Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-31 / 35. szám

> A világ egyik legnagyobb autó- buszgyártója, az Ikarus sorakoz­tatta fel új termékeit a gyár előtti nagy parkolóban, hogy bemutassa az elkövetkező időszak buszait azoknak a szakembereknek, akik az Ikarus szállító vállalatait képvi­selték az összejövetelen. Nem akármilyen bemutató volt ez; az elkövetkező évek típusai sorakoztak fel Mátyásföldén. A vi­lág 5. legnagyobb autóbuszgyára és 2. legnagyobb exportőre ebben az évben - termelésének 35. esz­tendejében - készíti el 200 ezredik buszát. A kezdet, 1949 óta 54 országba jutottak el az Ikarusok. A legfőbb vásárlók az európai szo­cialista országok, a Szovjetunió a termékeknek a felét vásárolta meg. Eljutnak a buszok a tőkés piacra is, most is próbaüzemelé­sen vannak Mexikóban, Kanadá­ban, Kuvaitban és Szíriában - az új piacokon folyó próbák sikerrel kecsegtetnek. Bár a gépiparon belül exportját MAGYAR BUSZOK delmi, fényezési technológiának is ez volt a célja, amelynek eredmé­nye: a csuklós buszok élettartama csaknem megduplázódott; 500 ezerről 800 ezer, 1 millió kilomé­terre növekedett. Az utóbbi években a gyártóbe- * rendezések vásárlásakor arra is ügyelnek, hogy azok alkalmasak legyenek az új 300-as, 400-as buszcsalád előállítására is. A járás legjobbjai A Galántai Jnb a Közbiztonsági Testület közlekedésrendészeti fel­ügyelőségével együttműködve ér­tékelte A gépkocsikat példásan karbantartó üzem címért meghir­detett járási verseny eredményeit. A versenyben az üzemek közleke­dési részlegeinek irányító munká­ja, a nyilvántartás és a gépkocsik műszaki állapota volt értékelve. A tömegközlekedési vállalatok kö­zül a Csehszlovák Autóközlekedé­si Vállalat vágsellyei (Sala) részle­ge, a legfeljebb 30 autót forgalom­ban tartó szervezeteknél a sládko- vicovói cukorgyár, a több mint 30 autót forgalomban tartó szerveze­teknél a vágsellyei Hydrostav vál­lalat, és a mezőgazdasági üzemek közül az elmúlt évhez hasonlóan a Sókszelöcei (Selice) Efsz vég­zett az első helyen az értékelt 49 üzem és szervezet közül. Oláh Gyula mérnök ■ A Volkswagen konszern 100 millió márka segélyt akar felaján­lani jugoszláviai partnerének, a szarajevói TAS cégnek. A pénzt a TAS által előállított személyau­tók minőségének javítására kelle­ne felhasználni,. hogy azok meg­közelítsék a VW gyártmányainak minőségét. A nagy gyár kísérleti tevékeny­sége részben az új típusok vizsgá­latát jelenti, de olyasmivel is fog­lalkoznak, ami a kényelmet, a biz­tonságot növelheti. Áramlástech­nikai szempontból vizsgálják a bu­szokat, hogy megakadályozzák a hátsó ablakok sárosodását. Tük­röződésmentes szélvédőmegol­dást keresnek, tűzvédelmi kísérle­teket, ütközési, boritási próbákat tartanak az utasok biztonságának növelésére. F. A. ^■Tstdp AUTÓSOKÉ I MOTOROSOK „SZUPER“-AUTÓ. Nagy teljesítményt ötvöztek fényűzéssel az angol Ford és az Aston Martin Tickford gyár mérnökei tökélete­sen áramvonalazott közös művükben, a Tickford Capri-ban, amely a Ford Capri új karosszériájú, 225 km/ó végsebességű változata. Bőrrel bevont utastér, öt sebességi fokozat, a turbófel- öltős motor álló helyzetből hat másodperc alatt gyorsítja fel a kocsit 100 km/ó sebességre. Módosították a felfüggesztést és a fékeket is, szélcsatornakísérletekkel alakították ki a mélyre nyúló spoilert - még a hűtórács is fedelet kapott az áramlási tulajdonságok javítására. (d) és nyereségét tekintve is a legjob­bak között áll az Ikarus, a gyáriak jól tudják, hogy újdonságokkal kell a vevőket megtartani. A folyama­tos fejlesztés célja a jármüvek használati értékének növelése. Mint például annak a korrózióvá­MAGYAR BUSZOK Alapanyagában és részegysé­geiben azonos, kivitelében azon­ban eltérővé válik a városi és a tá­volsági buszok fejlesztése. A vá­rosi buszok is farmotorosok lesz­nek, alacsonyabbra kerül a padló­juk, ajtajaik gyorsabb utascserét tesznek lehetővé. A távolsági bu­szokkal szemben más a-követel­mény: magasabb padlószintre, több csomagtérre és nagyobb ké­nyelemre vágynak a vásárlók. Erősebb Rábamotorok kerülnek az új buszok végébe. Azok, akik gyakran utaznak gépkocsival, sokszor panaszkod­nak útjaink meghibásodása miatt. Arra azonban nem gondolnak, mi­lyen rettenetes megterhelésnek vannak kitéve, különösen azok az országutak, amelyeken a külföldi tranzitforgalom bonyolódik le. Útjaink „nyögnek, jajgatnak“ a hatalmas gördülő súlyok terhe alatt. Az aszfaltutak hamarább mennek tönkre, mint a betonszer­kezetű aszfaltburkolatú utak, bár ez utóbbiak sem „örökéletűek“. A burkolat jobban bírja a nagy forgalmat, s csak hosszabb igény- bevétel után keletkeznek szemmel nem is látható hajszálrepedések a felszínén. De már ezek a vé­konyka hézagok is éppen elegen­dő utat nyitnak a víznek, ami be­hatol a sértetlennek tüno uiszö- nyeg alá, s nyomban megkezdi romboló munkáját. A melegebb évszakokban cseppfolyós állapot­ban rongál, télen pedig jéggé der­med, s így szélesíti, gyorsan lát­hatóvá teszi az addig nem is sej­tett folytonossági hiányt. Az effajta burkolat javítása ráadásul még nem is intézhető el egyszerű tol- dással-foldással. Gondosan ki kell vágni, el kell távolítani a feltörede­zett részt, s újra elvégezni a sző­nyegezést. Nincs az a gazdag ország, amelyik a mai borzalmas nagy közúti forgalom mellett bírja anya­giakkal és kapacitással az utak nagyarányú építését, karbantar­tását. Hogyan védhetjük mégis útjain­kat? Gyakorlattá vált nemzetközi mértékben az elmúlt években, hogy legalább a túlsúlyos, a meg­engedettnél nagyobb tengelysúlyú járművek számát csökkentsék. Egy tengelynél 10, ikertengely esetében 16 tonnában szabták meg a terhelést, de hozzá kell tenni: útjaink bizonyos százaléka nem alkalmas ilyen nyomás elvi­selésére sem. Például egy kamion olyan megterhelést jelent, mintha az adott útszakaszon 10-30 000 személygépkocsi haladt volna át. A külföldi kamioncégek gyorsan reagáltak erre az intézkedésre. Vagy oly módon, hogy másként szervezték meg gépkocsijaik útját, „olcsóbb“ járati vonalat kerestek, hogy ne kelljen borsos árat fizetni az engedélyért, vagy pedig a sza­bálynak megfelelően rakatták meg járműveiket. A nemzetközi autó- közlekedési vállalatok úgy oldot­ták meg a dolgot, hogy a leggyak­rabban igénybe vett határátkelő­helyek közelében kirendeltsége­ket létesítettek, ahol a túlsúllyal hazaérkező szerelvények átraká­sát, terhének csökkentését elvé­gezhetik megfelelő hatósági fel­ügyelet mellett. A határon túli felra­kóhelyeken ugyanis a kamionve- zetó nem mindig tudja befolyásolni a szállítmány elhelyezését, a súly egyenletes elosztását. Rosszabb a helyzet a belföldi fuvarozó vállalatokkal, a gyárak, üzemek tehergépkocsijaival. Ne­hezen tudják megérteni, hogy út­jaink éppannyira a nemzeti va­gyon részét képezik, mint egy szá­mítógép, kohó vagy a vasúti pá­lyahálózat. Azonban a tengelysúly ellenőrzésnek és a szükséges bír­ságolásnak köszönhető, hogy mégis csak van remény bizonyos mértékben az utak védelmére.- P­A KÖZÚTI JÁRMÜVEK FORGALOMBAN TARTÁSÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI A SZÖVETSÉGI KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1984. MÁRCIUS 30-ÁN KELT 41 Tt. SZÁMÚ RENDELETÉNEK ISMERTETÉSE- az M, kategóriába sorolt vontató járműhöz kapcsolható pótkocsi építéséről van szó, melynek dokumentációját bizo­nyos kivitelezésű, egyedi pótkocsi építésére jóváhagyták;- az N kategóriába sorolt vontató járműhöz kapcsolható pótko­csi építéséről van szó, amennyiben az építendő jármű különbözik a sorozatban gyártott vagy importvállalat által behozott pótkocsitól. 5. A gépjárművek átalakítása (7. §) Gépjármű átalakítását nem engedélyezik, ha:- a jármű autóbusszá való átalakításáról van szó; kivételt képeznek a különleges rendeltetésű autóbusz-alvázas vagy autóbusz-karosszériás jármüvek;- más, egyidejűleg gyártott, importált (jóváhagyott) típus átala­kításáról van szó; kivételt képez a tehergépkocsi speciális járművé való átalakítása;- a motor tüzelőanyagának megváltoztatásáról van szó;- a jármű villamos-meghajtásra való átalakításáról van szó (engedélyezéséhez a Honvédelmi Szövetség véleménye­zése szükséges). 6. A járművek karbantartása (8. §) « A közületek (szocialista szervezetek) kötelesek gondoskodni róla, hogy az általuk forgalomban tartott járművek kifogástalan műszaki állapotban legyenek - vonatkozik ez a járművek külső állapotára is. A közületeknek meg kell tartaniuk a jármű kezelé­sére és karbantartására vonatkozó utasításokat - ezeket a gyártó és az importáló vállalat is köteles minden járműhöz mellékelni és egyéb előírásokat (pl. a közúti járművek gazdaságos üzemel­tetéséről szóló rendeletet - 104/1982 Tt. sz.). 7. Járműkategóriák (10. 7. §) A rendelet a járműveket az alábbi kategóriákba sorolja: a) L-kategória - közúti gépjármű, melynek két- vagy három kereke van, s teljes tömege nem haladja meg az 1 tonnát; b) M-kategória - személyszállításra berendezett közúti gép­jármű, melynek három, illetőleg négy kereke van, s teljes tömege meghaladja az 1 tonnát; c) N-kategória - teherszállításra berendezett közúti gépjármű, melynek három, illetőleg négy kereke van, s teljes tömege meghaladja az 1 tonnát; d) O-kategória - pótkocsik; e) a rendelet harmadik fejezetében felsorolt gépjárművek (mezőgazdasági és erdészeti traktorok, egytengelyes sor­művelő traktorok és vontatmányuk, önjáró mezőgazdasági és erdészeti gépek, mozgó munkagépek, motoros kéziko­csik); f) a rendelet negyedik fejezetében felsorolt járművek (állati erővel vont járművek, kerékpárok, kézikocsik). Az L-kategóriába tartoznak:- a két kerekű pedálos gépjárművek, amelyek hengerűrtar­talma nem haladja meg az 50 köbcentimétert (L, kategória- moped;- a három kerekű gépjárművek, melyek hengerűrtartalma nem haladja meg az 50 köbcentimétert (L^ kategória);- a két kerekű gépjárművek, rögzített lábtartóval (Lj kategória- robogó, motorkerékpár);- a három kerekű gépjárművek, melyek kerekei a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjához aszimmetrikusan vannak elhelyezve s hegerürtartalmuk meghaladja az 50 kcm-et (L4 kategória);- a három kerekű gépjármüvek, melyek kerekei a jármű hosszirányú függőleges felezósíkjához szimmetrikusan van­nak elhelyezve, s hengerűrtartalmuk meghaladja az 50 kcm- et (L5 kategória). Az M-kategóriába tartoznak:- a legfeljebb csak kilenc, ülő személyt szállító - a gépkocsi­vezetőt is beleszámítva - gépkocsik,' melyeknek teljes tömege nem haladja meg az 3,5 tonnát (M, kategória- személygépkocsik), ebbe a kategóriába sorolandók azok a járművek is, • amelyeket elsősorban személyszállításra konstruáltak, de az ülések mögötti tér poggyász- (teher-) szállítására is alkalmazható; • amelyeket elsősorban teherszállításra konstruáltak, de a vezetőülés mögött több mint három személyre könnyen kialakítható ülőhely; • amelyek lakókocsinak is átalakíthatók;- a több mint kilenc ülőhelyet - a gépkocsivezetőt is beleszá­mítva - meghaladó gépkocsik, melyeknek teljes tömege nem haladja meg a 5 tonnát (M2 kategória - autóbuszok);- a több mint kilenc ülőhelyet - a gépkocsivezetőt is beleszá­mítva - meghaladó gépkocsik, melyeknek teljes tömege meghaladja az 5 tonnát (M3 kategória - autóbuszok). Az N-kategóriába tartoznak azok a tehergépkocsik, melyek a) teljes tömege nem haladja meg a 3,5 tonnát (N, kategória); b) teljes tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 12 tonnát (N2 kategória); c) teljes tömege meghaladja a 12 tonnát (N3 kategória). Az O-kategóriába tartoznak:- az egytengelyes pótkocsik, melyek teljes tömege nem haladja meg a 0,75 tonnát (O, kategória);- az olyan pótkocsik, amelyek teljes tömege nem haladja meg a 3,5 tonnát, amennyiben nem tartoznak az O, kategóriába (02 kategória);- az olyan pótkocsik, amelyek teljes tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 10 tonnát (03 kategória);- az olyan pótkocsik, amelyek teljes tömege meghaladja a 10 tonnát (04 kategória). - (Folytatjuk) Vigyázzunk útjainkra

Next

/
Thumbnails
Contents