Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-24 / 34. szám
r 1944. szeptember 2-a, a német légitámadás az adóállomás ellen len eszköze. Hiszen a felkelési lapok akkor még nem jelentek meg. A műsorsugárzás lehetősége természetesen nem poty- tyant le az égből. Jozef Vrabec, aki annak idején a bratisla- vai rádió technikai kérdésekhez értő belső munkatársa volt, s a felszabadulás után éveken át a szlovákiai rádió, illetve televízió kormányrúdjánál is állt, az előzményeket dióhéjban így foglalja össze:- Már 1941 elején a rádióban létrehoztuk Szlovákia Kommunista Pártjának hattagú illegális sejtjét. A már elhunyt Julo Horváth bemondó vezette. Ő állt kapcsolatban a párt illegális területi és központi bizottságával. Feladatunk az volt, hogy politikai befolyást gyakoroljunk munkatársainkra, majd később főleg az, hogy a nyílt harc A Felkelés székhelye. A városból jól látható a mintegy négy-öt kilométernyi távolságban, a Száraz-hegyen kar- csúan magasba szökkenő adóállomás tornya. Nem mesz- sze tőle az adó épületcsoportja. Lent, a régi városközpontban, a Felső-utca 21. szám alatt, a volt Evangélikus egylet kétemeletes épületén, ma a Járási Művelődési Központ székházában emléktábla hirdeti, ,hogy az itt berendezett stúdióból szólalt meg első ízben a Szabad Szlovák Adóállomás. Azt már igen kevesen tudják, még az itt lakók és dolgozók közül is, hogy Ladislav Sára a magas földszint színháztermének színpadán elhelyezett asztalka mikrofonjába mondta el azokat a történelmi jelentőségű mondatokat. Szerény volt ez a berendezés. Hogyan került ide? Erről Ondrej Laciak, aki annak idején a hadsereg és a partizánok műsorának szerkesztésében vett részt, így számolt be: A szlovák hadsereg felkelési tervekbe beavatott katonai központja 1944. augusztus 29-én 20 órakor, az illegális Szlovák Nemzeti Tanáccsal kötött megállapodás értelmében a hadseregnek kiadja a parancsot: szálljon szembe a német egységekkel s kezdje el mindenütt a felkelést. Új fejezet nyílt a szlovák nép náci megszállás és a hazai fasiszta rendszer elleni harca krónikájában. A Szlovák Nemzeti Felkelés kitörésének tényében tetőfokához ért a nép legjobbjainak, elsősorban a kommunistáknak és a partizánoknak több esztendős nemzeti-felszabadító küzdelme. 1944. augusztus 30-a, 11 óra. Ladislav Sára önkéntes bemondónak a történelmi pillanat jelentőségétől ihletett, kissé izgatott, emelkedett, de fegyelmezett hangvételű tenorja (zselatinlemez őrizte meg az utókornak) tudatja országgal-világgal, hogy a Banská Bystrica-i Szabad Szlovák Adóállomás már nem a bratisla- vai műsort sugározza, hanem a sajátját: „A híreket a Banská Bystrica-i adó sugározza. Figyelmeztetjük a szlovák férfiakat és nőket, hogy hallgassák azt a műsort, amelyet Banská Bystrica és nem Bratislava sugároz. Akik hallgatják adónk programját, figyelmeztessék ismerőseiket, hogy rendkívüli híreket sugározunk a Banská Bystrica-i adó hullámhosszán." A pattogó katonai indulókkal aláfestett szavak után Sára, akinek ez a szereplése az életébe került, mert a felkelés után a nácik meggyilkolták, bevezeti a Szlovákiai Katonai Központnak a hadsereghez intézett proklamáció- ját. Egyebek között ez hangzik el benne: „... szánjatok szembe a német megszálló egységekkel, keményen harcoljatok a betolakodókkal szemben, őrizzétek meg a legszigorúbb fegyelmet és engedelmességet szókkal a parancsnokaitokkal szemben, akik a németek ellen vezetnek benneteket...“ Utána elhangzik a Központi Nemzeti Bizottság Elnökségének felhívása, amely felszólít „... minden nemzeti bizottságot, hogy teljes erejükkel támogassák a hazájához hú szlovák hadsereget, az előrenyomuló német haderő és a hazai áruló támogatói ellen vívott harcában.“ Ez a proklamáció, amelynek megfogalmazása helyenként elárulta, hogy az ellenállás polgári szárnya a Felkelés előkészítésének érdemét igyekezett saját politikai érdekeire „kisajátítani“, nem hagyott kétséget afelől, hogy a felkelés célja megújítani a Csehszlovák Köztársaságot. Maga a Felkelés nem csekély mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ez a megújulás egészen másképp valósult meg, mint ahogy azt a burzsoázia beneái szárnya elképzelte... A katonaság és a lakosság körében nagy visszhangja volt a két dokumentumnak. Felbecsülhetetlen jelentősége volt annak is, hogy a Felkelés szívében egy szabad rádióadó kezdte meg tevékenységét. Annál is inkább, mivel e nagy nemzeti, népi és internacionalista megmozdulás első napjaiban ez volt a tömegkommunikáció egyetAz első két hét után ennek az épületnek az alagsorába költözött a rádióadó stúdiója m m m ^E' li .1 f fellángolása esetére megteremtsük a forradalmi műsor sugárzásának műszaki és szervezési feltételeit. Közép- Szlovákia, a partizánmozgalom bázisa jött erre a célra tekintetbe. Először Turőiansky Martinban hoztunk létre stúdiót. Azzal az érveléssel, hogy ebben a városban, a Matica slovenská székhelyén, a bratislavai rádióműsor megfelelő kulturális hátországra talál. A kivitelezés rám hárult. A stúdiót úgy igyekeztem felszerelni, hogy önálló műsoradásra is alkalmas legyen. A Felkelés kitörésekor azonban mégis Banská Bystrica jött csak számba. Itt ugyanis, Martintól eltérően, volt adóállomás. A műsor szerkesztésében ezt megelőzően, éveken át előfordultak olyan véletleneknek feltüntetett „hibák“, amelyekkel borsot törtek a fasiszta szlovák állam propaganda- főnökségének orra alá. Csak egy példa a sok közül. A Szlovák Rádió 1942. április 19-én 20 órakor műsort adott Adolf Hitler zseniális útjának nagy határkövei címmel. Ezt 21 órakor hangverseny követte Alkonyodik címmel.- Később Julo Horváth figyelmeztetett bennünket arra, hogy fő feladatunkra kell összpontosítanunk s ezért nem szabad ilyesmivel alkalmat adnunk pártsejtünk felszámolására. Akkor bizony még berzenkedve fogadtuk ezt az utasítást. Hiszen a rádióban a kormánypárti szárny mellett szép számban voltak haladó, antifasiszta érzületű kartársak, akikre támaszkodni lehetett. Az utasítás értelmét - noha fegyelmezetten teljesítettük - csak utólag fogtuk fel teljesen... ,,Augusztus derekán a bratislavai rádió illegális SZLKP sejtjének kezdeményezésére, a rádióigazgatóság antifasiszta gondolkodású dolgozói támogatásával Preáovból egy vasúti tehervagonban Banská Bystricába „ evakuálták" az önálló műsorsugárzáshoz szükséges rádiótechnikai berendezés egy részét." Az ürügy az volt, hogy a berendezést megmentsék az előrenyomuló front elől. Két héttel később a technikusok új, kényelmesebb, valamivel jobban ellátott stúdiót teremtettek vagy százötven méterrel odébb, a sarok mögött, a volt római katolikus elemi új épületében. Ez azért is előnyösebb megoldás volt, mivel a Felkelés idején itt működött a Szlovákiai Hírügynökség, amely friss anyaggal látta el a rádiósokat. Erre is emléktábla hívja fel a járókelők figyelmét. Az éjsület alagsorában pedig egy szépen és hozzáértően elrendezett, írásbeli, fénykép- és tárgyi dokumentumokat őrzó emlékszoba emlékeztet a Szabad Szlovák Adóállomás két hónapjára. Az egyik szöveg tudatja, hogy a bratislavai rádió illegális pártsejtje Miloé Hruéovsky közvetítésével állt kapcsolatban az SZLKP Központi Vezetőségével, majd az V. illegális Központi Vezetőség létrejötte után - tagja Husák, Novomesky és Smidke elvtárs volt - tőle kapta az utasításokat. Rendkívül gazdag volt a szabad adó politikai, katonai, kulturális és zenei műsora. Az első napokban csak hatvan percet sugárzott naponta, majd folyamatosan elérte a 600 percet. Belső munkatárs viszonylag kevés volt. Jozef Vrabec: „Talán tizenhatan voltunk összesen." De külső munkatársak segítették őket. És megszólaltak munkás- és parasztemberek, katonák, partizánok is, elhangzott benne orosz, lengyel, és magyar szó is. „Nemcsak hivatalos nyilatkozatokat sugárzott - összegezi munkásságát Ondrej Laciak -, hanem tolmácsolta a kommunista párt által vezetett legszélesebb tömegek gondolatait és érzéseit is... Minden műsora a nép nyelvén szólt, világosan és értelmesen. Ennek következtében nagy szerepe volt a széles népi rétegek politikai szemléletének formálásában." Hadd tegyük hozzá, a következetes antifasizmus, az új alapokon megújuló csehszlovák államiság és a szovjet nép iránti őszinte barátság jegyében. Szerkesztőinek és főleg technikusainak mérhetetlen nehézségekkel kellett megküzdeniük. Szeptember 2-án hat német Stuka típusú zuhanóbombázó tönkretette az adóállomást. A technikusok a Tri duby repülőtéren egy német eredetű katonai adót tettek megfeszített munkával adásra alkalmassá. A légitámadás másnapján, reggel kilenckor ismét jelentkezett a szabad adó. Igaz, műsorát már csak hatvan kilométeres körzetben vehették, de ez is sokat jelentett. Később az adót tehergépkocsira szerelték, hogy tíznaponta helyet változtathassanak vele s a nácik ne pusztíthassák el. A felkelési terület elfoglalása után a hegyek nyújtottak menedéket. Donovaly-ból, a Sport-szálló melletti domboldalról október 27-én reggel 7-kor jutott el az éterbe az adó utolsó híre. A műszaki berendezést részben elásták, részben megsemmisítették. Véget ért a Szabad Szlovák Adóállomás létének ötvenkilenc napja. De munkatársai számára - majdnem kivétel nélkül - a harc még nem ért véget. Még hosszú hónapokra, március derekáig, a mikrofon helyett partizánfegyver került a kezükbe... GÁLY IVÁN ÚJ SZÚ 1984. Vili. 24. A Szabad Szlovák Adóállomás főépülete a bombázás után 4-----------------------------------------► A szabad adó stúdiójának technikai berendezése - Az SZNF Múzeumának archívfelvételei (4) ; " 9» I Pf I | I h I I i VJ * J L I IM ff ■ 111 i ll „ ww ’**w^»is Jozef Vrabec