Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-15 / 24. szám
ÚJ szú 3 1984. VI. 15. Anatolij Ljapigyevszkij Iván Papanyin Otto Smidt Marina Raszkova Valerij Cskalov A _ idén 50 éve annak, hogy a Szovr\Z. jetunió egyik legmagasabb kitüntetéseként megalapították a Szovjetunió Hőse címet. Az erről szóló törvény kimondja: 1. A Szovjetunió Hőse cim a legmagasabb kitüntetés és az állam szolgálatában szerzett olyan egyéni, vagy kollektiv érdemekért adományozható, amelyek egy hősi tett végrehajtásával kapcsolatosak. 2. A Szovjetunió Hőse megkapja:- a Szovjetunió legmagasabb kitüntetését, a Lenin-rendet;- az Arany Csillag Érdemrendet;- a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának oklevelét. 3. A Szovjetunió hősét, aki másodszor is olyan hőstettet hajt végre, mely nem kisebb mint amilyenért mások a Szovjetunió Hőse címet kapták, a Lenin-renddel és a második Arany Csillag Érdemrenddel kell kitüntetni és hőstettének emlékére a hős bronzból készült mellszobrát a megfelelő felirattal szülőföldjén fel kell állítani...“ Az Arany Csillag Érdemrend aranyból készül, formája ötágú csillag. A csillag sugara 15 milliméter. Az érdemrend elülső részén a csillag ágai két-két kis lapocskából állnak össze, míg a kitüntetés másik oldala sima, rajta a Szovjetunió Hőse felirat és az érdemrend száma. A csillag felső szárának végén kis fül van, amellyel az érdemérem egy vörös színű moaré anyaggal borított téglalap alakú résszel van összekötve. A csillag súlya a téglalap alakú rész nélkül 21,5 gramm. Az 1 -es számú Arany Csillag Érdemrendet a Szovjetunió hősének, A. Ljapi- gyevszkijnek nyújtották át, s az alapítástól eltelt 50 év alatt a Szovjetunió Hőse elnevezést közel 13 ezer állampolgár érdemelte ki, köztük több mint 11,5 ezren a Nagy Honvédő Háború éveiben. A hősök között 100 nő van. I. Kozsedub és A. Pokriskin harci repülőket három alkalommal, G. Zsukovot, a Szovjetunió marsallját pedig négy alkalommal tüntették ki az Arany Csillag Érdemrenddel. A Szovjetunió Hőse címet több mint 20 külföldi állampolgár kapta meg, többek között valamennyi űrhajós, aki az Inter- kozmosz-program keretében a világűrben járt. A Szovjetunió Hőse címet viselők számára különböző kedvezmények járnak:- személyi nyugdíj megállapítása;- 50 százalékos lakbérkedvezmény;- évente egy alkalommal a Szovjetunió bármely pontjára, bármilyen közlekedési eszközzel ingyenes oda és visz- szaút;- a városi közlekedési eszközök ingyenes használata;- évente ingyenes szanatóriumi vagy üdülői beutaló;- soronkívüli kiszolgálás a kulturális, ismeretterjesztő és kommunális szolgáltató vállalatok részéről. A háború után Ljapigyevszkij a repülőgépiparban dolgozott. Iván Papanyin neve (született 1894- ben) a háborút megelőző években olyan népszerű volt a Szovjetunióban, mint negyedszázaddal később Jurij Gagariné. Ivan Papanyin több sarki kutatóállomást vezetett, majd 1937-1938-ban az Északi-sark elnevezésű úszó kutatóállomás munkáját irányította. A bátor sarkkutatók 4 fős csoportját (Papanyin, Krenket, Fjodorov, Sirsov), akiket repülőgépről dobtak le ejtőernyővel Földünk legészakibb pontjára, papanyinistáknak nevezték. Papanyin később az északi tengerhajózási utat használó szervezet vezetője. A Szovjetunió Hőse címet kétszer is megkapta, 1937-ben és 1940-ben. A kiPedagógus csálád gyermeke volt, a középiskola elvégzése után egy repülő- navigációs laboratóriumban dolgozott, majd elvégezte a repülős iskolát és 1938 júliusában két társnőjével, P. Oszipenkó- val és V. Lomakóval együtt leszállás nélküli rekordutat tett Szevasztopol és Arhangelszk között hidroplánon, majd szeptemberben ugyancsak P. Oszipen- kóval, valamint V. Grizadubowal Moszkva és a Távol-Kelet között. E két útjáért kapta meg Raszkova 1938-ban a Szovjetunió Hőse címet. Ebben az évben lett tagja a Vörös Hadseregnek. A Nagy Honvédő Háborúban Raszkova egy női bombázó-repülőezred parancsnoka volt és szolgálatteljesítés köz ben halt hősi halált. Valerij Cskalov neve (1904-1938) NIKIIKET UIMIHIIfl IHHOI ÍIIIIIimU llitlil Dicsőségért, bátorságért, hősiességért váló utazóról a sarkvidéken hegyeket, a Csendes-óceánon pedig egy víz alatti hegyet neveztek el. Otto Smidt akadémikus (1891-1956) a sarkvidéki kutatások hőse. Több sarkvidéki kutatást irányított. Vezetésével a Szibirjakov jégtöröhajón 1932-ben egy expedíció először tette meg egyetlen hajózási idény alatt az északi-tengeri utat Murmanszktól a Csendes-óceánig. Ezzel megnyitotta az északi hajóutat. Smidt irányította és szervezte a sarkkutatóknak az Északi-sarkra juttatását is. A Szovjetunió Hőse címet 1937- ben kapta. Enciklopédikus tudású ember volt, kiváló csillagász, matematikus, geofizikus. Többek között a róla elnevezett új és nagy jelentőségű kozmogonikus elmélet szerzője is. Smidt volt a Nagy Szovjet Enciklopédia főszerkesztője és a Szovjet Tudományos Akadémia elnökhelyettese. Marina Raszkova a 30-as évek nagyszerű pilótanóinek nemzedékéhez tartozik. a Szovjetunióban a pilóta-fogalommal azonos. Cskalov már életében legendává vált és nem kevésbé volt népszerű, mint a legnagyobb filmcsillagok. 1930-tól be- repülöpilótaként dolgozott. Hihetetlen bátorságáról és felülmúlhatatlan szakmai tudásáról volt ismert. 1936-ban Cskalov Bajdukowal és Beljakowal Moszkva és a kamcsatkai Petropavlovszk között leszállás nélküli rekordutat tett meg, majd 1937-ben, fent említett társaival Moszkvából az Északi-sarkon keresztül 8504 kilométer megtétele után az egyesült államokbeli Vancouverbe repült. A Szovjetunió Hőse címet 1936-ban kapta meg. Hetvenfajta repülótípust repült be, és egy új típusú vadászgép berepülése közben halt hősi halált. Andrej Blaskun 18 éves korában halt meg. 1944 novemberében Blaskun gárdahadosztálya véres harcokat folytatott a Budapest felé vezető utakon, visszaverve a németek ellencsapásait. A szovjet csapátok néhány nap múlva harcok közepette szabadították fel Taksonyt A házban, ahol a fasiszták századtörzse helyezkedett el, a szovjet katonák megtalálták Andrej Blaskun megcsonkított holttestét. A helyi lakosok elmesélték, hogy And- rejt a fasiszták elfogták. Taksonyba hurcolták, vallatták és kegyetlenül kínozták, majd megölték, mivel semmilyen adatot nem tudtak belőle kicsikarni. Andrej Blaskunt bátorságáért, önfeláldozó hazaszeretetéért a Szovjetunió Hőse kitüntetésben részesítették. Szidor Kovpak (1887-1967) kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse cimet 1942-ben és 1944-ben. A háború előtt Kovpak egy kis ukrán város tanácsának vb-elnökeként dolgozott. Amikor a fasiszta csapatok megtámadták Ukrajnát, a putyivli partizánosztag parancsnoka lett. Kovpak partizánosztagai különösen nagy dicsőséget szereztek az ellenség utánpótlási vonalainak rombolása terén. Kovpak partizán magasabb egységei ádáz harcok közepette pusztították a hitleristák 10 ezer kilométer hosszú utánpótlási vonalait. A fasiszták által megszállt területek felszabadítása után Kovpak partizánosztagai beolvadtak a reguláris szovjet hadseregbe. Kovpak pedig megkapta az altábornagyi rendfokozatot. Meliton Kantarija és Mihail Jegorov neve a szovjet nép számára a fasiszta ( Németország szétzúzásához kapcsolódik, bár mindketten meglehetősen mesz- sze álltak a tábornoki rangtól. Az 1920- ban született Kantarija például törzsőrmester volt. Példájuk bizonyítja azonban, hogy hőstettet közkatona is hajthat végre. Kantarija és Jegorov számára a dicsőséget és a Szovjetunió Hőse címet 1945. április 30-a hozta meg, amikor a két katona kitűzte a Győzelem Vörös Zászlóját a Reichstagra Berlinben, a fasiszta Németország fővárosában. Május 8-án aláírták a Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló egyezményt, hogy megkoronázzák a Szovjetunió és a Hit- ler-ellenes koalíció országainak a fasizmussal szemben aratott győzelmét. Alekszej Mareszjev kétségkívül az egyik legnépszerűbb háborús hős. Borisz Polevoj könyve tette ismertté több nemzedék számára. Az Egy igaz ember, amely Alekszej Mareszjev (1916) hőstettéről szól, ma is kedvenc olvasmánya az ifjúságnak. A háború előtt Mereszjev esztergályosként dolgozott, majd a pilótaiskola elvégzése után egy vadászraj parancsnoka lett. Mereszjev már a háború első napjaiban négy ellenséges gépet lőtt le, ám 1942 márciusában egy légi ütközetben .az ö gépét is találat érte. A gép az ellenség által megszállt területre zuhant le. Sebesülten, fagyott lábbal, 18 napon keresztül kúszott az arcvonal felé, míg végül partizánok találtak ?á. A Szovjetunió Hőse címet 1943-ban kapta meg. Georgij Zsukov, a Szovjetunió marsall- ja (1896-1974) az egyetlen, aki négyszer kapta meg a Szovjetunió Hőse címet (1939, 1944, 1945 és 1959). Dicsőséges katonai pályafutását még a forradalom előtti orosz hadseregben kezdte. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a paraszti családból származó Zsukov belép a Vörös Hadseregbe. Tehetsége különösen a Nagy Honvédő Háború éveiben nyilatkozott meg. A Szovjet Legfelsőbb Főparancsnokság nevében Zsukov fogadta el 1945-ben a fasiszta Németország kapitulációját. A -Szovjetunió Hőse négy Aranycsillagján, számos szovjet és külföldi érdemérmen és rendjelen kívül Zsukov marsall kétszer kapta meg a legmagasabb katonai kitüntetést, >a Győzelem Érdemrendet. (Fáklya) Anatolij Ljapigyevszkij pilóta (1908-1983) neve a Szovjetunió történetében mindörökre úgy marad fenn, mint azé az emberé, aki először kapta meg a Szovjetunió Hőse Arany Csillagát. 1928-ban már a Vörös Hadsereg katonájaként elvégezte a Repülőtiszti Főiskolát. 1933-ban tartalékos állományba került, pilótaként dolgozott. Ljapigyevszkij hat .társával együtt 1934-ben kapta meg a kitüntető címet, miután megmentették az Északi-jeges tengeren a jég fogságába került Csel- juszkin jégtöröhajó személyzetét. A sarki repülő jól kamatoztatta tapasztalatait a Nagy Honvédő Háborúban is. Sok sikeres bevetésen vett részt, bátorsága, hősiessége ezekben is bebizonyosodott. Georgij Zsukov Alekszej Mereszjev MeUton Kantarija Szidor Kovpak Andrej Blaskun
