Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-05 / 40. szám
I K is-Ázsiában épület- és székesegyházromok bizonyítják, hogy mintegy hatezer évvel ezelőtt már a szumérok és babiloniak is tökéletesen ismerték a téglagyártás mikéntjét, s tisztában voltak az égetett cserép tulajdonságaival. Évezredekben mérhető múltja van tehát e manapság még mindig nélkülözhetetlen építőanyag előállításának, amely az utóbbi évtizedekben olyan változásokon megy keresztül, mint korábban talán még soha. Megjelentek a termelésben a manipulátorok, ami azt eredményezi, hogy az eddig műszakonként tonnákat emelgető ember megszabadul a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkától, szerepe fokozatosan megváltozik, hiszen a téglagyártás ezentúl közvetlen beavatkozása nélkül, irányítása és ellenőrzése alatt zajlik. Üzemelő téglagyárainkban sem nehéz e változásokat nyomon követni, hiszen a múlt és a korszerűség helyenként még a gyárudvaron belül is találkoznak. Akárcsak a Nyugat-szlovákiai Téglagyárak pezinoki üzemében, ahol a tetőfedócserép előállítását egy régi épület falai közt nézhetjük végig. Izmos, verejtéktől csapzott testű emberek taligákon cipelik a kemencéből az árulerakatra a kész cserépdarabokat. Nem sokkal arrébb, egy másik csarnokban viszont korszerű gépsorokon készül a tégla. Az emberi kéz beavatkozása nélkül jut keresztül az egyes műveleteken, mígnem palettizálva elhagyja a csarnokot. Itt folyamatos termelés folyik, évi 28 millió téglaegységnyi teljesítménnyel, s erre műszakonként mindössze öt fős kezelőszemélyzet ügyel. Ennyi a látvány röviden. A manipulátorok megjelenését a hazai téglagyárakban azonban ennél jóval hosszabb történet előzte meg, Pezinokban volt alkalmunk megismerkedni vele. Az UKM-05-ös manipulátor szállítóegységének szerelése szedte le a gépsorról, majd ugyanígy rakta rá a kemencekocsira. Eközben műszakonként mindegyikük 22 kilométert gyalogolt és 20 tonna árut emelt. Ma ezt a munkát gép végzi, ami munkaerő-megtakarítást eredményezett, s csökkentette a selejtmennyiséget. Jelentősen javultak a munkakörülmények, hiszen jóval elviselhetőbb környezetben folyik a termelés. S ami szintén fontos: a gép 0,6 év alatt megtérült. A rakodóberendezések fejlesztésének új generációját hozták létre a megszárított termékek áthelyezésére MWPVUmtK nmummm szolgáló univerzális manipulátorok megépítésével. Alkalmazásuk két évvel ezelőtt kezdődött, és elődeiktől abban különböznek, hogy képesek bármilyen téglafajta áthelyezésére, függetlenül attól, hogy a kemence méretei milyen raktér kialakítását teszik lehetővé. Gépegységük új konstrukciós felfogás szerint készül, mikroprocesszoros irányítási rendszerük ennek megfelelően programozható. Az UKM-05-ös típus, mert így hívják, a tavalyi CONECO '83 kiállításon Bratislavában fődíjat kapott. Univerzális manipulátor már több üzemben dolgozik: Preselanyban, Cesky Tésínben, Spisská No- vá Vesben, Safárikovóban és másutt. A manipulátorok irányítási rendszere is rohamos fejlődésen megy keresztül, amely alig 8-9 év alatt néhány minőségi ugrást hozott. Kezdődött a reléirányítással, majd folytatódott a rögzített programmal ellátott félvezetős irányítási rendszerrel, s manapság pedig a mikroprocesszoros programozható irányítással működnek a téglagyári manipulátorok. A Zilinában kifejlesztettek iránt külföldön is nagy érdeklődés mutatkozik. Népgazdaságunk néhány típus dokumentációjának eladásából már eddig is jelentős devizabevételhez jutott. A vásárlók között volt az NDK és Magyarország, a Szovjetunió kész manipulátorok iránt érdeklődik, és nem is akármilyen mennyiségben. Háromból egy lehetőség Tizenegy évvel ezelőtt Zilinában egy termelési folyamatok racionalizálásával foglalkozó kis központból hozták létre a Téglagyártási Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetet, amely az elmúlt évtizedben döntő mértékben járult hozzá téglagyártásunk korszerűsítéséhez. Az intézet megalapításakor már ismert volt, hogy Nyugaton léteznek olyan berendezések, amelyek a téglagyártás során az ember helyett elvégzik a legnehezebb fizikai műveleteket. Csak az volt kérdéses, hogy a három kínálkozó lehetőségből, melyikre esik az illetékesek választása. Vásárolhattunk volna külföldön manipulátorokat, számításba jött a termelési licencek megvétele, s nem utolsósorban a hazai manipulátorszerkezetek kifejlesztése is. A műszaki-gazdasági elemzések az első két lehetőség megvalósítását kizárták, mivel az üzemek követelései olyan sokrétűek és a gépek számát illetően is olyan magasak voltak, hogy ahhoz sem devizaeszközökből, sem megfelelő géptípusból nem volt elegendő. Emiatt a rakodóautomaták hazai kifejlesztésére esett a választás. Voltaképpen egy olyan feladatot kapott az intézet, amely a KGST- államok területén egyedülállónak bizonyult: hazai alkatrészbázison kifejleszteni és előállítani a téglagyári manipulátorokat. A hetvenes évek végére elkészítettek egy építöelemsort, amelyből megfelelő szerkezeti elrendezéssel bármelyik üzemben összeállítható a manipulátor, persze csak ott, ahol megteremtik hozzá a feltételeket is. Az alkalmazás hatékonyságának lassan már klasz- szikus példájaként emlegetik a ruzomberoki üzemet, ahol a Hurdis födémlapokat gyártják. A kiszárított féltermékeket azelőtt két műszakban 12 nő kézzel Egyedül az országban A hazai téglaipar számára Pezinokban gyártják a manipulátorokat, mégpedig az ottani téglagyár erre is szakosodott üzemében. Mielőtt hozzáláttak volna e korszerű berendezések és gépsorok fejlesztéséhez és előállításához, szükségessé vált az üzem műszaki bázisának kiépítése. Ennek következtében fokozatosan növekedett a gépi berendezések gyártása. Jelenleg a téglaipar legbonyolultabb berendezései készülnek az üzemben: két típusú rakodómanipulátor, két A manipulátor irányítópultjánál gépsor és az NC-2801 jelzésű téglaszállító berendezés. Hét éve tart az üzem és a zilinai kutatóintézet együttműködése. Az első közösen elkészített manipulátortípusok Myjavában és Ondrásovában legalább már fél évtizede működnek. Ilyeneket tavalyig gyártottak a pezinoki üzemben, ahol a kezdeti éveket inkább a tanulás, a manipulátor megépítésének elsajátítása jellemezte. Ennek megfelelően alakult a legyártott mennyiség is: 1978-tól 1980-ig 4, 1981 és 1983 között viszont már 12 manipulátor és ezen felül két darab expediáló gépsor készült el. Tavaly aztán megjelent az új típus, az UKM-05-ös manipulátor, amelyről már részben esett szó. Nem véletlen, hogy termelési szempontból is említést érdemel, mert az előbbi típusokhoz képest 50 százalékkal kisebb energiafogyasztással, viszont 30 százalékkal nagyobb teljesítménnyel dolgozik. Hazai alkatrészekből gyártják, s átlagban 200 ezer koronával olcsóbb elődeinél. Építőrendszere jóvoltából kis szériákban is, a megrendelő kívánságainak megfelelően állítják elő. A manipulátorok iránt külföldön (NDK, Szovjetunió, Magyarország) olyan érdeklődés mutatkozik, hogy jelenleg nem tudnak minden megrendelést elfogadni. Egyre több helyen Nyilvánvalóan felvetődik a kérdés: kifizetődő-e a manipulátorok bevezetése? Konkrét példával talán kimerítőbben lehet erre válaszolni. A Nyugat-szlovákiai Téglagyárak 17 üzemében gyártanak falazóanyagot. Itt mindenhol fokozatosan számításba jöhet a manipulátorok alkalmazása, mihelyt ehhez megteremtik a feltételeket. Egy átlagos üzemben, amelynek 12 millió téglaegység az évi kapacitása, 6 munkás egy műszak alatt 105 tonna terméket mozgat meg. A szóban forgó vállalatnál ezt a munkát még az alkalmazottak körülbelül 15 százaléka végzi, ami nagyjából 200 ember. A növekvő tervfeladatok teljesítése közben azonban egyre inkább szab határt az emberek teljesítőképessége, sőt előfordul, hogy emiatt marad el a tervteljesítés, mert hiányzik a további ösztönzési lehetőség, az emberek nagyobb, szinte „gépies“ teljesítményre bírása. Ezért tervteljesítési indokai is lehetnek a manipulátorok Egy mozzanat a palettizáló berendezés összerakása előtt (Stefan Petrás felvételei - ŐSTK) bevezetésének a munkaerőben egyébként sem bővelkedő téglagyártásban. S hogy ez folyamatosan történik, annak bizonyítéka, hogy a vállalat pezinoki, iván- kai, myjavai, bolerázi, köbölkúti (Gbelce) üzemében már tavaly az esztendő végén rakodógépek és expediáló gépsorok működtek, s a vállalaton belül a legyártott falazóanyagok mennyiségének 17,4 százalékát ezekkel mozgatták meg. Idén további manipulátorokat alkalmaznak: a Devinská Nová Ves-i, a Borsky Jur-i, a semerovói és preseranyi üzemben, amivel 33 százalékra emelkedik a géppel manipulált falazóanyagmennyiség aránya. Egyéb indokai is vannak a manipulátor alkalmazásának: megszabadít a nehéz fizikai munkától, egy gép kétmúszakos termelésben három munkást helyettesít, javulnak a munkakörülmények, csökken a selejtarány, tüzelőanyagot takarít meg, s a termékek minőségi paraméterei is javulnak. Mindezek ismeretében a manipulátorok „befogadása“ jóval korábban, a feltételek megteremtésével kezdődik. Elsősorban a vezető dolgozókat kell meggyőzni arról, hogy használják ki a kínálkozó anyagi és műszaki lehetőségeket, s az esetleges átmeneti gazdasági hátrányok ellenére is a manipulátorok alkalmazása mellett döntsenek. Elkészült már az ipari robotok és manipulátorok programja a nyolcadik ötéves tervidőszakra. Eszerint az építőanyag-gyártásban 250 millió koronás ráfordítással 123 darab automatikus manipulátor üzembe helyezésével számolnak. A program ugyan még nincs jóváhagyva, de amiatt, hogy ezzel nehéz fizikai és egyhangú munkát bíznak a gépekre s az embert kirekesztik az egészségre ártalmas környezetből, mindenképpen elfogadásával számolhatunk. Ez nem kevésbé azért is valószínű, mert a téglagyárakban erre a munkára egyre kevesebben vállalkoznak. Mindezeken különösebben az sem változtat, hogy a téglaértékesítésben jelenleg átmeneti gondok mutatkoznak. J. MÉSZÁROS KÁROLY 1984. X. 5. Készül a rakodógép palettizáló mechanizmusa
