Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-26 / 43. szám

Vasárnap 1984. október 28. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 6.15, nyugszik 16.23, Közép-Szlovákia: 6.22, nyugszik 16.30, Nyugat- Szlovákia: 6.28, nyugszik 16.36 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 11.15, nyugszik 18.59, Közép-Szlovákia: 11.22, nyugszik 19.06, Nyugat-Szlovákia: 11.28, nyugszik 19.12 órakor. • AZ ÓNÁLLÓ CSEH­SZLOVÁKIA KIKIÁL­TÁSA (1918) • AZ ÁLLAMOSÍTÁS NAPJA (1945) • A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMSZÖVETSÉG­RŐL SZÓLÓ ALKOT­MÁNYTÖRVÉNY EL­FOGADÁSÁNAK NAP­JA (1968) • 1759-ben született Geor­ges Jacques DANTON, a fran­cia forradalom egyik vezér­alakja (f1794) • 1759-ben született Andrej Nyikiforo- vics VORONYIHIN, az orosz klasszicista építészet kima­gasló egyénisége (fi 814). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AZ IGÉNYESSÉG LENINI ISKOLÁJA Jegor Jakovlev írása „NEM A SZÜLÉINKTŐL ÖRÖKÖLTÜK...“ Mikus Sándor cikke ÚJ FEJEZET AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN Malinák István írása A HATÉKONYSÁG TARTALÉKAI A GUMIABRONCS­GAZDÁLKODÁSBAN Kovács Edit riportja GÉPEK ZENÉJE A MUNKAGÖDÖRBEN J. Mészáros Károly riportja NEGYEDSZER IS Németh János riportja ÉNEK SÓLYOMRÓL Makszim Gorkij novellája TRÜKK NÉLKÜL, SZABADON Szabó G. László írása A korábbi termelési és kiviteli feladatok teljesítésének ered­ményeire támasz­kodva a Kysucké Nővé Mesto-i Csa­págygyár dolgozói 12.5 millió koronával növelték vállalati kö­telezettségük érté­két. Felajánlották, hogy 3 millió korona értékben növelik a kivitelre szánt gör­gőscsapágyak gyár­tását, miközben az anyagi költségeket 4.5 millió koronával csökkentik. Az év el­ső nyolc hónapjában 862 millió korona ér­tékű félkészárut és csapágyat állítottak elő. A felső képen: a vagoncsapágya­kat gyártó robotizált munkahely, a kö­zépső képen: Bohué Matüz az automata segítségével meg­munkált csapágykö­röket ellenőrzi, az alsó képen: Jarosla­va Arvanová a csap- ágykörökek köszö­rüli. (Vladimír Gabóo felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A CSKP politikájának alapvető törekvése, hogy a testvéri szocialista országokkal, élü­kön a Szovjetunióval szilárd egységben, a je­lenlegi bonyolult időszakban megteremtse népünk nyugodt, békés életének a feltételeit, és összhangban a népgazdaság eredménye­ivel, megőrizze és fejlessze a nép anyagi és kulturális életének színvonalát. Az életszín­vonal biztosításában, s a dolgozóknak a ter­melő erők fejlesztésére és kihasználására irányuló motiválásában, valamint a társada­lom politikai és gazdasági stabilitásának biz­tosításában pótolhatatlan szerepet tölt be a nép élelmezésének színvonala. Ezért a CSKP Központi Bizottsága és annak Elnök­sége, főleg a XVI. kongresszus óta eltelt időszakban, rendszeresen figyelemmel kísé­ri az e téren kitűzött feladatok teljesítését, s ennek érdekében intézkedéseket foganato­sítanak. Ez a céltudatos igyekezet kedvező eredményeket hoz. A pártszervek- és -szervezetek vezetésé­vel a mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexum dolgozói fokozatosan megvalósítják a távlati feladatot - az élelmiszertermelésben és a mezőgazdasági nyersanyagok termelé­sében növelni az önellátás mértékét és javíta­ni a nép élelmezését. A mezőgazdaság a 7. ötéves tervidőszak három éve alatt több mint 60 százalékra teljesítette az ötéves tervidő­szakra előirányzott bruttó mezőgazdasági termelés mutatóját. Amint az eddigi eredmé­nyek tükrözik, ebben az időszakban e feladat teljesítése tovább javul. Az előző öt év átla­gával szemben a mezőgazdasági termelés az 1981 -83-as években 6,3 százalékkal növeke­dett, vagyis 1,1 ponttal nagyobb mértékben mint azt a 7. ötéves terv feladatul adta. Eközben az utóbbi két évben a növekedés - azonos összehasonlításban - 8,6 százalé­kos volt. A termelés néhány szükséges szer­kezeti változása is megvalósul. A XVI. kongresszus határozataival össz­hangban gyorsabb ütemben fejlődik a nö­vénytermesztés. Az utóbbi három évben a 6. ötéves tervidőszak átlagához képest 8,6 szá­zalékkal növekedett az ágazat termelése, eb­ből az utóbbi két évben 13,7 százalékkal. A kedvező fejlődés az idén is folytatódik, jó eredményeket érnek el az olajnövények, a hüvelyesek termelésében és a legfonto­sabb szakaszon - a gabonatermelésben is. Az idén várhatóan rekordtermést érünk el gabonából. Az utóbbi, túlnyomórészt a beta­karítási végeredményekkel alátámasztott becslések szerint az alapvető gabonafélék hektárhozama meghaladja a 4,2 tonnát. Ugyanakkor 27 járásban a hektárhozam több mint öt tonna, hét járásban több mint hat és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás­ban pedig meghaladta a hét tonnát. A CSKP KB 11. ülésén elhangzott beszámolóból Minden korcsoport érdekes Gyökeres György felvétele Bevallom, arra számítottam, hogy majd zsivaj fogad ben­nünket, ha az osztályba lé­pünk. Ehelyett önfeledten a já­tékba merült gyerekek képe tá­rult elénk.- Azért nem mindig ilyen csöndesek - jegyzi meg szeré­nyen mosolygós tanító nénijük, Simon Beáta, áki már hét éve végezte el az óvónőképzőt, s azóta egyfolytában a gabőí- kgvói magyar tanítási nyelvű óvodában dolgozik. Osztályá­ba, azaz a nagycsoportba 31 gyerek jár. Túlnyomó részüket már harmadik éve tanítja, hi­szen az iskola elvégzése óta minden korcsoportot „kipró­bált“. Amikor azt kérdem tőle, hány évesekkel a legjobb fog­lalkozni, azt válaszolja, hogy a középső csoportosokkal, mert azok már önállóbbak, ér­telmesebbek. A kisebbek vi­szont a nagyobb őszinteségük miatt érdekesebbek. A nagy- csoportosok meg azért, mert a legtöbbet akarják megtudni a világról. Vagyis ahogy sorolja, melyik korcsoport miért érdekes, egy­re inkább az a meggyőződé­sem, hogy mindegyiket egy­aránt szereti. Ezért is válasz­totta az óvónői hivatást, mely­nél szebbet aligha tudna el­képzelni.- Tanterv alapján vesszük az anyagot - tájékoztat. - Ma például irodalmi nevelésünk lesz, s A csillagszemü juhász című mesét fogom elmondani. Ennek a foglalkozásnak a ne­velői célja az érzelmi hatás. A gyerekek a meséből megért­hetik, hogy az embernek soha­sem szabad a harcot föladni, hogy leleményességgel min­den legyőzhető. Azt is megér­tetem a kicsikkel, hogy a nép­mesét nem egy író bácsi találta ki, hanem idős nénik és bácsik mesélik a kisunokáiknak, s így száll szájról szájra. A mesét mindig fejből mondom, s az anyanyelvi nevelés keretében visszatérünk rá. Például a be­szédkészség és az emlékezet fejlesztésekor. Amikor meg­kérdem tőlük, kikről szólt a me­se, felidézzük a szereplők tu­lajdonságait. Ehhez egy síkbá­bot is felhasználok. A reggeli játékok alkalmával (amilyennek mi is tanúi lehet­tünk) igen kedvelik az óvodá­sok az építőkockákat, a baba­sarkot (természetesen főleg a kislányok), a főzőcskét. A gyerekek maguk választják meg játékaikat, de játék köz­ben ki is cserélik egymással a „szerepeket“. Rajzolni, festeni is igen sze­retnek a kicsik. Legutóbb őszi fákat, azelőtt pedig gyümölcs­szüretet rajzolták. A tanító néni a rajzaikból gondolataikat, lel­kivilágukat is megismerheti.- Egyszer » egy gyerektől megkérdeztem, miért rajzolt olyan nagy szájat az anyukájá­nak - mondja a tanító néni.- Azt válaszolta, hogy azért, mert mindig kiabál. Igen, rajza­ik az esetleges otthoni konflik­tusaikat is tükrözik. A nagycsoportban régebben naponta csak egy foglalkozás volt, de most már kettő van. Sőt, délután a szlovák nyelvet is gyakorolják a magyar óvo­dában. Az igények tehát egyre nagyobbak a tanítónőkkel szemben.- Örömmel tölt el bennün­ket, hogy az iskolából az első osztályosok tanítói visszajelzik: a gyerekek tudnak szlovákul- vélekedik Simon Beáta, aki­ről Domsitz Piroskától, az óvo­da igazgatónőjétől azt is meg­tudtuk, hogy nemcsak a gyere­kek kedvelik, hanem kolléga­női is. Az igazgatónő elisme­réssel szól zenei tehetségéről, az esztétikai nevelés terén elért eredményeiről és meg­bízhatóságáról, jó pedagógiai érzékéről. Szerintünk a csöppségek véleménye is sokat nyom a lat­ban. Pedig ők csupán azt mondták, hogy szeretnek óvo­dába járni. FÜLÖP IMRE ÚJ SZÚ 2 1984. X. 26

Next

/
Thumbnails
Contents