Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-12 / 41. szám

Őszi munkák, egész évi gondok Vállalásukat teljesítik Az eredmények arról tanúskod­nak, hogy az Elektrosvit érsekúj­vári (Nővé Zámky) üzemének dol­gozói az idei év jelentős évfordulói tiszteletére tett vállalásaikat követ­kezetesen teljesítik. Vállalásaik értéke eredetileg 16 millió 300 ezer korona volt, de később még többezer koronával növekedett. Felajánlásaik a minőség növeke­désére és a hatékonyság fokozá­sára irányultak. Az ellenőrző köz­pont az üzem tíz termékét az első minőségi osztályba sorolta. Ezek közül hét gyártását befolyásolták a vállalások. Az új gazdasági felté­telekkel összhangban a figyelmet a fűtőanyag, energia és nyers­anyag megtakarítására összpon­tosítják. A kötelezettségvállalások sikeres teljesítéséhez nagymér­tékben hozzájárultak a szocialista munkabrigádok. Különösen a Mol­nár László - augusztus végéig a hulladék-pléh feldolgozásával több mint 694 ezer koronát takarí­tottak meg -, a Kurucz Ilona - a csomagolódobozok rendbeho­zásával több mint 724 ezer koro­nát - és a Stefan Turan vezette brigád - azzal, hogy a csomagoló­anyagokat ismét alkalmassá tették felhasználásra, 320 ezer koronát takarítottak meg - érdemel emlí­tést. A vállalat dolgozói az energia­megtakarítás terén is figyelemre­méltó eredményekkel dicseked­hetnek. Ésszerű intézkedésekkel az első fél év alatt egymillió száz­negyvennyolc ezer koronát takarí­tottak meg. Az újítók munkája elis­merést érdemel, mert javaslataik­nak a termelésben való bevezeté­sével több mint 3 millió 300 ezer korona termelési költségtől men­tesült az üzem. Balta Mária A komáromi (Komárno) járás földművesei az őszi mezőgazda- sági munkák sikeres elvégzésére fordítják figyelmüket. Varga And­rás, a járási mezőgazdasági igaz­gatóság agronómusa arról tájé­koztatott, hogy száraz talajon ne­héz feltételek között, de jó ütem­ben végezték a talajelőkészítést az ősziek alá. Több mint 22 ezer hektáron idejében szeretnének végezni a vetéssel. Őszi búzát 20 ezer hektáron vetnek. Gabonafé­lékből minden gazdaságban vet­nek kísérleti fajtákat, hogy a jövő­ben a saját feltételeiknek legmeg­felelőbbeket termeszthessék. A rendelkezésre álló gépi esz­közök segítségével szeptember­ben végeztek a silókukorica beta­karításával. A kukoricaszár ala­csony, nem fejlődtek ki a csövek, így gyengébb a siló tápértéke. A betakarított hektárhozamok 18 és 27 tonna között váltakoznak. Legrosszabb a helyzet a járás ke­leti körzetében, ahol a hektárho­zamok jóval 20 tonna alatt marad­tak. A gyengébb termést a betaka­rítási veszteségek csökkentésé­vel, a helyes tartósítás megvá­lasztásával pótolják. A káros erje­dést Laktiszil konzerválószer használatával akadályozzák meg. Jelentős károsodás érte a magku­koricát. Több mint 2 ezer hektár nem hozott termést, csupán siló­zásra alkalmas takarmány termett. Előzetes becslések alapján cu­korrépából is gyenge termés vár­ható. A járás a tervezett 125 ezer tonnás termelési tervét nem telje­sítheti. A répatövek kicsik, fejletle­nek, viszont a cukortartalommal elégedettek a termelők és a cukor­gyárak illetékesei. Négyezer hektáron termett nap­raforgó. Betakarítása folyik. Az aszály következtében gyenge a termés. A tervezet 2,2 tonna járási átlagot nem tudják betakarí­tani a mezőgazdasági üzemek, legfeljebb 1,5 tonna terem hektá­ronként. A járás területén az őszi repce hiányosan kelt ki. A növény­zet gyengén fejlődik, s félő, hogy a téli fagyok jelentős károkat okoz­nak. Nem hozták meg a várt ered­ményt a tarlókeverékek sem. Az öntözetlen területeken nincs ter­més, ami csak növeli a gazdasá­gok takarmányozási gondjait. Őszi takarmánykeverékeket több mint 2000 hektáron vetnek, ebből a nagy zöldtömeget biztosító Per- ko 900 hektárt tesz ki. Mind a szőlő-, mind a gyü­mölcskertészetben jó ütemben folynak a szüreti munkák. Szőlő­ből és almából legalább 20-25 százalékkal termett kevesebb mint tavaly. Krascsenics Géza Nagymértékben hozzájárulnak a falufejlesztéshez Sárosfa (Blatná na Ostrove) tömegszervezeteinek tagjai. Az idén aktívan kivették részüket az új művelődési ház építéséből. A képen a Z-akcióban épített gyermekjátszótér egy része látható. Ján Cikovsky felvétele Mint minden vidék, a gömöri táj is bővelkedik látnivalókban, természeti szépségekben. A CSEMADOK rimaszombati (Rimavská Sobota) szervezetének a természetet és a turizmust kedvelő tagjai dr. Hrizsnyan Géza vezetésével gyakran választa­nak úticélul egy-egy nevezetes helyet. Felvételünk legutóbbi túrájuk során készült a Medvesalja egyik természetvédelmi terü­letén. A kirándulás során a táj növény- és rovarvilágáról, valamint a kőzetek összetételéről, kialakulásáról tartott előadást Veres Jánosné (a képen jobbra) biológiaszakos gimnáziumi tanár. Farkas Ottó felvétele r" Örmény festőművész kiállítása A Nyitrai (Nitra) Művelődési és Pihenőpark székházában kiállítás nyílt Romanosz Vartanovics Szar- kiszjan örmény festőművész alko­tásaiból, melyet a Studeny képtár rendezett. A tbiliszi születésű festőművész- aki először állít ki hazánkban- a leningrádi Repin Képzőművé­szeti Akadémiát 1957-ben fejezte be, de már tanulmányai idején bekapcsolódott a jereváni képző­művészeti életbe, s jelenleg a je­reváni művészeti és színházi inté­zetben dolgozik. Az érdeklődők a kiállításon kö­zel negyven képet láthattak, me­lyet a festőművész hazánkban töl­tött szabadsága alatt alkotott. Üde színekben, lebilincselően festette meg Szlovákia tájait a Magas- Tátrától, a Garam völgyén keresz.- tül, Nyitrán át a Fekete Vágig. Mártonvölgyi László A prágai Kotva áruházban szlovák napokat tartottak, ennek keretében a szlovákiai üzemek és vállalatok termékeit árusították az egyes részlegeken. A képen a sviti Tatrasvit részlege látható Miroslav Vodéra felvétele így nevezik Tesedíkovóban az új falurészt, melyről elismeréssel beszélnek a galántai járás több községében fiatalok és idősebbek. S leplezetlen büszkeséggel szólt a közeljövőben központi községgé váló település új negyedéről Ale­xander Bollo mérnök, a Galántai Járási Nemzeti Bizottság elnöke is. Szerinte a korlátok közé szorí­tott anyagi lehetőségekkel a falu­ban jól sáfárkodnak, megfontoltan- fejlesztik községüket. A száztíz új családi ház, s a falufejlesztésnek ez a módja jó példa arra, hogyan lehet a falu és a város közötti különbségszintet egyre elmosó- dottabbá tenni. A Jövő lakótelep három méter szé­les utcáin végigsétálva kétségtelenül sok figyelemre méltó jel észlelhető. A 4-6 szobás családi házakat tu­lajdonosaik ajánlott terv - több típus­ból válogathattak, sőt a tervet sa­ját elképzeléseiknek megfelelően átalakíthatták - alapján készítet­ték. Legfeltűnőbb - és szerfölött örvendetes - hogy a házak faláról, a kerítésekről majdnem teljesen eltűntek a szomszédpukkasztö, tehetjükfitogtató, „gazdag“, de annál ízléstelenebb díszítések. A régi faluban született és ne­velkedett ember hamarosan szo­rongást érez a nagyon szépen berendezett házak között. Hiány­érzete támad. A nagy kertek helyén - amelyeket a hnb fölvásá­rolt, majd az igénylőknek 4-8 áranként szétosztott - pompázó új falurészben a kerítés tövében nem kapirgálnak tyúkok, az udvaron nem sétálnak gágova libák, nin­csenek kacsák, az ólban nincs hízó. Ól sincs. Nem is lehet. Ha a tulajdonos házától az udvar leg­távolabbi pontjára helyezné, a szomszéd akkor sem szellőztet­hetné lakását. Nem felhőtlen a lakótelepiek ege sem, pedig örülnek és boldo­gok, hogy lakhelyük közelében már új óvoda, üzlet épült. S mire a nyolcvan újabb családi ház lak­hatóvá lesz, addigra a nyugdíja­sok napközije is - az alapok már A Jövő lakótelep készek - fogadja a társaságra, barátságos környezetre vágyó idős embereket. A megkérdezet­tek közül többen megemlítették, hogy a kis udvarok miatt nem nevelhetnek baromfit, nyulakat, sertést,juhokat stb, pedit legtöbb­jük az efsz-ben dolgozik, volna mivel etetni. Fóliázáshoz kevés a hely. Hiányzik a szennyvízcsa­torna, ezért szennyvízgödörre is helyet kell szorítani az udvarban, meg kútnak is. A meleget sem központból kapják, a szénraktár további darabot foglal el az ap­rócska telekből. A szénbeszerzés körül gyakori a probléma, ha meg­hozzák a tüzelőt, és a teherautóról leszórják a ház előtt, amíg be nem hordja udvarába a megrendelő, a szűk utácában „forgalomkorlá­tozás“ van. A szénrakás mellett gyalogos is alig fér el. Ezek a felmerült és megoldat­lan problémák Alaksa Tibor hnb- elnök homlokára is barázdákat szántanak. A szennyvízgödrök ki­ürítését elvégzi a hnb helyi gaz­dálkodási üzeme - bár a hová, sokszor gondot okoz, mert az efsz földjeire sem lehet állandóan kiön­teni a gödrök tartalmát. Az elnök szerint a Jövő lakótelep igazán jó csak akkor lesz, ha majd egyszer - utólag - elkészül a teljes közmű­vesítés: a víz- és gázvezeték, vala­mint a csatornázás. Az elnöknek gondot okoz egy másik, az egész községet átfogó probléma: Lassan az emberek legtöbbje a pénzhajhászás külön­böző formáinak - kertészkedés, fóliázás - rabjává válik. Kertjeiket nem az egészséges önellátás cél­jára használják. A jól jövedelmező dinnye, uborka, paprika stb. ter­meléséhez fognak. (Burgonyát, petrezselymet, sárgarépát és egyebeket a zöldség- és gyümölcsüzletben vásárolnak). Autóikkal árujukat az északi járá­sokba szállítják, s ott értékesítik. Megérdemelt kereset. Nagyon fá­radságos munkával jutnak hozzá. És a fáradtság újabb bajok forrá­sa. A pénzhajhászásban elfáradt dolgozó aligha tudja igazi erőbe­dobással végezni munkáját a munkahelyén. Többé nem ér­dekli a kultúra, az önművelődés, a társadalmi munka. Az utóbbi időben egyre kevesebben mennek a faluról üdülni. Szabad idejüket is betölti a pénzszerzés. -yb­ÚJ sx 1984. X. Jó javaslatok, értékes akció A Kassa (Koáice)-vidéki járás iolgozói a felszabadítás 40. évfor- Julója tiszteletére azt javasolták, i járás minden településén kezd­ők meg egy közhasznú létesít­mény építését, melyet a második világháború befejezésének 40. év- ordulója, 1985. májusára elkészí- enének. A javaslat visszhangra talált. Az akció megkezdődött. Perényhím- ien (Perín-Chym) a község hími észében már hozzáfogtak a víz­vezeték-hálózathoz. Gabonabeta- carítás után kiásták a fővezeték - amely az efsz szántóföldjein vág ceresztül - lefektetéséhez az ár- rot. Elkészítésére egymillió hét­százezer koronát fordítanak, > a jövő év májusában már min­ien házban csapból nyerik az egészséges ivóvizet. Csécsen (Cecejovce) ötven­ezer koronát költenek a falu könyv­tárának felújítására. Hyl'ovon kerí­téssel veszik körül a művelődési házat és a temetőt. Restén (Resi- caj 600 méter hosszú járdát építe­nek és 450 méteren rendezik a patak medrét. Sokol on is járdát építenek. Rudníkban elkészítik a háborúban elesett hősök sírjá­hoz vezető járdát a temetőben, és tatarozzák az óvodát. Beniakov- cén a hnb épülete előtt ligetet létesítenek, éppúgy mint Malá Ida központjában. De Malá Idában még a buszmegállóhoz váróter­met is teveztek. Trstené pri Horná- de községben háromtantermes óvodát és egytantermes bölcsődét hoznak tető alá, míg Nagyszalán- con (Slanec) kibővítik és felújítják az óvoda épületét. Jászón (Jasov) ugyancsak vízvezeték készül, So- modiban (Drienovec) pedig a pa­takot szabályozzák. Iván Sándor Hathatós segítség Értékes szocialista vállalásokat ettek a nőszövetség helyi szerve­zeteinek tagjai a lévai (Levice) árásban az SZNF 40. évfordulója iszteletére. Elsősorban környeze- ük szebbé tételén, valamint a vá- asztási program feladatainak tel- esítésén fáradoznak, de hathatós segítséget nyújtanak a mezőgaz- Jasági üzemeknek is. Az év eddig altéit időszakában főleg a takar­mánybegyüjtésnél szorgoskodtak, több mint 11 ezer órát dolgoztak. A gyógyszeriparnak mintegy négy­ezer kilogramm gyógynövényt gyűjtöttek. Népgazdaságunk nyersanyaggondjai enyhítéséhez 65 tonna ócskavas, papír- és 10 tonna különféle textilhulladék gyűjtésével járultak hozzá. Jelen­leg a zöldség- és gyümölcssze­désben segédkeznek. Ábel Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents