Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-31 / 35. szám

T rolibusz visz a városközpontból Plovdiv gyárkerületébe. Bulgária e második legnagyobb városának húsz híján száz üzeme van. Közülük is a leghí­resebb felé tartok, miközben nagy terme­lési csarnokok és impozáns épületek után kutat tekintetem. Aztán a gyárkapu­hoz érve meglepődöm, mert régi, múltat idéző létesítményre találok. Pedig a bejá­ratnál a felirat csalhatatlan: „Rekord - kombinát motokarov“. Vagyis Rekord targoncagyártó kombinát. Itt készül a leg­több, immár világhírű bolgár emelőtar­gonca. Üzemszemle helyett vendéglátóim be­szélgetésre hívnak. Témánk a gyár múlt­ja, jelene és jövője. Egyikük Kraszimír Fotev vezérigazgató-helyettes, évekkel ezelőtt Prágában végezte a tanulmánya­it. Vele csehül is megértjük egymást. Jelenleg ugyan a kombinát beruházási szakaszát irányítja, de áttekintése más területekről is van.- Plovdivi kombinátunk az emelőtar­goncák legnagyobb előállítója országunk területén - magyarázza. ■ - Plevenben gyártják ugyan a Rekord 1 targoncákat, sőt Szófiában is készül belőlük, de jóval kisebb mennyiségben, mint városunk­- És ha ez megvalósul?- Akkor mindegyik megrendelőnknek az eddiginél több targoncát szállíthatunk. Például a Szovjetunióba 1985-ben már 30-ezret, a többi országba összesen 5 ezret. Csehszlovákiába továbbra is a Rekord 2 és 3 típusokat szállítjuk^ később a Rekord 4 is számításba jöhet.- Milyen a Rekord márka helye a világ­piacon?- A legnagyobb amerikai és japán cé­gek, vagyis a Clarke, a Toyota és a Hon­da után mindjárt mi következünk. Idén termékeink tíz százalékát nyugaton, a többit a szocialista országok, javarészt a Szovjetunió piacán értékesítjük. Több országgal ipari kooperációban állítjuk elő a targoncákat. Példának Iránt, Törökor­szágot, Jugoszláviát, az NSZK-t, Kubát és Algériát hozhatnám fel. Összesen a világ negyven országába exportálunk, közvetve még ennél hússzal többe.- Mit tart mai teendőik közül a legfon­tosabbnak? '- A legfontosabbnak? Hogy mindent a lehető leggyorsabban végezzünk. Ru­galmasan reagálva a fejlődés változásai­ra. Ma csak így lehet lépést tartani vetély- társainkkal. De leginkább arra kell odafi­gyelnünk, hogy a jó ötletek ne a papíron, a fiókban heverve avuljanak el, hanem a kész gépekben, berendezésekben. Mert csakis így szolgálhatják mindnyá­junk javát, továbbra is öregbítve eddigi hírnevünket a világon. J. MÉSZÁROS KÁROLY A TARGONCAGYÁRTÁS FELLEGVÁRA Látogatás a plovdivi Rekord kombinátban ban. Nálunk a kettőtől nyolc tonna teher- bírásúak sorozatgyártása folyik. Idén je­lentkezünk a Rekord 3-al, amely 6,3 tonna teherbírású és 4 változatban ké­szül majd. Egyébként a Rekord termék- család 2-es és 3-as sora hidrosztatikus meghajtású, s éppen ezt a részegységet hozzuk be Csehszlovákiából. Mindjárt hozzáteszem: az eddigi szállításokkal nagyon elégedettek vagyunk. Kombiná­tunk termelési programja a mostani öt­éves tervidőszakban megduplázódik. Je­lentős változás az is, hogy az eddig alkalmazott mechanikus hajtóberende­zést hidrosztatikus váltja fel. Mind a Re­kord család új változatainál, mind a moto­ros vontatók esetében. Ez utóbbiakból dízel és benzin meghajtásúakat is gyár­tunk. ' - Hallhatnánk kombihátukról részlete­sebben is valamit?- öt üzemünk van, s mindegyikre az jellemző, hogy eredetileg gépgyárnak ké­szült. Vegyük sorjában. Az egyesben azelőtt megmunkáló gépeket gyártottak, aztán rekonstruáltuk, most itt szereljük Azt viszont nem, hogy milyen évi termelé­si mennyiséggel.- A legelső targonca 1965. május 1-re készült el. Sokáig a Rekord 2 sorozatot gyártottuk. Például 1966-ban, amikor lét­rehozták kombinátunkat, 4 ezer darabot évente. Azóta 1981-ben legyártottuk a százezredik példányt is. A kettő-nyolc tonna teherbírású targoncák közül egy városban mi gyártjuk a legtöbbet a vilá­gon. Évente húszezren felül, és elképze­léseink szerint 1990-re ez a mennyiség ötvenezerre szökik fel. Mégegyszer hangsúlyozom: világméretekben is egye­dülálló mennyiségről van szó, hiszen leg­nagyobb vetélytársaink egyike a Clarke cég egy városban, konkrétan az NSZK- ban, évente mindössze 12 ezer targoncát állít elő. Kopognak, majd elhívják a vezérigaz­gató-helyettest. Ekkor kapcsolódik a be­szélgetésbe Todor Trifonov, az üzemi lap szerkesztője. Kérdeznem sem kell, szinte magától beszél a gyárról, élményeiről, oroszul. (- Gyárunk múltja egybefonódik az éle­temmel, de számos egykori munkatársa­méval is. Géplakatosnak tanultam ki, s akkoriban fiatalok voltunk, még véletle­nül sem mertünk volna arra gondolni, hogy gyárunkra ilyen dinamikus fejlődés vár. Dolgoztunk, s nem nagyon törtük a fejünket a jövőről. Amikor 1965-ben új távlatok nyíltak meg előttünk, mindnyájan ennek hatása alá kerültünk. Átálltunk az új termelési programra, mondhatom elég rövid idő alatt. Azóta rengeteget léptünk előre, s akárhogyan is veszem, a világ­hírnevet mindennapi munkánkkal alapoz­tuk meg. És még mindig nincs vége, a fejlődés folytatódik, új távlatok nyílnak előttünk.- Lényegében még dinamikusabb ter­melésfelfuttatást is elérhettünk volna, ha meglennének hozzá a feltételeink, mert termékeink iránt van igény mindenfelé - kapcsolódik újra a beszélgetésbe Kra­szimír Fotev. - Nemhiába fejlesszük, bő­vítjük tehát kapacitásainkat. Elárulom azt is, hogy van egy merész elképzelésünk, amely optimális körülmények között meg­valósulhat. Targoncatermelésünket 1987-ig 70 ezerre szeretnénk felfuttatni. > # ####< »#< össze a nálunk készülő targoncák 80-90 százalékát. A kettes szovjet tervrajzok alapján még az ötvenes években épült, ez volt a legelső üzemünk. Ma az emelő­berendezések és más részegységek elő­állítója. A hármasban eredetileg sze­mélygépkocsikat kellett volna gyártani, de mivel ebből nem lett semmi, kombiná­tunkhoz csatolták. Itt folyik a mechanikus megmunkálás, s a nagyobb részegysé­gek szerelése. A négyes háború utáni első szocialista vállalataink egyike volt. Ma itt készül a teher emelésénél az ellensúlyozásra szolgáló részegység. Ezenkívül még hét bolgár vállalat kap­csolódik be ebbe a munkába, ötös szá­mú üzemünk a legfiatalabb, tavalytól lé­tezik. Itt az emelőtargoncák műszaki fej­lesztésével, a különféle műszerek és szer­számok, korszerű gépegységek előállítá­sával foglalkozunk.- Láthattam-hallhattam: a kombinát nagyobbrészt felújításra szorul.- Ehhez már 1980-ban hozzáláttunk. A legújabb üzem kivételével valamennyit felújítjuk. Lépésben, a ráfordítási források lehetőségeihez viszonyodva.- Annyit már tudunk, hogy a kombinát az ország legnagyobb targoncagyártója. Hazánkban is jól ismertek a kombinát emelőtargoncái (Archívum - felvétel) • Jozef Macin Több a hegy, a domboldal, mint a síkság. Az Ondava mentén gaz­dálkodó stropkovi Csehszlovák- Szovjet Barátság Efsz a viszo­nyaihoz mérten jó gazdasági eredményeket ér el. A svidníki járásban már évek óta a legjobbak közé tartozik, a szövetkezet veze- •' tői azonban tudják, sok még itt a tennivaló, hogy szlovákiai vi­szonylatban is helytálljanak.- A 2760 hektár mezőgazdasá­gi területnek csak a fele a szántó­föld - mondja Jozef Macin, a szö­vetkezet főkönyvelője. - 700 hek­táron gabonát, 110 hektáron ola- josmagvat, 170 hektáron pedig burgonyát termelünk. Az átlagos hektárhozam gabonafélékből 3,2 tonna körül mutatkozik, burgonyá­ból tavaly csaknem elértük a 20 tonnás hektárhozamot. Hogy az eredményeink évről évre javulja­nak, a dolgozókat anyagilag is érdekeltté tettük a termelés foko­zásában. A szövetkezetben a legerősebb ágazat az állattenyésztés, s mivel bőven megterem itt a szálas takar­mány, lehetőség van a legeltetés­re. A közös gazdaság szarvas­kor a juhászatban dolgozóknak sem kell majd szégyenkezniük. Minden téren túlteljesítjük a tervet, hiszen ebben anyagilag is érde­keltek vagyunk. A szövetkezet határában folyik az aratás. A síkságon felnőtt em­bernek furcsa látvány, ahogyan a meredek domboldalon dolgoz­nak a kombájnok.- Azt szoktuk mondani, hogy az egyik kezével a gépet vezeti az ember, a másikkal a hegynek tá­maszkodik - jegyzi meg tréfásan az egyik kombájnos. - Megszok­tuk mi már ezt, amint látja, minden gép magabiztosan mozog.. A szö­vetkezetben kellő gondot fordíta­nak a termőföld rekultivációjára is. Csupán 1982-ben erre a célra 9 millió koronát fordítottak. Ké­szülnek már az újabb tervek, ame­lyek megvalósításához a jövő év­ben látnak hozzá. A kiadásokat kölcsönből és saját forrásukból fe­dezik, hiszen tavaly is több mint 9 millió korona nyereséggel zárták az évet, amelyben nagy érdeme van a melléküzemági termelésnek is. Ugyanis a szövetkezet évi 140 millió korona bevételének csak a 60 százaléka származik a mező- gazdasági termelésből.- Van építöcsoportunk, sőt vita­minnal dúsított különleges teát is forgalmazunk - magyarázza a könyvelő. - Az állandó dolgozó­ink száma 920, s a havi átlagkere­set meghaladja a 2500 koronát. Az elkövetkező években mindent megteszünk azért, hogy a mező- gazdasági tevékenység jobban előtérbe kerüljön, főleg azután, hogy befejezzük a rekultivációt. Ma már az Ondava-menti szö­vetkezetben is egyre több a fiatal, de az idősebb tagokról sem feled­keznek meg. A szövetkezet veze­marha-állománya 1800 darab, 3000 a sertések, 1200 a juhok száma, de jelentős a baromfiállo­mány is. Csupán tavaly több mint 230 000 tojást értékesítettek. A napi súlygyarapodás a szarvas- marhánál 70, a sertésnél 52 de­kagramm.- A legfontosabb feladatunknak a tejtermelés növelését tartjuk - állítja Juraj Gregor, az állatte­nyésztési ágazat vezetője. - Az idén az évi 3000 literes átlagho­zam túlszárnyalását túztük célul, s az első félévi eredmény azt mu­tatja, hogy az sikerül is, mivel terven felül 103 000 liter tejet érté­kesítettünk. Tudjuk, hogy ez csak a járásunkban számít jó ered­ménynek. Azt tervezzük, hogy fo­lyamatosan korszerű istállókat Az 1200 darabból álló juhállo­mányból 500-at fejünk. A jövőben azonban növelni akarjuk az állo­mányt - folytatja az állattenyész­tési ágazat vezetője. - Igyekszünk a helyi körülményeknek leginkább megfelelő fajtát kiválasztani, hogy a tenyésztésük minél gazdaságo­sabb legyen. Itt említem meg, hogy az első félévben terven felül 7 tonna gyapjút értékesítettünk, ami lényegesen növelte a bevé­telt, s azzal számolunk, hogy az idén is legalább 10 tonna juhsajtot értékesítünk. Az igazsághoz tarto­zik, hogy többre is számítunk.- A juh mindig meghálálja a róla való gondoskodást - veszi át a szót Andrej Antolik juhász. - Nyugodt lelkiismerettel állítha­tom, hogy az év végi mérlegelés­tősége anyagi támogatást nyújt az idős tagoknak, évente kétszer ta­lálkoznak a nyugdíjasokkal. Szá­mukra rendszeresen szerveznek kirándulást, a nyugdíjasok viszont segítenek a takarmány betakarítá­sában.- Az első félévben a mezőgaz­dasági termelés tervét 106,9 szá­zalékra, a nyereség tervét pedig 107,7 százalékra teljesítettük, s ezek az eredmények arra en­gednek közvetkeztetni, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés és a kárpát-duklai hadműveletek 40. évfordulója tiszteletére tett vállalá­sunkat nemcsak teljesítjük, hanem túl is szárnyaljuk - mondja búcsú­zóul Jozef Macin. A szorgalmuk, az eredményeik csak megerősítik szavait. NÉMETH JÁNOS • Juraj Gregor építünk, olyan ütemben, ahogy azt az anyagi lehetőségeink megen- dedik. Az egyik telep már hamaro­san elkészül. A szarvasmarha-tartásban a szakaszos legeltetést alkalmaz­zák, de az sem vész kárba, amit az állatok nem legelnek le. Leka­szálják, jó idő esetén megszárít­ják, ha pedig csapadékos az időjá­rás, szilázst készítenek belőle. Ta­karmánybetakarítás idején nem­csak a növénytermesztés, hanem a melléküzemági termelés dolgo­zói is besegítenek. Itt ugyanis min­dig sürget az idő, mert a napsütést gyakran zavarják meg záporok. • Andrej Antolik (A szerző felvételei) Szövetkezet az Ondava mentén

Next

/
Thumbnails
Contents