Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-14 / 50. szám
Antonín Zápotocky beszédet tart Karlova Hutában a sztrájkoló munkásoknak (Archív felvétel) ÚJ SZÚ 3 Tondo beszélgetés végett Lenin elvtárshoz kapott meghívást a Kremlbe. A szívverése is megállt, amikor kézbesj- tették a meghívást. Miről beszélhet majd Leninnel? Ó, a jelentéktelen szociáldemokrata funkcionárius a bányászok Kladnójából. Hiszen mi érdekelheti Lenint Csehszlovákiával kapcsolatban? Ilyen kicsiny, jelentéktelen ország. Mit mond majd Tondo Leninnek? Mivel büszkélkedhet előtte? Hiszen nálunk még a kommunista pártot sem alapították meg. Hogyan ítéli majd meg ezt Lenin elvtárs? Szemrehányásokat tesz és bíráló megjegyzéseket mond? A kongresszus élesen állást foglalt a kommunista pártok kiépítésének fontossága mellett, valamint az opportunizmus és reformizmus posványából történő kiszabadulás ügyében. Otthon erről vitatkoznak. Egyesek szakadást akarnak és az önálló kommunista párt kiépítéséért harcolnak, mások ezt ellenzik. És te? Mit tettél eddig? - kérdi Tondo lelkiismerete. Ellenzed a pártvezetés jelenlegi megalkuvó politikáját. Nem'helyesled. Tudod, hogy a megalkuvás a munkásosztály érdekeinek elárulását jelenti. De otthagyni a pártot? Ne maradj tovább szociáldemokrata, válj kommunistává? A III. Internacionálé követelményei ezt kívánják. Ez igaz. Nos, de a szociáldemokrata pártot évtizedekkel ezelőtt az apád alapította. Magad is a pártban dolgoztál gyermekkorod óta. Hogyan árulhatnád el apádat? Elárulni az apát? Vajon körülbelül mit tenne az apám a jelenlegi helyzetben? Miben áll az árulás ténye a jelen esetben és ki az, aki itt tulajdonképpen árulást követ el? A pártban maradni, ez azt jelenti, hogy együtt tartok Tusárral, tűröm, hacsak közönyösen is, a koalíciós politikát, amely halálos a munkásság számára. Miért kell azonban Tusárral tartani? A pártkongresszus összeül. Új vezetőséget választ. Visszautasítja az eddigi koalíciós politikát. A párt egységes marad? Milyen lesz az a pártegység Tusárral és az ö opportunista társaságával? Baloldali ellenzék helyett jobboldali ellenzék lesz a pártban. A pilseniek nem engednek. Azt^elentik majd a jobboldal számára, ami ma a pártban Kladno a baloldal részére. A mozgalmakat fékezni fogják. Aláássák az új, forradalmi vezetőség tekintélyét. Hogyan kényszeríted őket fegyelemre, ha reakciós cselekedeteiket elnézed? A forradalmi párt nem nélkülözheti a fegyelmet és nélküle nem maradhat meg. Hogyan is mondta Lenin elvtárs a kongresszuson az olasz elvtársakkal folytatott vitában? ,,Ha ezt mondjátok: Elvtársak, munkások, annyira gyöngék vagyunk, hogy képtelenek vagyunk megfelelően fegyelmezett párt megteremtésére, amely azután képes lenne a képviselőket a párt iránti kötelességekre kényszeríteni, ez esetben a munkások elhagynak benneteket, mert igy gondolkoznak: „ Hogyan teremthetjük meg a proletár- diktatúrát ilyen gyenge emberekkel?" Nagyon együgyűek vagytok, ha hiszitek, hogy a proletárság győzelmének napján az értelmiségiek, a középosztály tagjai és a polgárok azonnal kommunistává válnak. / Ha nem áltatjátok magatokat ezzel, úgy már most élő kell készítenetek a proletárságot, hogy figyelmesen vizsgálja át saját sorait. Az államélet egyetlen munkaszakaszán sem találtok kivételt eme szabály alól. Mindenütt ott látjátok az opportunista ügyvédeket, akik magukat kommunistáknak mondják, a polgárokat, akik nem ismerik el a fegyelmet, a kommunista pártot és a proletárállamot sem. Ha nem készítik elő a munkásságot a valóban * * Részlet Antonín Zápotocky munkásmozgalmi regényeinek egyikéből, a Vörös fények Kladno felett című müvéből, amelyet a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából közlünk. fegyelmezett párt kialakítására, amely valamennyi tagját arra kényszeríti, hogy alávesse magát a pártfegyelemnek, úgy sohasem teremtitek meg a proletárdiktatúrát. “ Lehet ezekkel a szavakkal szemben valamilyen ellenvetést tenni? Ha a párt valamennyi tagja nem veti alá magát a pártfegyelemnek, lehetetlen harcolni és lehetetlen győzni. A mi vezető arisztokráciánk azonban nem veti alá magát a forradalmi fegyelemnek, hiába minden igyekezet, állapítja meg magában Tondo. Vezető arisztokrácia? Erről Lenin elvtárs szintén beszélt a kongresszuson: „Az irányok között harc folyik és harcnak kell lennie. Az egyik irányt a forradalmi munkások követik, akik éppen eljöttek hozzánk, ők a munkásarisztokrácia ellenzői, a másik irányhoz a munkásarisztokrácia tartozik, amelynek élén minden civilizált országban az öreg vezérek állnak. “ így szólt Lenin a német független szociáldemokrata Grüspiennel folytatott vitájában. Tondo tovább elmélkedik: Igen, az öreg vezetők nálunk is a munkásarisztokráciához tartoznak. Miért tartoznak oda? Mindez véletlen? Nem, nem véletlen. Lenin elvtárs ezt megvilágítja és helyesen világítja meg, amikor így szól: „A munkásarisztokrácia éppen azáltal keletkezett, mert támogatta .saját burzsoáziáját' az egész világ imperialista meghódítása és leigázása alkalmával, hogy ennek folytán jobb munkabérekhez jusson. “ Igen, a mi burzsoáziánk nem léphet a világ imperialista meghódításának útjára, erre köztársaságunk túl kicsiny. Hajlandó lenne azonban, hogy a nyugati szövetségesek imperialista kalandjait bármelyik pillanatban támogassa. Vajon dr. Kramár úr nem beszélt arról, hogy a csehszlovák részvétel elengedhetetlen az Oroszország elleni imperialista, ellenforradalmi hadjáratban? Nem törekedett-e a szibériai légiók vezetősége, hogy a csehszlovák önkénteseket az imperialisták szolgálatába állítsa a bolsevisták és az orosz nép ellen? Nem beszél-e jelenleg a mi vezető arisztokráciánk a burzsoázia támogatásáról, hogy ezáltal fiatal köztársaságunk erős és hatalmas legyen? Igen, igy beszélnek. A munkáskövetelések teljesülése érdekében iparunknak versenyképesnek és jövedelmezőnek kell lennie. Hiszen ez az ipar nem a mienk! A kapitalistákat illeti. A Prágai Vasművekhez, a Köszénipari Bányavállalathoz tartozik, de nem a munkássághoz. Miért törődjenek a munkások azzal, hogy a termelés aktív legyen és a gyáripar keressen? Mindenekelőtt ezért kellene harcolni, hogy a gyáripart és üzemeit elvegyék a kapitalistáktól, kisajátítsák. Igen, ki kell sajátítani a kapitalistáktól. Ez azonban nem történhetne meg harc nélkül. A forradalmi harc viszont károkat okozna. Új leszegénye- dést hozna és új áldozatokat követelne. így beszélnek és magyarázkodnak a jobboldaliak. Mit mond Lenin elvtárs ezekről az emberekről? „A munkásarisztokráciának, amely fél az áldozatoktól, amely retteg a forradalmi harc folyamán bekövetkező, túl nagy elszegényedéstől, nincs helye a pártban. “ „Meg kell tehát mondanunk az olasz elvtársaknak és minden olyan pártnak, amely jobbszárnnyal rendelkezik, hogy ennek a reformirányzatnak semmilyen közössége nincs a kommunizmussal. “ / így van ez, kedvesem. így van ez nálunk is. Sőt talán valamivel még rosszabbul. Ez nemcsak reformizmus. Ez a munkásosztály érdekeinek kimondott elárulása, ezt cse- lekszi jelenleg a jobboldal. Mit ér az olyan egység, amely elárul? Nem és nem, kedvesem. Helyesen mondja Lenin elvtárs. Mindenkinek a veséjébe lát. Előtte semmit sem takargathatsz és nem hallgathatsz el. Itt nyíltan kell beszélni. Meg kell mondani a munkásoknak az igazat, bármilyen keserű és kellemetlen legyen is. Nálunk ezt nem 4 tették. Mi ezt nem tudjuk. Sokat és szüntelenül tanulnunk kell még majd az orosz szomszédoktól. Ha Lenin elvtárstól, Sztálin elvtárstól és egyéb orosz bolsevistától tanulsz, ha bírálatukkal illetnek, ez nem szégyen, barátom, ez becsület. Ezért indulsz Lenin elvtárshoz a Kremlbe. És Tondo megy. Leninhez készül. Kiderül, hogy Lenin többet tud Csehszlovákiáról, mint Tondo gondolja. Ismeri Prágát. Ott volt 1912-ben az orosz bolsevik párt illegális kongresszusán. Hiszen Lenin elvtárs máris prágai emlékekkel kezdi a beszélgetést. „Mi a helyzet Prágában? Még mindig eszik a gombócot?“ Amint látható, Lenin elvtárs jól megfigyelte a csehek gombócimádatát és ezt nem felejtette el. ..Nos és hogy van Modraőek elvtárs? Emlékszem rá. Smeral mondta róla nekem, hogy már nincs a szociáldemokrata pártban. Méginkább jobbra hajlott? Már a szociáldemokrata párt jelenlegi megalkuvó politikája sem elégíti ki? Nos, nem csoda. Bernstein és reformizmusának cso- dálója volt. Aki egyszer a reformizmus meredek lejtőjére kerül, arról soha nem tudhatjuk, hogy milyen posványba süllyed. Es mit csinál dr. Smeral? ír a Szovjetunióban tett látogatásáról? Helyes. Okos ember. Kár lenne, ha elkallódna. Mit gondol? Kitart? És mi lesz a kongresszusotokkal? összeül rövid időn belül? Tehát már szeptemberben? Milyenek a baloldal esélyei? Meg lesz a többségetek? Nem tudom, nem tudom, ne ujjongjatok idő előtt. Még nem tudjátok, mit tesz a jobboldal és mi mindenre képes. A teljes többség veletek van. Szép dolog, de a pártvezetés jobboldali. Amíg az irányítás az övé, még sok mindenre vállalkozhat. Elhalaszthatja a kongresszust. Gondoljátok, hogy ez szakadást jelehtene? Azt hiszitek, hogy a szakadás előtt jobbszárnyatok megtorpanna. Ne legyetek balgák! Nem torpantak meg másutt, nem torpannak meg nálatok sem. Meglátjátok még majd, mi mindenre képesek a jobboldaliak, ha a pártban a hatalom és kormányzás megtartása a tét. Mi átéltük a frakcióharcokat és tapasztalatokkal rendelkezünk. Miért hívtalak tulajdonképpen? A magyarországi viszonyokról szeretnék tájékozódni. Ott vagytok a közvetlen közelségben. Sok elvtársunk van itt a magyar emigrációból. De szeretném megismerni a ti nézeteiteket. Túlságosan is tudom a magam tapasztalataiból, hogy az emigráció saját országának viszonyait mindig aszerint írja le, amilyennek szeretné azokat és nem úgy, ahogyan azok a valóságban festenek.“ Beszélgetés közben Lenin elvtárs Európa térképéhez lép, amely a falon függ. Megrajzoltatja kék ceruzával Csehszlovákia és Magyarország határait. A szlovákiai és kárpátukrajnai viszonyok iránt érdeklődik. Tudni akarja, milyen itt a magyar lakosság számaránya a szláv nemzetekkel szemben. Közelebbi részleteket akar megtudni a Csehszlovákia és a magyar köztársasági munkástanácsok közötti összetűzésről. Részletek érdeklik a demarkációs vonal átlépésével kapcsolatban. Élénken csettinget ujjaival, amikor megtudja, hogy a demarkációs vonal átlépésének kérdését nálunk nem világították meg. Hogy ki lépte át, nem kutatták, nem is állapították meg. - Azután ismét a csehországi viszonyokra tér át. A tömegszervezetek iránt érdeklődik. ,- Mi a Sokol? Ez nálatok a nagy sportszervezet? Milyen az összetétele? Úgy látszik, hogy jobbára kisburzsoá elemekből áll. Ez nagy veszedelem. Milyenek ott a mun- káspoziciók? Érvényre jut itt is a párt frakciópolitikája? Nem érvényesül! A párt saját sportszervezetekkel rendelkezik! Milyen erősek? A Sokollal nem lehet azokat összehasonlítani? Ez hiba. A tömegszervezeteknek nem szabad elforgácsolódniok. Azokban dolgozni kell. Mit csinálnak a légionáriusok? Hogyan viselkednek? A reakcióval menetelnek, vagy pedig ellene fordulnak? Soraikban is megindult az erjedés? Sokan már kijózanodtak a nacionalista ábrándokból? Ez helyes. Figyelmet kell rájuk fordítani. És mi van a szakszervezetekkel? A szakszervezetek nyugaton nagy erőt képviselnek. Mi a helyzet nálatok? Egységesek? Nem egységesek! Melyik a legerősebb? A szociáldemokrata? És a vezetés? Ki tartja a kezében? Túlnyomórészt a jobb- szárny? Ez nagy hiba és gyöngeség. A szakszervezetek nagy szerepet játszanak majd nálatok. Ne becsüljétek azokat alá. Szakszervezeti mozgalom és ennek támogató ereje nélkül semmilyen forradalmi mozgalomra nem lehet vállalkozni. Dolgozni kell a szakszervezetekben. Meg kellene hirdetnetek az egységes szakszervezetek jelszavát. Nálatok az önálló baloldali szakszervezetek alapításának irányzata került előtérbe? Ezt ne tegyétek. Forradalmi politikai párt, ez valami más. Itt meg kell óvni a párt tisztaságát és ki kell zárni a megalkuvókat. A szakszervezetekben más a helyzet. Legyenek egységesek. A helyes forradalmi taktika érvényesüléséért a szakszervezetek talaján kell harcolni. Ugyanakkor azonban az egységet oltalmazni kell és nem szabad megbontani. “ így beszél Lenin. Kérdéseket tesz föl és válaszol. Egyszerűen és érthetően. Tondo érzi, hogy minden mondata igazság és sok gyakorlati tapasztalatra épült... Amikor elbúcsúzott Lenintől, a Kreml várudvarán találta magát, s csak azután tudatosította ennek a pillanatnak a nagyságát és történelmi jelentőségét egész további élete szempontjából. Érzi Lenin kezének meleg szorítását és hallja utolsó szavait: ,.Szerencsés utat és kívánom, hogy a pártkongresszuson valóban ünnepelhessétek az opportunista árulók fölötti győzelmet. “ Tondo lélekben elhatározza és ígéri: ,,Mindig Leninnel, a Szovjetunióval, a Kommunista Internacionáléval, bármi is történjék. “ Minden kétség és határozatlanság végétért. Tondo tudja, mit mond á kladnóiaknak. Nem gondol már egyébre, csupán a hazatérésre. Minél előbb otthon kell lennie. Elő kell készülnie a kongresz- szusra. Hasznosítania kell a Szovjetunióban szerzett összes tapasztalatokat. Minden lehetőt el kell követnie, hogy Csehszlovákiában is győzelmet ünnepelhessen a proletárság. 984. XII. 14.
