Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-25 / 21. szám, péntek
A kezdeményezés elsődleges feladat Gazdaságpolitikai munka egy pékségben KOMMENTÁLJUK ■ ■ Állványok, tepsik, kócsik, péksütemények és hívogató kenyerek. S természetesen kemencék. A meleg és a belőlük kikerülő frissen sült kiflik, diós- és fonottkalácsok illata az egész csarnokot betölti. A munkaasztalok mellett fehér köpenyes emberek, többségükben lányok, asszonyok szorgoskodnak.- Nálunk szinte kivétel nélkül mindig igy van. Zömében három, kisebb részben két műszakban termelünk, folyamatosan és egyenletes ütemben. Nálunk nem lehetnek gyengébb és erős műszakok. Az igényelt mennyiséget naponta kell leszállítanunk. Nem termelhetünk előre, és semmiféle objektív ok, még betegségek miatt sem engedhetünk meg kieséseket. A vásárlókat nem érdeklik a problémáink, sem a nehézségeink. Számukra csak egy a lényeges, hogy mindig friss, jó minőségű kenyeret és péksüteményt kapjanak. Ezt az igényt az üzem 127 dolgozójával igyekszünk is kielégíteni. A 21 kommunistától és a négy tagjelölttől pedig egyszerűen megköveteljük a többletfeladatok vállalását. Szabó Imre müszakmester, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) péküzem dolgozója összegezte a munkájukkal szembeni követelményeket. Ha nem ezekhez igazodnánk, akkor azt nagyon sokan megéreznék. Kenyérrel és péksüteménnyel ók látják el a járást, rétesfélékböl pedig az egész kerületbe, sót annak határain túl is szállítanak néhány nagyobb városba, például Brnóba, Banská Bystricába stb. A műszakmesterrel, aki a párt- alapszervezet elnöke, beszélgetésünk további részében elsősorban azt elemeztük, hogy a pártalap- szervezet gazdaságpolitikai munkájával miként segít a problémák és nehézségek megoldásában.- Kezdjük talán a terv teljesítésével. Az elmúlt évben a járásban működő pékségek össztermelése megközelítően másfélszáz tonna kenyér volt. Ennek az előállítása nem okozott különösebb problémát, mivel a termelés teljesen automatizált. Viszont a rétesek, kalácsok stb. sütése annál több kézi munkát igényel. Ennek vállalását kell elfogadtatnunk a dolgozókkal. Sokat segít, hogy a kommunisták túlnyomó többsége a termelésben dolgozik,, és pártfeladatként ők ezt a többletmunkát vállaják is. Ez és a tömegpolitikai munkánk ösztönzően hat az emberekre, akik nemcsak vállalják a nehezebb munkát, de kezdeményezőek is. Maguk jönnek a javaslatokkal, hogy milyen új termékek előállításával kísérletezzünk. A közös igyekezet eddig eredményes volt, több új pékárunk a vásárlók körében kedvező fogadtatásra talált. Ehhez azonban nem volt elég kitalálni, hogy mivel fokozható a vásárlókedv, hanem az új termékeket a fogyasztókkal is meg kellett ismertetni. A pártelnök szavai bizonyítják, hogy a kommunista ösztönzés és példamutatás ebben is segített.- Előírások szabályozzák, hogy bizonyos munkakörben mi a dolgozó feladata, amit kötelesség- szerűen meg kell csinálnia. A kommunistáktól azonban ennél többet várunk. A kenyeret és péksüteményt szállító sofőrnek egyben ügyes kereskedőnek is kell lennie. Elvárjuk tőle, hogy propagálja az új termékeket. Tájékozódjon a vásárlók igényeiről, amely természetszerűleg mindig nagyon változó. Előfordul, hogy amíg egy bizonyos fajta péksütemény az egyik faluban keresett termék, addig a járás ellenkező részében egyáltalán nem az. A sofőrök azok, akik a helyi ízlésekről és a változásokról idejében tájékoztatnak bennünket, feltéve, hogy az előirt munkafeladatokon túl többet is hajlandók tenni. Például érdeklődnek, hogy mi fogy jobban, mit keresnek és igényelnek a vásárlók, és ezekről az üzem vezetőit is tájékoztatjuk. A többletmunka vállalása természetesen más szakaszokon is alapkövetelmény. Előfordulhat, hogy a kemencénél szolgálatot teljesítőnek a két vetélés között akár félórányi szabad ideje is van, míg a tésztaformálóknak annyi sincs, hogy megtöröljék izzadt homlokukat. Az a vetélő, aki ilyenkor, mintegy belső kényszernek engedve a tétlenség helyett segít az időzavarban lévőknek, kommunistához méltóan cselekszik. Tévedés ne essék, a pártelnök is hangsúlyozta, természetesen a dunaszerdahelyi pékségben sem mindenki ennyire készséges. De nagy eredmény és sokat jelent, hogy már vannak ilyenek, s a következetes tömegpolitikai munka nyomán az igyekvők tábora tovább bővül. Része van ebben a nyílt és őszinte emberi kapcsolatnak is. A szocialista munkabrigádok tanácskozásai és a termelési értekezletek nyíltak. A termelésben dolgozó és munkájukat elhanyagoló egyéneket szigorúan elmarasztalják. Mindenkinek a szemébe mondják, ha nem teljesítette feladatát vagy kivonta magát a vasárnapi műszakból és a társadalmi munkából. Ugyanakkor azonban, ha jogos az igény és van megoldás, a vezetőktől is számon kérik a többletmunka vállalását. Mint például a munkaruhával kapcsolatosan felmerült probléma megoldásában. Volt belőle elég, csak nem a megfelelő méretben. A vállalati készletből kapták a munkaruhát, s nem mindig a kért méreteket. A dolgozók kérésére most már közvetlenül az üzem veszi meg a munkaruhát.- A közelmúltban velünk szemben is felmerült egy jogos igény. Már veszélyesen közeledett az év vége, és a korábban üzemképtelenné vált kemence javítása elhúzódott. A pártonkivüliek kérésére is a párttagok közvetlenül a vállalat igazgatójához fordultak levelükkel, kellően megindokolva a helyreállítási munkák sürgősségét. A közbejárás eredményes volt, az ünnepek alatt már teljes kapacitással dolgozhattunk. Az üzem kommunistái februárban esedékes év eleji taggyűlésükön többek között gazdaságpolitikai tevékenységüket is mérlegre teszik. A rövid számvetés is bizonyítja, hogy munkájuk eredményes volt, de ez, a pártelnök szavaival élve „nem lehet ok az elégedettségre“. Fel kell tárni a tartalékokat, amelyek hathatósan hozzájárulhatnak a korábbiaknál is igényesebb feladatok teljesítéséhez. EGRI FERENC Utazni jó? Aki naponta ingázik, vagy gyakran utazik hosszabb-rövi- debb távolságokon, annak alkalma nyílik a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat szolgáltatásainak megítélésére. Főképpen a reggeli és a délutáni csúcsforgalom alapján alakul ki a lakosság véleménye az utazásról. Érdemes azonban néhány kérdést közelebbről is szemügyre venni, hogy objektívabb képet alkothassunk az autóbuszközlekedés helyzetéről. Szlovákiában az autóbuszvonalak hálózata jónak mondható: az 1984 vonal összesen 101 024 kilométert tesz ki. Jelentős részük városközi járat, tehát a dolgozók és a tanulók szállítását szolgálja, s így nemcsak mint szolgáltatást, hanem mint jelentős gazdasági tényezőt is számon tartjuk a közlekedést. Főképp a dolgozók munkába való szállítása és a diákok utazása szempontjából fontos, hiszen 90 százalékuk a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat járművein utazik rendszeresen. 1983-ban 1980-hoz viszonyítva 138 millióról 126 millióra csökkent a vasutat igénybe vevők száma, viszont 36 millióval többen utaznak a buszokon. A szállított személyek számának növekedését elsősorban a foglalkoztatottság növekedése, a diákok iskolába való járása és a szabad idő felhasználása határozza meg. Ha viszont a dolgok mélyére nézünk, megállapíthatjuk, hogy a dolgozók nagy százaléka azért utazik, mert lakóhelyén nincs megfelelő munkalehetőség, a kisiskolások pedig azért kénytelenek naponta buszozni, mert az iskolák integrálása számukra ezt is magával hozta. Arról már nem is szólva, hányán, hányszor utaznak a városokba bevásárolni, a járási székhelyekre ügyes-bajos dolgaikat intézni. A fokozódó igénybevétel növeli az autóközlekedési vállalat felelősségét. A vállalat teljesítménye, eredményessége azonban korántsem mérhető a megtett kilométerekkel. Ennél sokkal fontosabb a hogyan kérdés megválaszolása. A minőség viszont sok-sok tényező összhangjától függ. így például jelentősen befolyásolja a szervezés, az utazás műszaki feltételeinek megteremtése. De nem kevésbé fontos a szállítás biztonsága sem. A gépkocsivezetőn kívül ebből a szempontból a jármű és az utak minőségének is meghatározó szerepe van. Az emberi tényező fontosságát tanúsítja, hogy a közlekedési balesetek 90 százalékánál éppen benne keresendő az ok. Sajnos, a statisztika nem mutat jót: 1983-ban az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal növekedett a Csehszlovák Autó- közlekedési Vállalat dolgozói okozta közúti balesetek száma. Nőtt a halálos és a súlyos sérüléseket szenvedettek száma is. Ezért a biztonságos közlekedés egyre gyakrabban kerül napirendre a vállalatnál. Nekünk, utazóknak, a kimaradó és a késő buszok is soksok bosszúságot okoznak. Igaz ugyan, hogy a kimutatások szerint számuk állandóan csökken - mintegy 0,5 ezrelék - mégsem lehetünk elégedettek. Télen a rossz útviszonyok a fö ok, de az autóbuszok műszaki állapota miatt is gyakran hiába várjuk a menetrendszerű járatot. S ha a busz idejében érkezik, szeretnénk minél előbb a meghatározott helyszínre érni. Hogy általában mennyi idő szükséges erre? Szlovákiában átlagosan 33,8 km-t tesznek meg óránként a buszok. Kétségtelenül sikerült az utóbbi években bizonyos eredményeket elérnünk az autóbuszközlekedés javításában, azonban a munkás- és diákjáratokon az utazás kulturáltsága még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. A hibák egy része objektív jellegű, de vannak olyan fogyatékosságok is, melyeket jobb szervezéssel, a nemzeti bizottságok hatékonyabb közreműködésével ki lehetne küszöbölni. Van még mit tenni annak érdekében, hogy a címben szereplő kérdésre egyértelmű igennel válaszolhasson valamennyi utazó. DEÁK TERÉZ ORVOSI TANÁCSADÓ A szervezet kémiai laboratóriuma Az Ústí nad Labem-i Gázművek dolgozói ebben az évben 890 millió köbméter világítógázt állítanak elő. Ez a legnagyobb mennyiség a vállalat történetében. A nemzeti felszabadító harc tetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy ebben az évben további tízmillió köbmétert gyártanak terven felül. A képen: Marie Černá a víz nyomását ellenőrzi egy glikolhűtőben. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) A máj a test legnagyobb szerve. Súlya felnőtt embernél meghaladja a 1200-1600 grammot. A hasüregben helyezkedik el - a jobb bordaív és a jobboldali rekeszizom alatt normális körülmények között a máj sima felületű elasztikus szerv, melynek belső felépítése nagyon érdekes és célszerű. A máj lebenykékből épül fel, amelyeket vérerek és az epevezeték hálózata szövi át. A májsejtek ún. gerendákat alkotva helyezkednek el, ezeken belül történik a máj összes tevékenysége. Leszögezhetjük, hogy a máj nélkül a testben nem megy végbe fontos kémiai és biokémiai folyamat, a máj a szervezet nagy kémiai laboratóriuma. Szabályozza az anyagcserét, a vérből tápanyagokat vesz fel, hatástalanítja a szervezetbe jutott mérgeket stb. A máj az emésztéshez szükséges epe termelésén kívül még sok más vegyi folyamatot bonyolít le. A lebontott tápanyagok a bélrendszerből felszívódva a májkapu- éren keresztül kerülnek a májba. Ezt az eret joggal nevezhetjük futószalagnak, amelyen szüntelenül áramlanak a májba az egyes tápanyagok. Belőlük itt a szervezet szükségleteinek megfelelő ki- sebb-nagyobb építőelemek és speciális üzemanyagok épülnek fel. így pl. a májsejtek a felszívódott szölőcukor feleslegből állati keményítőt, glikogént képeznek és azt tárolják is. Az aminosavak- ból viszont a szervezet speciális fehérjéit, a zsírsavakból a speciális zsírokat építik fel. A máj képes arra is, hogy az egyes tápanyagokat a szükségletnek megfelelően átalakítsa. így pl. szénhidrátból zsírt tud képezni, és éhezéskor a zsírt vissza tudja alakítani szénhidráttá. A máj egyik legfontosabb tevékenysége az epe kiválasztása. Az epe pedig a táplálékkal felvett zsírokat „robbantja“ apró cseppecskékké, ami lehetővé teszi, hogy a hasnyálmirigy és a bélcsatorna zsírbontó enzimjei széthasítsák őket. Epe hiányában a zsíremésztés tökéletlen, ami abban nyilvánul meg, hogy az epefesték hiányában a széklet fehéres, agyagszinű és az emésztetlen zsírtól fénylő. Amennyiben a máj megbetegszik, a különböző anyagokból, szövetekből, sejtekből felesleg keletkezhet. Tehát felszaporodik a kötőszövet. Minderre elsősorban akkor kerül sor, ha a máj sejtjeit mérgező anyagok érik, legyen bármilyen sejteket károsító méregről szó. Az említett esetben - tehát amennyiben a sejtek mérgezésének esete forog fenn, - a máj sejtjei elpusztulnak és magában a májban kisebb-nagyobb szigetecskék, hegek keletkeznek. A máj kötőszövetének a felszaporodása különböző méretű lehet. Ha a máj nagyobb részében bekövetkezik, lehetetlenné teszi, hogy a májsejtek érintkezzenek a vérrel. így azután a máj sejtjei nem kapnak elegendő táplálékot, oxigént és ugyanakkor képtelenek átadni működésük produktumait, tehát funkciójuk fokozatosan kialszik. A kötőszövet további fokozatos felszaporodása megteremti a feltételeket a sejtek elhalásához. Ez a folyamat lassan olyan méreteket ölt, hogy a máj mint egész képtelen betölteni funkcióját, májelégtelenség alakul ki. Máj nélkül, pontosabban a máj működése nélkül pedig nem élhet az ember. A májnak igen nagy funkcionális tartaléka van, a sejtek pusztulását azok regenerációja egyenlíti ki, és így a máj elégtelen működésére szerencsére csak ritkán kerül sor. A májbetegségek gyakorisága nő, amiben fontos szerepük van a civilizációs ártalmaknak, így a fertőzött környezetnek, a túlzott kemi- zálásnak a mezőgazdaságban, a helytelen táplálkozásnak stb Mivel ezek a betegségek sokszor kinzó fájdalommal járnak, komoly szövődményeket okoznak, fontos, hogy az olvasók ismerjék a máj szerkezetét, tevékenységét, képességeit és működését. ÚJ SZÚ 4 Dr. RÉPÁSSY BÉLA 1985. I. 25.
