Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-02 / 44. szám
VASÁRNAPI KIADÁS 1984. november 2. XVII. évfolyam 44. szám Ára 1 korona A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új fejezetet nyitott az emberiség történelmében - elindította a világ forradalmi megújhodásának folyamatát. A világimperializmussal összefonódott orosz kapitalizmus megdőlt, a gyakorlati megvalósulás útjára lépett mindaz, amiről Marx és Engels - zseniális előrelátással és tudományos megalapozottsággal - még csak álmodott. A marxista elmélet a 19. században az utópiából tudományos tanítássá változtatta a szocializmust. Október újabb történelmi ugrást eredményezett: a szocializmust megvalósította, ami egyúttal a kezdetévé vált a kapitalizmus általános válságának. Az Októberi Forradalom mindenekelőtt azért győzhetett, mert a bolsevik párt vezette munkásosztály állt az élén. Ez a párt Lenin vezetésével új tapasztalatokkal és tanulságokkal gazdagította a marxizmust, sikerese^ küzdött az opportunizmus és revizionizmus minden megnyilvánulása ellen, s csak ez a párt volt képes arra, hogy a tudományos szocializmust összekapcsolja a munkásmozgalommal. Csupán a bolsevik párt tudta a forradalomban a szövetséges kérdését helyesen megítélni, egységbe kovácsolni az összes haladó erő igyekezetét a közös cél: a cári önkényuralom felszámolása, az imperializmus megdöntése érdekében. A politikai hatalomátvétel - a proletárdiktatúra - alapját a munkások és a szegényparaszti tömegek szövetsége képezte. Az oroszországi proletárok és a falusi szegények a saját bőrükön győződhettek meg arról az igazságról, hogy míg a burzsoá forradalom csak a kizsákmányolás módját változtatja meg, eddig a szocialista forradalom a kizsákmányolás felszámolására törekszik. Az oroszországi szocialista forradalom nagy nemzetközi jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a világ fejlődésének döntő tényezőjévé vált, s ezzel az orosz proletariátus biztosította avantgárd szerepét a nemzetközi munkásmozgalomban. Az orosz forradalmárok gazdag tapasztalatai a szociális igazságosságért harcoló tömegek közkincsévé váltak világszerte. ÚJ fejezet az emberiség történelmében A BAM építői becsülettel teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulójának tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalásukat: a tervezett határidőnél egy évvel korábban átadták az „évszázad építkezését“, a bajkál-amuri vasúti fővonalat. A fenti képen: sínpárok elhelyezése Szjulban térségében; a lenti képen: Ivan Varsavszkij (balról) és Alekszandr Bondar (középen) az építkezés során keletről, illetve nyugatról haladó két brigád vezetőinek találkozása a mintegy 3500 kilométer hosszú pályaszakasz összekapcsolása után. A Nagy Október nemzetközi jelentőségét másodsorban az adja meg, hogy az imperialista gyarmati rendszer válságának kezdetét is jelentette. Az oroszországi nemzetek jogairól 1917 novemberében megfogalmazott kiáltvány is tanúsítja: az Októberi Forradalom a nemzetek egyenlőségének zászlaja alatt zajlott. Kinyilvánította a nemzetek jogát az önrendelkezésre egészen az elszakadásig és az önálló állam megteremtéséig. Tehát a szovjethatalom célja az volt, hogy felszámolja a nemzeti elnyomás minden formáját, a nemzeti felsőbbrendűség hirdetését bűntettnek nyilvánítva. Beigazolódott: csak a szocialista forradalom képes megoldani a nemzetiségi kérdést, úgy, ahogy azt Marx és Engels A Kommunista Párt kiáltványában, 1848-ban megjósolta: amilyen mértékben megszűnik az ember ember általi kizsákmányolása, olyan mértékben szűnik majd meg a nemzet nemzet általi kizsákmányolása, s amint megszűnnek az osztályellentétek a nemzeten belül, a nemzetek közötti ellenségeskedés is meg fog szűnni. E gondolatok máig sem vesztettek időszerűségükből, igazukat a történelmi fejlődés azóta számtalan példával támasztotta alá. Nagy jelentőségűnek bizonyult a gyarmati országok harca szempontjából az Októberi Forradalom példája, világszerte felerősödtek az imperializmusellenes mozgalmak (Kínában, Mongóliában, Törökországban, Indiában, Indonéziában stb.), számos ország kivívta nemzeti függetlenségét. A forradalmi folyamat előretörése a Keleten egyben azt a lenini tételt támasztotta alá, hogy a gyarmati országok nemzeti felszabadító mozgalma a néptömegek általános imperialistaellenes harcának szerves részét képezi. Lenin már 1920-ban, a Kommunista Internacionálé II. kongresszusán megfogalmazta a követelményt, amely szerint elméletileg alá kell támasztani azt a tapasztalatot, hogy a fejlett államok munkásosztályának támogatásával az elmaradott országok áttérhetnek a szovjet típusú rendszerhez, átugorva a fejlődés kapitalista stádiumát. A második világháború után, a szbcialista országok külpolitikája azon fejlődő országokkal szemben, amelyek a szocialista orientációt választották - teljes mértékben e tézis gyakorlati megvalósítására irányul. Példaként említ(Folytatás az 5. oldalon) (A ŐSTK felvételei)
