Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-07 / 49. szám
Ünnepélyes évzáró A CSEMADOK ekecsi (Okoö) helyi szervezete a közelmúltban ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját. Az évforduló alkalmából ünnepélyes évzáró taggyűlésre került sor, melyen részt vett Fél Miklós, a CSEMADOK dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) járási bizottságának titkára is. Az ünnepélyes összejövetelen Lukovics Tibor, a szervezet elnöke számolt be a kulturális szövetség három és fél évtizedes munkájáról. Elmondta, hogy a száz taggal induló szervezetben az ötvenes években kezdődött meg az aktív kulturális munka, főleg a színjátszás, az esztrádműsorok képezték tevékenységük gerincét. Több alkalommal került sor író-olvasó találkozóra. Varga Frigyes tanító vezetésével 1972-ben alakult meg a citera- együttes, majd az éneklőcsoport Lukovics Tibor vezetésével. Mindkét csoport több ünnepélyes rendezvényen szerepelt sikerrel. Ezenkívül népművészeti kiállítások, különböző tanfolyamok, kirándulások sem hiányoztak a szervezet programjából. A tagok tevékenyen bekapcsolódtak a faluszépítési akciókba, segítettek az őszi munkákban. A ma már több mint háromszáz tagot számláló szervezet sikeres munkát fejt ki, kötelezettségvállalásait példásan teljesíti. Továbbra is jól működik a szervezet éneklőcsoportja, Szőke Julianna vezetésével. Az idei tervükben szerepelt még a kézimunkakiállítás, melyet az évzáró taggyűlés előtt nyitottak meg, illetve decemberben rendezik meg a hidegtálkészítő-tanfo- lyamot. Az évzáró taggyűlés végén, az alapszervezet megalakulásának 35. évfordulója alkalmából Berecz Aladár, Nagy'Vince, Rácz Móric, Jeri- ga Sándor, Kelemen Lajos és Kacz Gáspár alapító tagok, valamint Michalec Edit a szervezetben kifejtett aktív munkájukért könyvjutalomban része- sültök Lukovics Györgyi Megoldják a takarmányéi látási problémákat A komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemei saját erejükre támaszkodva igyekeznek megteremteni az egyensúlyt a növénytermesztés és állattenyésztés között. Szakmai felkészültségükkel, helyes irányítással és szervezéssel bizonyítják, hogy a kedvezőtlen takarmányellátási mérleg ellenére is adottak a feltételek a tervezett állatneveléshez. Varga András, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómusa elmondta, hogy valamennyi szövetkezetben és állami gazdaságban alaposan megtárgyalták a takarmány- probléma megoldásának lehetőségeit. Az aszályos időjárás következtében az előrelátóan meghatározott takarmánytermesztési program ellenére sem tudtak mindenütt elegendő mennyiségű takarmányt termelni. Főleg szálas- és silótakarmányból termett kevesebb. így a járás gazdaságai csupán 87 százalékra tudták kielégíteni szénaszükségletüket, és silókukoricából is 12 százalékkal termett kevesebb a tervezettnél. A hiányt több kukoricaszár és leveles répafej silózásával, tápértékének javításával pótolják, illetve a kukoricaszár egy részét takarmánylisztként értékesítik. Az eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az ipari melléktermékek hasznosításának, és jelentős mennyiségű takarmányburgonya vásárlásával oldják meg a takarmányozási problémákat. Az eddigi eredmények alapján a kukoricaszár és répaszelet silózásával biztosítani tudják a tervezett 33 ezer vagon silószükségletüket. Az észszerűen megválasztott takarmányozási normák betartásával, a felesleges pazarlás megakadályozásával adottak a feltételek az állatállomány szükségleteinek a kielégítésére. Jó az állatállomány téli takarmányellátása a lak- szakállasl (Sokolce), az ímelyi (Imeí) és a keszegfalusi (Kame- nicná) szövetkezetekben, valamint a Komáromi Állami Gazdaságban, de a többi mezőgazdasági üzemben is az agronómusok és a zootechnikusok együttműködésével mindent elkövetnek, hogy az esetleges takarmányhiány ne csökkentse az állatok haszonértékét. Krascsenics Géza Régészeti kiállítás Az érsekújvári (Nővé Zámky) Szakszervezetek Háza tükörtermében a napokban érdekes kiállítás nyílt Titkairól vall a föld címmel. A kiállítást a járási múzeum és a Szakszervezetek Háza közösen készítette elő. A kiállítást különösen a középiskolások látogatták nagy számban, mivel felvilágosítást kaptak arról, hol, hogyan lehet ásatásokat végezni, hogy lehet a leletek korát megállapítani. A felvételen a kiállított leletek között a kéméndi (Kamenín) Tóth Ilona néni látható, aki már sok éves hűséges segítője a régészek munkájának. Ján Polakoviő Horváth György felvétele Társadalmi munkából eredő értékek Sikeresen teljesítik a választási programot a losonci (Luőenec) járásban. A Z-akció keretében az eltelt három és fél év alatt több mint 80 építkezést fejeztek be 100 millió koronánál nagyobb értékben, s ennek az értéknek az egy- harmada a lakosság társadalmi munkájából ered. Az említett időszakban több fontos építkezést Aktív szervezet Jól működik a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének vráblei helyi szervezete. 1957-ben alakult, jelenleg több mint 400 tagja van. A vezetőség a vegetációs nyugalom időszakában minden évben előadásokat rendez a tagok számára a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola oktatóinak közreműködésével. Gyakran szerveznek kirándulásokat is mezőgazdasági kiállítások megtekintésére. Jártak már például az olomouci, bratislavai és kromérízi Flóra virágkiállításokon. Évente hagyományosan rendeznek Vráblében mezőgazdasági kiállítást. Az idei rendezvényen 40 termelő 186 fajta gyümölcsöt, zöldséget és virágot állított ki. Külön figyelmet keltett a mezőgazda- sági szakirodalom árusítással egybekötött kiállítása, amelyen 19 féle könyvből válogathattak a látogatók. Az érdeklődök még többfajta csipkerózsát és különféle mezőgazdasági munkaeszközöket is vásárolhattak. A kiállítást összesen 820 látogató tekintette meg. A képen a kiállított zöldségfélék egy része. Ladányi Lajos- a losonci vasúti felüljáró, a Prior áruház, a Pol’ana textilgyár szövetelőkészítő műhelye, a Zdroj nagyraktára, a mikuáovcei víztározó, stb. - fejeztek be, sőt terven felül elkészült a losonci autóbuszállomás, megvalósult a fürdő rekonstrukciója és további fontos építkezések is megkezdődtek. A Z-akció nem beruházásos részében, az értékelt idő alatt társadalmi munkában 149 millió korona értéket hoztak létre, a járás iskolái 52 új tanteremmel gyarapodtak és a háztartások 50 százaléka már vízvezetékből kapja az ivóvizet. Kanizsa István A helyiség még csak barátságosnak sem mondható. Körülbelül két méter széles, s talán öt méter hosszú. Két polcon megjavított, de örökre ,,a suszternál“ felejtett cipők, szandálok, csizmák stb. Egykét gép, asztalka, melyen szögek, csiriz, árak és egyéb cipészszerszámok. Az asztal mögött ülő, erősen őszülő mesterasszony - kit már több éve ismerek és munkájával nagyon elégedett vagyok éppúgy, mint a többi üzletfele - frizurája és arca most is ápolt. A csöndes, kevés beszédű asszony szöges ellentéte környezetének. Rádió, magnó sosem szól a műhelyben. A zene is zavarná munkájában. Teljes összpontosítással tud csak dolgozni. Míg átveszi tőlem javításra szoruló cipőimet, arról faggatom, hogyan lett cipészmester saját műhelyében - amit a városi nemzeti bizottságtól bérel - az Obchodná utca 39-es számú házban, Brati- slavában. Hol tanulta, hogyan A csehszlovák-szovjet barátság hónapja rendezvényeinek egyike Nitrán a Szovjetunió nemzetei ételspecialitásainak hete volt. A Interhotel 150 tagú kollektívája számos különleges orosz, örmény, grúz, ukrán, üzbég stb. ételt készített, melyeknek sikerük volt a vendégek körében. A felvételen Jozef Ivanőík főszakács munka közben. Pavol Matis felvétele Harminc év odaadó munkájáért Kedves ünnepséget tartottak a Csehszlovák Vöröskereszt du- naszerdahelyi (Dunajská Streda) járási bizottságán, ahol átadták Farkas Júliának, a járási bizottság tagjának és a Zlaté Klasy-i alapszervezet vezetőségi tagjának életjubileuma alkalmából - több mint három évtizedes odaadó munkájáért - a Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai Központi Bizottságának ezüstérmét. Farkas Júlia fiatalon került a Vöröskereszt akkor alig 100 tagot számláló Zlaté Klasy-i alapszervezetének vezetőségébe, ahol az idősebb tagoktól gyűjtött tapasztalatokat. Visszaemlékezve az eltelt 30 évre, szólt az első térítésmentes véradások toborzásának nehézségeiről, az 1965-ös árvízről, amikor Kulcsodnál (Krú- őovec) átszakadt a Duna-gát, és az árvízsújtotta falvakból a községükben is sokan voltak elszállásolva családoknál és az iskolában. Ebben az időben Farkas Júlia sokszor tartott éjjeli ügyeletet az iskolában. Nem volt könnyű feladat, hisz voltak itt betegek, öregek, kisgyerekek, akik a kényszerhelyzetben idegen segítségre szorultak. Az ő közbenjárására kaptak ruhaneműt és takarót. A hála nem maradt el, mert hazatérésük után az árvízkárosultak a Vöröskereszt évzáró gyűléseire minden faluba meghívták, köszönetüket fejezték ki humánus cselekedetéért. Mint a Vöröskereszt járási bizottságának aktivistája sok faluban segítettek az alapszervezetek megalakításában. A ma már 525 főt számláló Zlaté Klasy-i alapszervezetben egy évtizedig ö töltötte be az elnöki tisztséget. Oda- adóan végezte munkáját nemcsak mint elnök, ő volt a polgárvédelmi csoport parancsnoka is. A polgári védelem megalakulásának 30. évfordulóján 1981-ben elismerő oklevelet kapott. Sokat tett mint képviselő és párttag a falu fejlesztéséért. Tagja a Népegészség folyóirat szerkesztő bizottságának is, 1980-ban hazánk felszabadításának 35. évfordulója alkalmából dicsérő oklevelet kapott a lap fejlesztésében és terjesztésében kifejtett munkájáért. Baráth Ilona Fiatalok az eredményesebb együttműködésért A Kassa (Koéice)-vidéki járásban csak a Határfalvai (Hraniőná pri Hornáde) Efsz viseli a csehszlovák-szovjet barátság nevet, amely már a múltban is kiváló eredményeket ért el, s jutalmul megkapta a Munka Érdemrendet. Legutóbb a szövetkezet fiataljai rámutattak, hogy tovább kell fejleszteni baráti kapcsolatukat a verbőci (Szovjetunió) V. I. Lenin Kolhoz dolgozóival. Gyakrabban kell találkozókat szervezni, ahol a két gazdaság tagsága kicserélhetné tapasztalatait, kölcsönösen megismerhetnék egymás életét, munkaeredményeit, munkamódszereit, problémáit. A határfalvaiak már eddig is hasznosítottak néhány szovjet módszert, amit a verbőciektől tanultak. így gabonából idén is a tervezett 4,28 tonna helyett hektáronként 4,86 tonnát takarítottak be. Szemes kukoricából tavaly 5,76 tonnát, s idén a hektárhozam már több mint 6 tonna lesz. Iván Sándor A mesterasszony szerette meg ezt az egyáltalán nem nőnek való szakmát? Hiszen elképzelhetetlen, hogy 60-65 éve egy lányka „cipészinasnak szegődött“ volna. Kérdéseim annyira meglepték, hogy még a kezében tartott kalapács is megállt a levegőben. Felemelte fejét, nyílt tekintetét rámszegezte, arcára különös mosoly ült, mely szó nélkül is sokat, nagyon sokat elárult azokról a régen átélt élményekről, melyek nem éppen kellemes emlékként élnek benne. Aztán serényen folytatta munkáját és közben ecsetelte köműves-ap- ja küzdelmes életét. Elmondta, milyen nehézségek árán tanulhattak testvérei - heten voltak - mesterséget. Egyik nővére cipőfelsőrész- készítőnek tanult. Tőle is sokat ellesett. Később cipész-feleség lett. Így nyílt alkalma, hogy elsajátítsa a szákmát. Sorsáról még sok mindent elárult, csak egyet, a nevét nem volt hajlandó megmondani. Férje halála után, nyolc éve, kiváltotta az iparengedélyt. Azóta egyedül dolgozik a műhelyben. Kell a nyugdíjkiegészítés. Természetesnek tartja, hogy cipőjavítással kevés asszony foglalkozik. Azt állítja: nem nőnek való munka. Erő kell a sarkak, talpak körülvágásá- hoz. Este a fáradtságtól sokszor alig érzi a kezét. Ezzel magyarázza, hogy még azok sem maradnak „a kaptafa mellett“, akik kitanulták a szakmát, hiszen ez a munka nem mutatós és nem is sokat hoz a konyhára. A régiek közül pedig egyre kevesebben vannak. Itt-ott még találkoznak Horná Stredán a nagy raktárban, mert sajnos oda kell utazni az anyagért. Nem küldik ki a megrendeléseket. így az anyagbeszerzésre mindig egy napot kell szánni. A műhely ajtaját kívülről alaposan szemügyre vettem. A mesterasszony nevét a cégtábla sem árulja el.-yb-
