Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-12 / 41. szám

ONDREJ SLIACKY melyikük szívós abb.-Természetesen én... - bi­zonygatta a Tölgy. - Vastag ágaim vannak, hatalmas koronám és or­mótlan gyökérzetem... Szom­szédságomban csupán vékonyka csekélység vagy!- Ez igaz... - ismerte be a Nád. - Cingár vagyok, de elképzelhető, hogy mégis többet elviselek, mint te... Ekkor felhők jelentek meg az égen. Villámlott. Mennydörgőit az ég. Iszonyatos erejű szél kerekedett és sorra kéttétörte vagy gyökeres­től szakította ki a fákat. A jókora Tölgy sokáig ellenállt. Végül is nem vészelte át a várat­lan vihart. Kettétörve zuhant a földre. A Nád, aki a szélfúvás kezdetén ügyesen a földig hajolt, megmen­tette az életét.- No, melyikünk erősebb? kérdezte gyözelemittasan a Nád, amikor a szél tovavágtatott.-Túlélted... - válaszolt a Tölgy. - De én inkább elpusztu­lok, semmint meghajoljak minden­féle szelek előtt, ahogy te is csele- kededv. Éhes sas támadott a nyúlra. A nyuszi hiába vagdalózott-kapá- lózott: a sas karmai erősebbek voltak.- Úgy kell neked! - szólalt meg a veréb. - Miért nem óvtad maga­dat! Ha egy kicsit is figyelted volna az égboltot, semmi bajod sem tör­ténik. De minek ütöm az orromat más dolgába! Ez a te ügyed! Csak annyit mondok, hogy velem ez nem fordulhatott volna elő. Elug- rottam vagy elröppentem volna! De, hogy elcsípjenek, azt bizony nem. Ekkor közeledő héjaszárny ár­nyéka vetődött a verébre... - Lá­tod - mondta a róka, aki a távolból szemlélődött. - A nyuszin kacag­tál, és éppen úgy jártál, mint ő. /I őMbiűémű é Szili) Riadt szarvasünő menekült a vadászok elől. Az erdő messze volt, így irányt változtatott. A közeli szőlősbe húzódott. Nagyon félt, még a lélegzete is elakadt. Mikor úgy vélte, hogy a veszély- helyzet megszűnt, rágcsálni kezd­te a szőlő leveleit. A vadászok észrevették, Íjaik­kal megcélozták. Midőn a sebzett szarvasünő haldoklóit, így sóhaj­tott föl:- Miért is ártottam annak, ki oltalmába fogadott és védett?! Vajkai Miklós fordításai Ehető, nem ehető Erdők, mezők gyümölcsei (1) Ősszel beérnek a szabad természetben, er­dőben és erdöszélen található fák és cserjék termései is. Az egyiknek ehető, a másiknak nem ehető, mérgező a termése. Ezt jó tudni, egyrészt azért, hogy megelőzzük a mérgezéseket, más­részt, hogy fel tudjuk használni a kellemes ízű és sokszor gyógyhatású terméseket. Ebben a cikkben az ehető termésekről lesz szó. A piros színű csipkebogyót, mely köztudottan sok C-vitamint tartalmaz, akkor is fel lehet használni, ha már megcsípte a dér, lekvár készíthető belőle. A fekete bodza termése csak akkor ehető, ha már teljesen érett. Igen émely­gős ize van, gyógybort és lekvárt készítenek belőle; kedvezően hat az emésztésre és fájda­lomcsillapító. Szintén ehető a galagonya piros termése, (nyugtató teakeverékek alkotóeleme - Valofyt-tea). A tövises kék kökény sötétkék termése gyulladásgátló, jó hasmenés ellen, mert nagyon sok cserzőanyagot tartalmaz. A madár­berkenye narancspiros színű fürtben lógó ter­mése sok C-vitamint tartalmaz és elősegíti a bélműködést. Kompót formájában is fogyaszt­ható. Vigyázni kell, hogy ne legyen penészes, mert akkor árthat. A borókabogyó kék termése is ehető, de csak a második évben érik be, a zöld bogyókat tehát ne szedjük. A vesebajban szen­vedőknek nem ajánlatos a fogyasztása. Külön­ben görcsoldó, köptető és nyálkaoldó hatása van. A fekete áfonya kék termését mindenki ismeri; nagyon egészséges gyümölcs, csak vi­gyázni kell gyűjtésekor, mert megfesti a ruhát. Ki­tűnő gyógytulajdonságai vannak: bőséges cserző anyagának köszönhetően alkalmas hasmenés gyógyítására, a nehezen gyógyuló sebek és gyulladásos szájúr^g öblögetésére (főzet formá­jában). A sóskaborbolya hosszúkás, piros ter­mésének kellemes, üdítő nedve van. A termését becukrozva, 3 percig tartó főzés után használ­ják. A birsalma sárgás termése azonnal nem fogyasztható, csak 1-2 hót tárolás után. Szárít­va gyomorbántalmakat, hasmenést és /torok- gyulladást gyógyít, természetesen csak mint mellékgyógyszer. A közönséges mogyoró ter­mését mindenki ismeri és tudja, hogy érett állapotban kitűnő csemege. A népi gyógyászat­ban a széttört mogyorót mézzel keverve köhö­gés ellen használják. A medveszőlö piros termé­se ehető, de nem szabad gyűjteni, mert az ország egész területén védett növény. A fekete eperfa termését úgyszintén minden gyerek is­meri és szereti és az is tudja, hogy ehető. Kitűnő szörpöt lehet készíteni belőle (1 liter termés nedvéhez 1/4 liter vizet, 80 dkg cukrot és 1 citrom levét adjuk). A fehér eperfa terméséből must készíthető. A földiszeder kékhamvas ter­mése nagyon üdítően hat a szervezetre. Ször­pöt és üdítő italt lehet belőle készíteni. A málna piros termése ősszel újból megjelenik, szörp és üdítő italok készítésére is alkalmas. A somfa piros hosszúkás termése szintén ehető. Sa- vanykás-édeskés ízű, sok cukrot és almasavat, valamint C-vitamint, festő- és cserző anyagot tartalmaz. A Kaukázusban gyakrabban használ­ják, mint nálunk, például likőrt égetnek belőle, amely igen kedvelt ital. A tiszafa piros termése is ehető, ugyanígy a csemege gesztenye. Minden­ki ismeri a pirított csemege gesztenyét. Gyógy­1. csipkebogyó, 2. fekete bodza, 3. galagonya, 4. madárberkenye, 5. kökény, 6. boróka, 7. fekete áfonya, 8. sóskaborbolya, 9. birsalma, 10. mogyo­ró, 11. szeder, 12. földiszeder, 13. málna 14. tiszafa, 15. vörösáfonya hatását a cserző anyagoknak köszönhetjük, de tartalmaz még cukrot, keményítőt és fehérjéket. És végül ehető a vörösáfonya piros bogyója, amely nagyon keresett cikk az élelmiszeriparban. A bogyók nyersen is fogyaszthatók, de mivel kicsit kesernyés-csípős ízük van, jobb ha cukor­ral befőzve használjuk. Érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy amíg más gyümöl­csök befőzésekor szalicilt vagy benzolsavat használunk, a vörösáfonya termésének feldol­gozásánál nem szükséges a szalicil, ugyanis benzolsavat tartalmaz. DR. NAGY GÉZA AZ IGAZSÁG NINCS IDŐ­PONTHOZ KÖTVE. MINDIG IDŐSZERŰ, KIVÁLTKÉP­PEN AKKOR, MIKOR IDŐ­SZERŰTLENNEK LÁTSZIK. Schweitzer Napsugaras szeptemberi délutánon lelkes kis gyermeksereg vára­kozott izgalommal az alsópéteri (Dolny Peter) alapiskola udvarán. Ismeretlen vendéget vártak, aki hamarosan meg is érkezett a közeli Hurbanovóból. A tanulók szívélyes üdvözlése ugyancsak meghatotta a Szlovák Nemzeti Felkelés egykori harcosát, Ozimy Ferenc elvtársat. Jankó Imre igazgató elvtárs bemutatta a vendéget a gyerekeknek és a tantestület tagjainak. Az ünnepélyes pillanatok után a gyerekek sok­sok kérdést tettek föl Ozimy elvtársnak, aki készségesen válaszolt A beszélgetésen minden évfolyamból részt vett egy-egy gyerekcso­port; és valamennyi krónikás kezében ott volt a rajkrónika. A kedves vendég mindegyikbe beirta a nevét. Búcsúzáskor a gyerekek arcán büszkeség látszott Megelevenedett előttük a könyvekből ismert történelmi esemény néhány mozzanata, melyeket a még éló hősök őriznek szivükben Keszegh Vilmosné MEGFEJTÉS A szeptember 28-i szá­munkban közöit feladatok megfejtése: hiba a telefon- kagylóban, a puska ravaszá­ban, a kilincs helyében, a sap­ka ellenzőjében, a Taxi felirat helyzetében van, a fűrésznek nincs foga; Hacsaturján. Nyertesek: ifj. Csatlós Sándor, Dernő (Drnava); Tánczos Gá­bor, Dunaszerdahely (Du­na jská Streda); Vasit Zsuzsa, Pólyán (Pol’any); Ferencz Bé­la, Szentes (Pleáany); Pócsik Márta, Nyitracsehi (Nitrany). ' A villám Ritka az olyan nyári zivatar, melyet nem kisér villámlás. A villám különösen éjszaka nyújt megkapó látványt, bár ösztönszerúen félünk tőle. Ré­gen az emberek az égi hatal­mak haragját látták benne, ma már azonban mindenki tudja, hogy a villámlás nem más, mint hatalmas elektromos ki­sülés. De hogyan kerül elektro­mosság a levegőbe? Zivatar idején a szél nagy sebességgel sodorja a felhő­ket. A bennük levő esőcsep­pecskék a nagy áramlási se­besség következtében szét­porladnak és elektromosan fel­töltődnek. A létrejött pozitív és negativ töltések a felhő ellen­tétes oldalain gyülemlenek fel. Amikor a töltések mennyisége elér egy kritikus határt, bekö­vetkezik a kisülés. A leggyak­rabban a feltöltődött felhő és a pozitív töltésű föld között tör­ténik meg a kisülés, ritkábban a légkörben levő felhők között. Kétféle villámot ismerünk: negatívat és pozitívat. Pozitív akkor a villámlás, ha a felhő csupa pozitív töltésből állt, ne­gatív, ha negatív töltések al­kották. A mi szempontunkból a negatív villám a veszélye­sebb, ezek főként kiemelkedő földi tárgyakba (fa, épület) csapnak. A pozitív villám fő­ként nedves helyekre: folyóba, tavakba, átázott talajba stb. üt. Mivel nagyon kicsi a hőhatása, nem veszélyes. A leghatásosabban villám­hárítóval védekezhetünk a vil­lámcsapások ellen. Ezt az épület legmagasabb pontjára szerelik, mintegy felkínálva a villámnak, hogy abba üssön bele. Ezáltal csapdába ejtjük, ugyanis a villámhárító levezeti a földbe a nagy feszültséget. Emeletes lakóházak esetében a tévéantennára szerelik a vil­lámhárítót, így nem kell attól sem tartani, hogy tévénézés közben készülékünkbe csap a villám. (Persze ilyenkor nem a legtökéletesebb a képminő­ség, vibrál a kép, olykor recseg a hang, ami annak a következ­ménye, hogy villámláskor elektromos zavar jön létre a légkörben, és a vételi viszo­nyok azokban a pillanatokban elromlanák.) Kint a szabadban sohase álljunk magányos fa alá, éle­tünket tennénk kockára. (Ha­zánkban évente 40—45 sze­mély hal meg villámcsapás kö­vetkeztében.) Az autóval kap­csolatban annyit, hogy az töké­letesen megvéd bennünket a villámcsapástól, abban az esetben, ha a karosszériája fémből van. A fém karosszéria ugyanis levezeti az elektromos töltést. Olyan autóból azonban, melynek a karosszériája mű­anyagból vagy más szintetikus anyagból készült, (például Tra­bant), ajánlatos kiszállni ziva- * tár idején. BODÓK zsigmond GONDOLKODOM. TEHAT... A paraszt és az ördög Megy a paraszt és siránkozik: ,,Ó, de sanyarú a sorsom! Felkopik az állam! A zsebemben már csak né­hány rézgaras csörög, egyszer csak ezt is ki kell adnom. És hogy van ez másokkal? Akinek van pénze, az még kap pénzt. Jöjjön akárki, csak segít­sen rajtam“. Amint ezt kimondta, mit lát, hát előtte áll az ördög.- Hát ha akarod - mondja -, segí­tek rajtad. És nem is lesz nehéz. Látod ezt a hidat a folyón?- Látom! - mondja a paraszt és egy kicsit megijedt.- Nos, ha átmész a hídon, akkor kétszer annyi pénzed lesz, mint most. Ha visszajössz, akkor megint kétszer annyi pénzed lesz, mint volt. És ahányszor csak átmész a hídon, mind­annyiszor pontosan kétszer annyi pénzed lesz, mint az átmeretel előtt volt.- Ejha, valóban? - mondja a pa­raszt.- Igazat mondok! - bizonygatja az ördög. - Csak cserébe te' is adsz valamit! Azért, mert megduplázom a pénzedet, adsz nekem 24 kopejkát, valahányszor átmész a hídon. Nos, áll az alku?- Nem bánom, ez nem baj - mondja a paraszt. - A pénz mindig megduplá­zódik, hát miért ne adnék neked min­den alkalommal 24 kopejkát? Meg­próbáljuk! Átment a hídon egyszer, aztán megszámolta a pénzét. Valóban két­szer annyi lett. Odavetett 24 kopejkát az ördögnek, és átment a hídon má­sodszor. A pénzt megint kétszerannyi lett, mint előtte. Kiszámolta a 24 ko­pejkát, odaadta az ördögnek, és har­madszor is átment a hídon. A pénze megint megduplázódott. Csakhogy az történt, hogy pontosan 24 kopejkája lett, ezt pedig az egyezség szerint az ördögnek kellett adnia. Odaadta, és ott állt egy kopejka nélkül. Mennyi pénze volt a parasztnak az elején?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents