Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-22 / 18. szám, kedd

Levelezőink írják Egy járás életéből A közép-szlovákiai kerületben és a nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rásban Ipolyhídvéget (Ipeľské Predmostie) szabadították fel első­ként a szovjet katonák. A község felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából kerületi szintű ünnep­séget tartottak a községben. A rendezvény a művelődési ház falán elhelyezett emléktábla meg­koszorúzásával vette kezdetét, majd a zsúfolásig megtelt nagy­teremben szavalatokkal és ünnepi beszédekkel folytatódott a nagy­gyűlés. Málik József hnb-elnök beszédében ismertette a falufej­lesztés eredményeit. Az ünnepség kulturális műsorá­ban a helyi óvodásokon és pioní­rokon kívül szép irodalmi összeál­lítással mutatkozott be a CSEMA- DOK helyi szervezetének irodalmi színpada, vegyes énekkara és a vendégszerepló hrušovi folklór­csoport. Inám (Dolinka) község szintén az elsők között szabadult fel a já­rásban. Az ünnepi gyűlésen az iskolások rövid és szép műsora után Régi István a hnb képvisele­tében mondott beszédet. Az ünne­pi gyűlés kedves színfoltja volt a helyi tűzoltószervezet legaktí­vabb tagjainak kitüntetése. xxx Dicséret illeti a Nagykürtösi Gép- és Traktorállomás dolgozóit, akik eredményesen birkóztak meg a múlt esztendőben a valóban igé­nyesnek mondható tervfeladatok­kal Az SZNF 40. évfordulója tisz­teletére kibontakozott munkakez­deményezés és aktivitás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat teljesítményeinek értéke elérte a 41 millió 300 ezer koronát, a nyereség pedig a 4 millió 950 ezer koronát. Bodzsár Gyula A Banská Bystrica-i Pedagógiai Főiskola sportcsarnokában min­den év végén testnevelési be­mutatót rendeznek. Legutóbb 6- 7 éves lányok is bemutatták gim­nasztikái gyakorlatukat. Továb­bá a női cselgáncs egyesület tagjai és a kar karate csoportja is szerepelt. A színes rendezvényt a spartakiádra készülök gyakorla­tai tették változatosabbá: az alapiskolás tanulók, a serdülők, a közgazdasági főiskola hallga­tói és a rekreációs testnevelési kör tagjai (a felvételen) mutat­koztak be. Deák Klára felvétele DALOL IMI JÓ A nótaest legna­gyobb érdeme az volt, hogy a perbetei (Pribe- ta) művelődési házban a CSEMADOK helyi szerveztének rendez­vényén minden korosz­tály képviseltette ma­gát. A fiataloknak a nó­tákat, népdalokat Brath Tibor pedagógus taní­totta be. A felvételen Szabó Csilla műsorve­zető, a háttérben né­hány szereplő és Pe- pes Horváth Lajos ze­nekara. Dikácz Domonkos Mátyás János felvétele Újítók és eredményeik A Tmavai Magasépítő Vállalat leg­jobb üzeme a 2-es számú trenčíni részleg, amely eddigi eredményeiért a legtöbb elismerésben részesült. A jó eredmények eléréséhez nagy­ban hozzájárulnak az újítók, akik bene­veztek A hetedik ötéves tervidőszak legjobb újítója elnevezésű versenybe. Ennek köszönhető, hogy az 1981-1983-as időszakban a tervezett 48 újítási javaslat helyett 78-at nyújtot­tak be. Növekedett az elfogadott s a gyakorlatban bevezetett újítások száma is: a 38 tervezett újítással szemben 49-et alkalmaznak már az üzem dolgozói. Ezeknek társadalmi haszna 1983 végéig meghaladta az egymillió koronát. Az 1984-es év januárjától november 1 -ig további 16 újítást vezettek be, ezekből 725 ezer korona haszon szár­mazott. Mikuláš Maťašeje Száztízen adtak vért A Csehszlovák Vöröskereszt tešedí- kovói helyi szervezetének 110 tagja vett részt a galántai transzfúziós állo­máson véradáson. A véradók között volt a Jánsky-emlékérem bronzfokoza­tával nemrég kitüntetett Tornyai Fe­renc és Horváth Dezső is. Véradás után az ünnepi vacsorán köszönetét mondtak a véradók humá­nus cselekedetéért és a véradók beír­ták nevüket a hnb emlékkönyvébe. Tóth Ferenc Mérlegkészítés a tömegszervezetekben Rátermett és felkészült tűzoltók • Kielégítik a tagság kulturális és szórakoztatási igényeit • Érdekes, vonzó rendezvények Az év első heteiben a tömegszervezetek is értékelik előző évi munkájukat, s felmérve lehetőségeiket elkészítik idei munkatervü­ket - írják levelezőink. A szímői (Zemné) tűzoltók szer­vezetének 81 tagja van. Az érté­kelő taggyűlésükön Morvái István beszámolójában örömmel közölte, hogy egy női rajuk is van, amire büszkék, mert a járásban még kevés ilyen raj tevékenykedik. A tűzoltók a szokásos tűzvédel­mi ellenőrzéseken, aratáskor telje­sített szolgálatokon kívül részt vet­tek a különböző versenyeken, me­lyeken bebizonyították, hogy gya­korlataik során alaposan elsajátí­tották a tudnivalókat. Rátermettek és felkészültek. Az utánpótlásról is gondoskodnak. Mészáros Gyula irányításával a fiatalok tökéletesen elsajátították a tűzoltás alapisme­reteit. Részt vettek Érsekújvárott (Nové Zámky) a Láng ’84 verse­nyen. A földművesszövetkezetek­ben segítettek a csúcsmunkák idején és 350 órát dolgoztak társa­dalmi munkában a szertár és kör­nyéke rendbentartásánál. Idén 750 lakóházban és 16 köz­épületben végzik el az ellenőrzést. Hatszázötven óra ledolgozását vállalta a tagság. Segítenek majd a mezőgazdaságban és az óvoda építésénél. A legszorgalmasabbak: Petró Imre, Jóba László, Oláh János és mások kitüntetéseket kaptak. Juhász Milan X Megtartotta értékelő taggyűlé­sét Bratislavában a CSEMADOK hétszáz tagú óvárosi szervezete. A beszámolóban az eredmények közül a választmány leköszönő el­nöke főleg a klubok - 1984-ben már hat végzett nagyon sokrétű munkát - tevékenységének fellen­dülését és a tagtoborzás eredmé­nyét - az év folyamán nyolcvan új tag iratkozott be - tartotta dicsére­tesnek. A majdnem kétórás vitába be­kapcsolódók kifejtették vélemé­nyüket a következő időszak tenni­valóiról. Hasznos javaslatokat ter­jesztettek a taggyűlés elé, hogy az összetételében nagyon heterogén tagság szórakoztatási és kulturális igényeit a szervezet a legmesz- szebbmenően ki tudja majd elégí­teni. Az elhangzottakból a tagság jó ötleteket meríthet ahhoz, hogy munkájuk színvonalát és tartalmát hogyan javítsák, s az elkövetett hibák ne ismétlődhessenek, to­vábbá az óvárosi szervezet műve­lődéspolitikai céljaink elérésében jelentős előrelépést tegyen. Szőke K. Éva X A CSEMADOK alsóbodoki (Dolné Obdokovce) helyi szerve­zete is megtartotta évzáró gyűlé­sét. A tevékenységről Gyepes László alelnök adott számot. A szervezet rendezvényei iránt nagy volt az érdeklődés. A könyv- és képkiállítást mintegy ötszázan tekintették meg. Többen bojnicei kiránduláson vettek részt gyerme­keikkel együtt. A társadalmi mun­kából szintén kivette részét a tag­ság; 400 órát dolgoztak a ravata­lozó felújításánál, a temető rend­behozásánál, valamint a faluszé- pítési akciókban. A menyecskekó­rus szerepelt a Zoboraljai lakodal­mas című műsorban, melyet a Csehszlovák Televízió is rögzí­tett. Az 1985-re szóló munkatervbe érdekes, vonzó akciókat soroltak. Történelmi, régészeti és jogi elő­adásokat szerveznek. Az idén is sor kerül a Dal- és táncünnepély­re. A menyecskekórus és a szólis­ták beneveznek a Tavaszi szél... országos népdalversenybe. Terv­be vették a fúvószenekar kibővíté­sét is. Karasz Tibor FI _ h\ l ii UvJ Van-e igénye öregségi nyugdíjra? D. L. („Anna“): Nőismeróse, aki egyébként négy gyermeket ne­velt fel, négy éve, az 54. életéve betöltésével érte el az öregségi nyugdíj korhatárát. Viszont még korábban, 1974-ben megszakítot­ta munkaviszonyát és eddig még semmiféle nyugdíjat nem kapott. Különben 14 ledolgozott évet tud felmutatni és ezenkívül igénye van a négy gyermeke 3 éves koráig való nevelése címén - az egymást fedő idők egyszeri beszámítása mellett - kb. 10 év pótidóre. (Ez a pótidó csak akkor számítható be, ha a szülések és a gyerme­kekről való gondoskodás ideje nem esett a munkaviszony idejé­re. Ha viszont igen, akkor ezt az időt is munkaidőként kell elis­merni.) Ismerősének az 54. életéve be­töltésekor (1980-ban) csak akkor keletkezhetett volna igénye öreg­ségi nyugdíjra, ha az említett életkort még a munkaviszonya idején, de nem később, mint an­nak megszűnte után 2 éven belül érte el és addig 25 beszámítható nyugdíjévét szerzett, a már emlí­tett pótidőt is beleértve. Csakhogy 1980-ban már 6 éve nem volt munkaviszonyban és nincs igazolása a 121/1975 sz. Társadalombiztosítási Törvény 13. §-a 2. bekezdése értelmében arról, hogy a munkaviszony-meg­szakítás komoly okból történt. így még akkor sem keletkezett igénye öregségi nyugdíjra, ha a munkavi­szonya megszűntekor meg lett volna a 25 beszámítható éve. Is­merőse a jelen helyzetben csak akkor szerezhet igényt a munkavi­szonya megszűnte előtti éveinek beszámítására (az idézett törvény 13. §-ának 1. bekezdése értelmé­ben), ha az öt évnél tovább tartó munkaviszony-megszakítására való tekintettel még legalább há­rom évet dolgozik. Ajánlatos azon­ban öt évet dolgoznia, hogy le­gyen miből kiszámítani az átlagfi­zetést, amelynek alapján majd megállapítják az öregségi nyug­díját. Ki lesz az örökös? K. M : Ha a férje halna meg korábban leszármazó utód, szülők és végrendelet hátrahagyása nél­kül, Polgári Törvénykönyvünk 474. §-a értelmében ön, mint feleség lenne a kizárólagos örökös. A test­vérek csak akkor örökölnének tör­vényes örökösként, ha ön nem élné túl a férjét. Érvényesítheti-e a követelését? Cs. I.: A ki nem fizetett járandó­ságait (esetleges túlórák) az ese­dékességüktől számított egy éven belül perelhetné a járásbíróságon. Az ön esetében többszöri áthe­lyezésről van szó, de úgy tűnik, hogy ezekkel az áthelyezésekkel legalábbis utólag egyetértett. Ha ez igy van, akkor nem érdemes ilyen irányú pert indítania. A szakszervezeti bélyegeket rendszerint a pénztáros vagy a szakszervezeti bizalmi osztja szét. (Feltételezhető, hogy az ed­dig be nem ragasztott bélyegek valamelyikük birtokában vannak, hacsak valamiképp el nem kallód­tak.) Elsősorban az üzemi bizott­ság által megbízott pénztárosnál vagy a szétosztással megbízott szakszervezeti bizalminál rekla­málja bélyegeit. Ha ez nem járna sikerrel, közölje ezt az üzemi bi­zottság és az ellenőrző bizottság elnökével. Helyesen számították ki a szülei nyugdíját? J. L.: Az 1969 óta nyugdíjat él­vező édesapja és rokkantsági nyugdíjat élvező édesanyja nyug­diját fokozatosan emelték a Tár­sadalombiztosítási Törvény 42. §-a értelmében, úgyhogy nyugdíjuk jelenleg együtt havi 1550 korona. Ezt a nyugdijat az említett rendel­kezés alapján legfeljebb havi 1600 koronára emelhetik, ha a nyugdíj a szülők egyetlen megélhetési for­rása. Ha ez így van, akkor édesapja nyugdíja lényegében nem emel­kedne még akkor sem, ha a leve­lében említett kérdéses 10 évet igazolni tudná. Egyébként a 18. életév betöltése előtt ledolgozott évek a nyugdíjemelés szempont­jából nem számítódnak be. Édes­apja nyugdíját még a korábbi, 103/1964. sz. törvény alapján számították ki. Nézetünk szerint édesanyja rokkantjáradékát feltehetően he­lyesen számították ki. Figyelembe vették a beszámítható nyugdíjéve­ket, egészen 54 éves koráig, te­kintettel arra, hogy négy gyerme­ket nevelt fel és az 54. életéve betöltésével érte el az öregségi nyugdíj korhatárát. Mivel az öreg­ségi nyugdíj összege ilyen eset­ben azonos a rokkantjáradékkal, az utóbbit nem kell átszámítani öregségi nyugdíjra. Ha valaki - mint édesapja is - tobábbi nyugdíjéveket mutat fel, amit a nyugdíjhivatal a tanúk iga­zolása alapján elfogad, visszame­nőleg legfeljebb egy évre állapít­hatnák meg a magasabb nyug­díjat. Ledolgozott évek igazolása K. J.: Férje esetében, ha igazol­ni tudná a kérdéses 8 évet, maga­sabb lenne a rokkantjáradék, de nem lényegesen. Tanúk becsület­beli nyilatkozatát a Nyugdijhivatal csak akkor fogadja el, ha a mun­kaviszonyt más módon nem tudják igazolni. Sírkőügyben G. E.: A sírkőügyben a kért vá­lasz lapunk 1984. november 6-i számában jelent meg a „Válasz olvasóink“ rovatban, ,,A kisiparo­sok felelőssége a minőségért“ cím alatt. Dr. F. J. Nemcsak Vágsellyén (Šaľa), hanem az egész galántai járásban jól ismerik Tanka Imre cukrászt. Budapesten sajátította el mestersége csínját-bínját. Negyven éve dolgozik cukrászként, most már 16 éve a galántai járási közszolgáltató üzeméhez tartozó cukrászmühely vezetője. Az öttagú kollektíva termékeit Vágsellyén, Sládkovičovón, šoporňában és Szelócén (Selice) értékesítik. A felvételen a 60. születésnapját ünneplő mester munka közben. Milan Aľakša felv. DJ SZÓ 1985. I. 22. Szorgalmas munkával Nemrég adták át rendeltetésé­nek Rudnán - a rozsnyói (Rožňa­va) járásban - az új ravatalozót. Az épületet a lakosság Z-akció- ban, társadalmi munkában építet­te. Az építkezésen összesen 27 ezer munkaórát dolgoztak. Az épí­tők közül a legaktívabb Bagács Gyula volt, aki 1050 órát dolgozott. Szorgalmas munkájáért a helyi nemzeti bizottság ünnepélyes ke­retek között átadott oklevéllel ju­talmazta. Tóth Rozália

Next

/
Thumbnails
Contents