Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-27 / 30. szám
A termelés szolgálatában ISMERETEKET GYŰJT ÉS TERJESZT A JÁRÁSI KÖNYVTÁR ÉS A JÁRÁSI MEZŐGAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÓ KÖZPONTJA Szembeötlő, korábban sehol sem látott szövegűi tábla hívja fel magára a figyelmet a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság épületében. Az ajtón belül a mezőgazdasági tájékoztató központ van - tudja meg a feliratot olvasó, és - mert készteti a kíváncsiság - átlépi a küszöböt, hogy lássa, mit rejt magában a név. Ez könyvtár - formálódik az ajtón belül az első felismerés, a kisebb tanteremnek is beillő helyiség falait körbeölelő polcok, s az azokon szép számban elhelyezett könyvek és folyóiratok láttán. Azonban ahogy telnek a percek, félórák, s az itt dolgozók, László Mária, Bódis Margit és Lacza Ilona tájékoztatása nyomán szaporodnak a jegyzetfüzetben a sorok, úgy kell egyre inkább korrigálni a korábbi gondolatot. A név mögött megbúvó dolog látszatra (és részben munkaformájával is) valóban könyvtár, de olyan, ahol a megszokotton túl egy egész sor egyéb munkát és szolgáltatást is végeznek.- Pillanatnyilag másfél ezer kötet könyvünk van és hetven féle folyóiratot, valamint mezőgazdasági szaklapot járatunk. A könyvek közül kétszáz kutatóintézetek mezőgazdasági tematikájú anyaga, vagyis bizonyos kísérlet, felmérés stb. tanulságainak az összegezése.- Könyvállományunkat természetesen tovább fejlesztjük, hogy olvasóink igényeit a lehető legnagyobb mértékben kielégíthessük, de nem ez az elsődleges feladatunk. Mindenekelőtt a kimondottan tudományos jellegű mezőgazdasági munkákat igyekszünk beszerezni. Eddig közel kilencven kutatóintézettel vettük fel a kapcsolatot, hogy rendszeresen tájékoztassanak bennünket kiadványaikról. Ugyancsak együttműködünk a Mezőgazdasági Tudományos-Műszaki Információs Központ nitrai részlegével, ahonnan bizonyos célirányos tájékoztatókat is kapunk, illetve kikérhetünk. Például az egyik olvasónk a rágcsálók elleni védekezésről írt szakdolgozatot, és kérésünkre megküldték, hogy az adott témában hol és milyen hozzáférhető anyagok találhatók.- Munkánk további, nagyon lényeges része a mezőgazdasági üzemekkel való kétoldalú együttműködés. Az adott szakterület vezető dolgozóit kérés nélkül és rendszeresen fogjuk tájékoztatni, hogy munkaszakaszukkal kapcsolatosan milyen legújabb ismeretekről, felfedezésekről, kutatásokról és újdonságokról van birtokunkban anyag. Már minden üzembe elküldtük a kérdőíveket, hogy tudjuk kiknek, s milyen jellegű információkra van szüksége. Párhuzamosan arra is felkértük az üzemek vezetőit, hogy szakembereik tanulmányútjairól, saját kutatásaikról, fajtakísérleteikről stb. készített beszámolókat, összegezéseket, jelentősebb újításaik és új eljárásaik leírását nekünk is küldjék meg. Mi ezeket az információkat is témakörök szerint csoportosítjuk és terjeszteni fogjuk. A tájékoztató központ a járási mezőgazdasági igazgatóság keretében, a járási könyvtár részlegeként működik. A munkafeladatok további részét az arra legilletékesebb, Pálinkás Károly, a járási könyvtár igazgatója összegezte.-Tevékenységünket május 31-én kezdtük, tehát a munka még csak most formálódik, alakul. Annál inkább, mivel nincs háttér, ahonnan a példákat meríthetnénk. Szlovákiában az elsők vagyunk, s tudomásunk szerint országos méretben is csak egy hasonló küldetésű központ működik, mégpedig a Chebi Állami Gazdaság mellett. Természetesen meglátogatjuk őket, hogy tanuljunk tőlük. Párhu* zamosan már felvettük a kapcsolatot a magyarországi Agroinformmal, a közeljövőben a szaratovi körzet hasonló intézményét is felkeressük, s fokozatosan a többi szocialista állam mezőgazdasági információs központjával is szeretnénk kapcsolatba kerülni. Célunk, hogy egyre több ismeret birtokába jussunk, áttekintésünk legyen mindarról, ami a mezőgazdaság szakaszán újat jelent, s ezekről rendszeresen tájékoztassunk. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozta az igazgató, hogy elsősorban nem anyagokat fognak továbbítani, hanem tájékoztatókat a birtokukban levő anyagokról. Ezek vagy kikölcsönözhetők, vagy náluk áttanulmányozhatok, hiszen nemcsak könyv, folyóirat és szaklap formájában tárolnak majd ismeretterjesztő anyagokat, hanem mikrofilmeken és filmkártyákon is. Tervükben szerepel, hogy rendszeres időközönként tájékoztató napokat is tartanak, amikor összehívják egy adott szakterület dolgozóit, s így ismertetik meg az érdekelteket mindazzal, ami számukra újat jelent, s ami központjukban megtalálható. Nem felesleges elmondani, hogy a központ segítségét a járás határain túli mezőgazdasági üzemek is igénybe vehetik, sót a kertbarátokat és a kisállattenyésztőket is segíteni fogják. Szolgáltatásaik díjtalanok, kivéve azokat az eseteket, amikor személyes kívánalmakat és érdekeket teljesítenek, s ez többletmunkával jár. Azt, hogy a központ létrehozásával milyen célt követtek, Bartos Andornak, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatójának szavai nagyon pontosan kifejezték.- A mai széles körű kutatás és fejlesztés az információk tömegét ontja. Egy adott területen dolgozó szakember és felelős irányító képtelen nyomon követni hogy munkaszakaszán mik a legújabb felfedezések, milyen újszerű eljárásokat, formákat stb. dolgoztak ki, vagy már alkalmaznak egy adott helyen, üzemben. Ebben segit majd a tájékoztató központ. Felkutatja, s kezébe adja a hasznosítónak, hogy mi van a nagyvilágban azon a területen, amelyen dolgozik. A központ tehát amolyan összekötő kapocs, láncszem lesz az ismeretek és azok felhasználója között. Találóan úgy is mondhatnánk, hogy irányítani fogja az ismeretek áramlását. Oda, ahol azoknak gyakorlati hasznát veszik. EGRI FERENC N álunk, Csehszlovákiában, főleg a hozraszcsot kifejezéssel találkozunk, ha az önálló elszámolásról van szó. A szlovák nyelv ugyanis a fogalom orosz megnevezését vette át szótárába és a szlovákiai magyarság is többnyire ezt a kifejezést ismeri. A továbbiakban a magyar kifejezést használom, mert azon felül, hogy nyelvi szempontból így helyes, sokkal jobban érzékelteti a fogalom tartalmát. Mi is tehát a fogalom jelentése? Az önálló elszámolás olyan szocialista vállalatirányítási módot (rendszert) jelent, amelynél a vállalatok - a társadalomi tulajdon keretén belül - önálló gazdálkodást folytatnak. Lényegét tekintve az önálló elszámolás mint irányítási és gazdálkodási rendszer azokon a gazdasági törvényeken alapszik, amelyek rajta keresztül realizálódnak, vagyis amelyek az önálló elszámolási rendszeren keresztül fejtik ki hatásukat. Ezek a szocialista gazdaság irányítása szempontjából meghatározó törvények: a tervszerű fejlődés törvénye és az értéktörvény. E két törvény egyszerre, dialektikus, vagyis ellentmondásos egységben fejti ki hatását. Az ellentmondás abban rejlik, hogy míg a tervszerű fejlődés törvénye a gazdaságirányítás széles körű centralizálást követeli, vagyis a gazdálkodó egységek fejlődésének, szerkezetének stb. központi meghatározását, addig az értéktörvény pedig inkább a gazdálkodó egységek széles körű önállóságát, a piaci jelzésekre való gyors reagálást kívánja meg. A vázolt helyzet olyan speciális szocialista vállalat- irányítási rendszert kíván, amelyik érvényt szerez mindkét törvény követelményének, vagyis feloldja ellentmondásukat. Ezt az irányítási és gazdálkodási rendszert nevezzük önnálló elszámolásnak, amelyet Lenin a NÉP korszakában ismert fel és alkalmazott a Szovjetunióban. Az önálló elszámolásnak, mint irányítási és gazdálkodási rendszernek konkrét formája a gazdasági fejlődés következtében változik, mégpedig az irányítás centralizálásának, illetve decentralizálásának mértéke és módja szerint. A fejlődés általános trendje az, hogy kisebb-nagyobb megtorpanásokkal a vállalati önállóság - a központi irányítás fontosságának megőrzése mellett - kiszélesedik, úgy, hogy az főleg a gazdasági stratégiával foglalkozik. Az önálló elszámolás bizonyos irányítási és gazdálkodási elvek érvényesítésén alapszik, azok képezik a rendszer működési mechanizmusát. Amint látni fogjuk, ezek az elvek szerves egységet alkotnak, kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egymást. Melyek ezek az elvek? Az önálló elszámolás alapelve, hogy a gazdasági folyamatok irányítása tervszerűen történik, vagyis hogy a gazdaságirányítás legfontosabb eszköze a terv. Más Mi az önálló elszámolás? kérdés az, hogy a központi tervmutatók milyen aprólékosak és mennyire kötelezők a vállalatok számára, illetve mennyire önállóan alakítja ki a vállalat saját tervét. Az önálló elszámolás további fontos elve, hogy a gazdálkodó egységek, vállalatok viszonylagos gazdasági önállósággal rendelkeznek, ami a döntési jogkörükben jut kifejezésre. Mint említettem, ez az önállóság mindig viszonylagos, de azért elég széles határok között mozoghat attól függően, milyen a gazdaságirányítási rendszer jellege. Elképzelhtő például, hogy a vállalatok maguk döntenek a vállalkozásuk tárgyát illetően, vagy ami már kisebb önállóságot jelent, a fejlesztésekről és beruházásokról stb. Amint azt már hangsúlyoztam, az önálló elszámolás alapelvei szerves egységet alkotnak. Például az, hogy a vállalati tervek kialakítása zömében a központi tervek lebontása formájában történik-e és az milyen részletes utasításokat tartalmaz megszabja egyben a vállalati önállóság mértékét. A gazdasági önállóság elve feltételezi egy további önelszámolási elv, az anyagi érdekeltség és az anyagi felelősség elvének az érvényesítését. A vállalatok csak akkor élnek önállóságukkal, csak akkor vállalnak kockázatot, ha abban anyagilag érdekeltek. Ugyanazon „érem“ másik oldala az anyagi felelősség a vállalt döntésekért. Az önfinanszírozás, az önálló elszámolás további elve azt fejezi ki, hogy a vállalat költségeit gazdasági tevékenységének bevételeiből fedezi, és ezen felül nyereséget képez. Ez az elv szintén szoros összefüggésben van az önállóság és az anyagi érdekeltség elvével. A gazdasági önállóságnak ugyanis csak akkor van értelme, csak akkor reális, ha a vállalat rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyekkel fedezni tudja úgy folyó, mint fejlesztési kiadásait és realizálásukban anyagilag érdekelt. Az önálló elszámolás elveihez tartozik még az érték- beni (korona által való) ellenőrzés elve. Ezt az elvet többnyire leszűkítve értelmezik és alatta a bank, illetve a pénzügyi szervek külső ellenőrzését értik. Az elv lényege azonban abban van, hogy a gazdasági döntéseket az értékkategóriák ellenőrzésének kell alávetni. Ez magyarul annyit jelent, hogy a gazdasági döntéseknél megnézzük, bizonyos tevékenység mennyibe (hány koronába) kerül és hogy mennyi (hány korona) hasznot hoz. Mint már említettem, a felsorolt irányítási és gazdálkodási elvek képezik az önálló elszámolás rendszerének működési mechanizmusát. Tehát az, hogy az egyes elveket külön-külön és együttesen is hogyan alkalmazzák, meghatározza az irányítás jellegét és hatékonyságát. A CSKP Központi Bizottságának 1980-ban hozott határozata a népgazdaság irányítási rendszerének tökéletesítéséről fontos szerepet tulajdonít az önelszámolási rendszer továbbfejlesztésének és a követendő utat illetően javasolja:- javítani kell a tervek minőségét- növelni kell a vállalatok önállóságát,- növelni kell a vállalatok anyagi ösztönzését és felelősségét,- jobban ki kell terjeszteni az önfinanszírozás elvét a fejlesztésekre és a beruházásokra is,- valamennyi gazdasági tevékenység nyereségességére kell törekedni,- teljes mértékben alkalmazni kell az értékbeni ellenőrzést a gazdálkodás minden területén. HARNA ISTVÁN MÉRNÖK, főiskolai docens (ÓSTK-felvétel)
