Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-17 / 14. szám, csütörtök

Chilében az idei év döntő lehet a demokráciáért folyó harc szempontjából (ČSTK) - A chilei baloldali erő­ket tömörítő Népi Demokratikus Mozgalom (MDP) a Pinochet-dik- tatúra elleni harc fokozására szólí­totta fel az ország népét. Jósé Sanfuentes, a mozgalom főtitkára kijelentette, ez az év döntő a de­mokráciáért folytatott harc szem­pontjából. Hangsúlyozta azonban, hogy ehhez a fasiszta rezsimmel szemben álló valamennyi erő egyesítésére van szükség. A Chilében titkosan terjesztett nyilatkozatában az MDP főtitkára megállapítja, az ország jelenleg egyetlen koncentrációs tábor. Főleg az ostromállapot tavaly no­vemberi felújítása után rendeltek el a hatóságok szigorú sajtócen­zúrát, betiltottak minden nagygyű­lést, a hazafiak ellen terrort és erőszakot alkalmaznak. Sanfuentes nyilatkozatában vé­gezetül aláhúzza, hogy a Pino- chet-rezsim az amerikai imperia­lizmus műve. A chilei nép kész győzelemre vinni a szabadságért és a demokráciáért vívott harcát, s erről tanúskodik az is, hogy az újabb áprilisi általános sztrájk megtartására irányuló felhívás nagy visszhangot keltett ország­szerte. Kormányellenes megmozdulások Jamaicában (ČSTK) t A karib-tengeri Jama­icában kedden kormányellenes tö­megtüntetések voltak. A megmoz­dulások résztvevői az ellen tilta­koztak, hogy Edward Seaga mi­niszterelnök kormánya imperialis­ta-barát politikát folytat, s a külföldi tőke kívánságára a szigetország gazdasági gondjait a dolgozók ká­rára kívánja megoldani. A hatóságok rendőri és katonai egységeket vezényeltek a tünte­tők ellen. Kingstonban, a főváros­ban két személy meghalt, sokan megsebesültek. Az iskolák, üzle­tek és az üzemek zárva tartottak. Jamaicában az infláció évi mérté­ke 30 százalék, s a munkaképes lakosság egynegyedének nincs állása. Amerikai műhold japán katonai célokra (ČSTK) - A japán haditengeré­szet rendelkezésére bocsátottak egy amerikai távközlési műholdat, amely közvetítésével egyeztetheti tevékenységét az USA 7. flottájá­val. A Jomiuri Simbun című tokiói lap közölte a fenti hírt. Hírügynök­ségek hozzáfűzik, az amerikai-ja- pán közös hadműveletek előké­szítésének része az a tokiói törek­vés, hogy űrprogramját katonai célokra használja ki. Ezt támasztja alá, hogy a japán hadsereg szá­mára lehetővé vált a polgári célo­kat szolgáló Sakura-3a műhold használata, mégpedig a csendes­óceáni Ivodzsima szigeten levő támaszponttal való összeköttetés céljaira. Az FKP állásfoglalása az ellene folyó antikommunista kampányról (ČSTK) - A Francia Kommunis­ta Párt Politikai Bizottsága tegnap élesen állást foglalt az antikom- munizmus újabb hulláma ellen, amely Franciaországban az FKP februári, XXV. kongresszusát előzi meg. Általános sztrájk (ČSTK) - Argentína egyik leg­nagyobb ipari központjában Cor- dobában az ország romló gazda­sági helyzete elleni tiltakozásul kedden 14-órás általános sztráj­kot rendeztek. A dolgozók akciója tömegtüntetéssel ért véget. A résztvevők elítélték a kormányt azért, mert gazdaságpolitikájában nem száll szembe következetesen az Egyesült Államok által uralt Nemzetközi Valuta Alap nyomá­sával. Argentínában jelenleg 700 ezer ember van munka nélkül, s az infláció szüntelenül növek­szik. Nyilatkozatában felháborodását fejezi ki mindazon antikommunista támadások miatt, amelyek a párt és annak vezetősége ellen irá­nyulnak és megerősíti szolidaritá­sát a párt főtitkárával, aki a táma­dások célpontjává vált. Figyelmeztet arra, hogy egyre keményebben sújtják azokat, akik ellenzik a gyárakból történő elbo­csátásokat, a kizárásokat és a szociális jogok lábbal tiprását. Nem leplezhető, az, hogy az FKP elleni akciókat a lélektani hadvi­seléshez közelálló módszerek­kel folytatják és hogy ez nem volna lehetséges a szocialista párt részvétele nélkül, amelynek a képviselői az állami vezetésben foglalnak helyet. Az FKP Politikai Bizottsága em­lékeztet arra, hogy a múltban az ilyen kampányok „sohasem ma­radtak következmények nélkül a többi haladó erőre és a demok­ráciára nézve“. Genf az első lépés csupán A moszkvai Pravda tegnapi száma vezércikkben foglalkozik a genfi szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalásokkal. A lap egyebek között megállapítja: DJ SZÚ 1985. I. 17. A Szovjetunió kezdeményezé­sére bizonyos pozitív lépés történt a történelmi feladat - a világűr militarizálásának elhárítása, a lá­zas fegyverkezés megszüntetése és az atomfegyverek katonai arze­nálokból való kizárásának irá­nyába. Jellemzően, kudarcot vallottak az Egyesült Államok azon kísérle­tei, hogy megkerülje a világűr problémáját, megakadályozza a világűr militarizálásának elhárí­tásáról folytatott vitát, s csak azok­ra a fegyverfajtákra összpontosít­son, amelyekről korábban már folytak tárgyalások, tehát a hadá­szati fegyverekre és az európai közepes hatótávolságú nukleáris eszközökre. Az amerikai fél vé­gül - s ez pozitív körülmény - elfo­gadta azt a nézetet, miszerint a kozmikus és a nukleáris fegyve­rek kérdése egymástól elválaszt­hatatlan, s komplex módon keil róluk tárgyalni, s ugyanígy kell a problémát megoldani. Ugyancsak fontos, hogy - amint a két fél megállapodott - a tárgya­Az új brazil elnök tervei (ČSTK) - Tancredo Neves, Brazília kedden megválasztott új államfője a nemzethez intézett első üzenetében síkra szállt a belpolitikai élet demokra­tizálódási folyamatának megszilárdítá­sáért. Hangsúlyozta, hogy jövőre összehívja a parlamentet az ország új alkotmányának elfogadása céljából. A koros politikus úgy vélte, hogy a hatalmat március derekán átvevő kormánya elsősorban a súlyos szociá­lis és gazdasági kérdések megoldásá­ra összpontosít. ,,Mint ismeretes, az infláció évi mértéke 220 százalékos és az ország 110 milliárd dollárnyi külföldi adósságot halmozott fel. Neves üzenetében Brazília nemzet­közi kapcsolatairól leszögezte, hogy meg kell őrizni és tovább kell fejleszte­ni az ország jelenlegi külpolitikai irány­vonalát, amely az egyenjogú, kölcsö­nösen előnyös együttműködés fenntar­tására törekszik minden országgal. Tancredo Neves lások célja olyan hatékony megál­lapodások kidolgozása lesz, ame­lyek a világűrre kiterjedő lázas fegyverkezés elhárítására és a Földön folyó fegyverkezési ver­seny megszüntetésére, a nukleá­ris fegyverek korlátozására és csökkentésére, a hadászati stabi­litás megszilárdítására irányulnak. A tárgyalásoknak, akárcsak a fegyverzet korlátozására és csökkentésére irányuló minden erőfeszítésnek végeredményben az atomfegyverek általános fel­számolásához kell vezetniük. Genfben csupán az első lépés történt meg. Nehéz és feszült munka vár a tárgyaló felekre. A militarista „héják“ távolról sem tették le a fegyvert. A jelenlegi amerikai kormány nem kíván le­mondani világuralmi törekvéseiről, arról, hogy más országoknak, köz­tük a Szovjetuniónak diktálja aka­ratát. Azok a körök azonban, ame­lyek ezt az „úrpajzzsal“ vagy más, a békét veszélyeztető milita­rista tervekkel akarják elérni, sú­lyos hibát követnek el és igen távol állnak a realizmustól. ' Brazília megválasztott elnöke 1910. március 4-én született Mi­nas Gerais szövetségi államban. Gazdag kereskedő családjából származik. Jogi diplomát szerzett, majd egy rövid ideig újságíróként dolgozott, később szülővárosában ügyvédi irodát nyitott. Politikai te­vékenységét is itt kezdte: 1934- ben Sao Joao del Rei városi taná­csának tagja lett, s 1947-ben vá­lasztották Minas Gerais parla­mentjének képviselőjévé. 1951-tól 1982-ig volt a szövetségi parla­ment tagja, először mint képviselő, majd 1978-tól mint szenátor. 1982-ben nyerte meg Minas Ge- raisban a kormányzói választáso­kat, tavaly augusztusban azonban lemondott hivataláról, hogy a Bra­zil Demokratikus Mozgalom Párt jelöltjeként indulhasson a január 15-i elnökválasztáson. Tancredo Neves három brazil államfő kormányának volt a tagja: Getulio Vargas idején igazságügy­miniszter, Juscelino Kubitschek idején a pénzügyi tárca vezetője, majd Joao Goul art idején, 1961 szeptemberétől az újonnan létesí­tett miniszterelnöki hivatal élén állt. Az 1964-es katonai hatalom- átvétel után rövid ideig számű­zetésben élt. A Brazil Szövetségi Köztársa­ság elnökének hivatalát március 15-én veszi át - a 21 évig tartó katonai kormányzás után ő lesz az első polgári elnök. A politikai kö­zép emberének tarják, választási programjában azt ígérte, ,,teljes és korszerű demokráciát“ épít fel Brazíliában. (Č) Varsó felszabadulásának évfordulóján A Visztulától az Oderáig A szovjet hadsereg és Európá­ban a második frontot megnyitó an- gol-amerikai csapatok győzelmei 1944 nyarán és őszén alaposan megváltoztatták a helyzetet a hit- lerellenes koalíció javára, köze­lebb hozták a német fasizmus végső vereségét. Ezzel együtt kedvező feltételeket hoztak létre Lengyelország teljes felszabadítá­sához. öt éve sínylődtek a lengyelek a fasiszták uralma alatt. Terrort, koncentrációs táborokat, tömeg­gyilkosságokat, rablást, éhezést és nyomort jelentett a megszállás. Körülbelül 5 millió 400 ezer embert megsemmisítettek, százezreket hajtottak el a fasiszta Németor­szágba kényszermunkára. „Mos­tantól befejeződött a lengyel nem­zet politikai szerepe, - jelentette ki cinikusan Frank, a lengyelországi hitlerista helytartó. - Elérjük, hogy mindörökre eltűnjön az a fogalom, hogy Lengyelország.“ Az egész Lengyelország felsza­badításáért indított hadművelet (1945. január 12. - február 3.) a visztulai-oderai hadműveletként került be a történelembe. Ebben az I. belorusz front csapatai vettek részt Zsukov, az 1. ukrán front csapatai Konyev és a 2. belorusz front balszárnyának egységei Ro- kosszovszkij vezetésével észak­ról, délről pedig Petrov parancs­noksága alatt a 4. ukrán front jobbszárnya. Az 1. belorusz front keretében működött a lengyel hadsereg első hadteste. A hadmű­velet előkészítésének időrendjét úgy dolgozták ki, hogy az január 20-ra befejeződjön. Az új eszten­dő első napjaiban mégis paran­csot kaptunk, hogy alaposan kor­látozzuk az előkészítő szakaszt. (A szerző az 1. és a 2. belorusz front között működő 65. hadtest parancsnoka volt - APN.) A had­műveletet 12-14-én kezdtük, bár az időjárásra vonatkozó előrejel­zések kedvezőtlenek voltak. Az időpont ilyen váratlan meg­változtatására vonatkozó kérdésre a frontparancsnok ezt válaszolta: ,,Churchill segítséget kért. A német előrenyomulás az Arden- nekben nehéz helyzetbe hozta az angol és az amerikai csapatokat, s az angol kormányfő kéréssel fordult Moszkvához. Január 12-én az 1. ukrán front ágyúinak ezrei pusztító tüzet zúdí­tottak a fasiszták megerősített ál­lásaira. Úgy két órát tartott a tüzér­ségi támadás. Szakadt a hó, a lá­tótávolság kicsi volt, a légierőt nem lehetett bevetni. De a front minden kilométerén 250, sőt 300 ágyú és aknavető lőtte az ellensé­get. Az ellenfél óriási vesztesége­ket szenvedett. Az egyik fogoly mondta: „A katonák és a tisztek teljesen elvesztették önuralmukat, önkényesen elhagyták állásaikat, visszavonultak mélyen a védelmi vonalakba.“ Az első két óra alatt a szovjet egységek 8 kilométerrel nyomultak előre. Mögöttük megin­dult a hatalmas harckocsitáma­dás: két harckocsihadsereg és há­rom önálló tankhadtest lendült tá­madásba. A hitleristák ellentámadással próbálták feltartóztatni a front csa­patainak előrenyomulását. Nem sikerült nekik. Az összecsapásban a fasiszták tankhadtestét szétver­ték, maradványait Kielce térsé­gébe vetették vissza. De az el­lenség itt sem tudta megvetni a lá­1945 január: Varsó lakosai visszatérnek a felszabadított városba (ČSTK-archív felvétel) bát. A szovjet csapatok január 15- én felszabadították Kielce városát. Ez arra kényszerítette a fasisztá­kat, hogy visszavonuljanak a Visz­tulától, Sandomierztől északra. Az ellenség visszavonulása futássá változott. A szovjet csapatok 6 nap alatt 150 kilométert nyomultak elő­re nyugatra, menet közben átkel­tek a Warta folyón és január 17-én elfoglalták Czestochowa várost. Január végén a front csapatai elérték az Oderát és hídfőállást építettek ki a túlsó parton. Az 1. ukrán front január 14-én kezdte meg a hadműveleteket. Az előretört zászlóaljak sikereit ki­használva áttörték az ellenség vé­delmét és estére 12-18 kilométer­re nyomultak előre. Az elleniét harckocsiegységeket vetett be az ellentámadásba, de ezeket is szétverték. A szovjet tankok nyo­multak előre. Átkelve a Pilica fo­lyón mélyen behatoltak a fasiszták varsói hadseregcsoportjának há­tába. Hitler parancsot adott Varsó mindenáron való megtartására. A szovjet csapatok két oldalról mélyen megkerülték a hitleristák varsói összevont erőit, ami meg­bontotta védelmüket és arra kény­szerítette a fasiszta parancsnok­ságot, hogy megkezdje csapatai kivonását Varsóból. Megfelelő fel­tételek jöttek létre az 1. lengyel hadtest támadásához. A január 17-re virradó éjszaka az 1., 3. és 4. lengyel gyalogos hadosztály Varsótól délre átkelt a Visztula balpartjára. A 2. gyalogos hadosz­tály előrenyomult, hogy északról kerülje meg Varsót. Keletről a 6. hadosztály támadott. Január 17- én a lengyel katonák betörtek fő­városukba. Ezzel egyidőben a szovjet csapatok is a városba értek. Estére Varsó teljesen fel­szabadult. Hitler a helyzet megmentésére törekedve Kelet-Pomerániában óriási erőket („Visztula“ hadse­regcsoport) vont össze, hogy északról ellentámadást indíthas-. son a szovjet csapatok ellen. Zsu­kov marsall rájött, mit terveznek. Az elfogadott intézkedések ered­ményeként a szovjet csapatok nemcsak visszaverték az ellentá­madásokat, hanem még körül is zárták az ellenséges alakulatokat Pila térségében. Az Odera elérésével és a bal­parti hídfőállások elfoglalásával az 1. belorusz és az 1. ukrán front csapatai február 3-án befejezték a Visztula-Odera hadműveletet. Ekkorra a 4. ukrán front 100-200 kilométert nyomult'előre nyugatra és felszabadította Dél-Lengyel- ország és Csehszlovákia jelentős területeit. Ezzel egyidőben a 2. belorusz front csapatai elérték a Balti-tengert, s ezzel elzárták az ellenfél kelet-poroszországi összevont erőit Németország bel­területeitől. A Visztula és az Odera közti fasiszta védelmet 23 nap alatt ver­ték szét. A szovjet hadsereg előre­nyomulásának fő eredménye Len­gyelország teljes felszabadítása volt. A háború áthelyeződött a hit­leri birodalom területére és már 60 kilométerre folyt Németország fő­városától - Berlintől. A hitlerista parancsnokság kénytelen volt több mint 20 hadosztályt a nyugati frontról átdobni a keletire. így nyúj­tott segítséget a szovjet hadsereg szövetségeseinek a fasiszta csa­patok által áttört nyugati front hely­reállításához. A lengyel nép örömmel üdvö­zölte felszabadítóit - a szovjet hadsereg és a lengyel hadtest ka­tonáit. A nemzeti tanácsnak a szovjet kormányhoz 1945. janu­ár 20-án intézett üzenetében ez áll: „A lengyel nép sosem felejti el, hogy a szovjet fegyverek fényes győzelmeinek és a hős szovjet katonák véráldozatának köszön­hetően kapta meg szabadságát és a lehetőséget független államisá­ga helyreállítására.“ Most, 40 évvel később a lengyel nép - tekintet nélkül ellenségei mindennemű próbálkozásaira - őrzi felszabadítói emlékét, erősí­ti és fejleszti vérrel pecsételt ba­rátságát a szovjet néppel. PAVEL BATOV hadseregtábor­nok, a Szovjetunió hőse (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents