Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-13 / 28. szám
Tirnovo madártávlatból * » O rszágjáró kőrútunk északkeleti irányban folytattuk, s első nagyobb állomásunk Pleven volt, mely kerületi székhely. A város arculata gyorsan változik, hiszen a régi stílusban épült házak már nem szaporodnak, a korszerű technológiával készülő, többnyire sokemeletes épületek annál inkább. A városnak 1878-ban még csak 18 000, 1945- ben 30 000, ma pedig már 170 000 lakosa van. Pleven ma a környék fontos ipari és kulturális központja. A kerület nagy ipari létesítménye a város határán túl épült petrolkémiai kombinát, melyet 1971-ben helyeztek üzembe. Több mint másfélezer dolgozója van. A kombinát munkásszállója 400 személy befogadására alkalmas. A dolgozók .túlnyomó része vállalati lakásban lakik, Bulgáriai noteszlapok — 3. Pleven és a petrolkémiai kombinát a többi vidéken, saját házában. A dolgozókat a gyár kapujáig saját járművön, díjmentesen szállítják. Számos szolgáltatás is díjmentesen vehető igénybe a gyár területén, például a fodrászat, a cipőjavítás. Az egészségügyi szolgáltatás természetesen ingyenes. Az üzemi étkeztetéshez 40 százalékkal járul hozzá a vállalat, melynek hat étkezdéje van. A dolgozók 40-50 százaléka családostul igénybe veheti a vállalati üdülőket, például a tengerparton. Bölcsődét és óvodát minden gyereknek tudnak biztosítani. A kombinátban mintegy 500 nő dolgozik, elsősorban a laboratóriumokban és az adminisztrációban. A vállalat dolgozói évente átlagban 2900 levát keresnek. Egy műhelyvezető havi keresete a 280-300 levát is eléri. A kombinátban a termelés folyamatos, háromműszakos. A nyári szabadság idején egy hónapra leáll a gyár. Ma a kombinát dolgozóinak átlagéletkora harminc év, de a termelés megindulásakor csak húsz év volt. A munkaerőelvándorlás az országos átlag alatt van. A kombinát szakembergárdáját elsősorban a pleveni szakközépiskolában képezik. Áz első szakemberek a Szovjetunióban sajátították el ismereteiket. Mindezt Atanasz Atanaszov mérnöktől a vállalat vézérigazgatójától tudjuk meg. Rajta kívül a párt, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet tisztségviselői fogadják a világ különböző országaiból érkezett újságírók népes csoportját, s készségesen válaszolnak kérdéseinkre. Elmondják, hogy a kombinát szovjet terv alapján épült, s a berendezés túlnyomó része is szovjet. A kombinátban feldolgozott kőolaj döntő többsége a Szovjetunióból érkezik, egy része pedig Líbiából - tankhajókon Várnába, s onnan vonaton Plevenbe. A kombinátban feldolgozott termékek (autóbenzin, dizel-motorokban használatos üzemanyag, különböző olajok és kenőanyagok, parafin, háztartásban használatos vegyszerek stb.) 20-30 százalékát külföldön (Európa és Afrika 18 országában) értékesítik. A hazai olajfogyasztást csaknem 100 százalékban kielégítik, jóllehet korábban behozatalra szorult az ország. A kombinát évi termelési értéke 400 millió leva, s a tervet eddig még minden évben teljesítették. A 7. ötéves terv feladatainak teljesítéséért Georgi Dimitrov Érdemrenddel tüntették ki a kombinátot. Abban, hogy feladataiknak mindig eleget tesznek, a kezdeményezőtervek (ellentervek) elfogadása is nagy szerepet játszik. A dolgozók kollektívái nemcsak elfogadják a kezcíeményezötervet, de teljesítéséhez bizonyos feltételek megteremtését követelik meg vezetőiktől. Ezeket a társadalmi szervezetek a pártszervezettel karöltve igyekeznek megteremteni. A kezdeményezőterv áltálában a rendes tervnél nem több két százalékkal. Ugyancsak nagy segítséget jelentenek a feladatok teljesítésében az újítók, akik érdemeikért jutalomban részesülnek, például még 12 nap különszabadsá- got is kapnak. Hathatós segítséget nyújtanak a tervteljesítésben a szocialista munkabrigádok is. Ezek legeredményesebbjeinek egyike Ernst Thälmann nevét viseli. Egy másik brigád Jurij Gagarin nevét vette föl. Ennek a kollektívának a közvetlen munkahelyére is ellátogattunk: a gyártási folyamatot irányító központba, ahol mindent gombnyomással végeznek, hiszen a berendezések automatikusak. Itt láthattuk a végterméket, a tiszta, világos színű olajat. A kombinát hatalmas, 200 hektár területen fekszik. Udvarán és kertjeiben az igazgató, Atanasz Atanaszov kalauzol bennünket. A víztisztító berendezést jogos büszkeséggel mutatja meg, hiszen tavaly a kombinát országos viszonylatban első helyen végzett a környezetvédelmi versenyben. Azaz nem szennyezik a környezetet. Meg is tekintjük előbb a biológiai víztisztítót, ahol mikroorganizmusok segítségével szennytelenítik a vizet. A berendezés - melynek a biológiai eljárás csak egy része - óránként 420 köbméter vizet tisztit meg. Annak ellenére, hogy petrolkémiai kombinátról van szó, bűzt nem érezni a helyszínen. Csupán némi benzinszagot. A látvány részben szokásos vegyiüzemek látványa: csővezetékek kígyózó rengetege, óriási tartályok. Hogy mégis csak részben a szokásos látvány, annak a kombinát segédgazdasága az oka. Itt ugyanis gyümölcsös, zöldséges is van. Sót még korszerű állattenyésztés is - birka- és szarvasmarha-tenyésztés. Jobbra cseresznyéskert, balra fóliasátrak, melyeket fáradt hővel fütenek. Kissé odább diófaültetvény. Zöldségből, tejtermékekből máris önellátó a kombinát, de 1990-re húsból is az lesz. Nem hagytuk ki a szolgáltatások megtekintését sem. Például a kölcsönzőt, továbbá a fodrász- és- cipészműhelyt. A könyvtár is nyitva volt. Benéztünk a darabáru-, a halüzletbe, a háztartási boltba, az élelmiszerüzletbe. Vásárlót jóformán sehol sem láttunk, mivel éppen 13 óra volt, vagyis' még nem ért véget a reggeli műszak. Céljaik, törekvéseik közt vendéglátóink a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását, a minőség javítását és a termelés hatékonyságának növelését nevezték meg. Jól tudják, hogy a kombinát helytállása nemcsak a pleveni kerület, de az egész ország számára fontos. Plevenből a festői szépségű Veliko Tirnovóba folytattuk utunkat. FÜLOP IMRE , ÚJ szú 15 1984. VII. 13. A keleti építészet hatása lépten-nyomon látható. Tájképfestó gyerekek (A szerző felvételei) ÁLLATI REKORDOK A természet több ezer éve formálja mind tökéletesebbre földünk állatvilágát, mind több esélyt ad az erősebbeknek, a leginkább alkalmazkodóképeseknek az életben maradásra. Távolugrásban a fe- ketepatájú antilop tartja a csúcsot: hogy életét mentse a rövidtávfutásban csúcstartó gepárdtól, egy-egy ugrással 12 métert kell megtennie. A gepárdnak viszont utol kell érnie öt, különben felkopik az álla. A legtöbb állat gyorsabban tud futni, mint az ember. A kengurunak rendkívül hosszú, izmos hátsó végtagjai vannak, s ha üldözői elöl menekül, 30 km/óra sebességgel is tud futni, rövid távon pedig mértek már 50 kilométeres sebességet is. A zsiráfok sem maradnak el a kenguruk mögött, ha magas termetük miatt lomhának látszanak is. A struccnak nem adatott meg a repülés képessége, de a természet izmos lábakkal kárpótolta, és óránként akár 80 kilométeres sebességgel is képes futni. Kevés állat kelhet versenyre vele. E kevesek közé tartozik a gnu antilop a maga 90 kilométeres rekordjával. Említettük már, hogy rövidtávfutásban abszolút bajnok a gepárd. Feljegyeztek olyan esetet, amikor egy 650 méteres távot 20 másodperc alatt futott le, ez 120 km/óra átlagsebességnek felel meg. Teljesítményét viszonyíthatjuk az amerikai Smith futásához, aki száz méteren eddig a legjobb teljesítményt érte el: 9,93 másodperccel világcsúcsot állított fel, ami óránként 36 kilométeres átlagsebességnek felel meg. Az is érdekes, hogy gyorsulási képességben a gepárd nemcsak a leggyorsabb embert múlja felül, hanem lepipálja a legkorszerűbb versenyautót is. Két másodperc alatt nulláról 72 km/óra sebességre képes felgyorsulni. Páratlanul hajlékony gerince, izmos, rugalmas lábai jóvoltából hatalmasakat ugrik, s így halad gyorsan előre. Igaz, ez óriási energiát emészt fel. A gepárd tehát rövid távon verhetetlen, hosszú távon viszont sok vetélytársa könnyedén felülmúlja. Az ember sem magas-, sem távolugrásban nem kelhet versenyre az állatokkal. A távolugrás világcsúcstartója ma Robert Beamon a maga 8,90 méteres teljesítményével. Egy közönséges bolha viszont saját testhosszának hatvanszorosára is elugrik, s ha egy kétméteres testmagasságú ember akarná fölvenni vele a versenyt, 120 métert kellene ugrania. Ha az ugrás távolságát a testhosszhoz visszonyítjuk, az emlősök között minden bizonnyal 'az ugróegér kerül a dobogó felső fokára. Ez az alig 15 centiméteres kis állat négyméteres ugrásra is képes. Abszolút távolságban mérve az ugróbajnok, mint már említettük, a feketepatá- jú antilop, a második a kenguru - kilenc- venkilós testsúllyal 9 méterre tud elugra- ni. A kenguru magasugrásban is esélyes a bajnoki címre: 2,5 méteres magasságot képes átugrani. Veszély esetén a szürke kenguru még háromméteres kerítésen' is átugrik. Az afrikai impala antilop ugyancsak nagyszerű biatlonista: távolugrásban 7 méter 50 cm, magasugrásban két és fél méter a teljesítménye. A magasugrók között jó helyezést ér el a szibériai keta- lazac; amikor ivóhelyet keres és felfelé úszik a folyón, 3,65 méteres akadályt is átvisz. A ragadozók között első helyen a puma áll négyméteres ugrásával. A csúcstartó mégis a fekete-tengeri delfin, amely 6 méteres magasra is fölug- rik a vízből. Vízben az ember végképp lemarad az állatok mögött. A világcsúcstartó amerikai Rovdee Hyes átlagosan 7,29 km/óra sebességgel úszta végig a 100 méteres távot gyorsúszásban. A vizek lakóinak gyorsúszóbajnoka, a kardhal viszont 135 km/óra sebességre képes. Nagyszerű gyorsúszó a csőrös vitorláshal, a szuronyos hal, de még a tonhal is. A mély vízben villámgyorsan siklanak zsákmány után. Nemritkán 100 km/óra a sebességük. Ennél csak valamivel lomhább a delfin a maga óránkénti 60 kilométeres sebességével. Még a szárazföldön oly esetlenül mozgó pingvinek is képesek a vízbe 37 km/óra sebességgel mozogni. A több tonna súlyú bálnák is felvehetik a versenyt egy-egy jobb hajóval, hiszen a 40 km/óra meg se kottyan nekik. A kalmárpolipoknak olyan lökhajtásos mozgásszervük van, hogy üldözőik elöl óránkénti 55 kilométeres sebességgel menekülnek. Az ember viszont azzal vigasztalhatja magát, hogy az állatok nem sportszenvedélytől hajtva állítanak fel rekordokat, hanem a létért vívott küzdelemben. (Szputnyik)
