Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-13 / 28. szám

ÍRÁS ÉS OLVASÁS Dénes György Cinci és társai Az egerek nagyon sokat szenvedtek a macskáktól. Alig dugták ki orrukat a lyukból, menten ott termett példáit! Cir­mos és nyakon csípte valame­lyiküket.- Ez igy tovább nem me­hetI - cincogta az egyik napon Futri mama.- Bizony, bizony, már na­gyon nagy a macskaveszede­lem - bólogatott szomorún Futri papa.- Tenni kéne valamit - szó­lalt meg a kis Cinci is.- Az ám, tenni kéne vala­mit. Csak az a baj, hogy egy fia okos gondolat sem jut az eszembe - sóhajtotta Futri papa.- Pedig ha semmit sem te­szünk, előbb-utóbb mi is a macska hasába kerülünk - siránkozott a mama.- Gyűlést kellene összehív­ni. Egérgyülést - javasolta a kis Cinci. - Ha tíz, húsz egér összedugná a fejét, bizonyára kifőzne valami okos dolgot.- Nahát! Milyen éles esze van a mi Cincinknek - lelkende­zett Futri mama. - Persze hogy gyűlést kell összehívni. Közös erővel bizonyára elháríthat­nánk a veszedelmet. Cinci terve Futri papának is tetszett. Elhatározták hát, hogy harmadnap virradóra össze­hívják a gyűlést. Azért válasz­tották ezt az időpontot, mert Cimros hajnal tájban rendsze­rint aludni tér néhány órára. A gyűlésen Futri papa vitte a szót. Egy befőttes üveg tete­jéről szónokolt az összegyűlt egereknek. Elmondotta, hogy a macskaveszedelem már tűr­hetetlen. Tenni kell valamit. Éppen ezért kéri a megjelente­ket, dugják össze a fejüket és tanácskozzék meg, mit is le­hetne csinálni.- Éljenek az egerek! - cin- cogták az összegyűltek és a szép beszédért vállukra kap­ták Futri papát. Azután hozzáfogtak tana­kodni. Cincogva vitatkoztak órák hosszáig és egy okos szó nem sok, de még annyi sem jutott az eszükbe. Már attól kelleti tartaniuk, hogy felébred Cirmos, betoppan és szétker­geti a gyűlést. De nicsak! A kis Cinci a be­főttes üveg tetejére uqorva szót kért.- Csend legyen! Halljuk! Halljuk! - cincogták kórusban az egerek. És Cinci messzecsengő cin­cogással szónokolta:- Kedves egértársak! Azt gondoltam, jó lenne, ha kolom­pot kötnénk a macska nyakára. Így aztán idejében elárulná magát, amikor a kamra felé közeledik, mi meg gyorsan visszasurranhatnánk a lyukba. Hiszem, hogy a veszedelemtől mindörökre megszabadulhat­nánk. Az egerek kitörő lelkesedés­sel fogadták Cinci ajánlatát.- Ez az okos beszéd! Éljen Cinci, az egerek megmentöje! - cincogták ujjongva és ma­gasba dobálták dióhéjkalapju­kat. Futri mama meg örömköny- nyeket hullajtott a kamra sar­kában.- Most már csak az a kér­dés - folytatta Cinci -, hogy ki köti a macska nyakába a ko- lompot? Az egerek egyszeriben megcsendesedtek. Egy ici-pici cincogás sem hallatszott többé. Végre megszólalt az egyik.- Kösse fel a kolompot, aki ezt az egészet kitalálta! E szavak hallatára Cincinek is inába szállt a bátorsága. Szégyenkezve surrant a lyuk­ba és ki sem mozdult többé. A gyűlésnek szomorú vége lett, mert egyetlen egér sem akadt, aki hajlandó lett volna a Cirmos nyakába akasztani a kolompot. Az egérgyülés óta sok idő telt el, de mind a macskave­szedelem, mind a szólásmon­dás megmaradt. Ma is szeret­nék az egerek, ha kolompot köthetnének a macska nya­kába. Zs. Nagy Lajos Verébhangon Három veréb az erkélyen.- Csip-csip-csirip, csipcsirip, hol aludtatok az éjjel, csip-csip-csirip, csipcsirip?- Nincs itt fészek, nincs kalitka, csip-csip-csirip, csipcsirip: bebújtunk egy betonlikba, csip-csip-csirip, csipcsirip.- Éreztétek-é a fagyot, csip-csip-csirip, csipcsirip?- A csőrünk is összefagyott, csip-csip-csirip, csipcsirip.- Mégis danolásztok szépen, csip-csip-csirip, csipcsirip...- Kisütött a nap az égen, csip-csip-csirip, csipcsirip.- Mit szóltok kenyérmorzsához, csip-csip-csirip, csipcsirip?- Jobb viszonyunk van a fánkhoz, csip-csip-csirip, csipcsirip.- Húsmaradék jól jönne-e, csip-csip-csirip, csipcsirip?- Kendermag jobban izlene, csip-csip-csirip, csipcsirip.- Hát bogarak, kukac, féreg, csip-csip-csirip, csipcsirip?- Azt meghagyjuk a fecskéknek, csip-csip-csirip, csipcsirip! Barak László Rakamazi kamaszok Arról hires Rakamaz, lakik ottan hét kamasz. Heten, mint a gonoszok, tombolnak a kamaszok. Törnek, zúznak, rombolnak, épp csak, hogy nem rabolnak.... Készül a csapda, hujujú: hét menyasszony-koszorú, hét hajadon, gyönyörű, hét tündöklő jegygyűrű! Lesz ezen a tavaszon dinom-dánom, vigalom... Rakamazi kamaszok, nem lesz többé szavatok. Mese a Gyümölcsfa-lányról- Mit csinálsz, apuka?- Egy történetet irok a felnőtteknek.- Hogy legyen mit olvasniuk?- Úgy, úgy!- Mondd csak, a színpadi játékokat is igy írják? A filmeket is?- Azokat is először megírják, aztán meg a szí­nész bácsik eljátszák.- Gondolhattam...- Hogyhogy?- Ugye, ha a játék nem íródna meg, nem lehetne eljátszani.- Ez igaz. De most már ne zavarj, látod dolgom van.- Mindjét elmegyek, de mondd csak, nekem is imái színpadi játékot?- Színpadi játékot! Ugyan!- Csak egyet, apuka,- És mi Ipnne abban a játékban?- Egy kislány. Fehér ruhában. Mintha én vol­nék... O lenne a Gyümölcsfa-lány. Ha érkezne a Boszorkány vagy a Vasorrúbába, esetleg az ördög, akkor felemelné az ágacskáit, és nem engedné, hogy fogyasszanak a gyümölcséből. Vi­szont, ha a Királykisasszony, a Kertitörpe vagy a Hamupipőke jönne, leeresztené az ágacskáit és így szólna: „Gyertek, gyertek, egyetek almát, körtét, szilvát, minden gyümölcsből bátran fogyasszatok, ami az ágacskáimon megtermett, mert ti jók vagytok.. A gonosz varázsló »- Ez a gonosz varázsló már megint ocsmány békává változtatta a világszép királykisasszonyt, és mindenét elvette.- Hogyhogy már megint?- Már nyolcadszor. Már nyolcadszor teszi csúf­fá. Megszámoltam: nyolcszor olvastam el a történe­tet, de a gonosz varázsló csak nem unja a saját csínytevéseit. (vajkai) ' t FIGYELJÉTEK MEG JÓL MAGATO­KON: BIZONYOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A GYÁVASÁGOT JELLE­MESSÉGNEK TARTJUK - HA MEG­AKADÁLYOZ VALAMELY ROSSZ CSELEKEDETBEN. Blaga Nem boszorkányság... pehely? Télen a légkörben nem vízcseppek válnak ki a felhőkből, hanem, a hideg miatt, jégkristályok. Tudjuk, hogy a jég kristályalakja hat­szöges rendszerű egyenes oszlop, s a légkörben milliónyi ilyen apró, tűhegynyi oszlo- pocska, illetve rendszerint hat­szögletű lapocska jön létre. Ezeknek a sarkai hűlnek le a leggyorsabban és a sarkak érintkezése révén a lapocskák összetapadnak. így növeked­ve, a jégkristályokból hatágú csillagok alakulnak, a légáram­lások által egymáshoz sodort jégcsillagocskákból pedig hó­pelyhek, számtalan változat­ban. Ábránkon néhány válto­zatát láthatjuk a természet által létrehozott parányi műreme­keknek. Ha egy ilyen hókristály eltö­rik, alig hallható hangot hallatt, ha azonban egyszerre sokezer törik össze - létrejön a jelleg­zetes hóropogás. Felmelege­dés következtében, vagy pedig amikor a hó „saját súlya alatt“ összetömörül - a hókristályok elvesztik alakjukat (megolvad­jak, összeállnak), ezáltal a ke­letkezett hang is teljesen más lesz. BÖDŐK ZSIGMOND MIÉRT ROPOG A HÓ? Télidőben, ha frissen hullott porhóban járunk, minden lépé­sünkre csikorgó-ropogó hang keletkezik a lábunk alatt. Ez a hang teljesen különbözik at­tól, amely akkor hallható, ha már több nappal korábban le­hullott, „kásás" hóban lépke­dünk. Vajon miért a ropogó hang a friss hóban, mikor ép­pen az ellenkezőjét várná az ember, vagyis hogy nesztele­nül lépdelhet benne? A kérdés megválaszolásá­hoz elsősorban azt kell tud­nunk, hogyan keletkezik a hó­» GONDOLKODOM, TEHÁT... MINT A ... Emberi szokásokat, tulaj­donságokat gyakran hasonlíta­nak állatokéhoz. Itt is állatne­veket kérünk megfejtésül. Leg­alább tizenötöt: 1. Lusta, mint a... 2. Alszik, mint a... 3. Hűséges, mint a... 4. Vad, mint a... 5. Ugrál, mint a... 6. Gyáva, mint a... 7. Ravasz, mint a... 8. Bátor, mint a... 9. Lop, mint a... 10. Lassú, mint a... 11. Fürge, mint a... 12. Cammog, minta... 13. Csökönyös, minta... 14. Talpra esik, mint a... 15. Hízelgő, mint a... 16. Üvölt, mint a... 17. Büdös, mint a... 18. Éhes, mint a... 19. Szorgalmas, mint a... 20. Szelíd, mint a... ÖSSZERAKÓ A tíz megszámozott kis ábra közül háromból sza­bályos kör rakható össze. Melyik az a három? MEGFEJTÉS A június 29-i számunkban, közölt feladat megfejtése: paletta. Nyertesek: Király Eleonóra, Zétény (Zatín); Lados Iván, Losonc (Lucenec); Galambos Tímea, Somorja (Samo- rín); Mag Mária, Hidegkút (Studená); Édes Árpád, Modrany.

Next

/
Thumbnails
Contents