Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-15 / 24. szám
I FOLYAMATOS TARTALÉKFELTÁRÁS Hazánk vegyipari termelésének több mint egyharmad része a Slovchémia tröszt vállalataira esik. Népgazdaságunknak e jelentős nyersanyagfeldolgozó bázisában Szlovákia-szerte több tízezer ember dolgozik. Hatalmas kombinátok és közepes nagyságú gyárak tartoznak a tröszt vezérigazgatóságának irányítása alá. A Slovchémia . gazdasági életének időszerű kérdéseiről Stefan Stastny gazdasági igazgatóval beszélgettem.- Elöljáróban szólhatnánk tavalyi eredményeikről, arról, hogy ezek milyen kiindulási alapot teremtettek az idei tervfeladatok teljesítéséhez és ennek alapján miként tudtak reagálni arra a népgazdasági követelményre, amely minden termelési-gazdasági egységben a tervezetthez viszonyítva a saját termelési értékkel kifejezett munkatermelékenységnek mintegy egy százalékkal való növelésére és az összköltségeknek legalább félszázalékos csökkentésére ösztönöz.- Népgazdaságunk egészéhez hasonlóan a Slovchémia termelési-gazdasági egység is sikeresen teljesítette tavalyi tervfeladatait. Az eredmények ilyen alakulását néhány tényező kedvezően befolyásolta. Mivel úgyszólván valamennyi vállalatunknál túl energiaigényes termelés folyik, az enyhébb tél idején mindenütt fellélegezhettek. Az előző évekhez képest tavaly kevesebb üzemkiesés zavarta a termelés^ s azt sem hagyhatom ki, hogy javulás állt be a vezető gazdasági dolgozók irányító és ellenőrző tevékenységében. Utólag az állami tervben megszabottnál több nyersanyaghoz, pontosabban földgázhoz jutottunk, aminek következtében aztán arányosan növeltük a műtrágya- gyártást. Egész évben különös figyelemmel kisértük nemcsak a jó eredmények elérését, hanem minden olyan törekvést is, amely az átlagosnál jobb eredményt hozott. Igyekezetünk arra irányult, hogy az egyes alapokba minél magasabb dotáció jusson, és ezáltal feltételeket teremtsünk a dolgozók keresetének átlagos növeléséhez. A vállalatok idei tervének előkészítésekor, majd később a kezdeményezőtervek elfogadásakor arra irányítottuk figyelmünket, hogy a béralapokba legalább olyan összeg kerüljön, mint tavaly. Ugyanakkor az év elején a vállalatok számára külön-külön sajátos célfeladatokat dolgoztunk ki. Ebben a nem szocialista piacra és a Szovjetunióba irányuló kivitel 2-4 százalékos, valamint a saját termelési érték mutatójának ugyanilyen arányú túlteljesítését szabtuk meg. Később csatlakoztunk Bratislava vezető szerveinek és szervezeteinek február végi felhívásához. Részletesen megtárgyaltuk ezt a kérdést. Úgy határoztunk: továbbra is mindent megteszünk azért, hogy valamennyi vállalatunk sikeresen megbirkózhasson többletfeladatainak teljesítésével.- Azóta eltelt már néhány hónap. Június lévén, akár már a tapasztalatokat is összegezhetnénk...- A CSKP KB 10. és az azt követő SZLKP KB ülés után a vállalatonként kitűzött célfeladatok teljesítésének részletes elemzésébe kezdtünk. Megemlítem, hogy a saját termelési érték terven felüli 2-4 százalékos növelése a Slovchémiában nagyjából a munkatermelékenység egy százalékos emelkedését hozhatja. Az összköltségek fél százalékos csökkentését szocialista kötelezettségvállalásban fogadták el eddig a sviti Che- mosvitben, a Dőlné Vestenice-i SZNF Gumigyárban és a púchovi Május 1 Gumigyárban. A többi vállalat az év elején megszabott célfeladatok teljesítését csak részben - változóan 30 és 50 százalék között - vállalta. Hasonló a helyzet a munkatermelékenység növekményének „fedezésében“ is. Itt azonban némelyik vállalatnál problémát okoz, hogy termelési-gazdasági egységünk a munka ésszerűsítésében elég szigorú feladatokat írt elő. Ezek teljesítése során három év alatt háromezer dolgozóval csökkentettük vállalataink üzemelő gyáregységeinek munkaerőlétszámát. Ez viszont nem jelenti azt, hogy abszolút mennyiségben csökkent alkalmazottaink száma, hiszen közben új üzemegységeket adunk át. És éppen ezeken a helyeken, mint például a strázskei Chem- kóban, a púchovi Május 1 Gumigyárban és másutt, jóval nehezebb a tervezett feladatok megszabott túlteljesítése. Feltételezzük: a saját termelési érték mutatóját úgy sikerül túlteljes lenünk, hogy az elegendő legyen a munkatermelékenység növekményének eléréséhez. Június elején külön értekezleten tanácskoztunk a jelenlegi helyzetről és az elkövetkező időszak tennivalóiról. Ugyanakkor megtartottuk a vállalatok gazdasági helyetteseinek összejövetelét is, amelyen ezeket a kérdéseket a jövő évi tervvel összefüggésben részleteztük. Feladatul adtuk, hogy a havi elemzésekbe a célfeladatok teljesítése is belekerüljön.- Mennyire támogatják ezeket a feladatokat a társadalmi szervezetek? Itt főként a szakszervezetre és a SZISZ-re gondolok.- Már eddig is csak olyan példákat hoztam fel, amelyeket a vállalatok szocialista kötelezettségvállalásban rögzítettek. Mindegyik a párt, a szakszervezet és a fiatalok, vagyis a dolgozók jóváhagyásával született. Azt hozzá kell tennem, hogy némely vállalatok tovább szilárdítják kötelezettségvállalásaikat. A bratislavai Slovnaftban például a szövetségi kormány és az S2KT vörös vándorzászlajának ünnepélyes átadásakor a vállalat dolgozói eredeti vállalásukat, a saját termelési érték tízmillió koronával való növelését újabb tízmillióval „toldották meg“, de hangsúlyoznom kell, hogy még ez az összeg sem elég a vállalatra háruló többletfeladatok teljesítéséhez. Tehát ezentúl is keresniük kell a tartalékokat,, és folyamatosan fel is kell azokat tárniuk. De nemcsak a Slovnaftban, hanem valamennyi hasonló helyzetben levő vállalatunknál.- Mostanáig javarészt arról beszéltünk, hogy milyen tormában valósul meg a folyamatos tartalékfeltárás. Érdekes viszont az is, hogy mi rejtőzik a többletvállalás százalékai mögött, mely fontosabb termékcsoportból lesz több árukínálatukban?- A célfeladatok teljesítését körülményeink között csak az anyagok és nyersanyagok magasabb fokú értékesítésével érhetjük el. Mindjárt példát is mondanék. A bratislavai Slovnaftban olyan termékek többlettermeléséről van szó, amelyek jelenleg keresettebbek a világpiacon és a kiviteli feladatok túlteljesítése révén többlethasznot hoznak a vállalatnak, a Slovchémiának, s nem utolsósorban egész népgazdaságunknak. Nem kényszerülünk rá termékeink szelektálására, vagyis annak megkülönböztetésére, hogy pillanatnyilag melyekre van szükségünk, és melyekre nincs, vagy csak kevésbé van. Népgazdaságunk valamennyi termékünkkel számol. Célfeladataink teljesítésével nemcsak az idei megpróbáltatáson szeretnénk túljutni. Az esetleges siker révén feltételeket teremtünk a jövő évi terv teljesítéséhez, és azt is szeretnénk elérni, hogy vállalataink megtanulják, miként lehet a jelenleginél rugalmasabban reagálva szembenézni népgazdaságunk növekvő feladataival. J. MÉSZÁROS KÁROLY Dr. Bartalos Menyhért (balról) szívesen ad tanácsot a gyakorlati szakembereknek. A felvételen Nagy Sándorral, a nyitrai (Nitra) Agrokomplex nagymegyeri (Őalovo) üzeme újmajori (Novy Dvor) gazdaságának vezetőjével látható. (Gyökeres György felvétele) Beszélgetés egy nemesítőállomás igazgatójával A térképen nem is fellelhető parányi település. Csak néhány épület áll itt, mégis Dél-Szlovákia egyik legjelentősebb búzanemesitö állomása. Ez Sóssziget (Solary). Itt látott napvilágot kenyérgabonafajtáinak jó része. Igazgatója dr. Bartalos Menyhért. Vele beszélgettünk. A KEZDET-Tulajdonképpen ez a növényneroe- sitö-állomás eredetileg nem is itt volt, hanem Gombán (Hubice). Mivel az ottani talajviszonyok nem voltak éppen a legalkalmasabbak, új hely után kellett néznünk. így esett választásunk Sósszigetre, ahol 1952 őszétől dolgozunk - mondja. Kezdetben, egész 1964-ig a durum búzafajták nemesítésével foglalkoztunk. Vezetőnk akkoriban Veneny Lajos, a kiváló szakember volt, aki a tomszki kutatási tapasztalatait hasznosította e téren. Aztán 1964-ben állami feladatként elkezdtük nemesíteni az ún. STO-t, vagyis a közönséges búzafajtát, mivel ezen keresztül valósítható csak meg az intenzív búzatermelés.- Milyen alapanyagokkal rendelkeztek ezeknek a feladatoknak a megvalósításához?- Először is jól körül kellett néznünk a világban, értem ezalatt itthon is, külföldön is. Hatalmas elméleti ismeretanyagokat kellett felhalmoznunk, hogy megismerjük a változatos formák genetikai betéteit. így megalapozva későbbi nemesi- tői munkákat, a mi éghajlati viszonyainknak megfelelő fajtákat kerestünk. Mivel a mi búzáinknak fagyállóknak kell lenni- ök, ezért egyfelől az alapot a szovjet búzákból - Aurora, Kaukaz stb. választottuk. Ezek a búzák rendkívüli fagyállósággal és a betegségekkel szembeni rezisztenciával, valamint jó lisztminöség- gel tűnnek ki. Másfelől az akkori, technológiai szempontból „divatos" olasz búzákat választottuk, mivel a kis növés és a szalmaszilárdság tulajdonság hordozói voltak. S nem utolsósorban a hazai tájjelleget őrző formákat is besoroltuk, amelyeket Sládkovicovóról szereztünk be. Az ismeretanyagokat és búzafajtákat felhalmozva aztán később létrehoztuk a saját törzsanyagunkat. A FOLYTATÁS A kezdeti 10-15 éves „sötétbeni tapogatózás után“ megszületett a fáradságos munka gyümölcse. Először a Solarist, majd később az Istrát, s most legutóbb tavasszal a Danubiát minősítették.- Mi a titka, vagy van-e egyáltalán titka ezeknek a sikereknek?-Titok. Tán igen. Amint már említettem, Veneny Lajos hagyatékát ápoljuk. Hiszen kemény búzáját, a Makarovkát minősítették elsőként, amelynél én és Rákóczi Lajos társszerzők voltunk. Aztán fiatalítottuk sorainkat, nagy elméleti tudású, fiatalabb szakemberekkel, akik a gyakorlati ismereteket itt sajátították el. Ezeken túlmenően azonban ezeket az eredményeket csakis nagy kitartássaf, összpontosítással lehet elérni, de egy kis szerencse is kell hozzá.- Tulajdonképpen hány fővel dolgoznak? *>- Technikus és mérnök tizenkettő dolgozik itt összesen, és mellettük a fizikai állomány. Fiataljainkat nem kényeztetjük el, s nem is vezetgetjük kézen fogva. Követelményünk, hogy nagy elméleti háttérrel rendelkezzenek, mert csak így lehet a nagy gyakorlati tapasztalatokat később megszerezni. Fizikai állományunk sem csak közönséges dolgozókból, hanem olyanokból tevődik össze, akik képesek önállóan sokféle feladatot megoldani.- ön szerint milyen búzáink vannak?- Bátran állíthatom, hogy minőségi szempontból, tehát a kenyéripari minőségét vizsgálva búzáink - Kosutka, Arnica, Istra, Solaris - a legjobb minőséggel rendelkezők közé sorolhatók. Adódik ez abból, hogy mi nemcsak egyszerűen intenzív fajták kinemesítésével foglalkozunk, hanem a nagyobb termőképességű fajtáinknál a másik fő követelménynek, a minőség követelményének is igyekszünk eleget tenni. Mindenekelőtt meg kell mondanom, hogy olyan termöképességbeli ugrások, mint amilyeneket az 1960-75 közti időszakban sikerült elérni, mind nálunk, mind a világban, már lezártnak tekinthetők. Indokolja ezt a magas átlagos 5,0-5,5 tonnás termésszint, így az új genetikai formák mind nehezebbe/i állíthatók elő. Az eredeti kérdésre visszatérve például az SO-1586, vagyis a Danu- bia hozamai nagyüzemi szinten tavaly elérték a 8 tonnát. Emellett azonban fajtakísérleteinkben szerepelnek olyan új formák, amelyek 10-12,5 tonnás potenciális hozammal rendelkeznek. De hozzá kell tennem azt is, hogy a nagy hozamokat csakis a szigorú technológiai előírások megtartásával lehet elértni, sőt szükséges a termésszint és a fajta közti összhangot is megteremteni, mert a minőség csak igy biztosítható.- Kérem, mondjon egy pár szót a Da- nubiáról?- A Danubia a legbővebben termő fajtáink közé sorolható. Az idén tavasszal minősítették. Szalmaszilárd, alacsony növésű. Meghálálja a jó elöveteményt és a korai vetést. A lisztharmat elleni bayle- tonos kezelés szintén növeli hozamait Tulajdonképpen nehéz egyedül megítélnem a fajta előnyeit, mert ezekben az esetekben a gyakorlat szokott bizonyítani. Az idén már körülbelül 15 500-16 000 hektárt vetettek a Danubiából, amely azt bizonyítja, hogy a múlt évvel összehasonlítva rohamosan növekszik a vetésterülete. ÉS...- Céljaink megvalósulása nem jelentett megtorpanást a munkánkban, mivel nem estünk abba a hibába, hogy lazítsunk. (gy első sikereinken felbuzdulva tovább bővitettük törzsállományunkat mennyiségi és minőségi szempontokból. Ezért van az, hogy az állami fajtakísérletekben három, az állomások közötti kísérletekben négy és a sládkoviőovói, valamint a bucanyi nemesítő állomásokkal együttműködve egy-egy fajtánk szerepel. Ezekből az SO-6300 és az SO-8123 már harmadik éve szerepel a kísérletekben, tavaly ősszel jelentettük be az SO-1456-ot és az idén 2-3 fajtát szeretnénk nevezni. El kell mondanom, hogy kutatásainkat széles körűen, nem egy síkra helyezve folytattuk. Ennek bizonyítására említeném, hogy most sok minden más mellett a kutatásainkat a betegségekkel szembeni ellenállóképesség átvitelére koncentráljuk. És mindehhez még hozzáfűzném: mivel tudatosítjuk életünk véges voltát, úgy rendezkedtünk be, hogy a fiatalabb kollégáknak is elegendő lehetőséget biztosítsunk ebben a munkában tudásuk kamatoztatásához. Tudjuk, ők is szeretnének egyet s mást letenni az asztalra. \ CS. MOLNÁR LÁSZLÓ Soraikat fiatalítva • Szállításra készítik elő az árut a Slovchémia egyedüli festékgyárában, a smo- lenicei Chemolakban (CSTK - felvétel)
