Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-08 / 23. szám
AZ ÉLVONALBA KERÜLNI Két gazdaság tapasztalatai Az SZLKP galántai járási konferenciája meghatározta a mezőgazdasági termelés további intenzív fejlesztésének feladatait. A határozat teljesítésének egyik döntő tényezője a legjobb vállalatok gazdasági stabilizációjának elérése és a rosszul gazdálkodó vállalatok lemaradása okainak felszámolása. A hosszabb ideje rosszul gazdálkodó vállalatok közé tartozik a farkasdi (Vlőany) Haladás Efsz és a Galántai (Galanta) Állami Gazdaság.-A két mezőgazda- sági vállalat a járás mezőgazdasági földterületének 15,7 százalékán termel, s döntő mértékben befolyásolja az egész járás gazdasági eredményeit. A mezőgazdasági vállalatok lemaradásának fő oka a növénytermesztés szakaszán a termelés alacsony intenzitása és a magas termelési költségek. A növénytermesztés alacsony intenzitása nagymértékben befolyásolja az állattenyésztés eredményeit is. Ez elsősorban a tömegtakarmány hiányában mutatkozik meg. A beruházások terén is ezek a vállalatok tartoztak a legelmaradottabbak közé. Az ilyen termelési viszonyok és a munkaszervezésben megnyilvánuló hibák a gazdasági mutatók alacsony színvonalában nyilvánultak meg. A járási színvonaltól a farkasdi egységes földmüvesszövetkezet a növénytermesztésben 1 hektárra számítva 9,8 százalékkal maradt el a 6. ötéves tervidőszakban, a Galántai Állami Gazdaság pedig 20,2 százalékkal. A gazdasági mutatók alacsony színvonala hatott a két vállalat jövedelmezőségére és hatékonyságára is. Az SZLKP járási konferenciájának határozata alapján - a járási mezőgazdasági igazgatósággal együttműködve a lemaradó mezőgazdasági vállalatok kidolgozták az intenzív fejlesztés programját 1981-re és a 7. ötéves tervidőszak további éveire, amelyeket a vállalat vezetősége és a pártszervezet is jóváhagyott. A kidolgozott intézkedések rögzítették a feladatok teljesítésének időpontját, és meghatározták a mezőgazdasági vállalatok egyes műszaki-gazdasági dolgozóinak konkrét felelősségét. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a termelés növelésére, valamint a növénytermesztés szükségleteinek és az állattenyésztés lehetőségeinek összehangolására. Nagy hangsúlyt helyeztek a beruházásra és a műszaki fejlesztésre, a kádermunka színvonalának emelésére, a szakképesítés további fokozására és a dolgozókról való szociális gondoskodás javítására. Számos intézkedés született a munkaszervezés és -irányítás színvonalának emelésére. Konkrét és időben meghatározott feladatokat dolgoztak ki a biológiai és műszaki szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyeknek nagyobb mértékben kellett hozzájárulniuk a szükséges feltételek megteremtéséhez a mező- gazdasági termelés színvonalának emelése terén. Az első biztató jelek 1981-ben az elfogadott programok lényegében még nem hatottak a gazdálkodás eredményeire, de egy évvel később a rossz termés ellenére már jó eredmények mutatkoztak, elsősorban a növénytermesztésben. Az állat- tenyésztés eredményei egyik vállalatban sem voltak kedvezőek. - Annak ellenére, hogy a gazdasági mutatókban a tervet nem sikerült teljesíteni, mégis dinamikus előrehaladás volt tapasztalható. Például a farkasdi efsz-ben a jövedelmezőség a költségekhez viszonyítva 1982-ben 5,31 százalékot ért el a tervezett 8,22 helyett, a Galántai Állami Gazdaságban pedig 5,5 százalékot a 12,4 százalék helyett. 1981-hez képest ez jelentős előrehaladás volt. Mindkét vállalatban azonban nagymértékben túllépték a kiadásokat. Erről tanácskozott az SZLKP járási bizottsága, s az elfogadott intézkedések a hibák felszámolására irányultak. Lényeges fordulatot 1983-ban vártak. A növénytermesztés jelentős kiesésének hatására nem teljesítették a mezőgazdasági termelés tervét egyik vállalatban sem. A farkasdi efsz-ben az állattenyésztés 3,7 százalékkal nőtt. A szövetkezet gazdálkodására az volt jellemző, hogy csak kis mértékben maradt el a járás szövetkezeteinek átlagától, de az állattenyésztésben a termelés nagyon veszteséges volt. A szövetkezet a nyereség tervét csak 62,8 százalékra teljesítette. Az említettek alapján megállapíthatjuk, hogy a farkasdi efsz-ben nem sikerült megtartaniuk az 1982-es javuló irányvonalat, s megvalósítani az intenzív fejlesztés programjából adódó intézkedéseket. Ezért nem konszolidálódott a helyzet a vállalatnál. A Galántai Állami Gazdaságban az elmúlt évben teljesítették a tervezett gazdasági feladatokat. Ezek az előző évi eredményekhez viszonyítva kedvezőek voltak. A tervezett teljesítményeket 102,2 százalékra, a nyereségek tervét pedig 102 százalékra teljesítették. Az előző évhez viszonyítva növekedett a termelés jövedelmezősége, ami elsősorban az üzemi pártbizottság hatékony kádermunkáját és az állami gazdaság vezetőségének jó munkáját dicséri. Jó feltételek születtek az irányító és szervező munka színvonalának javításához. Ezt a problémát a farkasdi szövetkezetben eddig még nem sikerült megoldani, nem stabilizálódtak az új vezető káderek, ami rosszul hatott a politikaigazdasági helyzetre. A gazdálkodás színvonalának emeléséhez megteremtették a feltételeket - a beruházási politika differenciált megközelítésével. Az intenzív fejlesztés útján A mezőgazdasági vállalatok helyzetének fokozatos konszolidálódásában nagyon fontos szerepet játszott a járási mezőgazdasági igazgatóság kommunistáinak módszertani és szakmai munkája. A járási mezőgazdasági igazgatóság vezetőit aktivistáknak nevezték ki az említett mezőgazdasági vállalatok pártalapszervezetébe. A mezöqazdasáai vállalatok igényeit és követelményeit már a tervezési folyamat idején figyelembe vették - az intenzív fejlesztés programjainak szellemében. Az egyre javuló feltételek kezdték éreztetni hatásukat. Rendszeresen ellenőrizték a feladatok teljesítését, és intézkedéseket tettek az esetleges hibák kiküszöbölésére. A farkasdi efsz-ben és a Galántai Állami Gazdaságban végrehajtott irányítási és' szervezési változásokkal az SZLKP Galántai Járási Bizottsága az üzemi pártbizottsággal és a pártalapszervezettel együtt kereste a párt szervezeti felépítésének, valamint irányító és szervező munkájának a leghatékonyabb formáit. Az elmúlt években a párt- alapszervezetek tevékenysége azt bizonyítja, hogy a párt szervezeti struktúrájában végrehajtott változások kedvező feltételeket teremtettek a párt vezető szerepének következetes érvényesítéséhez és a vállalatnál az ellenőrzés jogának érvényesítéséhez. A taggyűlések színvonala is emelkedett, s több a konstruktív vitafelszólalás, növekedett aT tagok és tagjelöltek kezdeményezése és munkakedve. A nyilvános taggyűlések olyan fórummá váltak, amelyeken konkrét formában ismerték meg a párt programját, és nyerték meg a pártonkivülieket a párt gazdaságpolitikája teljesítésének. Az üzemi pártbizottság és a pártalapszer- vezet teljes mértékben érvényesíti vezető szerepét és ellenőrzési jogát. Munkánk tartalékát abban látjuk, hogy a hosszú távú feladatokat nem minden esetben ellenőrizzük kellőképpen. A felsőbb pártszervek határozata alapján a pártalapszer- vezet nagy figyelmet fordít az intenzív fejlesztés programjából adódó feladatok teljesítésére. A pártalapszervezetek megtárgyalják az egyes idénymunkák politikai-gazdasági megszervezését, és konkrét feladatokat bíznak a tagokra és tagjelöltekre. Elsősorban a tömegtakarmány biztosítására fordítják a legnagyobb figyelmet, hiszen ez az állattenyésztés további fejlesztésének egyik nagyon fontos feltétele. A hibák felszámolását célzó intézkedések foganatosításával a pártalapszervezetek nem helyettesítik a gazdasági szerveket, és nem vállalják helyettük a felelősséget a tervteljesítésért. Ezek az intézkedések a kommunisták és a többi dolgozó mozgósítását célozzák. További tartalékokat látunk a pártcsoportok munkájának tökéletesítésében is. A tömegpolitikai munka A farkasdi szövetkezetben bizottságot hoztak létre a tömegpolitikai munka, valamint a gazdasági propaganda és agitáció elmélyítésére. Kedvező eredmények születtek a szemléltető agitáció és propaganda terén. A kommunistáknak a dolgozókkal folytatott mindennapi munkája azonban még sok kívánnivalót hagy. Problémák merültek fel a nyilvános taggyűlések szervezésével kapcsolatban. A pártcsoportok munkája nem mindig volt megfelelő. Másrészt viszont sikerült jó színvonalon megszervezni az ideiglenes pártcsoportok munkáját a mezőgazdasági idénymunkák során. Nagy tartalékokat látunk a tömegpolitikai munkában is. Az említett hiányosságok ellenére a farkasdi efsz kommunistáinak döntő többsége mindent megtesz a gazdálkodás színvonalának emeléséért és a pártmunka hatékonyságának fokozásáért, amit az év eleji taggyűlés is igazolt. Szükséges azonban, hogy nagyobb legyen a tervszerűség, és jobban kell érvényesíteni az ellenőrzés jogát. ÉLES KÁROLY, a galántai járási pártbizottság titkára Tizenöt évvel ezelőtt a bratislavai Tesla konszernvállalat üzemrészleget létesített Dunaszerdahelyen (Dunajská Stre- da), ahol 287 ember kapott munkalehetőséget. Többségükben nőket foglalkoztattak, olyanokat, akiknek nem volt szakmájuk - s menet közben sajátították el a jó szemet, mozgékony ujjakat kívánó munkát. Tekercseket gyártottak tranzisztoros rádióba, s ha nem kifogástalan munka került volna ki a kezükből, néhány év elteltével aligha léptetik elő az üzemrészleget üzemmé, s bíznak a szerdahelyi lányokra, asszonyokra bonyolultabb feladatot. Jelenleg az egész országban csak ők gyártanak autórádiót, kétsávosat és négysávosat, lejátszóval vagy anélkül, Trabantba és Wartburgba. Rublík Mátyás igazgató a megalakulás óta áll az üzem élén, amely ma már hatszáz munkást foglalkoztat, s jó minőségű termékeivel nemcsak a hazai piacon szerzett elismerést, hanem külföldön is. Az NDK-ba, Franciaországba, Magyarországra exportálnak, s a tavalyi össztermelés 68,3 százaléka külföldi piacra került. Azt mondja az igazgató, ebben az üzemben igen alacsony a fluktuáció. Meglehet azért, mert az alkalmazottak 81 százaléka nő, s a nőkre inkább jellemző a ragaszkodás a megszokott munkahelyükhöz. Viszont aránylag gyakori a munkaerőkiesés, hiszen a dolgozók többsége fiatal nő, férjhez mennek, szülnek, gyerekeket nevelnek. Amikor visszajönnek a szülési szabadságról, maguk döntik el, hogy vállalják-e a két műszakot vagy nem. - Figyelembe kell vennünk a kisgyermekes anyák problémáit - mondta Rublík Mátyás, s éppen ezért az üzem szonhét éves volt, s nem kis felelősség egy fiatal nőnek ilyen fontos posztot betölteni. De tapasztalatokat már szerzett, hiszen elnökké választása előtt négy évig alelnökként működött, a járási pártbizottság plénumának tagja volt, s egy éve a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság tagja. Az a fajta ember, aki nem törekszik a népszerűségre, mégis kedvelik. Mert szókimondó, bátran kiáll az igazáért, véleményét nem rejti véka alá, akkor sem, ha véleménye valamely dologról elmarasztaló. Nem a maga, a mások érdekeit védi pártelnökként, szót emel minden visszásság ellen. A műszaki ellenőrzési osztály dolgozója, munkaköri feladata a minőségellenőrzés. Minden egyes bekötött drótot, tekercset lehetetlen ellenőrizni, de naponta 40-50 ember munkáját - szúrópróbákkal - igen. A lányok, asszonyok dicséretére legyen mondva - nem sok a selejt, s a legtöbb rosszul bekötött tekercs kijavítható. De előfordulnak olyan hibák, amiről a munkás nem tehet. Az egyik nagy csarnokban drótokból, tranzisztorokból, a laikus számára ismeretlen parányi alkatrészekből, mely között a lencsénél kisebb is akad, szerelik össze a rádió lelkét, s a másik nagy teremben „felöltöztetik“: tetszetős burkot kap, majd kezdődik a hangolás. Kicsit merész hasonlattal élve olyan ez, mint mikor az oktalan gyermeket beszélni tanítják. Türelem kell hozzá és szeretet, s akkor a hamis hangok eltűnnek, tisztán szólal meg.- Az üzem már kicsinek bizonyul, szükség van a bővítésre - mondja Csáky Margit, amikor végigvezet a termeken. Jövőre kezdik a hozzáépítést, s a tervek szerint 1988-ban megindul a termelés az új részlegen is. A régi termekben marad az előkészítő részleg, s az újban szerelik össze a rádiókat. Akkor már nemcsak autó, hanem asztali és zsebrádiók is készülnek majd a dunaszerdahelyi Teslában. K. Cs. lehetővé teszi számukra az egy műszakba járást vagy a csúsztatott műszakot. Azért is figyelembe kell venniük a kisgyermekes anyák kérését, mivel üzemi bölcsődéjük nincs, de a nemzeti bizottság tíz helyet bocsátott a rendelkezésükre: igaz, a Tesla is hozzájárult a városi bölcsőde építéséhez, 700 ezer koronával. Tizenöt évvel ezelőtt szinte gyerekfővel kezdett dolgozni Csáky Margit a Teslában, betanított munkásként. Tekercseket cinezett. Aprólékos Daoramunka, nagy türelem kell hozzá. Egy műszak alatt hányszor kézbe vette a kicsi hegesztőpákát, hány parányi cincseppel rögzítette a hajszálvékony drótszálakat! Nem nehéz munka, fizikailag nem nehéz, mégis nagyon fárasztó. Tizenöt évvel ezelőtt Csáky Margit nem gondolta, hogy az üzemi pártszervezet elnöke lesz. Igaz, a pártszervezet tagjainak 65 százaléka nő, senkit sem lepett meg hát, amikor 1980-ban a választás őrá esett. Pedig még csak huEz a munka nagy pontosságot kíván... (Tóthpál Gyula felvétele) AHOL AZ AUTÓRÁDIÓK KÉSZÜLNEK CÉLJUK:
