Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-13 / 28. szám

SZÍNÉSZNŐ TALÁLGATÁS Két színésznő ül a művészpáholyban az egyik színdarab premierjén.- Nézd-mondja az egyik a színpadra libegő főszereplőre mutatva micsoda gyöngysor van a nyakán. Három sor való­di igazgyöngy.- Nem három sor, csak egy - legyint a másik két sor az ránc. ROZSDA A szabadságról visszatérő hölgy pa­naszkodik a barátnőjének:- Folyton-folyvást zuhogott az eső.- És mégis lesültél.- Ez nem lesülés, hanem rozsda! AZ ERKÖLCSCSŐSZÖK IDÉNYE- És ezt maguk csak úgy egyszerűen eltűrik?! (Mikus Sándor karikatúrája) v BOTRÁNY Kovács bemegy a vendéglőbe, és azt mondja harsány hangon:- Pincér gyorsan egy levest, mielőtt botrány lesz. A pincér hozza a levest, Kovács sietve bekanalazza, aztán így szól:- Most hozzon egy húsételt, mielőtt botrány lesz. A pincér hozza a húsételt, Ko­vács gyorsan megeszi, aztán így szól:- Most hozza a tésztát, mielőtt botrány lesz. A pincér hozza a tésztát, és kíváncsian megkérdi:- Kérem, most már mondja meg, miért lenne botrány?- Lesz is - mondja Kovács mert nem tudok fizetni! STRANDON Szabóné felháborodva odamegy a strandon egy izmos fiatalemberhez:- Mondja, kérem, maga ütötte pofon a férjemet?- Kihez van szerencsém?- Szabóné vagyok.- Nem én ütöttem pofon, mert ha a maga férje tőlem egy pofont kapott volna, akkor ön már özvegy Szabóné lenne. Tüske Az embernek öt érzékszer­ve van, időnként mégis érzé­ketlen. xxx A házasság két idegrend­szer hol békés, hol békétlen egymás mellett élése. xxx A szónokot munkabaleset érte - elharapta a nyelvét. xxx Amelyik kutya harap, képte­len ugyanakkor ugatni is. xxx A főnöknek akkor is igaza van, ha téved. xxx Szerelmes férfi virágot, a férj zöldséget visz a szíve választottjának. xxx Ha valakit címeres ökörnek neveznek, az rendszerint nem kitüntetés. Palágyi Lajos FURCSASÁGOK Az asszonyok furcsaságairól esik szó. Egy híres nőis- merö megjegyzi:- Ha egy férj azt mondja az asszony­nak, hogy az ország­úton egy cethallal ta­lálkozott, némi két­kedés után elhiszi. De sosem sikerül a férjnek megma­gyarázni, hogy hon­nan került a ruhájára egy női hajszál. Fizetésnapon (Lubomír Nikolíni rajza) Egy ifjú festőművész elvesz egy modern lányt. Néhány hét múlva megkérdik az asszonykától:- Na, hogy éltek?- Jól - feleli az asszonyka -, az uram fest, én főzök, és aztán talál­gatjuk, mi az, amit ö festett, és mi az, amit én főztem. TUDJA A vállalatvezető arról a rendről beszél, ami az ö hivatalában van.- Például - mondja -, ha én hétszámra nem megyek be az irodába, akkor is tudom, hogy a könyvelők mit csinálnak.- Mit csinálnak?- Semmit. , GÓLYA Kovácséknál kisgyerek szüle­tett. A nagymami megkérdi Pis­tikét:- Szeretnéd látni a kis testvér­két, akit ma éjjel hozott a gólya?- Igen nagymami - mondja Pistike de még inkább szeret­ném a gólyát látni. mmuK l 6ó (csele nem emntjtrn /esza'íyecek.' •wnt a ziawtaro-k. űkősífodúsai VÁLASZTÉK A vendég bemegy az étterembe és azt mondja a pincérnek:- Mondja, mit lehetne enni?- Lehetne enni idei libát, hagymás rostélyost, bécsi szeletet, vesepe­csenyét, de ahogy én látom, maga gulyást fog enni.- Micsoda szemtelenség ez? Honnan tudja, hogy én gulyást fogok enni?- Onnan, hogy nálunk egyéb nincs. NÁTHÁS , Brahováczék hangversenyre mennek. Az első szám után Braho- váczné felkel, és jó hangosan így szól:- Fiacskám, nem vetted észre, milyen rossz itt az akusztika? Brahovácz vállat von:- Én nem érzem. Náthás vagyok. FELMONDOTT Az igazgatót felkeresi barátja az irodájában, és megkérdi:- Mi az, a gépírókisasszonyod már nincs itt?- Nincs. Felmondott. Rajtakapott, amint a feleségemet megcsó­koltam. A hét vicce Egy férj mondja:- Na, most sikerült végre nőm szívében hát­térbe szorítani a kutyát. Most már enyém az első hely.- Hogy csináltad ezt?- Hát tudod, a kutya nem eszi meg, amit főz, de én megeszem. ÉLETHÜ Legújabb filmjének bemutatása után a producer gratulál a rendezőnek:- Bravó! Azok a jelenetek, ahol a pa­rasztok fellázadnak uruk ellen, kitünően sikerültek. Hogyan tudta elérni, hogy a já­ték ennyire élethü legyen?- öné az érdem. Ezt a jelenetet ép­pen azon a napon forgattam, amikor ön felére csökkentette a statiszták fizetését! NYAKKENDŐ A kirabolt lakásba kihívott rendőr cso­dálkozva jegyzi meg az asszonynak:- Nem értem, asszonyom - minden a földön hevert, a fiókok kihúzva, a szek­rények tárva-nyitva, és ön mégis csak hat órával azután fordult a rendőrséghez, hogy mindezt felfedezte!- Eleinte azt gondoltam, hogy csak a férjem kereste a nyakkendőjét! - feleli az asszony. PANASZ- Jenő, Jenő, már nem szeretsz en­gem. Valamikor, ha hazajöttél, feldúlva nyitogattad ki a szekrényeket, van-e ott idegen férfi. Most meg csak a hűtőt nyito- gatod feldúlva, van-e ott sör... Kovács kartárs a közvetlen főnököm. Bemennék hozzá, hogy írjon alá egy sürgős leve­let. Nem lesz könnyű, intenek tapasztalt kollégáim, mert Ko­vács kartárs agy lépést sem tesz Pikutázs kartárs nélkül. Nála mindig sok a kecmec. A szolgálati utat nem lehet megkerülni - szokta volt mon­dani. Pikutázs kartárs nélkül Kovács kartárs félkarú törpe.- Azért jöttem, Kovács kar­társ - fogok neki -, tessék aláírni ezt az izét. Ennek ma el ♦kell mennie... Most Kovács kartárs rákezd a kecmecre. Húzza az időt.- Foglaljon helyet __-» nyá­jask odik. (Ha Kovács kartárs nyájaskodik, az rosszat jelent. Abban bízik, hogy közben majd csak beüt valami - föld­rengés, árvíz, tájfun -, amiért mégsem kell aláírnia azt az akármit.)- Köszönöm, nem vagyok fáradt. Tessék csak aláírni és már itt se vagyok.- Hová siet? Nem kergeti a tatár. Nem eszik a kását olyan forrón. A tatárok nem eszik a kását olyan forrón... - és visszanyújtja elém a pa­pírt. Én meg szépen visszatolom elébe és a kezébe adom a go­lyóstollat.- Hű de szép golyóstoll! Hol vette? Hogy működik?- így! - mutatom, és a ke­zét tollastól a papírra nyomom, vezetném, mintha kisiskolás volna. Most végre színt vall.- Hohó! Nem rontunk ajtós­tul a házba! Nem kell fejjel KECMEC menni az ajtónak! Előbb ki kell kérnem Pikutázs kartárs véle­ményét.- Rendben van - mondom -, de akkor le kell állítani a ter­melést. Meg a szállítást. Meg az exportot. Ki kell mennem a gyárba, hogy lefújjam az egészet. Tessék adni egy autót.- Az csak természetes. Rögtön megbeszélem Piku­tázs karfással, hogy adhatok-e.- Tudja mit, Kovács kartárs. Ha se levél nincs, se autó nincs, akkor telefonálnom kell a külföldi vevőnek, hogy ne várja az árut. Kérek engedélyt, hogy felhívhassam Bécset.- Már miért nem hívhatná fel? Azonnal megkérdezem Pi­kutázs kartársat, hogy felhív- hatjuk-e... “ Elfogott az indulat. Hőhullám öntött el, kivert a veríték.- Nagyon fülledt... ez a szo­ba. .. Kinyithatom az ablakot?- Ha Pikutázs kartárs hoz­zájárul, kinyithatja. Ekkor már forgott velem a világ. Falfehéren lerogytam egy székre. Heves szívdobo­gást éreztem.-Rosszul vagyok! Segítség! Értesítse a mentőket! Kovács látta, ennek már a fele sem tréfa. Azonnal a te­lefonhoz sietett. (Lám, tud ez sebesen intézkedni, ha mu­száj!) Már tárcsázott is. (De miért nem kettőt tárcsáz, hi­szen a mentőké a 04? Miért hármat?)- Halló, Pikutázs kartárs? Rosszul lett egy kolléga. Sze­retném megkérdezni, egyet- ért-e velem, ha kihívom a mentőket? A többit már nem értettem, ugyanis közben meghaltam. Ha jól emlékszem, az utolsó gondolatom az volt, hogy még­iscsak derék ember ez a Ko­vács kartárs. Utóvégre felhívta Pikutázst a mentők ügyében. Pedig küldhetett volna neki írásbeli feljegyzést is. Novobáczky Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents