Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-27 / 4. szám
A jövő archívumát mutatta be Otakar Kürka mérnök; a papírhegyeket néhány mágnesszalag-tekercs helyettesíti Jan Stary mérnök a konstrukciós irodában, ahol a papírt és ceruzát az elektronika helyettesíti N ehéz esztendő volt 1982 az Erősáramú Elektrotechnikai Művek számára. A konszern számos mutató vonatkozásában nem teljesítette a tervet, és a legkedvezőtlenebbül a nem szocialista országokba irányuló export alakult. Ma a következő pontokban foglalják össze a kedvezőtlen helyzet okait: nem volt elég színvonalas a vállalaton belüli irányítás, illetve a vezérigazgatóság munkája, és nem megfelelően mérték fel a külkereskedelem teendőit. 1983-ban teljesen megváltozott a helyzet. A konszern nemcsak hogy teljesítette a feladatait, hanem a nem szocialista országokba irányuló export tervét túl is teljesítette. A Morvaországi Elektrotechnikai Művek mohelnicei vállalatának igazgatója például már 1982 júniusában javaslatot tett az exportterv 15 millió koronával történő növelésére. Legyen kire támaszkodni Több jelentős kádercsere előzte meg a helyzet jobbra fordulását, a konszern gazdaságpolitikájának módosítását. A legfontosabb intézkedések egyike az volt, hogy lényegesen meggyorsították a gyártmányfejlesztés ütemét és a műszaki fejlesztést. A szervezet az ügy érdekében korábban szokatlan módon kezdte hasznosítani kutatóintézetét. A Forgó Villamos Gépek Kutatóintézete a maga nemében az ország legfejlettebb intézménye. Nem mindennapi módon dolgoznak itt a szakemberek. A mérnökök munkaasztalán úgyszólván egyáltalán nincs ceruza, rajzeszköz, logarléc, de papír se nagyon látható e munkahelyeken. A szobákban két-két személy dolgozik, de mindenütt van három képernyő, számitógép-billentyű- rendszer és - tökéletes nyugalom uralkodik. A kutatóintézetben olyan interaktív grafikai rendszert alkalmaznak, amely a világ bármely más hasonló rendszerei között is megállja a helyét. Aki csak felületesen ismeri a háromfázisú villanymotorokat, az egyenáramú gépeket, dinamókat, alternátorokat, könnyen azt gondolhatja, hogy ezek már teljesen tökéletesek, 'és semmi sem változtatható rajtuk. A számítógépnek azonban más a „véleménye“: a forgó villamos gépek még eléggé tökéletlenek, és egyik paraméterük sem éri el a lehetőségek határát. Az interaktív grafikai rendszer keretében így folyik a munka: a konstruktőr azt a feladatot kapja, hogy dolgozzon ki javaslatot (előre meghatározott paraméterek figyelembe vételével) egy új forgó villamos gép előállítására. Az illető a műszaki jellemzőkből kiindulva kiválasztja a gép alapvető koncepcióját, méreteit, a felhasználandó anyagot, és meghatározza a kivitelezés módját. Automata segítségével mindezt felrajzolja a számítógép-terminál képernyőjére. A számítógép néhány másodperc alatt elvégzi a műszaki számításokat, és a tervezővel haladéktalanul közli, hogy a javaslat összhangban van-e a meghatározott paraméterekkel. Amennyiben nincs összhangban, a konstruktőr saját belátása szerint módosítja a javaslatot, és ott hajt végre változtatásokat, ahol véleménye szerint a módosítás hozzájárul a cél megközelítéséhez. A munka akkor ér véget, amikor a paraméterek elérik az igényelt értékeket. Hogy mennyire hatékony ez a módszer, azt nagyon jól mutatja az az eredmény is, amit az autömatamosógép- motor fejlesztése során elértek. A vállalat exportra, az olasz Filco vállalat számára gyártja e terméket, amelynek tömege az eredeti 15 kilogrammról végül is az új tervezési módszernek köszönhetően 5 kilogrammra csökkent. Tehát valóban van mire támaszkodni itt a termelésnek. De van is kire, mert a számítógépek alkalmazására idejében és jól felkészítették az embereket. Az automatízáció sem mindenható A számítógépek felszabadították a konstruktőröket, a fejlesztési szakembereket és a kutatókat a nehéz rutinmunkától. Az összes rajzot és műszaki számítást a fáradhatatlan és rendkívül gyors számítógép végzi el helyettük. A gép memóriaegysége ezer és ezer információt tárol, és arról is haladéktalanul tájékoztatja a kérdezőt, hogy a szakmában mi a helyzet a világ más országaiban. A memóriaegységben tárolják a múltban leginkább bevált szerkezetek rajzait is. A mágnesszalagokra felvették az összes számba vehető alszállító által előállított alkatrészek és részegységek adatait, s ugyanakkor a számítógép más munkahelyek adatbankjaival is összekapcsolható. A tervezőmérnök néhány gomb megnyomásával másodpercek alatt megtudhatja az összes szükséges adatot. A levéltárakban és könyvtárakban végzett hiábavaló keresést itt nem ismerik. A kutatási és fejlesztési dolgozók munkatermelékenysége a sokszorosára növekedett. Az a munka, amely korábban akár egy hónapig is eltartott, ma esetenként néhány másodperc alatt elvégezhető. A konstruktőrök munkája bizonyos értelemben ellenőrizhetetlen. Egyelőre még nem léteznek objektív ismérvek annak megállapítására, hogy egy tervezőmérnök kellő felelősséggel és igényesen dolgozott-e, vagy pedig megelégedett az első gondolattal, az első kínálkozó megoldással. Annak érdekében, hogy mindenki a maximumot nyújtsa, a kutatóintézet vezetése kiaknázza az anyagi érdekeltségben, elsősorban a célprémiumokban rejlő összes lehetőséget. A 4 APC típusú új motor megoldásának elősegítésére például 370 ezer korona jutalmat írtak ki. A leglényegesebb feladatoknál félmillió korona is lehet a jutalom. Persze, a 4 APC típusú motor esetében a jutalmat csak akkor fizetik ki, ha az új szerkezetnek köszönhetően a konszern évente legalább 60 ezer kilogramm fémet tud megtakarítani, a nem szocialista országokba irányuló exportot pedig 17,5 millió koronával növeli. Az ilyen nehéznek tűnő feladatok is teljesíthetők tehát. „Csak“ három feltétel megteremtésére van szükség: világos és egyértelmű feladatkijelölésre, az alkotók erkölcsi és anyagi ösztönzésére és jól felszerelt munkahelyre. A legjobb konstrukció sem érne azonban semmit, ha nem érvényesítenék a gyakorlatban. Ezért a célprémiumok egy részét a termelővállalatok kapják, amennyiben eleget tesznek az eléréséhez szükséges feltételeknek. Az ezredforduló táján a konszernben körülbelül így születik majd az új termék: a konstruktőrök papír és ceruza nélkül, csupán a képernyőn és a számítógépbillentyűzet segítségével javasolják az új forgó villamos gépet. Tervrajzokat már nem készítenek, az összes információt a számítógéptől kérik. Az automatizált irányítási rendszerek elkészítik az anyagmegrendelést, meghatározzák az optimális termelési folyamatot, elvégzik a számvetést, biztosítják a késztermékek ellenőrzését, csomagolását és kiszerelését. Az emberek számára csak az alkotó munka és a gépek munkájára való felügyelet marad. És ez nem a fantázia szüleménye, hiszen a Forgó Villamos Gépek Pavel Stírsky technikus az új gép egyik igényes próbáját végzi (A szerző felvételei) Kutatóintézetében ezeket az eljárásokat már ma kipróbálják. E munkamenet első fázisa, az automatizált javaslatkészítés, amelyről szó volt - ma már mindennapi gyakorlat. A kutatóintézetben található számítástechnikai berendezések értéke ma megközelíti a százmillió koronát, miközben erkölcsi élettartamuk nem haladja meg az öt évet. A beruházások azonban a műszaki tervezésben megnövekedő munkatermelékenységnek köszönhetően néhány hónap alatt megtérülnek. A kutatóintézetet 1947-ben alapították, és más kutatóintézetekhez hasonlóan fejlődött. Tevékenysége során szerzett tapasztalataik bizonyítják, hogy a tudományosműszaki fejlesztés nem tervezhető egyik napról a másikra, és nem is várható tőle egyik napról a másikra döntő fordulatot hozó eredmény. Ha valóban a világszínvonalnak megfelelően akor dolgozni, néhány évtizedre előre kell tekintenie. A kutatóintézet dolgozóinak mai előrelátó munkája csak tíz, esetleg húsz év múlva hozza meg az igazi gyümölcsét. De már a konszern gazdálkodásában tavaly is hozzájárult az eredmények javulásához, s munkájuk nélkül ma már egyetlen hazai motort sem tudnánk eredményesen értékesíteni a világpiacon. MILAN ADÁMEK Korszerű módszerekkel - nagyobb termés Délfelé már megkopott a határt borító vékony hótakaró, a napsugarak hatására latyakossá vált a föld. Be-besüp- pedve a talajba igyekeztünk a domb háta felé, miközben jó pár kiló vendégmarasztaló sár tapadt lábbelinkre. Amikor Korpás András mérnök, a tűri (Ru- ban) Vörös Csillag Efsz agro- nómusa látta erőlködésünket, elmosolyodott:- Legalább megtudják, milyen a kürti föld. Ezen a részlegen bizony makacsul ráragad a sár a cipőre. A helybeliek azt mondják, ezért terem sokat. Persze, mi is pótoljuk a szükséges tápanyagot, teremhet tehát bőven. A mellettünk lépkedő Mihá- lek György csoportvezető szintén a föld nagy termőképességéről beszélt, és arról, hogyan javítják szervesanyag-tartalmát. Az újítók által készített géppel felszecskázzák a szőlővesszőt és bedolgozzák a földbe. Más lehetőségeket is kihasználnak. Fellélegeztünk, amikor utunk céljához, a függönyszerü- en metszett szőlőtőkékhez érkeztünk. Az agronómus, aki egyben a szőlészetet is irányítja, most már részletesen beszélt az új módszer bevezetésének történetéről és eredményeiről. Nyolc évvel ezelőtt kis területen kísérleteztek. Később - a tapasztalatok alapján - mäh 25 hektáron honosították meg a módszert. Kezdetben 180 centiméter magasságban hagyták meg a termőrügyeket. Rájöttek, hogy a legmegfelelőbb a 160 cm magasság. Így képződik a legtöbb fürt, a fürtök napfényben fürödhetnek. A metszés egyszerű. Két rövi- debb, vagy egy hosszabb szálvesszőt, és két-három rövidre metszett termöcsapot hagynak fagykár esetére. Eddig még mindig bejött a számításuk, az átlagos hektárhozam 15-21 tonna körül alakult. A felső határt még nem ismerik. Egyes fajtákból hektáronként negyven tonnát is szüreteltek. A más művelésű szőlőfajták hektárhozama viszont csak 12 tonna volt, bár ez is rekordtermésnek számít. A függönysze- rú szőlötermelési módszerben viszont még sok a tartalék. Nézegeti a jól beért szőlővesszőket, alig tett bennük kárt i a múlt év végi fagyhullám. Azért termelnek itt szőlőt, mert a dombnak támaszkodik a nap - így mondják népiesen. Nagyon jó a terület mikroklímája, a csemegeszőlő-fajták még egyetlen évben sem károsodtak. Ezért merik 12 hektáron termelni, és az eredményeken felbuzdulva újabb 20 hektárt telepítenek. Egyre nagyobb szerepet kapnak ezek a fajták a szőlészetben. Az őszi bemutatón 123 fajtát tekinthettek meg a látogatók, ebből 45 csemegeszőlő-fajta volt. A Pannónia Kincse és több más fajta meghonosodik a szép, meleg lejtőkön. Talán nincs is messze már az az idő, amikor átlagosan 40 tonnát szüretelnek majd hektáronként. Fokozatosan gyengül a nap ereje. A dombhátról egy csoport asszony jön lefelé. Vadvesszőt szedtek oltványok készítéséhez. Bent, fűtött helyiségben pedig Vrzala Erzsébet, Jankulár Gizella, és Menyhárt Irén kötögeti csomókba. Gondosan áztatják és fertőtlenítik, pontosan, szépen dolgoznak. A szomszéd helyiségben már kiültetésre várnak a homokkal leszórt oltványok. Évente egymillió darabot készítenek. Jó pénzt hoz a szőlészet fejlesztéséhez. Darabját 4,20—4,50 koronáért állítják elő, és 7,05 koronáért értékesítik. A minőség kifogástalan. Ezt bizonyítja, hogy a Bratislavai Borászati Üzemek vezérigazgatóságától 200 ezer korona jutalmat kaptak a minőség alapján. Sok újdonságról, korszerű módszerekről beszélnek ezek a kiváló szakemberek, akik a mennyiségi mutatók mellett a minőségi mutatókat is szem előtt tartják. Jó helyezést értek el idén a pezinoki szüreti ünnepségek alkalmából rendezett borversenyen is. Az 1981- es évjáratú Rajnai Rizling a minősítés szerint a harmadik helyre került. Aranyérmet és egy nagyon szép modrai kerámiavázát is kiérdemelt. Az 1982-es RajnaiFlizling is aranyérmes volt. A csemegeszőlőt valósággal elkapkodták tőlük, bármennyit szállíthattak volna belőle a Zeleninának és más felvásárló vállalatnak. Erre nagyon büszkék, mert kiemelt feladatuknak tartják a csemegeszőlő-termesztés fellendítését. Más vállalatokat is erre ösztönöznek, mert a nagy hozamokkal bizonyítják, hogy nemcsak borszőlőt érdemes termelni. BÁLLÁ JÓZSEF ÚJ SZÚ 6 CSE1GESZ0L0' frfflÉS TERI1II
