Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-27 / 4. szám

AGYTORNA ÉS AKARAT KÉRDÉSE Tegyünk egy kis sétát a túri (Rúban) Vörös Csillag Efsz határában, de csak gondolatban. Egyrészt azért, mert a földművesszövetke­zet több mint háromezer hektár szántón gazdálkodik, s ekkora területet télidőben bejárni nem lenne kellemes, másrészt azért, mert a ben­nünket érdeklő mezőgazda­sági gépekkel most úgysem dolgoznak. A KOMPLEX RACIONALIZÁCIÓ „GYERMEKEI“ Kezdjük sétánkat a koratavaszi hóna­pokban, amikor fejlődésnek indul a nö­vényzet és tápanyagra várnak a fakadó rügyek. A határban lépten-nyomon mú- trágyaszórókat vontató traktorokkal talál­kozunk. Ezek a „sztárok“ a szántófölde­ken, de másutt is, például a szőlészet­ben. Ez utóbbi helyen azonban kissé furcsa, ritkán látható szerkezettel dolgoz­nak. Fürön a szölőkertészetben ugyanis mélyműtrágyázást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy körülbelül hetven centiméter mélyre, a gyökérzet közelébe juttatják a talajerőpótlót. így a hirtelem jött eső sem okoz problémát, mivel a víz a lejtős domboldalon nem viszi magával az érté­kes tápanyagot. Heteket ugorva az időben, máris a szálas takarmányok betakarításának dandárjában találjuk magunkat. Megcso­dálhatjuk a dús növényzetet, de minden bizonnyal a magasított oldalhálós bille­nőplatós pótkocsik is lekötik a szemlélő­dő figyelmét, amelyekből a lehető leg­egyszerűbben ürítik ki a szecskázott lucernát. Ahogy emelkedik a rakfelület egyik oldala, a másikon párhuzamosan és önműködően nyílik a drótháló, utat engedve a lecsúszó rakománynak. Es, mert valóban érdemes, gondolat­ban még elszáguldhatunk egészen az őszbe is. A kukoricatáblákat bejárva megnézhetjük a különleges adapterekkel dolgozó járvaszecskázókat, amelyek előbb összezúzzák, majd felszippantják a kukoricakórót, sót a napraforgótáblá­kon maradt hulladékot is. MINDENKI FELADATA Néhány, nagyon lényeges és közös jellemzője van a különböző munkákban és egymástól távoleső időben megfigyelt gépeknek: az ipar vagy egyáltalán nem gyártja azokat, illetve ha igen, akkor más formában. Ebből adódik, hogy csak ott, abban az üzemben vannak, ahol önszor­galomból kiötlötték, megtervezték és el­készítették őket. S mivel nem mindenhol törik ilyesmin az emberek a fejüket (mert / ösztönözve sincsenek egyformán), így az ezekhez hasonló szerkezet, gép sincs mindenütt. Fürön, más mezőgazdasági üzemek­hez viszonyítva bővebben akad belőlük, de ez, amint azt a beszélgetések tanulsá­ga is jelzi, nagyon tervszerű és átgondolt irányítás, szervezés eredménye.- Egyre többet s olcsón, vagyis a lehe­tő legkisebb ráfordítással csak az tud termelni, aki mindig töri a fejét, hogy mit s miként lehetne ésszerűbben megolda­ni. Ez azonban nemcsak a vezetőkre vonatkozik, hanem mindenkire. Termelé­si irányítókra, műszakiakra, munkásokra, de még a adminisztratív dolgozókra is. így együtt, közös erővel lehet és kell Hogyan is lenne a legegyszerűbb? Szlávik István és Sebők Ferenc esz­mecseréje a kukoricamorzsolónál (A szerző felvétele) igazán értékes dolgokat kiötleni és létre­hozni - mondta Mankovicky István, a földművesszövetkezet elnöke. Zálezsák Ferenc pártelnök, majd Kuczman János, a személyzeti osztály vezetője folytatta.- Eredményeinket széles körű és sok­éves hagyományra támoszkodó munka­versenyünknek is köszönhetjük. Szövet­kezetünkben tizenöt szocialista munka­brigád, illetve cimért versenyző kollektíva van, s ezek dolgozóink közel kétharma­dát tömörítik. Erre az alapra épülve ala­kult meg a komplex szocialista racionali- zációs brigád, amelynek tagjai az elmúlt években úttörő szerepet vállaltak a tudo­mányos és műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásában és az újszerúsítésban. így természetesen megbecsülést harcol­tak ki maguknak.- A gépszerelők, kovácsok, ágazatve­zetők, mesterek és a szocialista munka­brigádok vezetői alkotják a közösséget, s a gazdasági vezetők, például az efsz elnöke is tagja a komplex brigádnak. így a közös asztalon lényegében minden részleg összes gondja, problémája összejön, s együttgondolkodva lehet ke­resni a jobb megoldást. A KÖSZÖNET IS JUTALOM Arról, hogy hogyan s miként keresik s ültetik át a gyakorlatba a jobb megoldá­sokat, a komplex brigád két tagja, Szlávik István gépszerelő és Redeczky László, a takarmányszárító dolgozója árult el részleteket.- Ez talán jó példa - mutatta az utóbbi a takarmánypogácsázót. - ötmillió koro­na helyett csak félmilliójába kerül a szö­vetkezetnek, mivel a szerelést mi végez­tük, sőt azóta már tökéletesítettük a be­rendezést. Például átalakítottuk a szal­mahordót. Munka közben ugyanis na­gyon porzott, ezért zárt csővezetéket ké­szítettünk, amelyben csigavonal viszi tovább a szalmát. Sokatmondó az is, ahogy egy ilyen dolog összejön.- A takarmánypogácsázóban dolgo­zók természetesen panaszkodtak a po­ros levegő miatt. Én ezt elmondtam a komplex brigád tanácskozásán, ahol megvitattuk a dolgot. Ott mindenki együtt van, aki valamilyen szempontból bele­szólhat az ügybe. A kivitelezésbe pedig már a szárító dolgozói is besegítettek, hiszen velem együtt mindannyian szocia­lista munkabrigád tagjai, és a közös elha­tározás mindenkire vonatkozik.- Ez általánosan érvényes - mondta már a gépjavítóban Szlávik István, mi­után felidézem a szárítóban hallottakat. Sebők Ferenc kollégájával egy román gyártmányú kukoricamorzsoló felett tana­kodtak. - Olcsóbb dolog, ha górékban csövesen szárítjuk a kukoricát, amint azt nagyszüieink tették. Persze, figyelembe kell venni, hogy most ugyanazt nagy­üzemben csináljuk, tehát nem dolgozha­tunk kézzel, villával. Tavaly a növényter­mesztő ágazat vezetőjének kérésére megoldottuk a gépi berakást, most pedig a morzsolást kell gépesíteni. Azon törjük éppen a fejünket, hogy a meglevő gépe­inket e célra miként lehetne „összeháza­sítani“.- S ha megtalálták a megoldás módját?- Akkor következik a munka. Mindket­ten a XV. pártkongresszus szocialista munkabrigád tagjai vagyunk, s az arany jelvény kötelez minket, de a gépjavító társainkat is, hogy időben összehozzuk a dolgot.- Mikor?- Munkaidő után és a hétvégeken.- Ezért aztán külön prémium jár?- Esetenként az is, de erről csak utóla­gosan döntenek. Előfordul, hogy az ötle­tet, mint újítást könyvelik el, s ilyen ala­pon kapunk jutalmat. De az erkölcsi elis­merés, megbecsülés is ösztönöz. Akkor sem méltatlankodunk, ha csak megkö­szönik a munkát, hiszen közvetve, üdü­lés, kirándulás, tanulmányút formájában az igyekvők mindig megkapják az őket illető jutalmat. Néhányunk szorgalmát, igyekezetét az év második felében példá­ul egy vietnami kirándulással jutalmazta a vezetőség.- Mi lesz a további feladat?- A zöldségkertészet vezetője említet­te, hogy a szomszédban átalakították a kazánt, és szénnel fognak fűteni. Meg kellene nézni. Természetesen megtesz- szük, hiszen a jót mástól sem szégyen megtanulni. Ha lehet, esetleg mi még egy kicsit javítunk rajta. Mint például a mély- mútrágyázón. Máshol látta a növényter­mesztő ágazat vezetője, az ö leírása alapján készítettük el. Azzal a különbség­gel, hogy mi nem egy-, hanem kétsoros gépet szerkesztettünk. Máskor a szőlé­szet vezetőjének kérésére alakítottuk át kétsorosra az oltványsorok közét sarabo- ló gépet. E példák munkánk lényegéből sokat elárulnak. A termelésben dolgozó látja, tudja, hogy mi kellene, melyik gépet hogyan lehetne átalakítani. Mi, a komplex brigádban pedig megkeressük ennek le­hetőségét, s azután, a szocialista mun­kabrigádok tagjainak bevonásával meg is valósítjuk elképzeléseinket.. Az igényekkel összhangban, a terme­lési feladatok teljesítéséért. EGRI FERENC A kommunisták aktivitásának eredménye öt esztendő elteltével ismét a Nővé Mesto n/Vá- hom-i légtechnikai berendezéseket gyártó vállalatban jártam. Bár az udvaron akkor és a most is folyó építkezésekből ítélve úgy tűnt, hogy azóta mi sem változott a munkahelyeken. Ján Andézi, az üzemi pártbizottság alelnöke mégis számos újdonságról és előrelépésről beszélt.-A főbejárattal szemben eső szabad térségben hatalmas csarnokot építettünk. Átvettük a szomszédos, korábban a gépjarmú-javító vállalat tulajdonát képező telepet, s a műhelyekben a külföldről vásárolt licenc alapján hozzákezdtünk a korszerűbb szellőztető beren­dezések gyártásához. Az üzemegységek bővítése tényleg sok problémát okoz, viszont megnyugtató, hogy a termelés folyamatos, naprakészen teljesítjük felada­tainkat.- Milyen változás történt a pártéletben?- Ezen a téren is jó eredményekről adhatok számot. Minőségileg sokat javult az alapszervezetek munkája, növekedett a kommunisták aktivitása. Ennek köszön­hetően a fél évtized alatt jól kiépített fejlesztési-kutatási bázist sikerült létrehoznunk, ahol magas fokon képzett szakemberek dolgoznak, munkájuk haszna a termék­felújításban, gyártmányaink korszerűsítésében és a műszaki fejlesztésben egyaránt lemérhető. Ján Magái, a vállalati igazgató példával bizonyította a tényeket:- Korábban egy-egy fejlesztési feladat megoldása rendszerint 5-6 évet vett igénybe. Ez az idő mostaná­ban 3-4 évre szűkült, érezhető tehát a javulás a tudo- mány-technika-termelés-felhasználás ciklus lerövidü­lésében. Hogy csak egy konkrét esetet említsek: a Sta­nislav Novák vezette racionalizációs brigád tagjai nem egész három év leforgása alatt olyan elmés szerkeze­tet készítettek, amelynek segítségével a szárítóberen­dezésekből elillanó hót a mezőgazdasági üzemek újra hasznosíthatják. Egy-egy ilyen szerkezet felszerelésé­vel - melyből a megrendelők igényei szerint akár 70 ezret is gyárthatunk - évente legalább 32 ezer korona értékű hőenergia megtakarítását lehet elérni. Az ésszerüsitök műhelyében Rudolf Sustek kommu­nista szakmunkással is találkoztam. Elmondta, hogy idestova harminc éve dolgozik a vállalatnál, de az olyan mérvű fejlődés, amilyet az utóbbi öt esztendőben műszaki téren sikerült elérniük, egyedüli a gyár történe­tében. Állítását a következőképpen indolkolta:-Abban az időben, amikor ide kerültem, javában folyt az ország iparosítása, az egységes földművesszö­vetkezetek szervezése, gyártmányaink iránt nagy volt a kereslet. Szinte megállás nélkül dolgoztunk, a tömeg­megrendeléseket gyakran rohammunkával kellett ki­elégítenünk, úgyszólván időnk sem maradt gondolko­dásra, a célszerűbb megoldások keresésére. A hetve­nes évek kezdetén telítődött a piac, korszerűsítették az ipari és a mezőgazdasági üzemeket, a világpiacon váratlanul bekövetkezett az árrobbanás, s mint hogy nyersanyagokban, energiahordozókban korlátoltak a lehetőségeink, ezek felhasználását a kialakult új feltételekhez kellett igazítanunk.- Hogyan alakult a termelés azután?- Elsősorban a szakmunsáok, technikusok hozzáál­lásában kellett változást elérni, s ebben a párttagok vállalták az úttörő szerepet. A pártcsoportunk azzal bízott meg, hogy fejlesszek ki egy olyan vágógépet, mely alkalmas a horganylemezből készült gyűrűk taka­rékosabb sorozatgyártására. Szakmatársaimmal együtt két évig töprengtünk, de a fáradságot nem sajnáljuk, mert olyan vágószerkezetet hoztunk létre, amely ütemszerúen egyszerre 20 lemezgyűrú gyártá­sát teszi lehetővé.- A műszaki fejlesztés a vállalat minden munkahe­lyén a gyártástechnológia korszerűsítését és a hatéko­nyabb gazdálkodás irányát követi - folytatta a gondo­latmenetet Rudolf Pavliöka, a racionalizációs osztály kommunista vezetője - de ebben a pártonkívüli szak­munkások, műszaki értelmiségiek is tevékenyen részt vesznek. Különben én ebben a vonatkozásban érzéke­lem és minősítem az alapszervezetek célratörő munká­ját. Noha ezen a téren sok még a teendőnk, annyi azonban bizonyos, hogy megfelelő következetesség­gel teljesítjük az állami célprogramokból reánk eső feladatokat. A múlt évben csaknem 14 ezer KW/ó villanyáramot, közel 90 tonna nyersanyagot megta­karítottunk, mindemellett jelentősen javítottuk gyártmá­nyaink minőségét. A fejlesztési-kutatási bázis szakemberei, ésszerúsí- tői szoros kapcsolatot tartanak a náchodi TEPNA hasonló profilú vállalat és az ágazati kísérleti-kutatóin­tézet tudományos munkatársaival. Együttműködésüket fémjelzi, hogy az utóbbi években energiatakarékos feldolgozó gépet készítettek a tejipar számára. Ebből évente húsz berendezést gyártanak, tekintélyes részét a Szovjetunióba exportálják.- De amint befejeződik a gyár bővítése - magyaráz­ta Pavol Knazovicky mérnök, a mikroelektrotechnikai osztály vezetője - ezekből többet fogunk gyártani, hogy teljes mértékben kielégítsük mind a hazai, mind a kül­földi megrendelők igényeit.- A gyártmányfelújítás révén a közeljövőben milyen gépekkel lepik meg a mezőgazdasági üzemeket?- Több, főleg szárítástechnikai berendezés előké­szítésével foglalkozunk. Az illetékes osztály szakem­berei jelenleg a szeszfőzdék és a tyúktenyésztó farmok hulladékanyagainak feldolgozására alkalmas gépek ki- fejlesztésén dolgoznak. De a befejezés időszakához közeledik a takarmányfehérjék hasznos feldolgozását célzó gépsorok fejlesztése is. Amint az építők egy-egy üzemcsarnokot átadnak rendeltetésének, nyomban megkezdjük az innovált berendezések sorozatgyár­tását. Kifelé menet Anton Hynek szolgálatos művezetővel találkoztam a latyakos udvarom. Panaszkodott. Akadá­lyozza őket a gyárbővítési munka lassú menete, holott a kommunisták kezdeményezésére a munkások közül naponta legalább tizenöten segítenek az építkezé­seken.- De mit tehetünk, drága pénzt kell fizetnünk a kor­szerűsítésért. Az új, a tökéletesebb sohasem születik áldozatok nélkül - tárta szét a karját búcsúzóul. SZOMBATH AMBRUS ÚJ SZÚ 1984.1.27.

Next

/
Thumbnails
Contents