Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-19 / 42. szám

engedélyezett szintnél a vajáni Slovnaft környékén. A szilárd hulladékot égetés­sel semmisítik meg. Jankovics mérnök büszkén mondta, hogy az utóbbi évek­ben egyetlen figyelmeztetést, büntetést sem kapott az üzem környezetszennyezés miatt. Pedig a termelés egyre nagyobb mér­tékben fokozódott itt, 1975-ben először dolgozott fel 1 millió tonnánál több kőola­jat az üzem és kezdte el a könnyű fűtőolajak gyártását. A hazánk felszaba­dulása 30. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásaik teljesítése több mint 7 millió korona gazdasági haszonnal járt. A vajáni Slovnaft kollektívája, össze- kovácsolódott fiatal szakembergárdája évről évre többre képes. Hovatovább jobb eredményeket ér el a kőolaj feldol­gozása, értékesítése, a termelési folya­mat gazdaságosabbá tétele terén. Már létezésének harmadik évében, 1977-ben több mint 1 millió korona értékű megtaka­rítást ért el az üzem. Majd elkezdődött itt a gazolin feldolgozása, s ezáltal meg­szűnt annak igényes és költséges szállí­tása a bratislavai üzembe. Két évvel késóbb újabb rendkívül je­lentős sikert ért el az üzem. A feldolgozott szovjet kőolaj mennyisége meghaladja a 2 millió tonnát. Elkezdődött a stabilizá­ciós reflux termelése és azt kővetően megszűnt az alapanyag gazdaságtalan elégetése. A lepárló részlegben jelentő­sen megnőtt a néhéz fűtőolaj termelésé­nek aránya.- Kezdettől fogva nem telt el egyetlen esztendő sem úgy, hogy üzemünk ne teljesítette volna a tervezett feladatokat - közölte Jankovics mérnök. - A gázolaj­ból, nehéz és könnyű fűtőolajból, illetve egyéb termékekből az évenkénti termelé­sünk már meghaladja a 2,3 milliárd koro­nát. Tavaly is nagyon jó eredménnyel zártuk az évet, s jelentős mértékben hozzájárultunk ahhoz, hogy vállalatunk elnyerte a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa vö­rös zászlaját és elismerő oklevelét az exportfeladatok példás teljesítéséért. A mi üzemünk a vállalati versenyben három Ízben nyert elsőséget, legutóbb ez év első negyedében.- Milyenek a kilátások az idei terv teljesítésére?- Meggyőződésem - ezt az eddigi eredmények is bizonyítják hogy a 7. ötéves tervidőszak negyedik évének fel­adatait is sikeresen teljesítjük. A gyakorlat­ban eredményesen megvalósítjuk a CSKP KB 10. ülésének irányelveit, dolgozóinknak a történelmi jubileumok tiszteletére tett értékes kötelezettségvál­lalása a legjobb biztosíték erre. Arról is tudomást szerezhettünk, hogy ebben a tízéves üzemben és a fiatal kollektívájában egyéb tényezők is szava­tolják a munka eredményességét. Töb­bek között az a reménykeltő tény is, hogy sikereik mellett állandóan törődnek a tar­talékok feltárásával és hasznosításával. KULIK GELLÉBT A kőolajlepárló A Kelet-szlovákiai Alföld közepén fel­épített hőerőmű kéményeinek árnyékában szerényen meghúzódva immár több mint tíz esztendeje működik a Slovnaft vajáni (Vojany) üzeme. Csupán az állandóan égő üzemi fáklya jelzi, hogy megszakítás nélkül folyik ott a kőolaj feldolgozása. A közelmúltban emlékeztek meg az üzem létrehozásának 10. évfordulójáról. Akárcsak az üzem, dolgozói is főleg fiatalok. Az üzemelés irányítását, szerve­zését is fiatal, de rátermett, hivatásukat szerető szakemberek látják el. A korábbi tisztségviselők zöme, köztük Mátyás igazgató, vagy Sofák pártelnök és a többi - akik időközben magasabb be­osztásba kerültek szintén nem tartozott az idősebbek közé. Rájuk másutt volt szükség, ezért ez év elején újból tisztség­váltás történt a vajáni üzem vezetésében. Az üzem élére Játer Dénes mérnök ke­rült, aki látogatásom idején külfödön tar­tózkodott. Ezért a vele egy időben vezető beosztásba került ugyancsak fiatal Ste­fan Jankovics mérnökkel, az üzem ter­melési-műszaki igazgatóhelyettesével tekintettük át a tízéves üzem rövid, de eredményes tevékenységét. Annyit már tudtam, s ezt Ján Koper- nicky mérnök, a bratislavai Slovnaft válla­lati igazgatója is megerősítette a jubileu­mi ünnepségen mondott beszédében, hogy a vajáni üzem kezdettől fogva pél­Duéan Eébóth és Smajda András a központi javítóműhely két dolgozója dásan teljesíti feladatait. Ha kellett, a vál­lalaton belül mások helyett is teljesített. A jelenleg több mint háromszáz em­bert foglalkoztató üzem építését 1971- ben kezdték el azzal az eredeti céllal, hogy évente 1,5 millió tonna kőolajat dolgoz fel részben fűtőolajjá, s a többi felhasználható anyagot a bratislavai üzembe továbbítja. Közben kialakult az üzemi kollektíva, 1972-ben elkezdődött a szakképzés, majd 1974-ben megindult a termelés. Mielőtt tovább lapoznánk az üzem kró­nikájában, egy igen fontos - más üzemek esetében is kívánatos - dologról szeret­nék megemlékezni, amiről Jankovics igazgatóhelyettes is örömmel beszélt. Mégpedig arról, hogy az üzem beindítá­sával egy időben adták át rendeltetésé­nek a szennyvíztisztó részleget, ami a környzetvédelem szempontjából, külö­nösen egy ilyen vegyipari üzem esetében, óriási előnyt jelent. Az üzem nem szeny- nyezi a Labore folyó vizét. Sajnos, ezzel kevés ipari létesítmény dicsekedhet. Egyébként a levegőszennyezödés aránya is 25 százalékkal alacsonyabb az Ing. Stefan Jankovics igazgatóhelyettes (J. Bogoly felvételei) A Aegilletödött, amikor a járási konfe- IVI rencián me megválasztották az efsz- ek X. kongresszusa küldöttjének. Úgy érezte, a sok évtizedes munka nem volt hiábavaló. Megbecsült ember a duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. Igaz, egyéniségével, szaktudásával min­dent megtett itt a mezőgazdasági terme­lés fellendítéséért. Bizony gyakran eljárt Dömény Jánoshoz, a Nyárasdi (Toporníky) Efsz elnökéhez. Kérte, magyarázza meg, mik azok a munkaegységek, miben rejlik a szövet­kezeti javadalmazás mikéntje. Más elnö­köktől is tanult. Irányítása alatt a szövet­kezet fokozatosan jó eredményeket ért el. Azt hitte, most már könnyű lesz, és hosszú ideig együtt lehet a nagy család­dal. Az osztályellenség azonban nem aludt. A tagság egy részét félrevezette és az elnök ellen uszította. Más járásban kellett újra kezdenie. Bizony ez az időszak megviselte, de egyben meg is edzette. Elhatározta, hogy a Patasi (Pastuchy) Efsz élén bizonyít. Akkor is elérzékenyült, amikor a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottságába javasolták. Újabb bizalom, újabb feladatok. Tehát számíta­nak munkájára. Jellemzésében ki­emelték, hogy minden erejével küzd pár­tunk mezőgazdasági politikájának megvaló- sitásáért, munkahelyén jó légkört teremt a mindennapi társadalmi és termelési feladatok megvalósítására. Lelkes támo­gatója a szocialistamunkabrigád-mozga- lomnak. Kiállta az erőpróbákat dolgaik intézésében is. Észrevette példá­ul, hogy az egyik falu lakói vetélkednek a másik falu lakóival. Ezt a versenyszelle­met irányítani kezdte, hadd mutassa meg a balonyi és a radványi ember, mennyire ért a mezőgazdasági termeléshez. Eb­ben mutatkozzon meg a virtusszellem. Az ágazatirányításban pedig megkövetelte a vezetőktől, hogy a fontos kérdésekben maguk döntsenek, ne igyekezzenek átru­házni a felelősséget másra. De ki is valójában Halász János agrár­mérnök, a csilizradványi (Cilizská Rad- van) Csilizköz Efsz elnöke? Miért volt tekintélye a múltban és miért van ma is? Honnan jött, és hová ért? Felelevenednek bennem az első talál­kozások. A kezdet kezdetén egy nemes- ócsai (Zemianska Olőa) parasztházban berendezett irodában elnökösködött. Megfontoltan beszélt a gazdálkodás ala­kulásáról. Azokról a problémákról, ame­lyek megoldásához akkor még kevés tapasztalata volt. Nem csoda, hiszen gép- és traktorállomásról jött a szövetke­zetbe és ott más bérezési rendszer volt. Elképzeléseit sikerült megvalósítania. Évről évre jobb eredményeket értek el. Elégedett volt a tagság, és egyre jobban valósíotta meg a feladatokat. Ekkor újabb erőpróba elé állították. Felkérték, vállalja el a Csilizköz hét faluja szövetkezetének irányítását. A gazdasági szervek úgy gondolták, hogy az összefüggő egység­ben magasabb szintre lehet emelni a me- zógzadasági termelést, javítani lehet az itt élő emberek életkörülményeit. Mert bizony nagyon elmaradott körzet volt itt. Elhanyagolt volt az üzlethálózat és az egészségügyi szolgáltatás. Ilyen körül­mények között kellett kezdenie. Az irányítás és a szervezés magas színvonala egyre jobban összekovácsol­ta a szövetkezeti tagokat. Pár év múlva már nemcsak járási, hanem országos méretben is hallottak magukról az ipar- szerű termelési módszerek megvalósítá­sával és a nagy hozamok elérésével. Évente több mint 24 millió korona tiszta hasznot értek el. Több történt harmincöt év alatt a Csilizközben, mint évszázadok alatt. Amikor igent mondott, eltökélte, hogy az emberekre épít. Amikor csak teheti, köztük lesz, és segít nekik ügyes-bajos Halász János a Csiliz patak partjáról az efsz-ek V. kongresszusára utazott először Prágába. Azóta minden kong­resszusra meghívták. Szívesen ment, mert mindig vitt valamit a nagy tanácsko­zásra és tapasztalatokat hozott további munkájukhoz. Most sem megy üres kéz­zel, mert a kongresszus tiszteletére tett 600 ezer korona értékű kötelezettségvál­lalását a tagság teljesítette. Reméli, hogy további munkájukhoz még kedvezőbb feltételeket teremt az országos tanácsko­zás. ÚJS1 BÁLLÁ JÓZSEF 1984. X.

Next

/
Thumbnails
Contents