Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-20 / 3. szám

STOP. AUTÓSOK MOTOROSOK Kétszáz „gépkocsi“ tulajdonosa A moszkvai Jurij Mihajlovnak körülbelül kétszáz gépkocsija van. Igaz, ez mind eltér egyetlen szo­bában. A gyűjtemény ugyanis mi­niatűr modell-másolatokból áll. Ezek egy részét a gyújtó sajátke- züleg készítette. A mini-gépkocsik rendkívüli pontosan és arányhüen követik a gyáriak szerkezetét. Mi- hajlov szinte minden egyes alkat­részt külön készít el egészen az ajtózárakig, az ablaktörlőig, a gyújtógyertyákig. A modellek né­melyike másfél ezer alkatrészből áll! Mihajlov sportmesteri címet ért el az autóversenyzésben, új gép­kocsikat próbál ki, ráadásul kasz­kadőr, és „mellesleg“ a műszaki tudományok kandidátusa, a Glav- moszavtotransz Tudományos Ku­tatóintézetben a kísérleti osztály vezetője. Ez a munka hasznos az új technikai megoldások kifejlesz­tésében is. Mihajlov legutóbbi mo­dellje egy olyan autóvontató, amely speciális pótkocsin egy­szerre hat nehézteherautót képes szállítani. Japán meglepetések Hatalmas meglepetésekkel rukkoltak elő a japán autógyártók a nemrégen lezajlott tokiói autószalonon. Többek között a Toyota-cég állított ki olyan járműveket, melyek már a közeljö­vőben sorozatgyártásra kerülnek. A kérdés mindig időszerű, hiszen sokan vannak, akik le­vizsgáznak, megszerzik a jo­gosítványt, de csak évek múl­va ülnek a volánhoz. Egy francia autósiskola, amely elsősorban utóképzés­sel foglalkozik, érdekes ta­pasztalatokat tett közzé ezzel kapcsolatban. Ebben az isko­lában csak olyanokkal foglal­koznak, akik több éven keresz­tül nem vezettek gépkocsit, s újból vagy első alkalommal volánhoz akarnak ülni. A tanu­lók előmenetelét tekintve azok voltak a legnehezebb helyzet­ben, akik megszerezték a jo­gosítványt, de a vizsga után már egyáltalán nem volt alkal­muk vezetni. Nekik ugyanannyi óra kellett a tudásuk felfrissíté­séhez, mintha újonnan kezdték volna az egész tanulást. Náluk tehát elölről kellett kezdeni mindent. Lényegesen jobb elő­menetelt mutattak azok, akik évekkel ezelőtt vezettek ugyan, de legalább három­négy hónapos gyakorlatuk volt. Érdekes, hogy ezeknél már 5-10 órás „rátanulás" elegen­dőnek bizonyult ahhoz, hogy vezetési teljesítményük ug­rásszerűen javuljon, s negyed­annyi gyakorlati óra volt szük­séges, mint a többieknek, akik a jogosítvány megszerzése után egyáltalán nem vezettek. Úgy tűnik tehát, hogy kb. három-négy hónapi gyakorlat szükséges ahhoz, hogy a leg­alapvetőbb ismeretek beideg- zödjenek, s részben megrög­ződjenek az automatikus cse­lekvési formák. Ezeket aztán már nem felejti el olyan köny- nyen az ember. Vagyis, ha va­laki évekkel előbb bizonyos gyakorlatot szerzett, sokkal könnyebben fog megtanulni új­ra vezetni, mint azok, akiknek nem volt alkalmuk ilyen gya­korlatra szert tenni. A felfrissítő tanulásra azonban minden­képpen szükség van, s a ko­rábbi gyakorlattól függ, hogy ez mire terjedjen ki és mennyi ideig tartson. Nálunk nagyon gyakori, hogy a férj és a feleség egy­szerre szerzi meg a jogosít­ványt, de mivel csak egy kocsi van a családban, a feleség csak nagyon ritkán vagy egyál­talán nem vezethet. Termé­szetesen vannak kivételes esetek is, amikor felváltva használják a kocsit. Azonban, hogyha az asszonynak nincs alkalma vezetni, természete­sen nem is szerezhet gyakor­latot. A házastársak között ez nem egy esetben vita tárgya, s rendszerint abban egyeznek meg, hogy majd a szabadság ideje alatt, hogyha hosszabb útra mennek, vezethet a fele­ség is. Előzetes gyakorlat nél­kül ez nagy könnyelműség. Sajnos, éppen ilyen esetekben fordulnak elő a legtragikusabb balesetek, mivel a gyakorlattal nem rendelkező személy nem tud kellőképpen reagálni az adott veszélyhelyzetre. P. P. Az FX-1 szuperautó. Hathengeres motorja 24 szelepes és minden szerkezete szinte a holnapot idézi. A kocsiról még annyit, hogy a légellenállási értéke 0,25! Ez már valóban nagy teljesítmény. Az SV-3 sportmodel!, amelynek a motorja a kocsi közepén helyezkedik el. Négyhengeres erőforrása 16 szelepes. Ez a típus a szerkezeti részeit tekintve a Toyota most gyártott autóinak az egyedeiböl tevődik össze. ■ Egy osztrák cég „Runaway“ márkanév alatt ultrarövid hul­lámokkal működő szerkezetet hoz forgalomba, amely a műszer­falról működtethető. A készüléket a hűtőrács mögé vagy a lökhárító alá szerelik, és ott kapcsolják be, ahol erdei vadnak az országúton való megjelenésére számítani le­het. A közlekedő vad reflektorsze- rűen érzékeli a készülék által kibo­csátott ultrahangokat és menekü- lésszerúen elhagyja a besugárzott területet. A készülékre hároméves garanciát adnak. ■ Argentina északnyugati tar­tományában, Tucumánban meg­kezdődött a normál- és a szuper­anyagokhoz keverhető etilalkohol gyártása. A tartomány cukorrépa­ültetvényeinek terméséből előállí­tott alkoholt előreláthatólag 15 százalékos arányban keverik a szuperbenzinhez. A későbbiek­ben, amikor a keverési arányt 20 százalékra emelik, az egész or­szágra kiterjesztik az alkohol elő­állítását. Argentínában 1983-ban 330 millió liter alkoholt állítottak elő, ebből 220 millió litert használ­tak fel az üzemanyaghoz való ke­verésre. Ut és időjárás Ä gyors és biztonságos utazás, célba érés iránti egyre növekvő igények magukkal hoz­ták azt is, hogy a nagy forgalmú utak és közvetlen környezetük mentén a legmoder­nebb technikai segédeszközök ma már nél­külözhetetlenek. A svédországi Úti Adatfeldolgozó Intézet (SNRA) által kifejlesztett időjárási információs rendszer te­vékenysége szervesen kapcsolódik a speciális téli megelőző-karbantartó munkálatokhoz. És ez érthtö is, tekintettel az ottani „hűvösebb“ időjárási viszo­nyokra. A rendszer célja, hogy megfelelő tájékozta­tást szolgáltasson az utak teljes hosszának állapo­táról, járhatóságáról, különös figyelemmel a jégpán­cél kialakulására, hótorlaszokra vagy bármilyen okból jelentkező csúszásveszélyre, ködfüggönyre. Az így kapott ügyeletes megfigyelő tüstént mozgó­síthatja a hóekéket, jégolvasztókat, az útmentő brigádokat. Ez a rendszer 24 külső állomásból és egy központból áll. Az utóbbiban egy beszédszinte­tizátorral, betűíróval, elektronikus aggyal felszerelt számítógép kapott helyet, amely egyben a nyilvá­nos távbeszélő hálózat, vagyis a külső telefonok számára is tud feldolgozott adatokat továbbítani. A speciális mérőkocsikat a részletesebb felméré­sek elvégzésére alkalmas műszerekkel szerelték fel. így ezek a „járőrkocsik“ mintegy 50 km/h sebességgel haladásuk közben két különböző ma­gasságban (0,3 és 2 méterrel az útburkolat felett) mérik a levegő hőmérsékletét, a levegő páratartal­mát, az útfelület hőmérsékletét (hösugárzásmérő termométerrel), a ködgomolyok, valamint a helyi hó- és jégviszonyok adatait. A méréseket a komputer ellenőrzi, és minden információt magnetofonszalagra rögzít. A kiértéke­lés során az éppen oda tartozó topográfiai jellem­zők is kapcsolódnak az adatokhoz. így például az útvonal, növényzet, útszerkezet, hidak, útkereszte­ződések stb. Az utakról szerzett adatokat általános térkép formájában ábrázolhatja a komputer, vagy egészen részletes - 5 m-es - szakaszonkénti jelentest is adhat. A svéd információs rendszer külső állomásait mindig részletes klímaelemzés alapján telepítik, hogy a legérzékenyebb területekről gyűjtsék az adatokat. Azok az útszakaszok például, amelyek­nek felületi hőmérséklete viszonylag alacsony, érte­lemszerűen nagyobb figyelmet igényelnek. Ebből is következik, hogy ha jól választották meg a külső állomás helyét, a jegesedésröl vagy bármilyen aka­dályról azonnal kapnak jelzést és meghozhatják a szükséges intézkedést. Valamennyi állomásukat felszerelték az útfelület, valamint a levegő hőmérsékletét mérő, illetve ez utóbbi páratartalmát is érzékelő műszerekkel. Jó néhány állomáson szélirány-, sebesség-, csa­padék- és útfelületállapot (száraz, nedves, sózott) -érzékelő műszerek is találhatók. Az állomásokkal a központi vezérlő berendezés megfelelő időközönként (általában félóránként) automatikusan teremt kapcsolatot. A területi ellenőr minden további nélkül felhívhat­ja a központi berendezést, és megtudhatja a legki­sebb értékeket. A komputert előre megadott figyel­meztetésekre programozták be, s így szükség ese­tén arra is képes, hogy felhívja a területi ellenőrt, ha a csúszásveszély nyilvánvaló. Az ellenőr egyébként a más állomásokon mért adatokról is értesülhet a központi berendezéstől. Az új utak tervezésekor és a már meglevőknél kiváltképp télen, speciális klímaállapotokról gyűjtött információk rendkívül fontosak. A hideg légáramla­tok például megsokszorozhatják a helyi ködök kia­lakulásának gyakoriságát. A tavak, szakadékok, erdők környezete sajátos időjárási tulajdonságokat őriz. Az útfelület hőmérséklete is lényeges szem­pont. A hidakról köztudomású, hogy veszélyesen csúszóssá válnak ködös időben. Ezért kifejlesztet­ték a speciális útvonal-klímatérkép készítésének rendszertanát. E térképek eredetileg a helyi jegese- dések kimutatása érdekében készültek, ám a hó­akadályok vagy a köd miatt csökkent látótávolság szempontjából különösen figyelemre érdemesek. (am) Tél van Ez az évszak, amely egyaránt rendkívüli próbának teszi ki az autót és gazdáját. A gondos autós igyekszik elérni, hogy kocsiján minél kevesebb váratlanul jelentkező hiba keletkezzék. Ténykedése nem­csak a műszaki berendezések karbantartásából áll. Érdekesek és tanulságosak a Volkswagen-cég fényképei, amelye­ken 14 pontban szemlélteti a gyár, hogy az autós milyen módon segítheti elő a téli biztonságos közlekedést. A sós latyak nagy szerepet játszik az autók idő előtti tönkremene­telében. Különösen ilyenkor fontos a rendszeres mosás, mégpedig azért, mert a kitünően védett alvázon és a karosszérián is akad olyan hely, amelyet kikezdhet a rozsda. Nemcsak az alváz, hanem a motortér mosása is elengedhetetlenül fontos. Sajnos, kevés autós veszi a fáradságot, hogy a rossz idő beállta előtt tüzetesen megvizs­gálja kocsija alját: vajon a felcsapódott kövek nem kezdték-e ki a védőbevonatot. (1., 8., 9., 10.) Igen fontos a kocsiszekrény fényezésének felpolírozása, aminek hatására a Jfízcseppek gyöngyként peregnek le a festett részekről. Hasznos tjtfiács: jégoldót, -kaparót, valamint zseblámpát és legalább két takarót (!) is helyezzünk el a csomagtartóban. De nem árt tartalék benzint is magunkkal vinni. (2-3.) A VW-gyár külön felhívja az autósok figyelmét arra, hogy az ajtók és a küszöbök vízelvezető lyukait tegyék szabaddá. Amenyiben ezt elmulasztják, akkor az üregekben összegyűlt folyadék rozsdásodást okozhat. (4.) Az ajtók zárjainak a kenése is nagyon fontos. De a zsanéroktól se sajnáljunk néhány csepp olajat. (5.) A szélvédő tisztántartásához használjunk a mosóvízben szenny­oldó adalékot. A fűtéssel pedig úgy bánjunk, hogy ne keletkezzék az üvegeken párásodás. (6-7.) A motor elektromos szerkezetei közül cseréljük ki mindazokat, amelyek már elöregedtek. A beégett megszakító, az elhasználódott gyertya nemcsak a gyújtást befolyásolja, hanem a fogyasztást is növeli. Jó akkumulátor nélkül nincs gondtalan indítás. Vizsgáltassuk meg szakemberrel az állapotát. Ez az egyik olyan berendezés, amelyik az egyik pillanatról a másikra felmondhatja a szolgálatot. (11-12.) Télen különösen fontos a jó világítás. De csak akkor érünk vele valamit, ha a lámpák jól vannak beállítva (13.) A fékek és a gumik állapota mindig fontos, de télidőben különösen az. A fékeket ajánlatos műszerrel megvizsgáltatni. A kemény fékpe­dál még nem jelenti azt, hogy minden rendben van. (14.) Ennyit röviden a VW-gyár tanácsairól és intelmeiről. A felsorolás közelről sem teljes, hiszen számos egyéb teendő adódik még az autó téli felkészítése körül. (L) ÚJ SZÚ 16 1984.1.20. El lehet felejteni

Next

/
Thumbnails
Contents