Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-17 / 33. szám
Vasárnap 1984. augusztus 19. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.34, nyugszik 19.42 Közép-Szlovákia: 5.41, nyugszik 19.49 Nyugat-Szlovákia: 5.47, nyugszik 19.55 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 22.53, nyugszik 13.31 Közép-Szlovákia: 23.00, nyugszik 13.38 Nyugat-Szlovákia: 23.06, nyugszik 13.44 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük HUBA ÉS LYDIA nevű kedves olvasóinkat • 1909-ben született Jerzy ANDRZEJEWSKI lengyel író (+ 1983) • 1914-ben született BAJOMI LÁZÁR Endre magyar író, műfordító, irodalomtörténész • 1924-ben született Radomir KOLÁR cseh festőművész, érdemes művész. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS ÉLŐ HAGYATÉKA írta: Viliam Salgoviő, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke MAGYAR ANTIFASISZTÁK RÉSZVÉTELE A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉSBEN Juraj Purgat és Kiss József írása A roudnicei Ag- rozet vállalat dolgozói az idén 600 darab PH- 020 típusú tárcsás tarlóhántó ekét gyártanak. Tavaly 250-et szállítottak a mezőgazdaságnak. Ez a mezőgazdasági gép különösen a síkságokon levő nagy táblák megművelésére alkalmas. A képen: a PH-020 tárcsás tarlóhántó gép. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ŐSTK) Ezekben a napokban a mező- gazdasági felvásárló és ellátó vállalatoknál is sok a munka. A terv szerint az idén több mint 2 millió 989 ezer tonna gabonát, hüvelyest, és olajos növényt kell felvásárolniuk. Raktáraik száma megközelíti a hatszázat, a kapacitásaik meghaladják az 1,4 millió tonnát. Nemrég új nagykapacitású gabonasilót adtak át a duna- szerdaheiyi (Dunajská Streda) járásban levő Albáron (Hrobo- novo), a létesítmény 36 millió korona ráfordítással épült. A fenti képen: az új siló, a lenti képen Molnár László a siló irányítóberendezését próbálja ki. (Drahotín Sulla felvételei - ÓSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Közeledik a fasizmus legyőzésének s a második világháború befejezésének 40. évfordulója. A történelemnek ez a legnagyobb és legkegyetlenebb háborúja, amelyet az imperialista hatalmak kíméletlen versengése és szovjetellenessége idézett elő, határtalan szenvedést és veszteséget okozott az emberiségnek. A hitlerista Németország és szövetségesei által elindított agresszió számos állam szabadságának, függetlenségének és önállóságának felszámolásához vezetett, egyedülálló terrort, egész nemzetek jogainak eltiprását és leigázását hozta magával. A legreakciósabb erők fölött aratott győzelem - amely az államok és nemzetek széles fasisztaellenes koalíciójának eredménye volt, óriási erőfeszítéseket, hatalmas források felhasználását követelte meg. A fasizmus legyőzésében döntő szerepe volt a Szovjetuniónak. A világ első szocialista állama vállalta magára a háború legnagyobb terhét, a legnagyobb áldozatokat hozta a győzelemért. A nemzetek a függetlenségért és szabadságért folytatott harcukban erőt merítettek a szovjet nép hősi küzdelméből. A Szovjetunió nehéz próbát állt ki, ennek során megmutatkozott a szocialista társadalmi rendszer és a marxizmus-leni nizmus eszméinek legyőzhetetlen ereje, örök történelmi érdeme, hogy megmentette az emberi civilizációt a fasiszta barbárság elől. A második világháború eredményei a kapitalizmus általános válsága elmélyülésének újabb szakaszát jelentették. A nemzetek antifasiszta küzdelmének - amely a néptömegek számára óriási politikai iskolát jelentett - mélyen demokratikus, népi és imperialistaellenes jellege volt. A háborús események leleplezték az imperializmus valódi arculatát. A szocializmus eszméi egyre mélyebb gyökereket eresztettek az emberek tudatában, arra vágytak, hogy a háború után haladó szellemben rendezzék a viszonyokat. Az egyes országokban, de nemzetközi viszonylatban is megváltoztak az osztályerőviszonyok. A negyvenes években számos európai és ázsiai országban a nemzeti felszabadító harc társadalmi forradalmakba torkollott. Ezeknek a forradalmaknak a győzelme az új társadalom építésének, a szocialista világ- rendszer formálásának kezdetét jelentette. A háború utáni években a nemzeteknek a fasizmus ellen folytatott küzdelme által megkezdett forradalmi változások tovább mélyültek. Tovább fejlődtek és más területekre is kiterjedtek. A szocialista világrend- szer, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a forradalmi fejlődés legnagyobb vívmánya, hatalmas erővé növekedett. (Gustáv Husák elvtársnak a Béke és Szocializmus c. folyóiratban közölt cikkéből) SZLOVÁKIA MEGSEGÍTÉSÉRE frta: I. Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja (1. rész) EGY TARTALMAS ÉLET GYÜMÖLCSE Keszeli Béla riportja ÖTVENKILENC NAP AZ ÉTERBEN Gály Iván riportja IHLETŐ FORRÁS Karol Rosembaum tanul mánya ÉS VISSZHANGOZTAK A HEGYEK Részlet L. Gály Olga regényéből PETYA- A FELDERÍTŐ Ladíslav Takáö riportja Szakközépiskola - százmillióért Szölőskén (Viniőky) 1952- ben nyitottak mezőgazdasági mesteriskolát, lehetőséget teremtve ezáltal a földműves- szövetkezetek, illetve állami gazdaságok szőlészetében dolgozóknak a szakvizsga megszerzéséhez. 1967-ig több mint 300-an kaptak itt mesterlevelet. Az oktatás az idő tájt nem volt zökkenőmentes, amit az is tanúsít, hogy az igazgatók szinte évente cserélték egymást. Kása Sándor mérnök 1960-ban került szakoktatóként az iskolába. Hat évig tanított, de aztán őt is áthelyezték a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság kisújhelyi ágazatába, ahol a szőlészet vezetésével bízták meg.- Csaknem másfél évtizedig dolgoztam az állami gazdaságban - mondja -, de lényegében nem volt haszontalan ez a kitérő. Sok olyan tapasztalatra tettem szert, amit itt az iskolában is jól kamatoztathatok. Kása Sándort 1970-ben hívták vissza Szőlőskére, rábízva az iskolaigazgatói teendőket. Ezt a felelős tisztséget azóta is ő tölti be.- A szőlőskei mezőgazda- sági iskola létének szükségessége a múltban sokszor indokolatlanul kérdésessé vált. 1967-ben, amikor átszervezték a mezőgazdasági szakiskolákat, s a mesteriskolára már nem volt szükség, kétségessé vált, hogy az oktatásnak lesz-e nálunk folytatása. A kérdés végül jól oldódott meg, és szerintem a mezőgazdasági szaktanintézet megalakítására szükség volt. Ettől kezdve iskolánkban már nem felnőttek, hanem az alapiskolák végzős növendékei tanultak. A szakoktatás kertészeti és szőlészeti szakon folyt. Mit mondjak? Amikor visszakerültem az iskolába, tennivaló bőven akadt. Az iskola régebbi 400 hektáros tangazdaságát át kellett adni a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaságnak. Az a 20 hektáros terület, amelyet tangazdasággá kellett alakítanunk, olyan volt, mint a dzsungel. Munkához láttunk hát és termőfölddé alakítottuk. Kása Sándort jó szervezőnek, energikus embernek, olyan egyéniségnek ismerik, aki a reális célok érdekében magával tudja ragadni a kollektívát.- Negyven fős tantestületünkkel elégedett vagyok. A tanárok, a szakoktatók, a nevelők fiatalok, tenniakarásban nincs hiány - mondja. - S ehhez azt is hozzátehetjük, hogy talán éppen ennek köszönhető az az eredmény, amelyet az iskola az utóbbi időben elért. A szakoktatás színvonalát többek között az is jelzi, hogy az iskola tangazdaságában termesztett és pincéjében kezelt borokkal az országos borászati versenyeken 24 aranyérmet nyertek, s az első borászati világkiállításról, Budapestről is két aranyéremmel tértek haza. A szőlőskei mezőgazdasági iskola történetében 1977 fontos mérföldkő, az intézet ekkor ugyanis az Oktatási Minisztérium felügyelete alól a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fennhatósága alá került, és mind oktatási, mind fejlesztési szempontból sok új lehetőség nyílt számára. Fontos megemlíteni, hogy az 1978/79-es tanévtől kezdve mezőgazdasági szakközépiskolává alakítják a tanintézetet, s a talajnemesítő és magnemesítő, valamint a borászati és gyümölcsészeti, illetve a biokémiai szakon összesen 400 diák képzésére van mód.- A szakmaszeretetet úgy alakítjuk ki s az új ismereteket olyan hatékonyan igyekszünk átadni diákjainknak, hogy valóban sokoldalúan fejlett, művelt fiatalokat neveljünk. Ennek elérésében nagy szerepük van a különböző szakköröknek. 5 hogy diákjaink ilyen jó képzettségűek, azt az is tanúsítja, hogy az utóbbi három évben a különböző kerületi versenyeken 22 első, 9 második és 6 harmadik helyet értek el, az országos versenyeken sem vallottak szégyent: 9 arany, 8 ezüst, 23 bronzéremmel tértek haza. • A tanári kar és az iskola diákjai az állami szőlészeti kutatómunkába is eredményesen bekapcsolódtak, s maga az igazgató tankönyvíróként és a minisztérium borminősítő bizottságának tagjaként is ismert. Bizonyára az ő áldozatkész munkásságának is köszönhető, hogy vezetése alatt a Szőlóskei Mezőgazdasági Szakközépiskola nagy fejlődésnek indult. Közel százmillió korona ráfordítással Szőlőskén rövidesen befejeződik hazánk egyik legkorszerűbb mezőgazdasági szakközépiskolájának építése. Az oktatásban és az iskolafejlesztésben elért eredményekért Kása Sándor kandidátus, az iskola igazgatója a Kiváló munkáért kitüntetést érdemelte ki. SZASZÁK GYÖRGY ÚJ 8X6 2 1984. Vili. 1
