Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-09 / 45. szám
¥ A _ ötvenes évek elején hazánkat r\L. a zománcipari nagyhatalmak között tartották számon. Termékeinket különösebb gond nélkül értékesíthettük a világpiacon, s úgy tűnt, előkelő pozíciónkat hosszú távon is képesek leszünk megőrizni. Talán a túlzott biztonságérzet is közrejátszott abban, hogy a műszaki fejlesztésre nem fordítottunk kellő figyelmet. Az egy helyben topogás pedig már a hetvenes években megbosszulta magát. Elvesztettünk jó néhány biztosnak vélt piacot, s a termékek egy részének gyártása már hazai vonatkozásban sem volt kifizetődő. Jól érzékelhető az egész iparág helyzete Szlovákia legnagyobb zománcgyárában, a füleki (Fil'akovo) Kovosmalt vállalatban, melynek termelése szintén fokozatosan, a hetvenes évek második felében került mélypontra. Az iparág és a nemzeti vállalat párt- és gazdasági vezetésének erőfeszítéseit követően azonoan néhány éven belül úrrá lettek a helyzeten, s úgy tűnt, egyhamar nem lesznek termelési-értékesítési gondjai a nagymúltú üzemnek. Az idei tervteljesítésben azonban ismét problémák mutatkoztak. A háromnegyedévi lemaradás négy és félmillió korona értéket képvisel, s nem valószínű, hogy a gyár dolgozói megbirkóznak az idei termelési feladatokkal.- Gazdasági vezető legyen a talpán, aki eligazodik az utóbbi évtized világpiaci változásainak útvesztőjében - próbál magyarázatot találni a kialakult helyzetre Járt Bechera mérnök, a vállalat igazgatója. A hatvanas években az össztermelésünk jelentős részét képviselő zománcozott fűtőtestek és hőtározók gázolaj üze- meltetésúek voltak, természetesen a vásárlói igényeknek és az akkori energia- forrásoknak megfelelően. Az olajárrobbanást követően azonban át kellett állnunk a villanyenergián alapuló kályhák, és egyéb fútőtestek gyártására. Nem sokáig, mert kiderült, hogy villamos energiából sem rendelkezünk korlátlan meny- nyiséggel, ezért vissza kellett térnünk a szilárd fútőenergiát hasznosító tűzhelyek és kályhák gyártására. A többszöri termékváltás persze nem ment zökkenők nélkül. Időbe tellett, amíg a dolgozók elsajátították az újat. Jelenlegi gondjaink azonban más természetűek. A villanytűzhelyek gyártása terén kooperációs kapcsolatban állunk egy jugoszláv céggel, amely a fűtőtesteket biztosítja. Sajnos, az említett alkatrész műszaki paraméterei nem érik el a csehszlovák norma előírásait, emiatt most áll a gyártás. Ugyancsak nehézségeink vannak a fürdőkádak gyártásánál is, ahol elsősorban a gyártó vonal műszaki állapota nefn megfelelő, azt is mondhatnám elavult, elkopott már. A gyakori kieséseket csak túlórákkal, rendkívüli műszakokkal lehetne pótolni. Remélem év végéig sikerül, hiszen ha figyelembe vesszük a napi össztermelés értékét, lényegében két-három rendkívüli műszak alatt ledolgozhatjuk hátrányunkat. Nem volt ennyire derűlátó a kialakult helyzet megítélésében Darabos József elvtárs, az összüzemi pártszervezet elnöke;- Nem szeretnék a dolgok elébe vágni, hiszen a gyárban kialakult helyzettel hamarosan rendkívüli pártaktíván foglalkozunk, melyre Csúz Károly elvtársat, a losonci járási pártbizottság titkárát is meghívtuk. Annyit azonban feltétlenül le szeretnék szögezni, hogy jelenlegi gondjainknak nem csupán objektív okai vannak. Az utóbbi hónapokban például számtalanszor előfordult, hogy a munkások alapanyaghiány miatt hosszas kényszer- pihenőket tartottak. Erről természetesen a dolgozók nem tehetnek, a mesterek, a munka folyamatosságáért felelős technikusok azonban igen. Remélem, az akti- vaértekezlet is rámutat majd egyesek felelősségére, s olyan határozatok születnek, melyek kedvező fordulatot hoznak az említett termékek gyártásában. Berta Sándor elvtárs, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke is óvatos álláspontja kifejtésében:- Egy ilyen széles termékskálát gyártó üzem életében, mint a miénk, sajnos időszakonként szinte törvényszerűen akad olyan terület, ahol nem megy minden elgondolásaink szerint. Most a kádgyártás és a már említett tűzhelygyártási kooperáció akadozik, én azonban remélem, hogy találunk megoldást a nehézségek áthidalására. Üzemünk munkás- és műszaki kollektívája már a múltban is sokszor bebizonyította, hogy nehéz időkben lehet rájuk számítani. Biztos, hogy ezúttal sem lesz ez másként. Személy szerint mindenesetre bízom a feladatok teljesítésében, s még inkább derűlátóvá tesznek azok a már-már a megvalósulás DJ SZÚ szakaszában levő tervek, amelyek követB keztében mondhatni forradalmasítjuk a zománcozott kádak és egyéb használati cikkek gyártását. Az állami célprogram keretébe tartozó nagyszabású gyárt- 1984. XI. 9. mányfejlesztésről van szó, mely magába foglalja a zománcégetés technológiájának teljes megváltoztatását és egyes munkahelyek robotizálását. Az üzem vezetőinek rövid helyzet- elemzése után bepillanthatunk abba a jelentésbe is, melyet Kasza Károly mérnök, a műszaki fejlesztési és kutatási osztály vezetője készített el a napokban. Nos, az évtized végéig szóló fejlesztési irányelv hat termelési programra vonatkozik. Az első, s az egyik legfontosabb a különböző tűzhelyekre, fűtőalkalmatosságokra, főzési berendezésekre (katlanok) vonatkozik, mely magába foglalja a villanykályhák és hagyományos tűzhelyek gyártását. A második a kádprogram, ide tartozik még a zuhanyozófülkék gyártása is. A harmadik a zománcozott edények, a negyedik a kézi erővel működő konyhagépek gyártására vonatkozik. Ezen kívül a központi fűtőtestek, kazánok gyártásának a fejlesztése is napirenden volt. Az évtized végéig szinte valamennyi termékcsalád bővül, legnagyobb mértékben a szénnel és fával fűthető tűzhelyek, amelyek termelése csaknem megtízszereződik. Jelentősen felfut a zománc- edénygyártás, hiszen a kereslet változatlanul nagy a füleki gyár hagyományos, olcsó termékei iránt, melyekből az időközben felfejlesztett Ceské Budéjovice-i Sfinx sem képes eleget gyártani. Sajnos, a fő munkahelyek, mindenekelőtt az öntöde jelenlegi munkakörülményei nem megfelelőek. A nyersanyagok és a félkészáruk raktározása megoldatlan, nem felelnek meg a szigorú egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak. Nem jobb a helyzet az úgynevezett kisegítő üzemcsarnokokban sem, márpedig megfelelő munkahelyi körülmények kialakítása nélkül aligha képzelhető el magasabb szintű termelés. Éppen ezért az új öntöde üzemcsarnokának építését már jövőre megkezdik 324,7 millió koronás ráfordítással, s befejezését 1989-re tervezik. A 22-es számú pléhező és a 23- as számú zománcozó munkahelyeken is elkerülhetetlenné vált a rekonstrukció, technológiai berendezésének egy részét ki kell cserélni. A 26 oldalas jelentés szerzője, Kasza elvtárs bővebb felvilágosítással is szolgál a várható nagy fejlesztéssel kapcsolatban.- A legnagyobb horderejű változás a fürdőkádak, később esetleg más zománcedények gyártása terén várható. Ennek lényege, hogy eltérünk a klasszikus zománcozástól, mely köztudottan kétszeri égetésből állt, s tudomásunk szerint lényegében még ma is ezt az eljárást alkalmazzák az egész világon. Kísérletek ugyan másutt is folynak, mindenekelőtt az ismert Bayern cégnél az NSZK-ban - mi azonban a fejlesztés terén előttük járunk már, ugyanis legyártottuk az egyégetésű darabok prototípusait, s ez minden előzetes várakozást felülmúlva sikerült. Az úgynevezett kettes számú technológia alkalmazása három beruházási akciót von maga után. Az első 29 millió korona értéket képvisel és háromnegyed részében építési akció. A másik a pácolásra-zománcozásra vonatkozik, s 39 millió koronás ráfordítást vesz igénybe, míg a harmadik, a szennyvíztisztító állomás megépítése 23 millió koronás beruházás. Az elektrosztatikus porszórásos eljárás nagy előnye, hogy kizárólagosan hazai alapanyagokra épül. Megemlíthetném például a Kalotermex hőszigetelőt, melyet a Banská Őtiavica-i Ércbányák szakemberei fejlesztettek ki, vagy a Nová Baiia-i bazalt alapanyagú hőszigetelőt, mely lényegesen jobb a világszintet jelentő francia és japán anyagoknál. Ezek a szigetelőanyagok áramkiesés esetén is huzamosabb időn keresztül tárolják a hőenergiát, így nem éri károsodás a 820 fokon hevített termékeket. Másik nagy előnye az új zománcozónak, hogy a korábbinál lényegesen kisebb áramfogyasztás mellett két-három órán belül megfelelő hőmérsékletet tudunk az égetőkben előállítani. Elképzeléseink szerint az év decemberében az új üzemrészben már megkezdődhet a próbaüzemszerű 'termelés. Az új gyártóvonal termelési kapacitása 200 ezer négyzetméter lapos fehérárú gyártása lesz. Az új eljárással felére csökkentjük az energiafogyasztást, sőt a lapos árunál még ennél is kevesebbre. A beruházás szerény számításaink szerint három éven belül megtérülhet, amire ma aligha van példa a világon. Vendéglátóink társaságában megtekintettük a kádgyártás új munkahelyeit, amelyek évi kapacitását 300 ezer darabra tervezték. A gyártó gépsorokon már az utolsó simításokat végzik a szerelők, s folynak az előkészületek a kezelő személyzet betanítására is. A műszaki fejlesztési osztály vezetője elmondotta, hogy a porszórásos elektrosztatikus eljárás kidolgozása nemcsak az öttagú műszaki fejlesztési osztály munkatársainak az érdeme, hanem az ország számos kutatóintézetének, tudományos alkotó- műhelyének együttes sikere. Mivel az új eljárást máshol nem tudták kipróbálni, külön erre a célra mintegy kétmillió koronás költséggel helyben építettek meg egy kísérleti zománcozót. Talán említeni sem kellene, hogy az ott dolgozó szakemberek és kutatók a feladat nagyságához méltó és illő lázban égtek, s éjt nappallá téve dolgoztak az akimovi, prágai és piesfany-i intézetek szakembereivel karöltve.- Bizony, egyikünk sem szégyellj a munkaruha viselését - mondja az osztályvezető. - így volt ez akkor is, amikor üzembe helyeztük az első ipari robotot. Sokan ennek is kétségbe vonták hasznosságát, sőt amikor a helytelen üzemeltetés következtében összetört az egyik „keze“, leállítását kívánták. Munkatársaimmal együtt több mint két hetet töltöttünk mellette, s azóta nincs semmi probléma körülötte. A robotizálás persze már egy újabb téma, ami szintén napirendre került a közelmúltban.-Tudatában vagyunk annak, hogy a termelés hatékonyságának objektív feltétele a tudományos-technikai forradalom vívmányainak hasznosítása. Éppen ezért már 1982 december végén üzembe helyeztük az első manipulátort, mely a kádak tartótábláit készíti. Ez a kis robot amellett, hogy növeli a munkabiztonságot, ma már minden vonatkozásban eléri a tervezett paramétereket. Kedvező tapasztalataink birtokában az elmúlt esztendő első felében a másik robotot is a termelés szolgálatába állítottuk. A kád lapos elemeinek gyártásánál leginkább adottak a lehetőségek az alkalmazásra, s terveink szerint a harmadik manipulátort a villanytűzhelyek lapos elemeinek gyártásánál fogjuk üzemeltetni. Számításaink szerint az említett munkafolyamatok automatizált termelési rendszerével mintegy 40 százalékos önköltség-megtakarítást érünk el, s egy-egy gép beállításával két munkaerőt is megtakarítunk. Automatizált munkahelyeket készítünk elő a kádlábak hegesztéséhez, s feltevéseink szerint a beruházás egy éven belül megtérülhet. A Kovosmalt jövője, termelésének fejlesztése tehát hosszú időre biztosítottnak látszik. Persze a gondok azért nem oldódnak meg máról holnapra. Mit sem ér ugyanis a világszintű gyártástechnológia, ha a gépeket nem eléggé felkészült munkások, szakemberek üzemeltetik. A robotok és manipulátorok is csak akkor teljesíthetik küldetésüket, ha folyamatos lesz az alapanyag-ellátás, ha jól szervezik a munkát. Mindez pedig elsősorban az itt dolgozó embereken múlik. HACSI ATTILA A zománcozott edény még mindig keresett cikk itthon és külföldön egyaránt (A szerző felvételei) A műszaki-fejlesztési részleg dolgozói nem fogynak ki a munkából jKjjSk, Küszöbeik
