Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-23 / 19. szám, szerda

A gazdasági propaganda és agitáció hatékony formái TOVÁBB FEJLESZTJÜK A MINŐSÉGI KABINETEK ÉS TANÁCSOK MUNKÁJÁT ÓJZZÚ 1985. I. 23. AZ ÉRSEKÚJVÁRI (NOVÉ ZÁMKY) JÁRÁSBAN az elmúlt évi feladatok sikeres teljesítését jelentős mértékben segítette elő a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny fej­lesztése. A Szlovák Nemzeti Fel­kelés 40. évfordulója tiszteletére elfogadott járási szocialista kötele­zettségvállalást dolgozóink au­gusztusban a CSKP KB 10. ülé­sén elfogadott határozatoknak megfelelő irányokban tovább szi­lárdították. A dolgozók kezdemé­nyezésének közös nevezője a munka magas fokú hatékonysá­gára és minőségére irányuló tö­rekvés. Ebben különösen fontos szerepet kapott a feltalálók és újí­tók, a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs bri­gádok mozgalmának a fejlesz­tése. A szocialista munkaverseny eredményeit rendszerint számok­ban szoktuk értékelni és kimutatni. A dolgozók kezdeményezése azonban nemcsak mérhető gaz­dasági eredményekkel jár, hanem azt is tükrözi, hogy milyen elköte­lezettséggel segítik elő a párt által kitűzött célok elérését. A szocialis­ta munkaverseny politikai jellegé­ben kifejezésre jut az egyes mű­helyekben, munkahelyeken, a dol­gozók kisebb kollektíváiban meg­nyilvánuló politikai hatás. Üzeme­ink és vállalataink döntő többsé­génél az elért gazdasági eredmé­nyekben pontosan visszatükröző­dik a pártalapszervezet, a gazda­sági vezetés, a szakszervezet és a SZISZ-szervezet által kifejtett agitációs és politikai-szervező munka. EGYES ESETEKBEN azonban nem fordítanak kellő figyelmet a szocialista munkaverseny szer­vezésére irányuló rendszeres és céltudatos politikai és eszmei munkára. Az eddiginél rendszere­sebben kell megtárgyalni a dolgo­zókkal a munkakezdeményezés kérdéseit, ki kell kérni a javaslatai­kat, az észrevételeiket és a hozzá­szólásaikat, hogy aktívan vegye­nek részt a tervezett feladatok tel­jesítésében. Ha ugyanis az embe­rek nem beszélik meg, s nem válik előttük világossá, hogy mire kell irányulnia a fokozott kezdeménye­zésnek és törekvésnek, a munka­verseny elveszíti politikai tartalmát és nevelő hatását. Ez főleg olyan­kor fordul elő, amikor az emberek kezdeményező és áldozatos mun­káját a szubjektív okokkal előidé­zett ún. gyenge pontok felszámo­lására kell összpontosítani a ter­melésben, vagyis amikor ennek a felelős gazdasági vezetők irá­nyító és szervező munkájában előforduló fogyatékosságokat kell pótolnia. A versenyre ugyanis köz­vetlenül hatnak az olyan körülmé­nyek, amilyen például az idejében biztosított és folyamatos anyag- és szerszámellátás, az egyes gyártási szakaszok közötti össz­hang megteremtése stb., amiről fizetett és szolgálati úton megbí­zott dolgozóknak kell gondoskod­niuk. A ,,Minden nap teljesítjük a kol­lektíva termelési feladatait“ moz­galomba, amely főleg a munkafe­gyelem szilárdítására, az igazolat­lan távolmaradások és a fluktuáció csökkentésére irányul, összesen 374 termelési szocialista munka­brigád kapcsolódott be, vagyis az ilyen kollektívák 83,3 százaléka. Ez 73 brigáddal több volt, mint 1983-ban. E kollektívák eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy a moz­galom jelentős segítséget nyújtott a feladatok egyenletesebb teljesí­téséhez, csökkentette az igazolat­lan távolmaradások számát, s szi­lárdította a munkafegyelmet. A dolgozók támogatják a munka­versenynek ezt a formáját, de ko­moly akadályokat jelent az anyag- ellátás rendszertelensége és a megoldatlan jutalmazás. Az említettekből világosan kitű­nik, hogy a szocialista munkaver­seny szervezésénél és értékelé­sénél a gazdasági haszon mellett olyan kérdéseket is figyelembe kell venni, amilyen például a dol­gozók elégedettsége a munka- szervezés színvonalával, a folya­matos anyagellátás, az előrelátó és megfontolt tervezés stb. Helye­sen járnak el azokban a pártalap- szervezetekben, amelyek egyre nagyobb gondot fordítanak a szo­cialista munkaversenyre, a dolgo­zók észrevételeinek intézésére, s ezt a szakszervezetben, a SZISZ szervezetben és a gaz­dasági vezetésben tevékenyke­dő kommunistáktól is megköve­telik. A MUNKAKEZDEMÉNYEZÉS FEJLESZTÉSÉVEL összefüg­gésben előtérbe kerül a gazdasági propaganda és agitáció eszközei­nek hatékonysága is. A gazdasági propaganda területén vitathatatlan eredményeket értünk el a járás­ban. Az elmúlt időszakban szer­zett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gazdasági propaganda és agitáció- fontos szerepet játszott a dolgozóknak az igazgatásba va­ló bekapcsolásánál, a munkások és technikusok alkotó kezdemé­nyezésének a fejlesztésénél. Azonban arra van szükség, hogy a gazdasági propaganda és agitá­ció a terv előkészítésétől kezdve egészen a teljesítés értékeléséig állandó jelenséggé váljon a mun­kahelyeinken. Jól beváltak például a pártalapszervezet, a szakszer­vezeti üzemi bizottság és a gazda­sági vezetés által közösen szerve­zett vállalati és üzemi műszaki­gazdasági konferenciák. A párt vezetése alatt, s a gaz­dasági vezetéssel szoros kapcso­latban a szakszervezetek szaka­szán megvalósuló gazdasági pro­paganda és agitáció is jelentősen hozzájárul a gazdasági ismeretek bővítéséhez, a párt jelenlegi gaz­daságpolitikájának megértéséhez, a munka hatékonyságának és mi­nőségi színvonalának javításához. A dolgozók politikai és társadalmi nevelésében fontos eszköznek tartjuk a szocialista munkaiskolá­kat, amelyekből 376 működik a já­rásban, összesen 8600 hallga­tóval. A politikai-gazdasági nevelés fontos részét képezi a szemléltető agitáció, melynek keretében már számos üzemben bevált módszer­ként használják ki a faliújságokat, a dicsőségtáblákat, a tervteljesíté­si grafikonokat, valamint a röpla­pokat és jelmondatokat az ered­mények ismertetésére, s a haladó munkamódszerek népszerűsíté­sére. Nagyobb figyelmet kell azon­ban fordítani az egyes személyek és a kollektívák erkölcsi értékelé­sére, ami az üzemekben és válla­latoknál nagyon eltérő színvonalú. Az erkölcsi értékelést határozottan nem lenne szabad egyszeri aktus­ként érvényesíteni, például azzal, hogy kihirdetik, melyik szocialista munkabrigád vagy komplex racio­nalizációs brigád a legjobb az üzemben, s melyik van a második, harmadik helyen. Ezeket a kollek­tívákat (és személyeket) rendsze­resen népszerűsíteni kellene, pél­daként állítva őket mások elé. Arc­képeiket méltó helyen kellene fel­tüntetni a dicsőségtáblákon, ahogy azt a Dél-szlovákiai Cellu­lóz- és Papírgyárban, az Elitex vállalatnál, a Renokov vállalatnál, s más üzemekben teszik. Tapasz­talataink szerint lényegesen töb­bet kellene írni és beszélni az egyes emberekről. NAPJAINK LEGFONTOSABB FELADATAI közé tartozik a ter­melés minőségi ' színvonalának gyors, javítása, a gyártmányfej­lesztési folyamatok és az új termé­kek előállításának meggyorsítása. Ehhez tovább kell tökéletesíteni a minőségszabályozás módszere­it és szervezését, fejleszteni kell az anyagi és az erkölcsi ösztönzés formáit, s a minőségi kabinetek tevékenységét a minőségi munká­ra való tömeges nevelésre kell összpontosítani. Járásunkban egyelőre csak három minőségi ka­binet működik, mégpedig az Eli­tex, a Tesla és az Elektrosvit válla­latoknál. Va’lamivel jobb a helyzet a minőségi tanácsok területén, amelyeket a szakszervezeti szer­vek a gazdasági vezetéssel együttműködve hoznak létre a dol­gozók kezdeményezésének, s a munka minőségének és haté­konyságának javításában való részvételének irányítására. A mi­nőségi tanácsok munkájában hasznos tapasztalatokat szerez­tek a Novofruct és a Milex vállalat­nál, a nyugat-szlovákiai Húsipari Tröszt vállalatainál, az Agrokomp­lex mezőgazdasági vállalatnál és a Dolný Ohaj-i Szlovák Keményí­tőgyárban. Ez év elejétől minden jelentősebb termelőüzemben léte­sülnek minőségi tanácsok. AZ EDDIGI TAPASZTALATA­INK azt bizonyítják, hogy a gazda­sági propaganda és agitáció ter­vei, formái és módszerei között nagy a színvonalbeli különbség. A legnagyobb fogyatékosságok közé az általánosság, a konkrét jelleg hiánya tartozik. A gazdasági propaganda és agitáció hatékony­ságát olyan értelemben kell növel­ni, hogy az a kongresszusi felada­tok teljesítéséért, s a dolgozók munkakezdeményezésének to­vábbi fejlesztéséért folytatott harc­nak szerves részét képezze. Az emberek öntudatos és elkötelezett részvételével arra kell törekedni, hogy az 1985-re és az egész 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat hiánytalanul teljesít­sük, s a kívánt irányzatokban túl is szárnyaljuk. Ebben az irányban mozgósító eszmei hatást gyakorol hazánk szovjet hadsereg által tör­tént felszabadításának 40. évfor­dulója. ANTON CHRUPKA, az Érsekújvári Járási Szakszervezeti Tanács elnöke Tardoskeddi utca (Gyökeres-felv.) Akarással, összefogással A tardoskeddi (Tvrdošovce) fa­lusi pátszervezet 77 tagja közül 49 nyugdíjas. A hetven éven felüliek száma 39; a magas átlagéletkor- 59,6 év - megnehezíti a párt­szervezet munkáját s különös odafigyelést kíván a pártbizottság részéről.- A nyugdíjas párttagok közül azonban sokan fejtenek ki aktív tevékenységet - mondja Király Lajos, a falusi pártszervezet elnö­ke (egyúttal a helyi nemzeti bizott­ság titkára), s bizonyításul a sok közül felsorol néhány nevet. Bo­gyó Géza, Jozef Štefanovič, Mar­gita Žilinská, Antalec István a tö­megszervezetekben és a nyug­díjasklubban tevékenykednek. Borbély Julianna pedig a pártbi­zottságban. Azokat, akik nagyon idősek, vagy fekvőbetegek, s nem vehetnek részt a taggyűlésen, a pártbizottság tagjai rendszere­sen látogatják, elmondják, miről tárgyaltak a pártgyűlésen, ismer­tetik velük a felsőbb párthatároza­tokat - így a betegek is állandó kapcsolatban vannak a pártszer­vezettel s a falu életéről is tudo­mást szereznek. - Általában két- három fekvőbeteg jut egy vezető­ségi tagra - mondja Király elvtárs, és hozzáteszi: - Nekem is van két betegem. A pártszervezet többségét az idős kommunisták alkotják - s ez a falusi szervezeteknél gyakori -, éppen ezért kell nagyobb súlyt helyezni a fiatalok tagfelvételére. Király elvtárs igy beszél a gon­dokról:- Esetünkben azért nehéz a tagság fiatalítása, mivel a falu­ban nincs olyan termelési egység, ahol a fiatal munkások közül válo­gathatnánk. Pillanatnyilag egyet­len tagjelöltünk sincs, de három fiatalt javasoltunk felvételre- egyet a nemzeti bizottságról, kettőt az alapiskolákból -, az ő fel­FAGYBAN, PÁRÁBAN... A szél az emberekre, a gépekre kavarja a havat. Bizony ilyen íté­letidőben jó lenne mindenkinek a meleg szobában üldögélnie, mégis sokan küzdenek az ele­mekkel, mert szólítja őket a köte­lesség. Az élet nem állhat meg, dolgozni kell. A csallóközi utakon a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajs­ká Streda) és komáromi (Komár­no) üzemének járművei haladnak nehéz terhükkel. Az átvevőhelyek­ről szállítják a cukorrépát a duna­szerdahelyi cukorgyárba. Jaroslav Tabačár mérnök válla­lati igazgató ellenőrzi az átvételt és a gyártási folyamatokat. Üzem­szemle közben szól a sok gondról, bajról, amit a hideg hozott. A fa­gyos cukorrépa feldolgozása nagy erőfeszítéseket követel tőlük. Jó­val több meleg vizet kell felhasz­nálniuk, mint korábban. A karban­tartást is nagy erőfeszítésekkel végzik a szerelők. Kevesebb gondjuk lenne - mondja -, ha a múlt év őszén egy hónappal korábban kezdhet­ték volna- a feldolgozást, de az esős időjárásban túl nagy költség­gel végezhették volna a betakarí­tást. Igaz, néhány kezdeményező mezőgazdasági vállalat vezetői­nek más volt a véleménye. Ha az idő engedte, dolgoztak a gépek­kel, ha csak pár órát is naponta. Növelte a cukorgyár feladatait az is, hogy a Bratislava-vidéki, a du­naszerdahelyi, a komáromi, a ga­lántai és az érsekújvári (Nové Zámky) járásból jóval több cukor­répát szállítottak, mint az előző évben. Mivel a tőketerebesi (trebi- šov) cukorgyár karbantartási mun­káit a feldolgozás időszakában vé­gezték, onnan is ide szállították a cukorrépát. Csak emiatt hat nap­pal hosszabbodott meg a kam­pány. Az előzetes tervek szerint a múlt év végén be kellett volna fejezni a feldolgozást, de az igaz­gató szerint a munka eltart egé­szen január végéig. Sok dolga van most Brányik Pál mérnöknek, a termelés irányítójá­nak is. Szervezi a műszakokat, állandóan a munkahelyeket láto­gatja. Magyarázza, hogy a priz­mákból egyenesen az Elfa-suga- rak alá hordják a cukorrépát. Me­leg vízzel is mossák, ha szüksé­ges. Ez látható a gyárban is, ahol a párában alig látni az embereket. Az értékelések szerint a cukorrépa feldolgozása lényegesen lelassult. A gyár teljesítménye 30 százalék­kal kisebb, mint a korábbi mele­gebb időszakban. Probléma, gond van elég. En­nek ellenére nem hátrálnak meg az emberek. Az egyik műszak dol­gozói épp haza igyekeznek. He­lyettük újak jönnek, hogy felvált­sák a fáradtakat. Mert a gyárnak éjjal-nappal, három műszakban kell üzemelnie. Hanyicska, József, Szabó Kálmán mérnök, Lelkes Jó­zsef, Soóky László mérnök, Keifel Béla és Tengeri Sándor csoportja példát mutat mindenkinek. Ki tud­ná felsorolni azoknak a nevét, akik hősiesen helytállnak ezekben a napokban, hetekben. Nagyon jellemző a termelésvezető kijelen­tése: „Száz napja lényegében tá­vol vagyunk a családtól. Ha haza- ugrunk, egy kicsit pihenünk, de gondolatban a gyárban vagyunk Sokszor alig akad idő az alvásra“, így dolgoznak a cukorgyár dolgo­zói, hogy mérsékeljék a rendkívüli hideg idő miatt keletkezett káro­kat. ‘ Lassan besötétedik. A szél még nagyobb erővel hordja a havat, de a cukorgyárban zavartalanul folyik a munka. A hatalmas teherautók is egymás után érkeznek a gyár ud­varára. BALLA JÓZSEF vételük az év első negyedében esedékes. Az üzlethálózatban dol­gozó több mint hatvan alkalmazott közül mindössze négy párttag, s ez bizony kevés. Az öt pártcsoport (a szlovák, illetve a magyar tanítási nyelvű alapiskola, a szolgáltatások, az üzlethálózat és a nemzeti bizott­ság pártcsoportjai) rendszeresen számot ad munkájáról a pártbi­zottságnak. Ezekben a napokban, amikor az év eleji taggyűléseket tartják országszerte, a tardoskeddi falusi pártszervezet is számvetést csinál: nyíltan elmondják, mit sike­rült megvalósítani, s mi az, ami továbbra is megoldatlan feladat. A pártalapszervezet tevékenysé­gének jellemzője, hogy a falu gaz­dasági, politikai és társadalmi éle­tének valamennyi területére kihat.- A választási programot telje­sítjük - mondja a pártelnök -, de a követelmények nagyobbak, mint amit megvalósíthatunk. Megemlíti az olyannyira hiány­zó művelődési központot, amely­nek építését 1986-ban megkez­dik. Régi a postaépület, korszerűt­len a vasútállomás, nincs ivóvíz és nincs csatornázás a faluban. Na- gyon-nagyon hiányzik a bölcsőde - ennélfogva a kisgyermekes anyák kénytelenek gyermekgon­dozási szabadságon maradni, akár akarnak, akár nem. A regisztrált párttagoknak az állandó lakhelyükön nagyobb részt kellene vállalniuk a falufej­lesztésből - véli a pártelnök. A két és fél száz nyilvántartott tagnak csak az egyharmada fejt ki valami­lyen tevékenységet - főleg a tö­megszervezetekben. A pártoktatás két csoportban (szlovák és magyar nyelvű) folyik, s a 12 előadó, 4 propagandista s az érsekújvári (Nové Zámky) Járási Politikai Nevelés Háza 4 előadója - Király elvtárs ez utób­biak közé tartozik - mind elvégez­te a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét. A pártoktatás meg­szervezése tehát nem okoz gon­dot, hiszen a felkészült előadók helyen vannak. Vagy mégis?- Az alapszervezeti pártokta­tásban, ahol 42 hallgatónk van, nem. De az ifjúsági szervezetben sajnos nem tudunk eredményeket felmutatni. Tartunk számukra elő­adásokat, de kevés a fiatal. A SZISZ-tagok közül ugyanis egy sem dolgozik a faluban. A tömegszervezetek munkáját mégis pozitívan kell értékelni (a nőszövetséget, a vadásztársa­ságét), - hiszen jelentősen hozzá­járulnak a faluszépítéshez, falufej­lesztéshez. Az egységes földmü- vesszövetkezet segítsége igen nagy - főleg gépekkel és szakem­berekkel biztosítja a választási program teljesítését. A falusi pártszervezet januári pártgyűlésén azonban nemcsak a választási program teljesítését értékelheti pozitívan, hanem a jól kiépített üzlethálózat, a 26 féle szolgáltatást nyújtó központ mun­káját, azt is, hogy most már az egész faluban van gázvezeték... Nem kis eredmény, melyről be­számol a pártszervezet. S ezt az sem kisebbíti, hogy megvalósulat­lan tervekről is szó esik. Akarás­sal, összefogással ezek is valóra válthatók KOPASZ CSILLA

Next

/
Thumbnails
Contents