Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-20 / 3. szám
Kostka Lászlóné a pultnál szolgálja ki a vevőket Hajdú Emilné a cipőket rendezi a polcokon Bélánétól, az üzletvezető helyettesétől. - Tavaly az ötszáz reklamációból a gyártóvállalat csak ötöt nem ismert el. Véleményem szerint a cipőgyárakban jobban kellene vigyázni a minőségre, s akkor nekünk is kevesebb lenne a gondunk. Az üzletet 1982 őszén alakították át önkiszolgálóvá. A tapasztalatok szerint a vásárlók elégedettek, csupán az a baj, hogy szűkösen vannak, főleg az eladótér kicsi. Egyszerre csak harminc vásárló fér el az üzletben. Ha árut kapnak, sokáig kell a kosárra várni.- Figyelemmel kísérjük, hogy mit keresnek a vásárlók, s ez a megrendeléseknél is útmutatóul szolgál - mondja Hajdúné. - Természetesen nekünk előre kell gondolkodnunk, körültekintően kell árut rendelnünk, hogy a vásárlók minél nagyobb része megtalálja azt az árut, amit éppen keres. Csaknem mindegyiküknek családja van, munka után vár rájuk a háztartás, a gyerekek. Ennek ellenére minden évben túlteljesítik a kötelezettségvállalásaikat. A múlt évben 220 órát dolgoztak társadalmi munkában, 4100 kiló papírt értékesítettek, 3100 kilóval többet, mint amennyit vállaltak. Mivel egy részük bejáró, a lakóhelyükön is kiveszik a részüket a falufejlesztésből.-Azért találunk időt arra is, hogy a szülési szabadságon levő barátnőnket vagy a betegeket meglátogassuk - teszi hozzá Kostkáné. - Ez a figyelmesség mindnyájunknak jólesik. Az évi kiskereskedelmi forgalmuk értéke közel tizenhat millió korona. Sok-sok pár cipót, papucsot kell eladniuk, hogy a tervet teljesítsék. A tizennyolc alkalmazott számára a vásárlók elégedettsége a legfőbb mutató. Mindent megtesznek azért, hogy ez a jövőben is így legyen. Nyolc óra előtt pár perccel kinyitották az üzletet. Az első vásárló egy jó negyedóra múlva lép csak be, de a rozsnyói (Roznava) cipóüzlet dolgozói addig sem tétlenkedtek. A raktárból kihozott árut rakták a polcokra, ellenőrizték, hogy minden rendben van-e az önkiszolgáló üzletben. Úgy sürögtek, forogtak, mint amikor odahaza vendégfogadásra készülnek.- Nálunk a vásárló valóban vendégnek számít - erősíti meg gondolatomat Jozef Hronec üzletvezető. - Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy mindenki megkapja, amit venni akar.- Ha látjuk, hogy valamelyik vásárló tanácstalan, a segítségére sietünk - viszi tovább a szót Kostka Lászlóné. - Főleg az idősebb embereknek van szükségük az útbaigazításunkra. S mintha csak szavait akarná igazolni, mosolyogva szól az egyik idős asszonyhoz, megmutatja hol találja meg a keresett férficipőt, sőt azt is megmondja, hogy ő melyiket választaná. Aztán magára hagyja a vásárlót, s odaáll a pult mögé, átadja a kért zoknikat, s míg a vevő szemlélődik, gyermekcsizmát ajánl egy másiknak. A többi elárusító sem tétlenkedik. Nem véletlenül kapta meg az üzlet 1981-ben és 1982-ben a példás címet.- Tagadhatatlan, nálunk is előfordul, hogy a vásárló és az eladó összekülönbözik, de amint azt a panaszkönyv is bizonyítja, jelentősebb panasz a múlt évben sem fordult elő. A nézeteltérések főleg abból adódnak, hogy a vásárlók néha kosár nélkül akarnak vásárolni, vagy négyen, öten egy kosarat visznek. Abban reménykedünk, hogy a múlt évi munkánk alapján is megkapjuk a címet. A kiskereskedelmi forgalom tervét 107 százalékra teljesítettük, miközben a raktári készletünk 1,6 százalékkal kisebb volt a rrtegengedettnél - számol be az üzletvezető. Tizennyolcán dolgoznak az üzletben és többségük már több mint tíz éve van jelenlegi munkahelyén. Ók alapították meg a szocialista munkabrigádot és már meg is kapták az ezüstjelvényeket. A többiek a bronzjelvényt kapták meg. A tizennyolc dolgozó közül van aki négy, illetve hat órát dolgozik. Hogy miért, arra Marta Helcmanová pénztáros adja meg a választ.- Tizennégy éve dolgozom az üzletben. Azóta kétszer voltam gyermekgondozási szabadságon, nyolc és hatéves fiam van. Csak hat órát dolgozhatok, mert az óvoda és a napközi délután öt óráig van nyitva. A férjem is csak nappali műszakot vállalhat. A kereskedelmi dolgozók közül soknak van hasonló gondja.- Minden második szombaton dolgozunk - mondja Hajdú Emilné. - Kislányom hároméves s bizony ha nem lakna közel a nagymama, nem tudnék mit kezdeni a gyerekkel, mivel a férjem, aki a geológusoknál dolgozik, gyakran van távol. A gondjainkat azonban, ahogy mondani szoktuk, otthon hagyjuk. A kereskedői szakmához türelem kell, az, hogy az ember szeresse a munkáját. Nagy részük itt tanulta ki a szakmát. Amióta magukénak mondhatják a szocialista munkabrigád címet, mindnyájan megszerezték a szakképesítést, sőt hárman a szakközépiskolát is elvégezték. Dicséretükre legyen mondva, nyolc év óta nem volt leltárhiányuk. Úgy vigyáznak a közvagyonra, mint a sajátjukra.- Az utóbbi időben a reklamációk intézése is rugalmasabb - tudjuk meg Vincze- Célunk, hogy megszerezzük az aranyjelvényeket, s ez meghatványozza szorgalmunkat - mondja búcsúzóul Vin- céné. - A jó munkakollektíva, a közösségi szellem az idén is segítségünkre lesz <**<■ n6methjAnos A vásárlók elégedetten távoznak az üzletből. A pénztárnál Marta Helcmanová (A szerző felvételei) új szó 9 1984.1.20. ...itt mindig történik valami... Az üzemorvosok munkájáról nem készülnek filmek, az üzemorvosokról ritkán írnak, mindennapi munkájukat egyszerűen csak tudomásul vesszük. Pedig... A tlmaőei Szlovák Energetikai Gépgyár üzemi egészségügyi központjában négy orvos látja el a több mint 6000 alkalmazottat. Az egyik rendelő előtt már csupán egy beteg várakozott, így dr. Ladislav Valach néhány perc múlva fogadhatott minket.-Ez ma már a sokadik betegem, fáradt vagyok - mondta bocsánatkérően, miközben kávéval kínált minket is.- Mivel is kezdjem? Talán azzal, hogy én kissé kerülő úton lettem orvos, de végre azt csinálom, amit mindig szerettem volna. Az én körzetembe nemcsak a gyár 1510 dolgozója, de még 750 ipari tanuló is tartozik. Az idén 150 végzős tanuló komplex kivizsgálása vár rám s ugyancsak én végzem a sorozás előtti kivizsgálásokat-mondta, miközben a kartotékokat rendezte. Elmondta, hogy a többi kollégájával együtt az üzemi rendelőben ügyeletet is tartanak, s a gyári mentőautó naponta 10-15-ször is megteszi az utat a lévai (Levice) kórházba.- Az üzemben gyakran fordulnak elő kisebb balesetek (éles tárgyak okozta sebesülések, hegesztés közben történő szemsérülések) s néha nem elég az elsősegélynyújtás. Jobb a komolyabb bajt megelőzni, szakorvoshoz küldeni a sérültet.-Az általános on/osok, a fogászok, a szemész, a gégész és a nőgyógyász mellé elkelne egy sebész is- lenne dolga elég - folytatta - Az üzemorvosi munka nem attraktív, nincsenek látványos sikereink, gyakran vagyunk fáradtak - mint én most - próbált mosolyogni dr. Valach. Mi az itt dolgozók leggyakoribb panasza?- A zajártalom a legveszélyesebb, ezért a fülvédők használata kötelező. Gyakran személyesen járok a szerelő csarnokokba s ellenőrzőm a munkavédelmi eszközök használatát. Ilyenkor télen még használják őket, de a nyári nagy melegekben... Kötelességünknek tartjuk, hogy az egészségügyi felvilágosító munka keretében szóljunk a helyes életvitel kérdéseiről, az elsősegélynyújtás fontosságáról és mivel bortermelő vidéken élünk, szót emelünk a mértéktelen alkoholfogyasztás ellen. Talán ezen a téren többet kellene tennünk, ugyanis a szeszfogyasztás velejárója a magas vérnyomás. S ez dolgozóinknál gyakori panasz.- Az üzemben az egészségügyi ellátás kielégítőnek mondható. A rendelők megfelelnek az igényeknek, a szakorvosok a dolgozók rendelkezésére állnak. Nem lehetünk viszont elégedettek a felszereléssel - sóhajtott az orvos, majd elmondta, hogy a röntgenkészülék nem működik, s ezért a lévai kollégákat kell minden esetben megkérni, hogy ők készítsék el a felvételeket.- Az utazás, a várakozás az bizony egy munkanap kiesését jelenti - mondta szinte önmagának.- De van ami mindennél jobban hiányzik - egy EKGkészülék! Enélkül nem lehet teljes a munkánk, annak ellenére, hogy még nem kerültünk szorult helyzetbe (szerencsére!), égető szükségünk volna rá - mondta indulatosan, majd elnézést kért a kifakádásért.- Úgy látszik fáradtabb vagyok a kelleténél, pedig meg kell nyugodnom, hiszen otthon már nagyon vár a kislányom s a feleségem. S mert gyakran, havonta 6-7 alkalommal mentőszolgálatot is teljesítek, amikor otthon vagyok, különösen élvezem a családi élet örömeit. A beszélgetést a telefon bántóan éles hangja zavarta meg.- Igen, holnap küldöm őket, mielőbb hozd majd el az eredményeket- szólt a telefonba, majd felénk fordulva lelkesen magyarázni kezdett, a fáradtság szinte eltűnt róla.-Az ipari tanulóinkkal pszichológus is foglalkozik, s a tesztek alapján képet alkotunk a nálunk tanuló fiatalokról, tudomást szerzünk kedvteléseikről, érdeklődési körükről, elképzeléseikről, s az esetleges személyiségtorzulásokról is. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy ezáltal a mesterek is jobban megismerhetik a rájuk bízott fiatalokat, tudhatják, kitől mi várható. Az általános orvosi kivizsgálásoknál már megismerhettem őket, ezért várom a pszichológus kolléga észrevételeit. Azért itt mindig történik valami ami lelkesít, elégtételt ad. Nincs két egyforma beteg, vagy betegség, - ez jelenti a szakma szépségét, de egyben ez nehezíti is. S ez a jó... PÉTERFI SZONYA Célunk az aranyjelvények megszerzése - mondja Vincze Béláné
