Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-14 / 37. szám
k fll IIMHIEM TKRHKZAIIOIT A _ Agrokomplex ’84 orszáMZ gos mezőgazdasági kiállítás bezárta kapuit, ötletek, elképzelések, tudományos értekezletek vetítették a látogatók elé, hogyan lehet jó természeti feltételek között többet és jobbat termelni. Mert ez volt a jól megszervezett nemzetközi kiállítás fő témaköre. Joggal- mondhatjuk, hogy erőt adott újabb kezdeményezésekre, olyan termelési programok kialakítására, amelyek a környezet védelmét szem előtt tartva járulnak hozzá a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztéséhez. Bemutatta például a mechanikus gyomirtás távlatait, a biológiai növényvédelem előnyeit. Más szóval arra hívta fel a figyelmet, hogy kevesebb vegyszer felhasználásával termeljünk. A különböző országok, kerületek, trösztök és vállalatok napjain is a környezetvédelem került • előtérbe. Számtalan terv, termelési program, a gyakorlati eredményeket ábrázoló grafikon és makett bizonyította, hogy van megoldás környezetünk szebbé és egészségesebbé tételére. Elmondható, hogy a kiállítás az elvárásoknak megfelelően betöltötte szerepét. Értékelte az eredményeket és betekintést nyújtott a távlatokba. Tanácsokat adott, hogyan lehetne új módszerekkel gyorsabb ütemben növelni a termelést. Érdemes megemlíteni Szlovákia három kerületének napját, amely a látogatók körében nagy érdeklődésnek örvendett. A földművesek egyben aratóünnepnek is tartották a kiállítást. Bár nem voltak színes felvonulások, mégis a kenyérről, a gabona- termés alakulásáról beszéltek a letöbbet. A küldöttségek magukkal hozták a gazdag kalászokból font aratókoszorúkat. A nyugatszlovákiai kerület földművesei 5,88 tonnás átlagos hektárhozamot értek el gabonából. A galántai (Galanta), a komáromi (Komárno), a topofcanyi és a trnavai járásban több mint hat tonna volt a gabona átlagos hektárhozama. A duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) járásban pedig átlagosan hét tonnát takarítottak be hektáronként. Ilyen bő termési még a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság létezése óta nem takarítottak be a kerületben. A kerület küldöttsége - a kiállítás fő témakörének szellemében - ígéretet tett a mezőgazdasági vállalatok nevében, hogy a hozamok fokozásával egyidejűleg nagyobb figyelmet fordítanak a környezeti feltételek javítására is. Több szerves trágyát használnak fel a termeléshez, miközben kevesebb növényvédöszert, műtrágyát alkalmaznak. Intézkedéseket tesznek, hogy a mezőgazdasági vállalatok gazdasági épületeiből ne folyjon ki a szennyező anyag a talajvízbe. Díszcserjékkel, virágokkal teszik szebbé a gazdasági épületek környékét. A közép-szlovákai kerület küldöttsége is arról számolt be, hogy a mezőgazdasági vállalatoknál rekordtermést értek el gabonából. Az eredményekkel azonban nem teljesen elégedettek. Nagy területeken végeznek talajjavitási munkákat, és fokozatosan létrehozzák az öntözés feltételeit is. Mezei trágyatelepeket építenek, hogy több szerves anyagot juttathassanak a földbe. Újabb gépeket használnak fel a mechanikai gyomirtásra. A nagyhizlaldák és más hasonló gazdasági épületek környékén mérik a talaj szennyézettségi fokát. Ha szükséges, megfelelő intézkedéseket foganatosítanak. A termelés intenzív fejlesztése érdekében szerkezeti változásokat eszközölnek, s igyekeznek kihasználni a kerület adottságait. Ezt biznyítja, hogy a nyolc Arany Sarló díj közül egyet a juhtenyésztés fejlesztését elősegítő berendezésért kapták a kiállításon. Ezekkel a berendezésekkel lényegesen fokozhatják a munka termelékenységét és javíthatják a dolgozók munkakörülményeit. Nem utolsó szempont, hogy vonzóbbá válik ez a rhunka is a fiatalok számára. A kelet-szlovákiai kerület küldöttsége is ígéretes koszorút hozott. A helyben topogás után végre fordulat történt itt a mezőgazda- sági termelésben, a tervet teljesítik. Az idén gabonából 15 százalékkal többet adnak el a tervezettnél. Becslésük szerint a folyó évben mintegy 900 ezer tonna szemesfélét termelnek, tehát nincs messze az idő, amikor a célul tűzött egymillió tonna szemes termés kerülhet a raktáradba. A B pavilonban a szovjet vállalatok mutatták be a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés intenzív fejlesztésének lehetőségeit. Már a sajtótájékoztatón arról beszéltek a szovjet küldöttség tagjai, hogy az élelmiszerprogram szerves részét képezi az agroökológiai kérdések megoldása. Olyan természeti és tenyésztési módszerek alkalmazásáról van szó, amelyekben a tápanyagellátás és a növényvédelem a lehető legkisebb mértékben, vagy egyáltalán nem veszélyezteti a természeti környezetet. Több szigorú intézkedés és törvény tiltja olyan építkezések engedélyezését, amelyeknek a tervrajzába nem foglalják be szennyezöanyag-ülepitő, vagy szűrőberendezéseket. A törvényeket és intézkedéseket az ellenőrző szervek szigorúan alkalmazzák a gyakorlatban, és megbüntetik az ezeket megszegő vállalatokat. Főleg az agronómusok figyelmét ragadta meg a különleges műtrágyagranuláló berendezés, amelynek előnye, hogy ezzel a műtrágya egyenletesen adagolható, ömlesztett állapotban tárolható és szállítható. A pavilonban látható volt a Moszkva melletti kuznye- covi nagy sertéshizlalda makettje is. Itt zártforgós termelési rendszerben 180 ezer sertést tartanak és hizlalnak. A hígtrágyát biológiai megoldással tisztítják és egy részéből szerves trágyát készítenek. Ez az óriási hizlalda nem szeny- nyezi a talajt. A Szovjetunióban - amint a szakelőadók is elmondották - egyetlen műtrágyagyár sem üzemelhet szennyezőanyag- ülepítő berendezés nélkül. Nagyon sok és értékes tapasztalatot szerezhetett itt a látogató. Például azt, hogy az úrkisérletek hogyan segítik elő a mezőgazdasági termelést. Műholdak segítségével megállapítják, hogy mely körzetekben vannak erózióveszélyes földterületek, milyen a föld humusztartalma, szennyezettsége, tápanyagellátottsága. Ezeket az ismereteket felhasználva az agronómusok meghatározhatják, hogy milyen összetételben adagolja a műtrágyát. Felkeltette a figyelmet a fititronok makettje is. Ilyen berendezéseket a Szovjetunióban már sorozatban gyártanak. A kísérő szöveg szerint a mesterséges növénynevelő berendezésekben minden környezeti tényezőt - hőmérsékletet, fényt és páratartalmat - létrehozhatnak és szabályozhatnak. A grafikonok szerint ezekben búzából évente öt termést is elérhetnek. Ezek a kísérletek a jövő szempontjából nagyon sokat Ígérnek. A többi szocialista ország is az agroökológiai kérdésekkel kapcsolatban járult hozzá a kiállítás sikeréhez. A Magyar Népköztársaság vállalatai olyan gépeket hoztak, amelyek a szükséges mennyiségben adagolják megtelő mélységbe a folyékony műtrágyát. Altalajlazitóik növelik a termőréteg tápanyag-befogadóképességét. Szakembereik szerint a megtartóképesség nagyon fontos a nedvesség megőrzése szempontjából is. A Bolgár Népköztársaság Nyit- rán bemutatott vállalatai a környezetvédelmi szempontok mellett a takarékosságot is kiemelték. Az apró magú növények - például a dohány - magját drazsírozták, az ily módon pontosabban vethető és kevesebb kell belőle. A Német Demokratikus Köztársaság vállalatainak környezetvédelmi bemutatóin láthatók voltak az ideális elrendezésű falvak makettjei, amelyekben úgy helyezték el a mezőgazdasági vállalatok épületeit - ülepítő- és tisztítóberendezésekkel ellátva, zöld övezetekkel körülvéve -, hogy ne szennyezhessék a talajt és a kutak vizét. A Lengyel Népköztársaság néhány gépsora is a takarékosságra hívta fel a figyelmet. Sokat Ígérő a cukorrépa háromfázisos betakarítási módszere, mert lényegesen kevesebb a veszteség, mint a régebbi módszerekkel való betakarításkor. A környezetvédelmi problémákkal részletesen foglalkozott az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának színvonalas szakmái értekezlete is. Az előadók bizonyították, ha a mezőgazdasági vállalatok, az ipari vállalatok és különböző intézmények vezetői a környezetvédelem szempontjából nagyobb felelősséggel néznek a jövőbe, akkor a mezőgazdasági termelés fokozható, miközben csökken a termeléshez felhasznált kémiai anyagok aránya. Az A pavilonban hatalmas térkép mutatta, hogy mely körzetekben sikerült már különböző berendezésekkel megvédeni a természetet a túlzott vegyszerezés ártalmaitól. Hangsúlyozták, hogy hazánkban is szigorítják a környezetvédelmi rendeleteket. A kiállításon a bizottság értékelése után 34 hazai és kilenc külföldi vállalatnak Ítélték oda az Arany Sarló dijat, ötvennégy hazai és 14 külföldi kiállító vállalat kapott elismerő oklevelet berendezéseiért, vagy termelési eljárásaiért. Sikeresnek mondható tehát az Agro- kompex 84 országos mezőgazdasági kiállítás, mert nemcsak azt tárta a látogatók elé, hogy miként lehet többet termelni, hanem azt is, hogy van lehetőség az egészségesebb természeti környezet kialakítására. A kiállítás utolsó napjaiban tudományos konferenciát tartottak az efsz-ek megalakulásáról szóló törvény életbe lépésének 35. évfordulója alkalmából, így az Agrokomplex ’84 egyben előkészület is volt az efsz-ek közelgő X. kongresszusára. BÁLLÁ JÓZSEF A sokat ígérő szovjet búzafajták a B pavilonban 1984. IX. 14. (Stanislav Barcák felvételei) A képen a szakemberek elismeréssel vizsgálgatják a Cíferi Efsz-ben gyártott nehéztárcsás talajművelő gépet A kiállítás látképe
