Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-31 / 35. szám
A CSEHSZLOVÁK NÉP ELLENÁLLÁSI MOZGALMÁNAK INTERNACIONALISTA JELLEGE ÚJ szú 3 1984. Vili. 31. A második világháborúban a csehszlovák hép ellenállási mozgalmának óriási bel- és nemzetközi politikai jelentősége volt. A cseh és a szlovák nemzet leghaladóbb és legforradalmibb hagyományaira épült és a Szlovák Nemzeti Felkelésben, illetve a Cseh Nép Májusi Felkelésében tetőzött. Csehszlovákia Kommunista Pártja alkotó szellemben dolgozta ki és érvényesítette a fasizmus elleni harcnak, a nemzeti szabadságért és az állami szuverenitás megújításáért vívott fegyveres felkelésnek stratégiáját és taktikáját. A párt külföldi vezetősége, élén Klement Gott- walddal, valamint a cseh országrészekben az illegális CSKP, Szlovákiában az SZLKP vezetősége közösen törekedett minden hazafias és antifasiszta erő egyesítésére a megszállók ellen, a csehek és a szlovákok nemzeti létének megőrzéséért, Csehszlovákia szabadságának és állami függetlenségének megújításáért vívott küzdelemben. A csehszlovák nép ellenállása szerves része volt nemcsak az európai népek, hanem az egész haladó emberiség internacionalista harcának a fasizmus ellen, az új, a népi demokratikus rendszerért, a békéért és a társadalmi haladásért. A csehszlovák nép ellenállásának jellemző vonása volt egyértelmű orientációja a Szovjetunióra, amelynek döntő szerepe \>olt a fasizmus legyőzésében a Nagy Honvédő Háborúban. Ez az orientáció megteremtette nemzeteink és nemzetiségeink ellenállási mozgalmának külső feltételeit. Hazai és külföldi ellenállásunk egyik legjelentősebb eseménye annak a történelmi folyamatnak, amelyre nemzeteink további forradalmi fejlődése épült. A csehszlovák nép ellenállásának internacionalista jellege egyebek mellett abban is megnyilvánult, hogy népünk kiállt a Csehszlovák Köztársaság felújításáért, az egységes köztársaságban a csehek és a szlovákok közös életéért. A csehszlovák nép, amely a náci agresszió első áldozatai közé tartozott, azonnal bekapcsolódott az antifasiszta küzdelembe, és ennek a harcnak világviszonylatban az első soraiba állt. Ezt az irányvonalat Klement Gottwald vezetésével a CSKP következetesen érvényesítette. A munkásosztály pártjaként egyesítette az antifasiszta erőket a nemzeti felszabadulásért vívott harcban. Mindent megtett annak érdekében, hogy a munkások és általában a dolgozó tömegek részt vegyenek a fasizmus elleni közös közdelemben. A CSKP-nak ez az orientációja megfelelt a csehszlovák nép legszélesebb rétegei érdekeinek, ugyanakkor pedig kifejezése volt osztály- és internacionalista álláspontjának. Ez az orientáció egyet jelentett az új megközelítési módok keresésével és a jövő szocialista forradalma feltételeinek megteremtésével. A CSKP konkiét feltételeinkre alkalmazta Lenin tanítását, így biztosította a munkásosztály vezető szerepét az antifasiszta küzdelemben. Élén állt a nemzeti felszabadulásért, a fasizmus legyőzéséért kibontakozódó forradalmi mozgalomnak, meggyőzte a csehszlovák népet, hogy a CSKP egyaránt védelmezi a dolgozók nemzeti és osztályérdekeit. A forradalmi erők harcának tapasztalatai arról A szovjet és a hazai partizánok sikeres harci akciói táplálták népünk forradalmi hangulatát, míg az beletorkollt a szlovák népnek a fasiszta megszállók és hazai bérenceik elleni fegyveres felkelésbe. A Szovjetunió, eltekintve attól, hogy állampolgárai részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelésben, ellenállási mozgalmunknak fegyverben, lőszerben, gyógyszerben, élelmiszerben stb. anyagi segítséget is nyújtott az 1943. december 12- én megkötött barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési szerződés alapján. Partizántanfolyamokon képezte ki embereinket, akik azután sikeresen bekapcsolódtak a Felkelés harcaiba. A Felkelésnek, egész nemzeti felszabadító mozgalmunknak nyújtott segítség, s a közösen kiontott vér lett az alapja új, sokoldalú baráti kapcsolatainknak a Szovjetunióval, valamint nemzeti és állami politikánk orientációjának. Ezt az együttműködést Grecsko marsall így értékelte: ,,A Szlovák Nemzeti Felkelés egyértelműen bizonyította az antifasiszta küzdelem valóban internacionalista jellegét, tartós jelképévé vált a szovjet -csehszlovák harci szövetségnek... A szovjet nép főleg azt becsüli, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés füzében, a Dukláért vívott harcokban megszületett a csehszlovák hazafiak gyönyörű jelszava: Örök időkre a Szovjetunióval!, amely kifejezi a mi érzelmeinket is. A csehszlovák nép hősi harca a fasiszta túlerővel szemben a Szovjetunió sokoldalú támogatására tatáit.“ A Szlovák Nemzeti Felkelés a cseh nemzet körében is nagy rokonszenvet és visszhangot váltott ki. A csehek közvetlenül részt vettek a felkelési harcokban mint partizánosztagok és más alakulatok tagjai, ami még fokozta a Szlovák Nemzeti Felkelés hatását a cseh országrészek ellenállási mozgalmára. Ez a közvetlen részvétel kifejezte a két nemzet fiai közti testvéri kapcsolatot a fasizmus ellen vállvetve folytatott küzdelemben. Ennek a ténynek nemcsak katonai, hanem egyben erkölcsi-politikai jelentősége is volt Csehszlovákia felújításának törekvéseiben. A csehek részvétele a Felkelésben megfelelt a CSKP moszkvai vezetősége, illetve a partizánmozgalom főparancsnoksága elképzeléseinek. Annak a feltételezésnek, hogy a szlovákiai partizánosztagok bevetése aktivizálni fogja a cseh nép ellenállását, a cseh országrészek partizánmozgalmát. A szlovákiai ellenállásban a csehek, a cseh ellenállásban pedig a szlovákok részvétele tanúbizonysága volt mély hazaszeretetüknek és internacionalizmusuknak, valamint azon szándékuknak, hogy igazságos nemzeti és szociális alapokon létrehozzák az új, népi, valóban demokratikus Csehszlovákiát. Gustáv Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy a felkelő nép és fegyveres erői ,,magasba emelték a szlovák és a cseh nemzet szabadságáért, a közös csehszlovák állam felújításáért, a népi, szociális és nemifeti szempontból igazságos jellegű, új külpolitikai irányt követő hazáért vívott fegyveres harc zászlaját“. A Szlovák Nemzeti Felkelés partizánharcaiban részt vett számos magyar antifasiszta is. Nemcsak a CSKP magyar nemzetiségű tagjai, illetve szlovákiai ma(Folytatás a 4. oldalon) tanúskodtak, hogy ez a küzdelem nem szigetelődhet el a világ haladó erőitől. Sikerét csak ezeknek az erőknek internacionalista egysége, további országok népe antifasiszta erőinek és főleg a Szovjetuniónak a segítsége szavatolhatja. Az antifasiszta és a forradalmi erők harcának objektíve internacionalista jellege volt, mivel a hitleri Németország agresszív hódító tervei ellen irányult, amelynek célja más nemzetek és államok szabadságának és szuverenitásának felszámolása volt. A fasizmus által megszállt országokban, a csatlós államokban, valamint az antifasiszta koalíció országaiban, de magában Németországban is az antifasizmus tömeges méretei objektíve forradalmi helyzetet teremtettek, és előfeltételét képezték a hatalmas partizánmozgalomnak, valamint az antifasiszta felkelésnek Jóllehet ez a mozgalom az egyes országok sajátos feltételei között bontako- zódott ki, az ellenállás méreteit és intenzitását objektíve és szubjektíve a külső és a belső feltételek határozzák meg. Az objektív feltételek közül elsősorban megítélhetjük az általános nemzetközi és katonai helyzetet, főként a szovjet hadsereg döntő fontosságú győzelmeit- Az alapvető szubjektív feltételek közé sorolhatjuk a kommunista pártok vezette munkás- osztály és dolgozó tömegek erejét és cselekvőképességét. A fasizmus nemzetiségi és szociális elnyomása leginkább a munkásosztályt sújtotta, és ezért a legintenzívebben törekedett a fasizmus legyőzésére. A munkásosztály és a kommunista pártok vezetésével szilárdult az antifasiszta nemzeti front, amelynek keretében kialakultak a népek hitleri Németország elleni harcos szolidaritási mozgalmának előfeltételei. A müncheni diktátumot és a köztársaság szétzúzását követően az uralkodó osztály mesterségesen létrehozott államalakulatokban - az ún. Cseh-Morva Védnökségben és az ún. Szlovák Államban - kísérelték meg azt, hogy a lehető legkedvezőbb helyzetbe kerüljenek, részesedjenek a politikai hatalomban, és ezzel egyidejűleg gazdasági potenciáljukkal beilleszkedjenek a fasiszta Németország hadigépezetébe. A burzsoáziától eltérően a cseh és a szlovák nép egyértelműen elutasította a fasiszta megszállást, a megszállókkal és hazai támogatóikkal az együttműködést. A Szovjetuniónak - megtámadását követően - nemzeteink egyöntetűen az oldalára álltak, mivel segítséget reméltek tőle a hitleri fasizmus legyőzésében. Munkásosztályunkat és demokratikus erőinket már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta hagyományos barátság és internacionalista kapcsolat fűzte a szovjetek országához. A Szovjetunió létrejötte után a csehszlovák nép gyakran állt ki a világ első szocialista államának védelmében, az imperializmus üzelmei- vel szemben. A Szovjetunió megtámadása után fokozódott a csehszlovák nép elszántsága abban a tekintetben, hogy részt vesz a nemzeti felszabadító harcban, hozzájárul a fasizmus legyőzéséhez és felszámolásához. A csehszlovák ellenállás internacionalista jellegét tanúsítja, hogy különböző nemzetek tagjai vettek részt a csehországi és a szlovákiai partizánmozgalomban, főleg pedig a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A Szovjetunió nyújtotta a legnagyobb segítséget nemzeti felszabadító mozgalmunknak. Ez alapvető feltétele volt az antifasiszta harcnak csakúgy, mint Csehszlovákia fasiszta iga alóli felszabadításának és az új köztársaság létrejöttének. Gustáv Husák elvtárs ezzel kapcsolatban megállapította: ,,A Szovjetunió sokoldalú katonai, anyagi, politikai és erkölcsi segítsége nélkül Szlovákia felkelő népe nem folytathatott volna két hónapon át nehéz, nyílt harcot a fölényben levő hitleri hadosztályok ellen. A Szovjetunió nagy felszabadító szerepe nélkül nem lenne szabad Csehszlovákia sem. “ A második világháborúban a csehszlovák nép ellenállására hatással volt a szovjet nép és a szovjet hadsereg támogatása. Ez az ország és népe feladatul tűzte ki nemcsak a Szovjetunió megszállt területeinek a felszabadítását, hanem a fasizmus által megszállt más országok felszabadítását is. Ez a tény kedvezően hatott a csehszlovák nép internacionalista érzéseire, tudatára, ami fokozta elhatározását: még erőteljesebben folytatni a fasizmus ellen a nemzeti felszabadító harcot. A hadifogoly- és a koncentrációs táborokból, illetve a kényszermunka-táborokból megszökött szovjet állampolgárok népünk segítségére és támogatására találtak és cselekvőén bekapcsolódtak a harcba. Kapcsolatba léptek a CSKP és az SZLKP illegális szervezeteivel, tagjai lettek a partizánosztagoknak. Katonai, szervezési és politikai tapasztalataik kedvező hatással voltak az ellenállásra. Vegyes csehszlovák-szovjet partizánosztagok alakultak, amelyek tovább gyarapodtak, miután kapcsolatot teremtettek a CSKP moszkvai vezetőségével, valamint a partizánmozgalom ukrajnai főparancsnokságával, illetve miután ejtőernyős erősítések szálltak le Szlovákia területén. A szlovák nép szoros kapcsolatot teremtett a szovjet partizánokkal és sokoldalú támogatásban részesítette őket.
