Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-10 / 32. szám
ÚJ szú 17 1984. Vili. 10. TUDOMÁNY TECHNIKA Az ésszerű fehérjegazdálkodás tartalékai iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Az emberek az életszínvonal emelkedésével nemcsak a ruházkodásra, a lakásra, az autóra és egyebekre költenek többet, hanem az élelmiszerekre is. Az utóbbi tíz év folyamán jelentős mértékben megnőtt az állati eredetű élelmiszerek iránti kereslet. Különösen a sovány húsok fogyasztása került előtérbe. Hazánkban 20 évvel ezelőtt körülbelül 47-50 kg-os volt az évi húsfogyasztás, az utóbbi években pedig már 80 kg körül mozgott. A tudósok szerint a felnőtt ember napi fehérjeszükséglete mintegy 100-120 gramm. Ez a mennyiség azonban csak akkor teljes értékű, ha a felét állati eredetű fehérjék nyújtják. Bizonyára eljön majd az idő, amikor.az értékes fehérjéket iparilag fogják előállítani. Ez azonban még messze van, ma még mindenki szívesebben fogyasztja például a prágai sonkát, mint egy „marék“ mesterségesen termelt tápszert. De növényi eredetű táplálékaink is tartalmaznak fehérjéket. különösen a hüvelyesek. A szója például teljes értékű fehérjéket tartalmaz. Az állati eredetű táplálékokban azonban koncentráltabban található az emészthető fehérje, s ami ennél is lényegesebb, az állati eredetű fehérjék rendszerint teljes értékűek, a nélkülözhetetlen aminosavakat kedvező arányban tartalmazzák. Mik tulajdonképpen a fehérjék? A fehérjék alkotórészei az ami- nosavak, amelyek az élő anyagot felépítő szerves vegyületek közül mennyiségi és élettani szempontból egyaránt a legfontosabbak. Nélkülük nincs élet. Természetesen nemcsak fehérjén él az ember, de amikor hiányos táplálkozásról beszélünk, akkor világméretekben is a fehérjehiány, főleg az állati eredetű fehérjehiány kerül az első helyre. Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában vannak olyan országok, ahol a lakosság átlagos napi állati eredetű fehérjefogyasztása a 15 grammot sem éri el. Csehszlovákiában a következő években egy lakosra számítva naponta 70-75 gramm körüli állati eredetű fehérjéről kell gondoskodni, s a szükségletek a lakosság szaporulatának megfelelő arányban növekedni fognak. hérjéknek a különböző veszteségektől való megvédése. Keserű szájízzel, mégis tudomásul kell vennünk, hogy például az évelő takarmányok betakarításánál a megtermelt fehérjének sokszor a harminc százaléka is veszendőbe megy, a szántóföldön marad, vagy a tárolásnál vész el. Az ilyen jellegű veszteségek elkerülése céljából világszerte fokozódik a szálas takarmányok forrólevegős szárítása és az ún. zöldlisztek készítése. A lucernaliszt például a kérődzők részére is kiváló takarmányforrás. Az USA- ban a kérődzők részére gyárott Dehy 100 elnevezésű takarmánykoncentrátum 60 százalék lucernalisztet, 31,6 százalék karbami- dot, 2 százalék dikalcium-foszfátot és 0,4 százalék propionsavat tartalmaz. Ha ezt az anyagot 9 százalékos arányban abraktakarmányhoz keverik, 18-19 százalékos fehérjetartalmú komplett takarmányt kapnak. Ismeretes, hogy az állattenyésztés költségeinek 60-85 százalékát a takarmányokra fordított kiadások képezik. A fehérjegazdálkodás tehát döntő mértékben kihat az állattartás jövedelmezőségére. A forró levegős szárítással például egy hektárról 780-800 kg emészthető fehérjét nyerhetünk a hagyományos betakarítással elért mintegy 480 kg helyett. A takarmánynövények hektárhozamait öntözéssel növelhetjük, ami az emészthető fehérjék meny- nyiségét is gyarapítja. Ami a gabonaféléket illeti, itt is fokozható a fehérje mennyisége. A legújabb búzafajtáknál és kukoricahibridekné! például a lizintartalmat 8 százalékról 13-15 százalékra növelték. Nincs messze az az idő, amikor a gabonafélék lizintartalma a 15-18 százalékot is eléri. Hazai feltételeink között a kérdés fontosságát és jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már 1-2 százalékos takar- mánymegtakaritás, illetve jobb takarmányhasznosulás népgazdasági méretekben mintegy 200-250 millió koronás költségmegtakarítást tesz lehetővé. A szemes takarmányok közül főleg a kukoricatermelésnek van nagy jelentősége, amely a takarmánykeverékek gyártásának nélkülözhetetlen alapanyagát képezi. Ha a közeljövőben szemes kukoricából országos viszonylatban elérjük a 6,5 tonnás átlagos hektárhozamot, akkor igen jelentős lépést tettünk előre a növényi eredetű fehérjeellátás területén. Mit adhat az ipar? A mezőgazdaságon kívül is ígérkeznek olyan lehetőségek, amelyek a hazai takarmányfehérje-ellátást lényeges mértékben elősegíthetik. Az egyik legrégibb ipari eredetű fehérjeforrást a kar- bamid képezi. Országunk területén számos állami gazdaságban és szövetkezetben sikerrel etetik a karbamidos tömegtakarmányokat a kérődzőkkel. A fehérjetermelés új útja a kőolaj felhasználásából kiinduló élesztőgyártás. Az élesztőgombák több mint 50 százalék nyersfehérjét tartalmaznak. A világ több országában jó úton halad ez a kutatási és fejlesztési irányzat. A melasz felhasználása alapján már korábban is megoldódott az élesz- tötermelés problémája. Jelentős mértékű cukortermelésünk a mi feltételeink között lehetővé teszi, hogy a melaszból, a cukorgyártás melléktermékéből értékes fehérje- takarmányt készíthessünk. A vegyipar a lizin előállításával is sokat segíthet a jövőben az állattenyésztés fehérjegondjainak a megoldásában. A lizin az élet- fontosságú aminosavak egyike, s 1 tonna lizinnel 10-12 tonna fehérjét lehet pótolni. A kutatók bizonyára még sok olyan új megoldást találnak, amelyek az egész világon, s nálunk is megoldják az állattenyésztés fehérjegondjait. Egyelőre azonban azokhoz az eszközökhöz kell folyamodnunk, amelyek kéznél vannak, s amelyekkel gazdaságosabbá tehetjük a tej, a hús és a tojás termelését. A külföldől behozott drága állati eredetű fehérje fel- használását azonban egyelőre még nem iktathatjuk ki, erre még sokáig szüksége lesz a hazai állattenyésztésnek, de a felhasználás ésszerűsítésével és a hazai források maximális hasznosításával jelentős mértékben csökkenthetjük behozatali szükségleteinket. MOLNÁR FERENC MIKROPROCESSZOROS VOLTMÉTER A világviszonylatban tapasztalható fejlődéssel összhangban a villamos műszerek legnagyobb hazai gyártója, a Metra Blansko vállalat is elindult az olcsó és nagy teljesítményű mikroprocesszorok alkalmazásának az útján. A vállalat termékválasztékában pia már hat olyan műszer van, amelyek mikroprocesszorral vannak ellátva. Az egyik figyelemre méltó termékük a digitális voltmérő. A mikroprocesszorok felhasználása lényeges mértékben javította a műszer minőségi színvonalát, miközben az ára nem emelkedett. Az új voltmérő az eddigieknél pontosabb, beállítása automatikus, s ellenáll a hőmérsékleti ingadozásoknak. Kezelője csak elvégzi a bekapcsolást, s figyeli a számjegyes kijelzőn megjelenő értékeket. Ez a voltmérő azonban nemcsak műszaki szempontból érdekes. Kifejlesztésében és gyártásában fontos szerepet játszott a nagy integráltságú félvezető áramkörök három szakaszban végrehajtott árleszállítása is, amire legutóbb ez év április elsején került sor. Az új műszer abból a szempontból is előnyös a vállalat számára, hogy csökkent a gyártás munkaigényessége, s a termék értékében nagyobb részarányt képvisel a konstruktőrök és a tervezők szellemi munkája. A MIT 330-as mikroprocesszorral működő új digitális voltmérő további példája annak, hogy hazai - gyártmányú alkatrészeink felhasználásával is készíthetünk nagy használati értékű, korszerű műszereket, amelyek egyaránt előnyösek mind a gyártó vállalat, mind pedig a felhasználó és az egész társadalom számára. A felső képen az új voltméter műszerfala, az alsón a MIT 330-as mikroprocesszoros berendezés látható. MILAN ADÁMEK (A szerző felvételei) Az egyes állatfajok különböző módon és mértékben hasznosítják az egyes takarmányféleségeket. A kérődzők például az amidokat is hasznosítani tudják. A bendőjük- ben levő mikroorganizmusok saját testfehérjéjüket építik fel az ami- dokból, s ezt a fehérjét a kérődzők jftl értékesítik. A sertés azonban nem képes erre. Az állatok fehérjét csak fehérjéből képesek előállítani. A fehérjét tehát eredendően a növényvilág biztosítja, állatnak, embernek egyaránt. Azonban a sertésnek és a baromfinak bizonyos mennyiségű állati eredetű takarmányra is szüksége van a kellő szintű tojás- és hústermelés eléréséhez. Az állati fehérjének tehát növényi fehérje a forrása. Egy kilogramm- nyi húsfehérje előállításához azonban több kilogrammnyi növényi takarmányfehérjére van szükség. Ez a magyarázata annak, hgy miért annyira drága és keresett a fehérjetakarmány. Hazánk takarmányfehérje-szükséglete a jelenlegi időszakban körülbelül kétmillió tonnát tesz ki évente. Menteni a menthetőt Ami a mezőgazdaságot illeti, ezen a szakaszon itt a legfontosabb tennivaló a megtermelt feÉrdekességek,* újdonságok ^sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* Talajtapogató talajszonda Járókelő talajszonda fürkészi a talajban rejtőző tárgyakat, a gázvezetékektől a tartályokig és a régészeti leletekig. A legtöbb effajta tárgy a felső ötméteres talajrétegben helyezkedik el. A radarszonda nagy- frekvenciás impulzusok formájában elektromágneses hullámokat sugároz függőlegesen a talajba. A hullámok visssza- verödnek a talaj mélyén rejtőző tárgyakról. A visszaverődés időtartalmából meghatározható a tárgyak elhelyezkedésének mélysége, és a szonda fel is térképezi a leletet. Minden tárgy a térképre kerül, ha oldalhosszúsága nagyobb 30 centiméternél, függetlenül a tárgy anyagától, ha ez az anyag különbözik a tárgyat körülvevő talajtól. A nagy elnyelési veszteség miatt a radarszondázás mélysége öt méterre korlátozódik. A radarszondát lánctalpas járművön helyezik el, így a legnehezebb terepen is felkutatja például az elásott szemetet, kiváltképpen az egészségre káros anyagokat. Felderítheti a különböző vezetékek pontos elhelyezkedését, a régészek számára érdekes falmaradványokat. Kis számítógéppel összekapcsolva a talajprofil grafikonjává dolgozhatja fel a mérési adatokat. Védöinjekció a köveknek A Német Demokratikus Köztársaság hallei műemlékvédő intézetében kidolgozott eljárásokkal megakadályozhatjuk a kövek mállását; a kő- szobrokat és az épületek plasztikáit megóvhatjuk a környezet káros hatásaitól. Eddig főleg szervetlen oldatokat fecskendeztek a kövekbe. Legújabban eredményeket érnek el szerves anyagokkal; ak- ril-, epoxi-, poliészter- és poli- uretán-gyantákkal, továbbá különböző szilikonvegyületekkel. Az új eljárásokkal eredményesen konzerválták például a drezdai történelmi épületek kőszobrait, továbbá a Szász Svájc kedvelt kirándulóhelyeinek sziklafalait is. Zöld „utcaseprők“ A zöldalgáknak fontos szerepük van a felszíni vizek tisztántartásában, mert felbontják a kéntartalmú ártalmas anyagokat és visszavezetik őket a természetes anyagcsere-folyamatokba. A zöldalgák „utcaseprő“ működését a müncheni egyetem növénytani in-* tézetében tanulmányozták legújabban behatóan. A Chlorella algákkal végzett kísérletekkel megállapították, hogy ezek a zöldalgák a nekik „feltalált“ száz kéntartalmú vegyszerből 95-öt feldolgoznak anyagcseréjükkel. Ez a megállapítás azért nagy jelentőségű, mert a háztartásokból sok kéntartalmú szennyvíz (pl. mosószerek) kerülnek a természetes vizekbe. Hidegtürö mentőöltöny A legkülönbözőbb klímaövezetekben is eredményesen vizsgázott a Német Demokratikus Köztársaság egyik ruhagyárában a hajótöröttek használatára kifejlesztett újfajta mentőöltöny. Jelentősen megnöveli az életben maradás esélyeit, és tíz órán át négyfokos tengervízben is megakadályozza a tengerész testének életveszélyes lehűlését. A hideg ellen védő bélelt öltönyt a narancsszínű vízhatlan öltöny alatt kell viselni, a csizma, a kesztyű, a nyakrész és a kapucni vízhatlanul záródik. A mentőövvel és kötéllel, felfújható úszógallérral ellátott mentőöltönyt önműködő jelzőfénynyel is ellátják. (d) '*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*±
