Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-06 / 27. szám
T ÚJ SZÚ 9 984. VII. 6. • Vít Max közlegény Méltóságteljesen hömpölyög az esőtől megduzzadt Duna vize. Belekapaszkodik a határőrség kikötött csónakjaiba. Az őrtoronyban lévő katona miután távcsővel végigpásztázza a környéket, lopva nézi a csónakok s a folyam vizének viaskodását. Arcán mosoly jelenik meg, mintha csak azt akarná mondani, hogy az úgy sem bir velük, jól kikötötték azokat katonatársai. Az egység körlete is kihaltnak látszik, Jozef Pet’ko, az egység parancsnokának politikai helyettese meg is jegyzi:- Nálunk, határőröknél nem szokás a hangoskodás. Míg az állomány egy része szolgálatban van, a másik foglalkozáson vesz részt, a harmadik pedig alszik. A határőrök békében is harci feladatot teljesítenek, s ehhez megfelelő feltételeket kell teremtenünk. Ez az egység a legjobbak közé tartozik. Biztonságosan őrzik az államhatárt, senkinek sem sikerül az általuk őrzött határszakaszon átjutnia, jóllehet nem egy alkalommal próbálkoznak.- Feladataink teljesítésében nagy segítségünkre van a szocialista munkaverseny, a SZISZ és a pártszervezet - folytatja. - A múlt hónapban Tornáé Hudák tizedes járőre végzett az első helyen. Mintha csak meghallották volna a politikai tiszt szavait, a kikötőbe tartanak. Délután szolgálatba mennek, s még egyszer ellenőrzik a csónakot, hogy minden rendben van-e. Másodéves katonák, fürgén mozognak. Vít Max kormányos a motort is kipróbálja, néhány kört tesz meg a kikötőben a motorcsónakkal.- Jól figyelj mindenre - szól rá Petőc Béla közlegény, segédkormányosra. - Ha ősszel leszerelek, te kerülsz majd a helyembe. Viseld gondját a járműnek, mert ha erre járok, benézek, s jaj neked, ha kárt teszel benne. Mindhárman vidáman kacagnak. összeszokott kollektíva, megbíznak egymásban, amint mondják, fél szóból is megértik egymást. A múlt kiképzési év után az idén is megszerezték a Példás legénység címet.- Nincs ebben semmi különös - állítja a tizedes, aki a trencíni szerszámgépgyárból vonult be a tényleges katonai szolgálatra. - Becsülettel teljesítjük a feladatokat, példásan ellátjuk a szolgálatot. Ez a siI kérünk titka. Egyébként nekem mindig az volt a vágyam, hogy • Tornáé Hudák tizedes a dunai határőrséghez kerüljek tényleges katonai szolgálatra, ez sikerült is.- A mi járőrünk internacionalista - viszi tovább a szót a kormányos. - Én cseh, a járőrparancsnok szlovák, Béla pedig magyar nemzetiségű. Gyakran még kimenőre is együtt megyünk, múzeumokat látogatunk, moziba, színházba járunk, vagy éppen a klubhelyiségben társasjátékot játszunk. Szeretünk sportolni és kézi fegyverből mindhárman kitűnően lövünk. Szerény fiúk, nem szeretik a sok beszédet, a tettek emberei. Másoktól tudom meg, hogy már háromszor voltak odahaza, egyszer rendes, kétszer pedig jutalomszabadságon. A napiparancsban többször részesültek dicséretben, sőt a napokban a parancsnok Hudák tizedes szüleinek köszönőlevelet írt. A fiú Kelet-Szlo- vákiából származik s még a munkahelyén felvették a pártba tagjelöltnek. Ajánlóira itt sem hoz szégyent. A közelmúltban léptették elő tizedessé, megkapta a Példás határőr jelvényt is. Minden téren példát akar mutatni. A csilizközi (Me- dzicilizie) autószerelő, Petőc Béla közlegény és a Staré Hra- diste-i géplakatos, Vít Max közlegény igyekszik vele, katonásan mondva, lépést tartani.- Már odahaza megtanultam úszni, de amikor először ültem a motorcsónakba, furcsán éreztem magam. De ez már a múlté - mondja Petőc közlegény. - Büszkék vagyunk arra, hogy jók az eredményeink. Ugyanakkor szigorúak vagyunk önmagunkkal szemben, nemegyszer mondogatjuk, hogy most itt a mi munkahelyünk, itt kell helytállnunk, s nem is akárhogyan. Hogy úgy is gondolja, amint mondja, ahhoz nem fér semmi kétség. Erről tanúskodik az is, hogy a párttagjelölti felvételre készítik elő, s ettől nagyobb elismerés nem is érheti.- Béla egész jól megtanult szlovákul - mondja a járőrparancsnok - ha valamit nem jól mond, kijavítjuk. Nem haragszik meg érte. Készséges, de mindenekelőtt kötelességtudó katona, jó barát, amiért nagyra becsülöm. A száguldozás a Duna hátán, az éjszakai őrségek közel hozták őket egymáshoz. A rendszeresen megtartott ellenőrzés eddig még sohasem állapított meg náluk mulasztást. Az, aki volt katona, de főleg aki a határőrségnél teljesített szolgálatot, tudja mit jelent ez. Jellembiztonságot, nagyfokú önfegyelmet.- A két év alatt sok barátot szereztem - vélekedik Max közlegény. - Mindig szívesen gondolok majd vissza a századunkra, a mi kis közösségünkre. Sok mindent megtanultam, elsősorban a rendet, a fegyelmet, azt, mit jelent az egyén számára a kollektíva. A századügyeletes figyelmezteti őket, itt az ideje, hogy a csónakba üljenek, megkezdjék a szolgálatukat. Felsorakozik a háromtagú legénység, s míg két társa tiszteleg, Petőc Béla felvonja az állami lobogót, majd mindenki elfoglalja a helyét. Feldübörög a járőrcsónak hatalmas motorja.- Fenyő... Fenyő... Itt Sólyom öt. Megkezdtem a szolgálatot az államhatáron. Miután az ügyeletes tiszt nyugtázza a vételt, a csónak kifut a Dunára. Még látom, hogy élesre töltik a fegyverüket, hogy a járőrparancsnok távcsövet emel a szeméhez, hogy a segédkormányos a csónak farából figyeli a folyót, annak két partját, amely az államhatárt jelenti.- Romantikus, de nehéz nálunk a szolgálat- mondja a politikai tiszt, miközben a távolodó csónakot figyeli. - Jó fiúk, ha a többi raj, szakasz is az ő példájukat követi, megszerezhetjük a Példás egység címet, s ez is a célunk. NÉMETH JÁNOS A Szocialista Munka Hőse • Miroslav Me- dal (jobbról) munkatársával egy új műszer kipróbálása közben (Jan Vrabec ÖSTK felvétele) BÍZOK MAGAMBAN Miroslav Medal mérnök Prágában a TESLA nemzeti vállalat holesovi- cei üzemében konstruktőr, a fejlesztéssel foglalkozó szakosztály vezetője, a vállalati ellenőrző és revíziós pártbizottság elnöke. Sorolhatnám tovább, hogyhány és melyik tömegszervezet tisztségviselője, mert nem mellékes az ilyesmi, de most inkább sorsának, életének alakulásáról, s annak alapján néhány érdekességről szeretnék írni. Említés nélkül persze nem hagyhatom: ő szerkesztette meg másfél évtizeddel ezelőtt a KS-1 típusú, rendkívül nagyteljesítményű, automatikus hegesztőgépet. A villanyégők elektródjainak hegesztésére szolgáló automaták teljesítménye minőségi és mennyiségi szempontból egyszerűen felülmúlhatatlan. Jobbat, különbet ma sem lehet vásárolni a világpiacon. Ez azonban csak az egyik találmánya, az első, melyért Kiváló munkáért kitüntetést kapott. Azóta hat további találmányát szabadalmazták, és természetesen, alkalmazzák is mindegyiket. Molnár volt az édesapja. Amolyan kis, Prága környéki, falusi malmuk volt, amelyben mindenféle munkára, a zsákolásra, meg a gépek javítására is a legteljesebb mértékben vonatkozott a szólásmondás utasítása: Magad uram, ha szolgád nincs. Tehát tetszett, vagy nem tetszett, neki, a fiának előbb a szerszámok kézbeadásával, később a gépek javításakor kisebb-nagyobb feladatok elvégzésével, segíteni kellett. Őt akkor úgy igazában nem érdekelték a gépek. Esténként, ágyából, az ablakon át a csillagos eget nézegette. Megszámlálta a Nyilas csillagkép csillagait. Ha képzeletben egyenes vonalat húzott a Nyilashoz, felröppenhetett a Tejút középpontjába... Szóval, a csillagászat érdekelte, a fényes égitestek létezésének, mozgásának a törvénye, a szabálya, amire - mint gyermekként hitte - képzelettel is rá lehet találni. Azután édesanyja beíratta az ipari szakiskolába, mert egyetértett a nagybácsi érvelésével: a malomban, a hengerszékek alatt cseperedett fel a fiad, ott a helye az ipariban. A gépek iránti érdeklődést mégsem az iskolában fedezte fel önmagában, hanem katonáskodása idején, amikor tankistaként szolgált. Utána, 1949-ben felvételét kérte a TESLA üzemében. Beosztották konstruktőrnek. Nem bánta, pedig néhányan „barátilag“ figyelmeztették: más beosztásban jobbak a kilátások, más szakmának több a presztízse, másféle munkában jobban, könnyebben érvényesül. Nem bánta, mert neki tetszett, hogy gépszerkesztési feladatot kap megoldásra, tervezhet. Egyszerűen nem hallgatta meg a figyelmeztetést se: ha okos vagy, messzire elkerülöd az olyan témát, amihez kevés egy emberélet, mert kaphatsz ám olyat is. Nem, ő azzal biztatta magát, hogy háromszáz évvel ezelőtt Newton oktondi kérdés tisztázásába kezdett: Miért esik az alma lefele?, és felfedezte a tömegvonzás általános törvényét, kidolgozta a naprendszer dinamikáját, megvetette az égi mechanika alapját. Neki meg okos kérdéseket tesznek fel, s azokra majd igyekszik okos válaszokat adni. Ma, azt mondjuk, hogy rágondolni is döbbenetes, milyen bátor, merész volt. Ha nem szívós, nem kitartó, ha csak az iskolában szerzett tudására építve próbálkozott volna megfelelni a beosztásának, ma mint osztályvezető, megkérdezné egykori önmagától: neked való ez a munka, fiam? Csakhogy tőle, látva szívósságát, szorgalmát, mást kérdeztek. Amikor két évtizeddel ezelőtt felvételét kérte a pártba, a jóváhagyást tárgyaló gyűlés előtt, életrajzát olvasva a pártelnök megkérdezte: még most sem vagy mérnök? S ő válaszolt: négy év híján mérnök vagyok. Találékonyan, ötletesen, igazat mondva válaszolt, mert négy év múlva, munka melletti tanulmányai alapján mérnöki oklevelet kapott. Tehetséges és ötletes, bár ő inkább szívósnak vallja magát. Az ötletet olyan nyáréji álomnak tartja, amit szembesíteni kell a valósággal. Rendszerint a szakirodalom tanulmányozásával kezdi a szembesítést: megcsinálták-e már valahol, kipróbálták? Azután következik csak a tervezés, a sok-sok, akár tízféle változat elképzelése, majd a legfontosabb, az ellenőrzés és a próba. Ha nem sikerül, újra meg újra kezdődik a szakirodalom búvárlása... Kikapcsolódásként, szórakozásként is sokat olvas, mert főleg a történelem érdekli. Frantisek Palacky A husziták története című műve mostani esténkénti olvasmánya. Felesége, aki cseh-orosz nyelvszakos tanár, s ajánlani szokott neki olvasnivalót, csodálkozott is, hogy most I éppen ezt a könyvet kérte, de érti a szándékát: keres, kutat. Mostanában sok üzemfejlesztési probléma foglalkoztatja a kelet-szlovákiai, szepsi (Moldava nad Bodvou) üzemmel kapcsolatosan. Gyakran utazik oda, szervezni, intézkedni, segíteni, de az ott élő nép történelmi múltja is érdekli, márpedig a husziták oda is eljutottak, keresi-kutatja a csehek, szlovákok, magyarok történelmi kapcsolatát... Különben úgy megkedvelte, megszerette azt a tájat, hogy ott fognak nyaralni. Sátorozni persze. Mind a hárman. Fia jutalomként, mert hiszen egy héttel ezelőtt fejezte be tanulmányait a Műszaki Főiskolán, vörös diplomát kapott. Nem szívesen hallgatja panaszos vélekedésemet: nem érdeklődnek a műszaki kérdések, problémák iránt olyan mértékben a mai fiatalok, mint szeretnénk. Nem, mert szakosztályának dolgozói nagyobb részt fiatalok, a konstruktőrök mintegy 60 százaléka 35 éven aluli. Úgy véli, ha tudatára ébrednek a fiatalok, hogy jelentős munkát végeznek, az üzem, a vállatat, az ország türelmetlenül várja munkájuk eredményét, merészek, meg szívósak is, ráhajtanak.- Bízok bennük - mondja - akárcsak magamban, mert mégiscsak tudom magamról, hogy a derűlátók, az optimisták csinálnak mindent az életben...! , HAJDÚ ANDRÁS JÚLIUS 11 - a határőrség napja mi mm mmm • Petöc Béla közlegény
