Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-08 / 23. szám
KULCSÁR FERENC Bolondos mese Ha gyerekkoromban a felnőttek megkérdezték tőlem, hogy no gyerek, mi leszel, ha nagy leszel, nevethettek ki százszor, ezerszer is, én mindig azt feleltem, hogy ember. S most látom csak, hogy nem is füllentettem olyan igen nagyot, mert ma már valóban egy harminchárom éves ember vagyok. A fülem akkora, amekkora, s a hajam sem feketébb, mint amilyen sötét. És a kezem? Hát az is pontosan olyan hosszú, hogy hosszabb is lehetne, ha nem lenne rövidebb, s a lábammal sincs semmi baj: ha előre lépek, hát előre, s ha hátra lépek, akkor folyton hátra megyek. De elkalandoztam kissé, inkább folytatom ott, ahol abba sem hagytam. Szóval, inár ember vagyok, s az eszem tokja telis-tele van mindenféle limlommal. Ezeket szoktam szorgalmasan rendezgetni, amikor a fülem botjára támaszkodva kisétálok a közeli erdőbe, pihenni, madárdalt hallgatni. A friss levegőn elég hamar megéhezem, ilyenkor térdem kalácsát megszegem, s jóízűen eszegetem. Amikor már jóllaktam, megmászom hátam gerincét, s onnan gyönyörködöm az elém terülő tájban. Általában este tájban érek haza, kulcscsontommal kinyitom lakásom ajtaját, megva- csorázom; estére már nem kell sokat ennem, hát csak a váll- perecemből szoktam csipegetni. Azután lefekszem, s a sötétben a körmöm holdjánál álmodozom, míg el nem nyom az álom. S ezt a mesét álmomban kitalálom: _____........íi..—Ti_~.__ Az az arról van szó, kedves gyerekek, hogy az alábbi mese vége szőrén-szálán eltűnt. Anélkül meg, ugye, nem mese a mese. Benneteket kérünk hát, írjátok meg a történet végét - 15-20 sorban. A három legjobb, légötletesebb munkát - megoldást - közöljük és honoráljuk. CSICSAY ALAJOS Szomorka királykisasszony Szerencsés királynak minden sikerült, amit csak kigondolt. Ezért is hívták őt Szerencsésnek. Vidám kedvű ember volt, s szerette volna, hogy népe is olyan legyen, mint 6. Tudták ezt a miniszterek, s megparancsolták a népnek, hogy az országban mindenki reggeltől estig mosolyogjon. Aki e parancsnak nem tett eleget, börtönbe zárták. Egyvalaki kivételével, aki pedig nem volt más, mint maga a királykisasz- szony. Hiába nevetett körülötte mindenki, ő csak bánkódott, búslakodott. El is nevezték öt ezért Szomorkának. Titokban mortyogtak, zsörtölődtek a tányérnyalók, hogy ez mégiscsak helytelen. Éppen a királylány bontja meg a rendet? Hát miből állna neki egy kicsit kacarászni? Hiszen mindene megvan. Hintája, lovai, aranyszörú báránykája... Addig töp- rengtek-tanakodtak, míg végül kisütötték, hogy a királylányt férjhez kellene adni. Rá is szedték az öreg Szerencsést, egyezzen bele a tervbe. Maga Kelekóty hoppmester hirdette ki az országban, hogy amelyik legény meg tudja nevettetni Szomorkát, az feleségül veheti őt, meg amint ez ilyenkor szokás, hozományként a király rátestálja fele királyságát. Hű! Másnap gyűlt ám a rengeteg léhütő a királyi udvarba. Bárók, grófok, hercegek, mind meg akarták kaparintani legalább a hatalom felét; Szomorkával nem sokat törődtek, gondolták, jó lesz ráadásnak.- No, lássam mit tudtok! - szólította fel őket Kelekóty. Még e szigorú szavakat is mosolyogva mondta, hiszen ó volt az első miniszter. Nem kis nehezére esett reggeltől estig vigyorogni, de azért jól csinálta. A pályázó legények sorba előálltak, s bemutatták tudományukat. Az egyik füstöt akart fogni lepkehálóval, de nem tetszett a móka Szomorkának. A másik mintha dudát fújna, élő bárányt nyeggetett a hóna alatt.- Előbb meg kell azt nyúzni, te hólyag! - kiáltott rá a király kacagva, s félszemmel a lányára sandított, vajon nevet-e már, de Szomorka bizony borús volt, akár az őszi ég.- Hát te mit tudsz? - fordult a hoppmester a következő úrfihoz.- Agyonütöm az árnyékomat, s én leszek az egyetlen ember ebben az országban, akinek nem lesz árnyéka.- Lássuk hát! - biztatta őt Kelekóty. A legény egy irdatlan légycsapóval püfölni kezdte maga mellett a földet, Szomorka bizony most sem nevetett.- Jaj, lányom, végy erőt magadon! - kérlelte lányát az öreg király. Ez a legény herceg is, mókás is, éppen hozzánk való. Ennél különbet úgysem találunk. Ám Szomorka csak a lábát lóbálta egykedvűen, az aranylócán és a fejét ingatta. Elszomorodott volna az udvari nép is, ha mer. De látták, hogy Kelekóty szüntelen bazsalyog, ők sem tehettek mást. Szerencsés király meg arra gondolt, hogy most már vége a nevének, oda a királyság. Mit ér az élet, ha Szomorka szomorú? S ekkor előállt egy fürge legény, aki nemigen illett a vetélkedők közé. Nemcsak szerény öltözéke miatt, hanem mert - mily rettentő! - nem is mosolygott.- Hallja-e felség! Majd én megkacagtatom ezt a búslakodó leányt, de a trónról, ha megengedi, előre lemondok A király megütközött e merész szavakon, de aztán gondolta, tegye a fiú azt, amit jónak lát. Úgysem sikerül a próba neki sem. A MÉZ MINT GYÓGYSZER Időszámításunk előtt 3000 évvel Óegyiptom- ban a bor mellett a mézet is emlegetik, amely már ősidőktől fogva nemcsak élvezeti cikk, hanem gyógyszer is. De mitől édes a méz? Lássuk, mit tartalmaz. Negyven százalékban gyümölcs-, harmincban szőlöcukort, továbbá nagy mennyiségben ásványi sókat (kálium, nátrium, kalcium-mész, magnézium, foszfor). Kisebb mértékben van benne vas, réz, mangán, cink, de ezek az elemek így is csodákat müveinek szervezetünkben, éppen ennyire van szükségünk. Az egyes enzimek „hajtóanyagai“ ezek az elemek, a bonyolult anyagcsere-forgalmat segítik elő, ilyenképpen pedig a szervezet erősödését. A szölöcukor, melyet a mézben már készen kap a szervezet, energiaforrásunk. Egészséges embernek 1 del vérében 100 milligramm szólócukor van; cukor pedig összesen körülbelül 5 gramm. Egy méhecske naponta kétezer virágot látogat meg. A virág napfény nélkül nem tudna ékeskedni és nektárt „gyártani“. A méz magát a befogadott napfényt jelenti. így mint gyógyszer meggátolja a szervezetben a baktériumok elszaporodását is és szabályozza az idegszálak működését (acetilcholin hatóanyag). Milyen jót tesz a mézes hársfatea vagy tej, ha torokgyulladásunk van például. Szinte érezzük gyógyító hatását. A méz kedvezően befolyásolja a felső légutak, a tüdő, a gyomor és a szív működését; és segít más betegségek gyógyításában is. Sok jó tulajdonsága miatt felmerül a kérdés, mennyit kell fogyasztani belőle. Nem sokat, nem kell túlzásba vinni. A kicsinyek napi adagja 30 gramm (2 evőkanálnyi), a 2-8 éveseké 50 gramm, a 8-12 éveseké 80 gramm. Az is fontos, hogy ne egyszerre vegyünk magunkhoz ilyen adagot, hanem többször kevesebbet és mindig egy-két órával evés után. Még egy fontos tudnivaló, ha a kanálról lenyaltuk a mézet, azt a kanalat ne tegyük vissza belé, mert erjedni kezdhet. Tárolására legalkalmasabb a sötét üveg és hűvös hely. Ha kristályosodik a méz, az nem jelenti azt, hogy rossz. Újból folyékonnyá tehetjük, ha felmelegítjük 40 °C fokra. Vigyázat, magasabbra ne, mert megromlik, és nem válhat egészségünkre ez a természetes gyógyszer. Dr. NAGY GÉZA A kilencedik után KENDI MARIA 1? Szűk két héttel ezelőtt ért véget Dunaszerdahe- lyen (Dunajská Streda) a csehszlovákiai magyar gyerekek - iskolások - nagy találkozója, kulturális seregszemléje, a Dunamenti Tavasz. A Csallóközből, Mátyusföldröl, a Zobor- aljáról, az Ipoly mentéről, Gömör- ből, Kassa (Kosice) vidékéről, a Bodrogközből kilencedszer gyűltek össze több százan - verset, mesét mondani, báb- és színházi csoport tagjaként szerepelni. Ját- szani-vetélkedni. Akik ott voltunk, elmondhatjuk, élvezetes játék, nemes vetélkedő volt. A szereplők nemcsak maguknak szereztek örömet, hanem ugyanúgy a közönségnek, melyet a dunaszerdahelyi járás több iskolájának tanulói is alkottak. Hazatérve bizonyára elmesélték és mesélik még ma is élményeiket, különösen azok, akik - távolabbi tájakról lévén - a fesztiváltábor lakói is lehettek, és soha még nem volt részük hasonló élményekben. Táncházban táncolhattak, tábortűz körül ugrándozhattak, zöld gyepen labdázhattak, győzelmeknek örvendezhettek. Mindnyájan megérdemelten jutottak felejthetetlen élményekhez, hiszen hónapokon át dolgoztak tanítóik, pionírvezetóik irányításával, akik, hisszük, jövőre is gyerekek százait hozzák el a X. Duna- menti Tavaszra. (b) Altató Hóba mártott ujjal írom az orrodra: juj! Sötét pelyhekben havazik: ne pirulj! Az ég szemében - te szemedben szenderegnek csillagmadarak, szádon kipityegnek - nem horkolnak: csitt, pitty-palatty. Felhóhullámon lovagol a holdherceg hajnalig, titokban leszáll a tóra, fürdik egyet, korcsolyázik, vagy csak tükrészkedik? Manóvá változik, ki ne lesd! Ablakon át, függönyön át, hogy alszol-e, ő beles. Hajnalra, bárha kutya fagy harap, fészket raknak hajadba a tarka fénymadarak. Megcsipkedik a füledet: csip-csip, kócos, haragszol? Ha akarod, még ma, holnap, de legkésőbb holnapután áttetsző, ha úgy akarod, átlátszó napernyőt szirmoz föléd a nap, esernyőd kilencvenkilenc pöttyén csücsül esócsöpp száz, ha úgy tetszik, mind a száz az orrod hegyén hintáz: zsebkendőddel le ne töröld! Szélernyőd széle fodrozik, nem szakad, ha szélnek ereszted, elszelel.. . Be ne porold! Keress ejtőernyőt, lámpaernyót vagy kékes képernyőt. Domboldalon csipkeház hajladoz, levélfalú alagútban árny szalad: álmodban rejtőzz el, hogy megtaláljalak. Holdfénybe mártott ujjammal írom szemedre a legszebb álmokat. Csillagvirágernyő alatt kövek álma is megszakad jaj, fel ne riaszd, simogasd meg, fel ne riaszd szívem gyökérágán az örökéj-madarat. Mélyen aludj! GONDOLKODOM, TEHÁT. ,/vNA/v, KÉPREJTVÉNYEK ■ff 0L‘ÓHÁNY ÉVES A FÉRFI? A képen egy férfit láttok, a rajzoló számokat is írt az alakjára. Állapítsátok meg ebből, hogy hány éves a képen látható férfi. MEGFEJTÉS A május 25-i számunkban közölt feladatok megfejtése: fent, áram, menyét, termet, hall, verem, őre, ing, torok, felment; Medvetánc, József Attila. Nyertesek: Lados Iván, Losonc (Luöenec); Zsittnyan Aurél és Péter, Komárom (Kománo); Bubics Annamária, Hidaskürt (Mostová); Mács Attila, Rimaszombat (Rimavská Sobota); Lancz Henrik, Fülek (Fil'akovo). ■ I ÚJ SZÚ 18 1984. VI. 8. WiiMli
