Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-06 / 27. szám
Hazánk moszkvai kereskedelmi kirendeltségének új kereskedelmi-műszaki központja meg, s a szállító ezen felül kulcsrakész állapotban, üzembe helyezve adja át a vásárlónak. Ez a termékcsalád azért számított a kiállítás „gyöngyszemének“, mert a jelenlegi fejlődési irányzatnak a lehető legkomplexebb módon megfelelt. Ezek a programmal ellátott számítás- technikai berendezések ipari technológiai folyamatok irányítására, a mezőgazdasági termelés irányítására, a trágyázás tökéletesítésére, a mezőgazdasági gépjavítás és az idöjáráselőrejelzés tökéletesítésére alkalmasak. A Szovjetunióban meghirdetett élelmiszerprogramra való tekintettel elsősorban éppen a mezőgazdaságban alkalmazható programmal ellátott számítógépeket mutattunk be. Ugyancsak komplex kínálatot képeztek a számjegyvezérlésű szerszámgépeink, melyeket hazai elektronikus vezérléssel láttunk el. Az önállóan kiállított köszörűgépek, marógépek és eszterga- padok dokumentálták, hogy mikroelektronikánk képes eleget tenni a klasszikus gépgyártás automatizálásával kapcsolatos elvárásoknak. és a mezőgazdaságban dolgozó tudósok, kutatók, gazdasági vezetők és a gyakorlatban dolgozó technikusok közül is sokan eljöttek. . A rendezvény sikere és hatása felülmúlta az elvárásokat. Eredetileg úgy számítottunk, hogy 200 millió korona körüli értékben kötünk kereskedelmi szerződést. Ezt az összeget már a kiállítás első napjaiban magasan túlszárnyaltuk. Elsősorban az EC 9080-as adatrendezők iránt volt érdeklődés, továbbá a számítógép-billentyűzetek iránt, a mikroelektro- nikus vezérlésű szerszámgépek (ezekből 150 millió korona értékben adtunk el) és más termékek iránt. Az egész kereskedelmi forgalom elérte az egymilliárd koronát, s további egyezmények megkötését készítik elő. A kiállítás eredményeivel kétségkívül elégedettek lehetünk. Ugyancsak azok lehetünk a kiállítás belső építészeti kivitelezésével, amely rendkívül magas színvonalú volt. dicséretet érdemelnek az informátorok is, akik a nagy meleg ellenére rendkívüli teljesítményt nyújtottak. Az is elégedettségre ad okot, hogy úgy tűnik, megtanulunk nagyban kereskedni, s hogy a magunkévá tesszük ezt a létfontosságú tevékenységet. Az Elektroexpo ’84-en szerzett tapasztalatok közül nagyon fontos szerepet tölt be az, hogy véget értek azok az idők, A szovjet gyerekek - természetesen - a számítógépes játékok iránt érdeklődtek (A szerző felvételei) Elektrotechnikai iparunk számára jelentős kereskedelmi-propagációs akció volt a moszkvai Elektroexpo ’84 kiállítás. Elektrotechnikai iparunk a rendezvényen a szovjet szakmai közönségnek nemzetközi viszonylatban is csúcsszínvonalúnak számító termékeit mutatta be. A kiállított termékek száma 1200 volt, ami ugyan nem valami sok, de ha figyelembe vesz- szük a kiválasztás szigorú kritériumait, akkor már nem is tűnik olyan kevésnek. A szervező stáb meghatározása szerint olyan termékek kerülhettek a kiállítás anyagába, melyek magas műszaki színvonalúak, s ezen felül folyamatos termelésük biztosított csakúgy, mint a hozzá tartozó szerviszszolgálat. Vagyis a feltétel az volt lényegében, hogy az esetleges igénylésnek a szállító azonnal eleget tudjon tenni. A kiállítás május 23-tól június 5-ig tartott hazánk moszkvai kereskedelmi ki- rendeltségének új kereskedelmi-műszaki központjában. A bemutatott anyag tartalmazott számítógép-rendszereket csakúgy, mint a gyermekek számára alkalmas elektronikus építőelemeket, megmunkáló gépeket, valamint fogyasztási elektronikai cikkeket, korszerű interaktív grafikai rendszereket és számítógépes játékokra beprogramozható személyi mikroszámítógépeket. A kiállításnak több célja volt. Mindenekelőtt az, hogy bemutassa azoknak a termékeknek az innovált változatát, amelyeket már hagyományosan szállítunk a Szovjetunióba. Ezt egészítette ki azoknak a termékeknek a választéka, amelyekkel ugyancsak meg akartuk nyerni legnagyobb kereskedelmi partnerünk tetszését. Persze, ezen felül az is célja volt a kiállításnak, hogy új kapcsolatokat teremtsünk és megbeszéléseket folytassunk kölcsönös kereskedelmi kapcsolataink jövőjéről. A fő célunk pedig az volt, hogy bemutassuk elektronikai iparunkat, mint olyan ágazatot, amely képes komplex módon és rendszeresen fejlődni, s mellyel érdemes együttműködni kereskedelmi, tudományos-műszaki és termelési vonalon egyaránt. A kiállításon felvonultatott termékek között a legnagyobb érdeklődés övezte többek között a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Művek gyártmányait. A középnagyságú és kisebb számítógépekről van szó egyebek között, azokról, amelyeket a megrendelő programokkal ellátva, megfelelő szervizszolgálattal együtt kap Ilyen jelentős mennyiségű termékkel mikroelektronikánk tulajdonképpen első ízben mutatkozott be külföldön. A SÁPI és a TEMS mikroszámítógépeken kívül felvonultatták itt a programok könyvtárát is, továbbá az oktató és rendszerszolgáltatást, valamint az egychipű 80 48-as mikroszámítógép első alkalmazását. A megfontoltan összeállított kinálat persze vonzotta a szovjet szakmai közönséget. A kiállítást 200 hivatalos személy látogatta meg, köztük Romanov elvtárs, az SZKP KB titkára, Antonov elvtárs, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, Bajbakov elvtárs, a Szovjetunió állami tervbizottságának elnöke. Bajbakov elvtárs nagyra értékelte elektronikánk színvonalát, és már a helyszínen 10, programmal ellátott számítógép-rendszert rendelt meg a szovjet mezőgazdaság számára. ígéretet tett arra, hogy a kereskedelmi egyezmények megkötését maximális támogatásban részesíti. Másnap megjelent a kiállításon az állami tervbizottság szakembereinek egy csoportja, hogy folytassák a megbeszéléseket. Érdeklődés kísérte a szakmai szemináriumokat is, amelyeken 78 szakemberünk előadását 1700 szovjet szakember hallgatta meg. A kiállítást összesen 17 000 meghívott vendég látogatta meg, s nemcsak a központi intézményekből, hanem az iparban mikor a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben csak a hagyományos cikkekre támaszkodtunk, illetve a hosszú távra szóló egyezményekre. A szovjet iparban hatalmas ugrásnak lehetünk a tanúi. A mikroprocesszorok gyártásában például a Szovjetunió a világon fellelhető választéknak úgyszólván az egészét gyártja. Hasonló haladás tapasztalható más ágazatokban is, és érthető, hogy az ilyen rohamosan fejlődő ipar nem elégszik meg bármivel. A szovjet ipar, s főleg a mezőgazdaság intenzív fejlesztését célzó nagyszabású terveinek szempontjából sem felel meg minden termékünk. És azok, akik ma a Szovjetunióba exportálnak, semmiképpen sem ülhetnek babérjaikon, s akik még nem jutottak be termékeikkel a szovjet piacra, azoknak számolniuk keli azzal, hogy ez egyre nehezebb lesz. Az Elektroexpo ’84-ről elégedettséggel térhettünk haza. S persze jó kereskedelmi mérleggel is. És ami ugyancsak nem mellékes, a 8. ötéves tervidőszakra is jók a kereskedelmi együttműködés elmélyítésére való kilátások. Számos hivatalos és személyi kapcsolat született, és egyszerű barátságok is szövődtek. Az elkövetkező hónapok, évek feladata pedig az lesz, hogy az Elektroexpo sikereit a maximális mértékben kiaknázzuk. A Szovjetunióval folytatott kereskedelemben minden kezdeményezés kifizetődő. MILAN ADÁMEK Kis területen ugyan, de nagy sikerrel mutatkozott be Moszkvában elektronikai iparunk Megérdemelt sikerek Egy év híján negyedszázada már, hogy az Ister felsorakozott a dunaszerdahelyi (Du- najská Streda) járás üzemei közé. A járási ipari vállalat 11 szakma művelőit, köztük asztalosokat, épületlakatosokat, bőr- és gumiipari szakmunkásokat, javítókat, karbantartókat, kőműveseket foglalkoztat. A főszerep azonban az asztalosoké, mert a gyártási program legnagyobb részét a bútorgyártás képezi. Bár az Ister sokféle szolgáltatást nyújt a lakosságnak, dolgozói még széleskörűbbé szeretnék tenni azokat. A CSKP KB 6. ülése után határozták el, hogy a járásban gyűjtőhelyeket létesítenek, ahol esernyőket, kerékpárokat, villanyborotvákat, harisnyákat és más javítanivalót vesznek át és szállítanak el a járási ipari vállalathoz, valamint az ipari szövetkezetbe. Az Ister járási ipari vállalatnál a szolgáltatásokon túl a kivitelnek is nagy jelentősége van. Elsősorban íróasztalokat, háló- és gyerekszobabútorokat szállítanak Hollandiába, Angliába és az NSZK-ba. Exportfeladataikat várhatóan túlteljesítik, mert már az első negyedévben az előirányzott évi kivitelnek a 40 százalékát bonyolították le. A vállalatnak a hazai piacon sincsenek különösebb gondjai, bútorai sorra gazdára találnak. Ez nem is csoda, hiszen nagy súlyt helyeznek az innovációra, és az újítók javaslatait sem hagyják figyelmen kívül. Például Tési István a somorjai (Samorín) asztalosműhely vezetője gyakran áll elő ötletekkel. Munkájáért 1982-ben a Szlovákiai ipar legjobb feltalálója, 1983-ban pedig a nyugat-szlovákiai kerület helyi iparának legjobb újítója címet kapta. Ha már az újítókról beszélünk, Neuschwandtner Tibor és Szolnoky Ödön mérnök, valamint Kozák Árpád, Andro- vics Péter, Bertók Máté és Horváth Gyula neve is ide kívánkozik. Ok a járási ipari vállalat legjobb újítói közé tartoznak. Az Ister figyelemre méltó eredményeket ért el, amelyekért 1978-ban megkapta a Kiváló Munkáért kitüntetést. A jutalom természetesen munkájuk színvonalának emelésére és még jobb eredmények elérésére sarkallja dolgozóit, s igy 24 év távlatából elmondhatom, hogy a vállalat megérdemelt sikereket mondhat magáénak. -fk• A fröccsöntőt Bugár Éva kezeli (A szerző felvétele) MSSH SSI^H jr ■S|BHBS|BBaMUSMBSIS fSM JB^S| '■■'-i* ’ >. . 0 ' VV ’ '.- ' -.
