Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-07 / 36. szám
* fMÉHI Egyszer Eulenspiegel egy szabómesterhez szegődött inasnak. Szerencsétlenségére, a szabó nemcsak haragos természetű, de nagyon fösvény is volt. Gyakran megesett, hogy Eulenspiegel vacsora helyett is verést kapott. ^ Egy alkalommal - amikor Eulenspiegel különösen éhes volt - a szabó egy nagy tál mézzel tért haza. Az asztalra tette és így szólt:- Eulenspiegel, ha nem akarsz a másvilágra kerülni, akkor ehhez a mézhez ne nyúlj, meg van mérgezve! Eulenspiegel bólintott, de alighogy a szabó kilépett a házból, hóna alá vett egy vég vásznat és a piacra sietett vele. Miután eladta, a pénzen kenyeret vásárolt. Otthon nekiállt, s a kenyérrel együtt bekebelezte a tál mézet. Nemsokára hazajött a szabó. Munkához akart látni, de hiába kereste a vásznat, sehol sem találta. Végül Eulenspiegelhez fordult.- Mester - kezdte szomorú hangon Eulenspiegel alighogy elmentél mély álom vett rajtam erőt. Amikor felébredtem, az anyagnak már csak a hűlt helyét találtam. Úgy megijedtem, hogy félelmemben meg akartam halni. Itt volt az asztalon a mérgezett méz, gondoltam éppen jó lesz. Csak azt nem értem, miért nem haltam már meg? Hogyan járt túl a varjú a róka eszén? Egyszer a róka az erdő szélén megpillantott egy szép nagy varjút. A kiszemelt zsákmány éppen egy kövér gilisztát huzigált kifelé a szántóföldből, s nem vette észre a veszélyt. Mire feleszmélt, már a róka fogai között volt. A könnyű fogástól jó kedve lett a rókának. Kicsit élvezni akarta még a lakoma előtti perceket, ezért így szólt a fogai közül a varjúhoz:- Mondd csak, varjú, mit tennél a helyemben, mielőtt megennél? — Mit tennék? — kérdezte a varjú. - Először is kényelmesen elhelyezkednék, aztán lehunynám a szememet, és arra gondolnék, milyen nagyszerű lakoma vár rám. Aztán megnyalnám a számat és felfalnálak.- Helyes - mondta elégedetten a róka. - Én is ezt fogom tenni. Kényelmesen elhelyezkedett, lehunyta a szemét, s közben - ahogy a varjú tanácsolta - az Ínycsiklandó falatra gondolt. Abban a pillanatban azonban, amikor meg akarta nyalni a száját, a varjú hirtelen szárnyra kapott, s egy szemvillanás alatt felrepült a legmagasabb fa tetejére. Németből fordította: Lendvay Tibor ÖKÖLLEL NEM VERED AGYON AZ IGAZSÁGOT! Gorkij Nem boszorkányság... Miért nincs a Holdnak ruhája? Nemrégiben láttam egy nagyon kedves cseh bábfilmet arról, hogy miért nincs a Holdnak ruhája? A szellemes történetben a szabónak sohasem sikerül ruhát varrnia a Holdnak, mert mire az elkészülne, addigra a Hold,,meghizik“. Végül már-már úgy látszott, hogy megoldódik a probléma, hiszen a Hold kikerekedett, s nagyobb már nem lehet. Mikorra azonban elkészült a Teliholdra méretezett ruha, addigra megint csak keskeny sarlóként tekint be a Hold a szabó ablakán. Kedves történet. De hát miért is változtatja állandóan alakját a Hold? A Hold, mint tudjátok, a Föld körül kering. E mozgás során helyzete állandóan változik a Földhöz és a Naphoz viszonyítva, s ugyanúgy változik a Földről nézve a Hold megvi lágított felének a helyzete is. Kövessük végig ábránkon a Hold egy hónapig tartó útját! Mikor a Hold az A helyzetben van, akkor a megvilágított félgömbnek csak a felét látjuk, ekkor van első negyed, és a Földről nézve D betűt mutat a világitó rész, vagyis Dagad, növekszik a Hold. A B helyzetben van telihold, vagyis ilyenkor teljesen rálátunk a Hold megvilágított félgömbjére. A C helyzetben van a Hold utolsó negyedben. Ilyenkor újból félholdnak látjuk, csakhogy a Földről nézve (nézzük a rajz túlsó oldaláról) most C betűt mutat, vagyis Csökken a holdfázis. Végül a D helyzetben egyáltalán nem látni a Holdat (ilyenkor van újhold), mert a megvilágított rész a Nap felöli oldalon van. A válasz tehát az , hogy a Hold alakváltozása „nézőpont kérdése“. De tegyünk fel még egy kérdést a Holddal kapcsolatban. Miért látjuk a Holdnak mindig csak egyik oldalát? Talán már Miért beszélünk sokat a fogápolásról? A fogak felszínét borító fogzománc testünk legkeményebb anyaga. Ennek ellenére sem olyan ellenálló, hogy meg ne sérülhetne, vagy bizonyos betegségek meg ne támadnák. A leggyakoribb fogbetegség a fogszuvasodás, ilyenkor a fogon lassan növekvő lyuk keletkezik. De hogyan keletkezik ez a lyuk? A szájban mindig sok baktérium található. Ezeknek a baktériumoknak van olyan fajtája, amely nagyon jól érzi magát a cukros környezetben. Ezek a baktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek képesek feloldani a fogzománcot, és máris megkezdődik a fogszuvasodás. És hogyan folytatódik? Nos, ebben a kis lyukban ételmaradék gyűlik meg, ami a baktériumok melegháza lesz, és a szuvasodás mind mélyebbre terjed, amíg el nem pusztítja az egész fogat, vagy a fájdalom el nem viszi a beteget a fogorvoshoz. Miért fáj a fogunk? Mint minden szervünkhöz, a fogakhoz is vezetnek idegek. Amikor cukrot eszünk, a nyálban oldott cukor bejut a fogban levő lyukakba, vékony repedésekbe, és rövid idó múlva folyadékot szív maga után. Ez azután nagy nyomással feszíti a fogat a sérülés helyén, ahogyan a jég repeszti a sziklákat. Ezt a feszítő fájdalmat érezzük, ha lyukas a fogunk. A hibás fogak nemcsak csúnyák, hanem fertőzés forrásai, szív- és vesebetegség okai is lehetnek. A hiányzó vagy sérült fogak miatt a rágás nem tökéletes, a gyomor emiatt túlterhelt lesz, és hosszabb idő után akár gyomorfekély is kialakulhat. Nem is említve azt, hogy a lyukakban a rothadó ételmaradéknak kellemetlen szaga van. Mit tehetünk fogaink védelmében? Először is fogyasz- szunk minél kevesebb cukorkát. Rágjunk gyakran rostos ételeket, például almát, mert ezek mechanikusan tisztítják a fogakat. Jó hatású a rágógumi is, de a legfontosabb az étkezések utáni, főleg az esti alapos fogmosás! Ha pedig fogaink romlani kezdenek, sürgősen keressük fel a fogorvost! Dr. Alföldi Ferenc Németh Ilona illusztrációja BARAK LÁSZLÓ A barátom kovács A barátom kovács, csillagokat patkói. Fizetségét reggel elkéri a Naptól. Ha nem hiszed, nézz fel éjjel az égboltra, ott kalapál folyvást, rengeteg a dolga. Millió a csillag, ménje a szép Napnak, barátom a kovács, mérhetetlen gazdag. Közmondások az étkezésről Néhány megszívlelendő nemzetközi közmondást adunk közre az egészséges étkezésről. A diétába belehalni nem lehet, a falánkságtól szétpukkadsz. (Orosz) * * * Aki éhesen fekszik, egészségesen ébred. (Angol) * * * Kelj ötkor, ebédelj kilenckor, vacsorálj ötkor, feküdj le kilenckor, s megéred a 99-et. (Belga) * * * Nem azért élünk, hogy együnk, hanem ezért eszünk, hogy éljünk. (Francia) ti is hallottátok, hogy a Holdnak a tőlünk „elfordult“ oldalát sohasem lehet megfigyelni, (elsőként a szovjet Luna 3 űrszonda fényképezte le). Hihetnénk, hogy a Hold nem forog a saját tengelye körül. Ha így lenne, akkor egy hónap leforgása alatt megtekinthetnénk az egész felszjnét. Magatok is kipróbálhatjátok két labda segítségével. Ha azt akarjátok, hogy az egyik labda körbejárása során mindig egyik felével nézzen a másikra, akkor azt is szép lassan kell körbefordítani. Egy körbekerülés során pontosan egyszer fordul meg az is a saját tengelye körül. A Hold az egy hónapig tartó Föld körüli keringés közben ugyanígy egyszer a saját tengelye körül is megfordul. így alakulhat ki, hogy mindig csak az egyik „ar- cát“mutatja felénk. BÖDŐK ZSIGMOND » Aki teletömi a hasát, saját fogával ássa meg a sírját. (Ósi orosz) Ebéd után feküdj le, vacsora után tegyél ezer lépést. (Régi római) • Pompás étkezőasztal, díszes tálalás, húsz rágás, egy nyelés - száz éven át. (Angol) Könnyű vacsora, hosszú élet. (Német) Legjobb étvágygerjesztő az éhség. (Spanyol) Az étkezést akkor hagyd abba, amikor a legjobban esik. (Skót) Hideg fej, üres has, meleg láb, és fütyülhetsz az orvosokra. (Olasz) Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy mint egy munkás, vacsorázz úgy, mint egy koldus. (Magyar) Reggelizz egyedül, ebédedet oszd meg felebarátoddal, vacsorádat add oda az ellenségednek. (Ósi magyar) Dénes Géza gyűjtése GONDOLKODOM, TEHÁT. KÉPREJTVÉNYEK A € a napsugarak iránya € A három közül legalább kettő megfejtését kérjük. Készítette: N. L. Az augusztus 24-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Telgárt; különféle. Nyertesek: Tóth Gabriella, Vicsápapáti (Vyőapy- Opatovce); Csizmadia Péter, Komárom (Komárno); Kondé Barnabás, Nyárasd (Topol'níky); Varga Szilvia, Szene (Senec), Soltész Beáta, Ágcsernő (Cierna nad Tisou). ÚJ SZÚ 18 1984. IX. 7. Eulenspiegel és a mérgezett méz
