Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-07 / 49. szám

Ünnepélyes évzáró A CSEMADOK ekecsi (Okoö) helyi szervezete a kö­zelmúltban ünnepelte megala­kulásának 35. évfordulóját. Az évforduló alkalmából ünnepé­lyes évzáró taggyűlésre került sor, melyen részt vett Fél Mik­lós, a CSEMADOK dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) já­rási bizottságának titkára is. Az ünnepélyes összejövete­len Lukovics Tibor, a szervezet elnöke számolt be a kulturális szövetség három és fél évtize­des munkájáról. Elmondta, hogy a száz taggal induló szer­vezetben az ötvenes években kezdődött meg az aktív kultu­rális munka, főleg a színját­szás, az esztrádműsorok ké­pezték tevékenységük gerin­cét. Több alkalommal került sor író-olvasó találkozóra. Var­ga Frigyes tanító vezetésével 1972-ben alakult meg a citera- együttes, majd az éneklőcso­port Lukovics Tibor vezetésé­vel. Mindkét csoport több ün­nepélyes rendezvényen szere­pelt sikerrel. Ezenkívül népmű­vészeti kiállítások, különböző tanfolyamok, kirándulások sem hiányoztak a szervezet prog­ramjából. A tagok tevékenyen bekapcsolódtak a faluszépítési akciókba, segítettek az őszi munkákban. A ma már több mint háromszáz tagot számláló szervezet sikeres munkát fejt ki, kötelezettségvállalásait pél­dásan teljesíti. Továbbra is jól működik a szervezet éneklő­csoportja, Szőke Julianna ve­zetésével. Az idei tervükben szerepelt még a kézimunka­kiállítás, melyet az évzáró taggyűlés előtt nyitottak meg, illetve decemberben rendezik meg a hidegtálkészítő-tanfo- lyamot. Az évzáró taggyűlés végén, az alapszervezet meg­alakulásának 35. évfordulója alkalmából Berecz Aladár, Nagy'Vince, Rácz Móric, Jeri- ga Sándor, Kelemen Lajos és Kacz Gáspár alapító tagok, va­lamint Michalec Edit a szerve­zetben kifejtett aktív munkáju­kért könyvjutalomban része- sültök Lukovics Györgyi Megoldják a takarmányéi látási problémákat A komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemei saját ere­jükre támaszkodva igyekeznek megteremteni az egyensúlyt a nö­vénytermesztés és állattenyésztés között. Szakmai felkészültségük­kel, helyes irányítással és szerve­zéssel bizonyítják, hogy a kedve­zőtlen takarmányellátási mérleg ellenére is adottak a feltételek a tervezett állatneveléshez. Varga András, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómusa elmond­ta, hogy valamennyi szövetkezet­ben és állami gazdaságban alapo­san megtárgyalták a takarmány- probléma megoldásának lehetősé­geit. Az aszályos időjárás követ­keztében az előrelátóan meghatá­rozott takarmánytermesztési prog­ram ellenére sem tudtak minde­nütt elegendő mennyiségű takar­mányt termelni. Főleg szálas- és silótakarmányból termett keve­sebb. így a járás gazdaságai csu­pán 87 százalékra tudták kielé­gíteni szénaszükségletüket, és si­lókukoricából is 12 százalékkal termett kevesebb a tervezettnél. A hiányt több kukoricaszár és le­veles répafej silózásával, tápérté­kének javításával pótolják, illetve a kukoricaszár egy részét takar­mánylisztként értékesítik. Az eddi­ginél nagyobb jelentőséget tulaj­donítanak az ipari melléktermékek hasznosításának, és jelentős mennyiségű takarmányburgonya vásárlásával oldják meg a takar­mányozási problémákat. Az eddigi eredmények alapján a kukorica­szár és répaszelet silózásával biz­tosítani tudják a tervezett 33 ezer vagon silószükségletüket. Az ész­szerűen megválasztott takarmá­nyozási normák betartásával, a felesleges pazarlás megakadá­lyozásával adottak a feltételek az állatállomány szükségleteinek a kielégítésére. Jó az állatállo­mány téli takarmányellátása a lak- szakállasl (Sokolce), az ímelyi (Imeí) és a keszegfalusi (Kame- nicná) szövetkezetekben, vala­mint a Komáromi Állami Gazda­ságban, de a többi mezőgazdasá­gi üzemben is az agronómusok és a zootechnikusok együttműködé­sével mindent elkövetnek, hogy az esetleges takarmányhiány ne csökkentse az állatok haszonérté­két. Krascsenics Géza Régészeti kiállítás Az érsekújvári (Nővé Zámky) Szakszervezetek Háza tükörter­mében a napokban érdekes kiállí­tás nyílt Titkairól vall a föld cím­mel. A kiállítást a járási múzeum és a Szakszervezetek Háza közö­sen készítette elő. A kiállítást külö­nösen a középiskolások látogatták nagy számban, mivel felvilágosí­tást kaptak arról, hol, hogyan lehet ásatásokat végezni, hogy lehet a leletek korát megállapítani. A fel­vételen a kiállított leletek között a kéméndi (Kamenín) Tóth Ilona néni látható, aki már sok éves hűséges segítője a régészek mun­kájának. Ján Polakoviő Horváth György felvétele Társadalmi munkából eredő értékek Sikeresen teljesítik a választási programot a losonci (Luőenec) já­rásban. A Z-akció keretében az eltelt három és fél év alatt több mint 80 építkezést fejeztek be 100 millió koronánál nagyobb érték­ben, s ennek az értéknek az egy- harmada a lakosság társadalmi munkájából ered. Az említett idő­szakban több fontos építkezést Aktív szervezet Jól működik a Szlovákiai Kert­barátok Szövetségének vráblei helyi szervezete. 1957-ben ala­kult, jelenleg több mint 400 tagja van. A vezetőség a vegetációs nyugalom időszakában minden évben előadásokat rendez a tagok számára a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola oktatóinak közreműködé­sével. Gyakran szerveznek kirán­dulásokat is mezőgazdasági kiállí­tások megtekintésére. Jártak már például az olomouci, bratislavai és kromérízi Flóra virágkiállításokon. Évente hagyományosan ren­deznek Vráblében mezőgazdasá­gi kiállítást. Az idei rendezvényen 40 termelő 186 fajta gyümölcsöt, zöldséget és virágot állított ki. Kü­lön figyelmet keltett a mezőgazda- sági szakirodalom árusítással egybekötött kiállítása, amelyen 19 féle könyvből válogathattak a láto­gatók. Az érdeklődök még többfaj­ta csipkerózsát és különféle me­zőgazdasági munkaeszközöket is vásárolhattak. A kiállítást össze­sen 820 látogató tekintette meg. A képen a kiállított zöldségfélék egy része. Ladányi Lajos- a losonci vasúti felüljáró, a Prior áruház, a Pol’ana textilgyár szövet­előkészítő műhelye, a Zdroj nagy­raktára, a mikuáovcei víztározó, stb. - fejeztek be, sőt terven felül elkészült a losonci autóbuszállo­más, megvalósult a fürdő rekonst­rukciója és további fontos építke­zések is megkezdődtek. A Z-akció nem beruházásos részében, az értékelt idő alatt társadalmi mun­kában 149 millió korona értéket hoztak létre, a járás iskolái 52 új tanteremmel gyarapodtak és a háztartások 50 százaléka már vízvezetékből kapja az ivóvizet. Kanizsa István A helyiség még csak barátsá­gosnak sem mondható. Körülbelül két méter széles, s talán öt méter hosszú. Két polcon megjavított, de örökre ,,a suszternál“ felejtett ci­pők, szandálok, csizmák stb. Egy­két gép, asztalka, melyen szögek, csiriz, árak és egyéb cipészszer­számok. Az asztal mögött ülő, erő­sen őszülő mesterasszony - kit már több éve ismerek és munkájá­val nagyon elégedett vagyok épp­úgy, mint a többi üzletfele - frizu­rája és arca most is ápolt. A csön­des, kevés beszédű asszony szö­ges ellentéte környezetének. Rá­dió, magnó sosem szól a műhely­ben. A zene is zavarná munkájá­ban. Teljes összpontosítással tud csak dolgozni. Míg átveszi tőlem javításra szo­ruló cipőimet, arról faggatom, ho­gyan lett cipészmester saját mű­helyében - amit a városi nemzeti bizottságtól bérel - az Obchodná utca 39-es számú házban, Brati- slavában. Hol tanulta, hogyan A csehszlovák-szovjet barátság hónapja rendezvényeinek egyike Nitrán a Szovjetunió nemzetei ételspecialitásainak hete volt. A Interhotel 150 tagú kollektívája számos különleges orosz, örmény, grúz, ukrán, üzbég stb. ételt készített, melyeknek sikerük volt a vendégek körében. A felvételen Jozef Ivanőík főszakács munka közben. Pavol Matis felvétele Harminc év odaadó munkájáért Kedves ünnepséget tartottak a Csehszlovák Vöröskereszt du- naszerdahelyi (Dunajská Streda) járási bizottságán, ahol átadták Farkas Júliának, a járási bizottság tagjának és a Zlaté Klasy-i alap­szervezet vezetőségi tagjának életjubileuma alkalmából - több mint három évtizedes odaadó munkájáért - a Csehszlovák Vö­röskereszt Szlovákiai Központi Bi­zottságának ezüstérmét. Farkas Júlia fiatalon került a Vöröskereszt akkor alig 100 ta­got számláló Zlaté Klasy-i alap­szervezetének vezetőségébe, ahol az idősebb tagoktól gyűjtött tapasztalatokat. Visszaemlékezve az eltelt 30 évre, szólt az első térítésmentes véradások toborzá­sának nehézségeiről, az 1965-ös árvízről, amikor Kulcsodnál (Krú- őovec) átszakadt a Duna-gát, és az árvízsújtotta falvakból a köz­ségükben is sokan voltak elszállá­solva családoknál és az iskolában. Ebben az időben Farkas Júlia sok­szor tartott éjjeli ügyeletet az isko­lában. Nem volt könnyű feladat, hisz voltak itt betegek, öregek, kisgyerekek, akik a kényszerhely­zetben idegen segítségre szorul­tak. Az ő közbenjárására kaptak ruhaneműt és takarót. A hála nem maradt el, mert hazatérésük után az árvízkárosultak a Vöröskereszt évzáró gyűléseire minden faluba meghívták, köszönetüket fejezték ki humánus cselekedetéért. Mint a Vöröskereszt járási bi­zottságának aktivistája sok falu­ban segítettek az alapszervezetek megalakításában. A ma már 525 főt számláló Zlaté Klasy-i alap­szervezetben egy évtizedig ö töl­tötte be az elnöki tisztséget. Oda- adóan végezte munkáját nemcsak mint elnök, ő volt a polgárvédelmi csoport parancsnoka is. A polgári védelem megalakulásának 30. év­fordulóján 1981-ben elismerő ok­levelet kapott. Sokat tett mint kép­viselő és párttag a falu fejlesztésé­ért. Tagja a Népegészség folyóirat szerkesztő bizottságának is, 1980-ban hazánk felszabadításá­nak 35. évfordulója alkalmából di­csérő oklevelet kapott a lap fej­lesztésében és terjesztésében ki­fejtett munkájáért. Baráth Ilona Fiatalok az eredményesebb együttműködésért A Kassa (Koéice)-vidéki járásban csak a Határfalvai (Hraniőná pri Hornáde) Efsz viseli a csehszlovák-szovjet barátság nevet, amely már a múltban is kiváló eredményeket ért el, s jutalmul megkapta a Munka Érdemrendet. Legutóbb a szövetkezet fiataljai rámutattak, hogy tovább kell fejleszteni baráti kapcsolatukat a verbőci (Szovjetunió) V. I. Lenin Kolhoz dolgozóival. Gyakrabban kell találkozókat szervezni, ahol a két gazdaság tagsága kicserélhetné tapasztalatait, kölcsönösen megismerhetnék egymás életét, munkaeredményeit, munkamód­szereit, problémáit. A határfalvaiak már eddig is hasznosítottak néhány szovjet módszert, amit a verbőciektől tanultak. így gabonából idén is a tervezett 4,28 tonna helyett hektáronként 4,86 tonnát takarítot­tak be. Szemes kukoricából tavaly 5,76 tonnát, s idén a hektárho­zam már több mint 6 tonna lesz. Iván Sándor A mesterasszony szerette meg ezt az egyáltalán nem nőnek való szakmát? Hiszen elképzelhetetlen, hogy 60-65 éve egy lányka „cipészinasnak szegő­dött“ volna. Kérdéseim annyira meglepték, hogy még a kezében tartott kala­pács is megállt a levegőben. Fel­emelte fejét, nyílt tekintetét rámsze­gezte, arcára különös mosoly ült, mely szó nélkül is sokat, nagyon sokat elárult azokról a régen átélt élményekről, melyek nem éppen kellemes emlékként élnek benne. Aztán serényen folytatta munkáját és közben ecsetelte köműves-ap- ja küzdelmes életét. Elmondta, mi­lyen nehézségek árán tanulhattak testvérei - heten voltak - mester­séget. Egyik nővére cipőfelsőrész- készítőnek tanult. Tőle is sokat ellesett. Később cipész-feleség lett. Így nyílt alkalma, hogy elsajá­títsa a szákmát. Sorsáról még sok mindent elárult, csak egyet, a ne­vét nem volt hajlandó megmon­dani. Férje halála után, nyolc éve, kiváltotta az iparengedélyt. Azóta egyedül dolgozik a műhelyben. Kell a nyugdíjkiegészítés. Termé­szetesnek tartja, hogy cipőjavítás­sal kevés asszony foglalkozik. Azt állítja: nem nőnek való munka. Erő kell a sarkak, talpak körülvágásá- hoz. Este a fáradtságtól sokszor alig érzi a kezét. Ezzel magyaráz­za, hogy még azok sem maradnak „a kaptafa mellett“, akik kitanulták a szakmát, hiszen ez a munka nem mutatós és nem is sokat hoz a konyhára. A régiek közül pedig egyre kevesebben vannak. Itt-ott még találkoznak Horná Stredán a nagy raktárban, mert sajnos oda kell utazni az anyagért. Nem kül­dik ki a megrendeléseket. így az anyagbeszerzésre mindig egy na­pot kell szánni. A műhely ajtaját kívülről alapo­san szemügyre vettem. A mester­asszony nevét a cégtábla sem árulja el.-yb-

Next

/
Thumbnails
Contents