Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-05 / 40. szám
IDŐSZERŰ GONDOLATOK Vasárnap 1984. október 7. A NAP kel - Kelet-Sztová- kia: 5.43, nyugszik 17.02, Közép-Szlovákia: 5.50. nyugszik 1709, Nyugat-Szlovákia: 5.56, nyugszik 17.15 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 16.37, nyugszik 2.41, Közép-Szlovákia: 16.44, nyugszik 2.48. Nyugat-Szlovákia: 16.50, nyugszik 2.54 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük AMÁLIA és ELlSKA nevű kedves olvasóinkat • 1864-ben született Josef Stefan KUBÍN cseh iró, nemzeti művész (f1965) • 1914- ben született KURUCZ D. István magyar festőművész. AZ ÚJ SZÓ JÓVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL REAKCIÓS LÉNYEG V. Klocskov írása A KOR KÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELŐEN Szaszák György cikke KIVITEL KÜLKERESKEDELMI SZEMMEL J. Mészáros Károly riportja BŰVÉSZET VAGY MŰVÉSZET? Deák Teréz írása MÁSODIK HAZÁJÁBAN Németh János riportja A GYERMEKKORI FÉLELMEKRŐL Dr. Nemes Lívia írása „TITÁNOK“ TALÁLKOZÁSA Görföl Zsuzsa írása MODELLEK Fülöp Imre novellája AZ ÉRZÉKENYSÉG KULCSAI Szabó G. László írása Az egyik legprogresszívebb öntési technológiát - a vákuummal szilárdított formákban való öntést, az ún. V-eljárást - próbálják ki hazánkban elsőként a Kassai (Koéice) Nehézgépgyár 08-as számú üzemében. A KGST-országokban csak egy hasonló munkahely van, mégpedig a Szovjetunióban. E japán technológia alkalmazásával a fóliák közötti homokot vákuummal szilárdítják a kívánt formára. A nehézgépgyár kohászati kutató- és fejlesztőrészlegének dolgozói együttműködve a Bratislavai Technológiai és Racionalizációs Intézettel úgy oldották meg a V-eljárás gyakorlatba való bevezetését, hogy csak hazai nyersanyag szükséges hozzá. Az új technológiával pontosabb öntvények állíthatók majd elő, aminek köszönhetően 6-12 százalék fém takarítható meg, s csökken a selejthányad is. A fenti képen Tibor Semanóík készíti elő a fóliás formákat. A középső felvételen a V-eljárás gépsora látható. A lenti képen Juraj Gursky mérnök, a feladat megoldásával megbízott csoport vezetője, Ján Havríla kohásszal és Július Pipoly szocialista munkabrigád-vezetöjé- vel értékeli a friss öntvényt. (Felvétel: ÓSTK - Svátopluk Písecky) Irodalmunk és művészetünk segít a pártnak az emberek kommunista szellemben való nevelésében, a valódi szovjet jellem formálásában. Sokat tett azért, hogy feltárjuk ennek a jellemnek a lényegét, a valóságnak megfelelően mutassuk be azokat az embereket, akik feltétel nélkül hűek a néphez és a szocializmushoz és megtestesítik az új világ építőinek hősiességét. Valamennyien tudatosítjuk, hogy ez nem könnyű feladat. Ezért természetes és szükségszerű, hogy az alkotó művészek vitatkozzanak arról, milyen is legyen a pozitív hős. Ezekbe a vitákba nem akarunk beavatkozni. Csak egy gondolatot szeretnék ennek kapcsán elmondani. Szerintem nem elég eredményesek az arról folytatott viták, hogy milyen arányban legyenek a hősöknek pozitív és negatív tulajdonságaik. Elvtársak, az a fontos, hogy a művész alkotása a valós életből, a szocialista eszményekből induljon ki. Ez a művészet pártosságának és népiességének alapvető feltétele. Természetes, hogy a néző és az olvasó, főleg a fiatalok, gyakrabban szeretnének a könyvekben és a mozivásznon olyan kortársaikkal találkozni, akiknek hinni tudnak, akiket megszeretnek és akiknek példáját követni szeretnék. Elismétlem azt, amit már a központi bizottság júniusi ülésén elmondottam, mivel meg vagyok győződve igazáról: a társadalmi erkölcs és az emberek tudatának formálásában semmi sem pótolhatja az irodalmat és a művészetet. Ezzel kapcsolatban még egy gondolatot fel szeretnék vetni. A művészeti és esztétikai nevelés csak akkor eredményes, ha már a gyerekkorban megkezdjük. Az iskolareformot arra is fel kell használni, hogy az irodalom és a művészet jobban befolyásolja a személyiség formálását. Az állampolgári öntudatra, a szovjet haza- fiságra és internacionalizmusra nevelés fontos eszköze a történelemkutatás. Örvendetes, hogy az irodalomban és művészetben a történelmi témák megújhodását tapasztaljuk. A gyakorlat azt bizonyttja, hogy csak akkor érhetünk el sikert, ha megfontoltan, a marxista-leninista világnézetből kiindulva beszélünk a múltról. A történelmet nem másíthatjuk meg, nem javíthatjuk. Különösen a szovjet emberek szocializmusért folytatott harcának művészi ábrázolása követel meg átgondolt, valóban osztályszempontú megközelítést. Ha a művész nem akar eltérni az igazságtól, szigorúan ragaszkodnia kell a tényékhez, a törvényszerűségek és a reális társadalmi fejlődés ismeretét nem helyettesítheti érzelmekkel és önkényes fantáziával. (Konsztantyin Csernyenko elvtársnak a Szovjet írók Szövetsége vezetőségének jubileumi ülésén mondott beszédéből) A minap szóltak, hogy fel fog keresni. Gondolkodtam, miért éppen rám esett a választása, hiszen a készbőrt feldolgozó részlegen vannak még rajtam kívül egynéhá- nyan - fogad Pavol Ranusa, a Detva népművészeti ipari szövetkezet dolgozója. - Régebben már más is járt nálam, de az igazat megvallva én nem szeretek magamról beszélni. Meg aztán mit is mondhatnék ... Csupán azt, hogy nagyon kedvelem ezt a munkát. A Kroj ipari szövetkezetben tanultam ki a bőrmunkás szakmát és itt is dolgoztam, míg nem mentem katonának. 1965-ben léptem újra munkába, akkor a Kroj már két éve nem létezett. A Detva népművészeti szövetkezettel egyesült. Tehát visszajöttem a régi helyemre, nem változtattam szakmát. Ludmila Polakovico- vával az üzemrészleg termelését készítjük elő, pontosabban a különböző készbőrökból sablonok segítségével kiszabjuk a mintákat, amelyekből aztán a táskák, az albumok, az övék és egyéb népművészeti tárgyak készülnek.- Ezek szerint a gyártás folytonossága javarészt kettőjük kézügyességétől függ.- Valóban, de az nem fordult elő, hogy a termelés miattunk állt volna. Ránk még nem vártak a szomszéd műhelyben. Inkább azt mondhatom, sokszor nem is tudják olyan ütemben varrni a termékeket, mint ahogyan tőlünk a mintákat kapják. Pedig nekünk sem könnyű itt a dolgunk. Az utóbbi időben a nyersanyagok rossz minősége okoz gondot. Elsősorban olyan hibákról van szó, amelyek a bőr esztétikai képiét, kiszabhatóságát rontják. Bizony nagyon oda kell figyelni, amikor az egyes részeket szabjuk, mert a hibákat sokszor csak nehezen lehet észrevenni a bőrdarabokon. A vásárlók viszont még a legkisebb karcolást is meglátják, semmi sem kerüli el figyelmüket. Ha tehát meg akarom előzni a reklamációval járó sok gondot - márpedig azt ki nem szeretné -, akkor meg kell birkóznom a feladatokkal. A sokéves tapasztalat és gyakorlat legtöbbször ki is segít a bajból.- ön az ipari szövetkezet egyik legjobb dolgozója, sőt, 1981-től a népművészet mestere. Milyen út vezetett ezekhez az eredményekhez?- Fáradságos és közel húsz évig tartott. A rengeteg tapasztalat, amit az elmúlt két évtized alatt szereztem, semmivel sem pótolható. Mindez önmagában azonban nem elég. Az embernek elsősorban meg kell becsülnie munkáját és sohasem szabad megfeledkeznie a kötelességekről. Sokszor bizony a szabad idő egy részét is fel kell áldozni^ a szövetkezet érdekében. Őszintén bevallom, nagyon jólesett, hogy ilyen nagyra értékelték munkámat. Tudom, ennek ellenében minden nap bizonyítanom kell. Sőt, az is színvonalas munkára sarkall, hogy már körülbelül öt éve ellenőrizhetem a kezem alól kikerülő munkadarabokat.- Mi az, amit a közeljövőben el szeretne érni?'- A terveimről ne kérdezzen - tiltakozik Pavol Ranusa.- Nekem még soha nem sikerült az, amit elterveztem. Nem élek ugyan egyik napiról a másikra, de arról, hogy mi lesz, vagy mit szeretnék holnap, esetleg holnapután, nem szívesen beszélek. Tulajdon- képpien különösebb vágyaim, terveim nincsenek is. Nagyon boldog leszek, ha a munkahelyemen továbbra is úgy megbecsülnek és számítanak rám, mint eddig. KOVÁCS EDIT Látogatóban a népművészet mesterénél
