormánypárt fegyelmi eljárást akar indítani két tagja, Frieda Meissner és Günther Nenning újságírók ellen, akik kezdettől fogva támogatták az erőmű építését ellenző mozgalmat. Az utóbbi egyúttal az újságírók szakszervezetének elnöke is és azt követeli, hogy Kari Blech belügyminiszter ellen induljon eljárás, aki szerinte ártott a párt tekintélyének azzal, hogy rendőri alakulatokat vezényelt a hainburgi völgybe, amelyek ártatlan emberekre támadtak. Hollandia Révkalauzok sztrájkja (ČSTK) - A három legnagyobb holland kikötő, Rotterdam, Amsterdam és Vlissingen révkalauzai mindaddig nem hajlandók éjszaka és hétvégeken szolgálatuk teljesítésére, amíg nem vonják vissza a fizetésük csökkentését előirányzó döntést. A holland közlekedési minisztérium közölte, hogy vádat emel a sztrájkoló révkalauzok ellen. A munkabeszüntetés következtében az említett három kikötőben 69 hajó vesztegel.
