Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-20 / 3. szám
A legjobbak között a világon Elkezdődött a Tatra 815-ös tehergépkocsi sorozatgyártása A gyártósor elején csak az alváz látható, de a végén már csak a gázolajat kell betölteni az üzemanyagtartályba és indulhat az új gépkocsi (A szerző felvétele) Amikor az ember kényelmesen elfoglalja a helyét az ülésen s a jármű elindul, hol jobbra, hol pedig balra fordul, aztán meredeken felfelé és lefelé veszi az irányt, olyan ez, mintha valamilyen vidámparkbeli hullámvasúton ülne, csak éppen a lármás zene hiányzik. A Koprivnice mellett működő, poligonnak nevezett próbapálya azonban nem a látogatók szórakoztatására, hanem a legújabb típusú Tatra tehergépkocsik „nyű- zására“ szolgál. A kabinban ülök bizony aligha viselnék el ezt a nyaktörö száguldást, ha a Tatra 815-ös tehergépkocsik nem lennének ellátva tökéletesen rúgózó ülésekkel. De az alváznak is bőven kijut az éles kanyarok és hirtelen emelkedések okozta megterhelésből. De mi nemcsak a nyúzópálya látványosságaiért látogattunk Koprivnicébe. Mielőtt azonban a lényegre térnénk, pergessünk vissza néhány évet. A KGST Állandó Gépipari Bizottsága 1971 áprilisában hagyta jóvá terepjáró tehergépkocsi-gyártásának szakosítási programját, amely szigorú követelményeket támasztott a kifejlesztendő gépkocsitípussal szemben. Ezek között szerepelt a rendkívül nehéz terepviszonyok, valamint a szélsőséges éghajlati feltételek (-50 C°-tól + 50 C°-ig) leküzdése, a korábbi típusokénál jóval hosszabb élettartam, a 15 tonnányi teherbíró képesség, s nem utolsósorban az a feladat, hogy a gyártás sorozatnagysága elérje az évi 15 ezres darabszámot. Képesek leszünk megbirkózni ezzel? Igen, ha az igényeknek megfelelő gyár is lesz hozzá. A moszkvai Nemzetközi Beruházási Bank 77 és fél millió rubeles kölcsönt folyósított a koprivni- cei Tatra Autógyár korszerűsítésére és kiszélesítésére. Ekkor még a 138-as gépkocsikat gyártották az üzemben, de a következő 11 év alatt kő kövön nem maradt az autógyárban. Építkeztek, költözködtek, átépítettek, miközben tovább folytatták a gyártást, ezúttal már a 148-as típus gyártását bővítették. A vállalat újjászületéséről regényt lehetne írni. Amikor 1982 őszén a gyárban jártunk, lázas készülődést tapasztalhattunk. A tervek szerint az év utolsó napján kellett befejezni a száznegyvennyolcasok gyártását, hogy az új év első napjától kezdve a nyolcszáztizenötösök hagyhassák el a futószalagot. A „hórukk csoport“ tagjai, (ahogyan a gyárban a szerszámgépek áthelyezésével megbízott dolgozókat nevezték), alaposan kitettek magukért. Egymás után tépték ki az alapokból az egyes marógépeket, esztergákat, mesteri módon kerülgették velük az üzemelő gépeket és azok kezelőit, hogy néhány száz méterrel odébb az új csarnokokban helyezzék el azokat. Közelről nézve értelmetlen összevisszaságnak tűnt az egész költözködés, de amikor Dalibor Norsky, a fejlesztési részleg dolgozója az új gyártelep 16 négyzet-- méteres makettjén elmagyarázta a termelés és a munkafolyamatok ésszerűsítését, megértettem a bonyolult és körülményes költözködés jelentőségét. Ezt a hatalmas méretű, plexiüvegből készített makettet Jan Melcák nyugdíjas másfél évtized alatt hozta létre. A magyarázat alapján bőségéé ismeretanyaggal rendelkezve, de azért némi kétségek között hagytuk el Koprivnicét, hogy végül is sikerül-e majd határidőben befejezni ezt a bonyolult gépvándoroltatást. Amikor aztán fél évvel később újból a gyárba látogattunk, elégedetten vettük tudomásul, hogy a tervnek megfelelően halad az új típus sorozatgyártására való áttérés. Közben el is kezdődött a Tatra 815-ös tehergépkocsi S3-as változatának próbagyártása melynek szekrénye három irányban billenthető. Érdemes megemlíteni ennek az új gépkocsinak egyes műszaki paramétereit, amelyek nemzetközi viszonylatban is csúcsszínvonalat jelentenek. A léghűtéses, tízhengeres. 15 825 cm3-es motor teljesítménye 208 kilowatt. Élettartama az első főjavításig a korábban gyártott motoréhoz viszonyítva több mint a kétszerese, 420 ezer kilométerre nőtt. ötvenfokos fagyban is könnyen indítható. Az alváz csőgerincét és keretét úgy képezték ki, hogy mindegyik kerék önállóan legyen felfüggesztve, ami kiegyensúlyozott mozgást, nagy stabilitást és a nehéz terep- viszonyok között is könnyű kezelhetőséget biztosít a gépkocsinak. Az első kísérleti példányok már 14 millió kilométeres próbautat tettek meg nemcsak a koprivnicei próbapályán, hanem a Moszkva melletti Nami poligonon is, valamint Szibériában és a Szovjetunió sivatagi vidékein. Ugyanis éppen a Szovjetunió a nyolcszáztizenötösök legnagyobb külföldi megrendelője. Nagy szükség van ezekre a távol-keleti vidék természeti kincseinek feltárásához, főleg a lelőhelyekhez vezető utak építéséhez. De más külföldi megrendelők is érdeklődnek az új Tatra tehergépkocsik iránt. Ezek értékesítése nem lesz rossz üzlet, hiszen az előzetes árkalkulációk szerint a feltételezett árszint nem marad el az NSZK-beli Magirus-Deutz cég által elért színvonaltól. A szakemberek véleménye szerint a Tatra 815-ös felveheti a versenyt a világ bármely hasonló kategóriájú és jellegű gépkocsijával. A sorozatgyártás beindítása azonban nem volt problémáktól mentes, habár a koprivnicei gépkocsigyártók gazdag tapasztalatai nagyban elősegítették ezek gyors megoldását. A legtöbb probléma szokás szerint akkor jelentkezett, amikor a nagy sorozatú gyártás elindult. A Tatra 815-ös ugyanis mintegy ötezer alkatrészből áll, s ezek több mint 350 alszállítótól származnak. A szállítási határidők megtartása és az előírt minőség garantálása az alkatrészgyártók számára is problémákat okoz, s ezek késedelmes megoldása gyakran az egész gyártási folyamatot hátráltatja. Márpedig nemcsak az eddig eszközölt tetemes beruházások, hanem az új gépkocsitípus biztató perspektívái is megkövetelik az ilyen jellegű akadályok mielőbbi elhárítását, annál is inkább, mert népgazdaságunknak nem csekély érdeke fűződik a keresett és versenyképes Tatra 815-ös tehergépkocsik sorozatgyártásának gyors fellendítéséhez. JiRÍ HRABOVSKY Érdemesek a támogatásra Alszik a természet. A tél a mezőgazdasági ágazat szervezeteiben is jó alkalom a számvetésre, az évi munka elemzésére, a tanulságok levonására, a jövő évi felkészülésre. A Kertbarátok Szövetsége dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási alapszervezeteinek 1983. évi munkáját a tömegszervezeti járási bizottsága december végi ülésén értékelte. Iván Imre, a járási bizottság titkára az ülésen is elhangzottakat ismertetve elmondotta, hogy az 1983- ban több mint ezer új tag lépett be a szervezetbe. Az 1982. évi eredményekhez viszonyítva - amikor 9200 tonna zöldséget értékesítettek - tavaly már 11 600 tonna terményt adtak el a közellátásra. Mindezt több nehezítő körülmény - szaporítóanyag-, kertiszerszám-hiány, értékesítési zavarok - ellenére érték el. Belucz Jánosnak, a járási bizottság elnökének az ülésen elhangzott beszámolójából kitűnt, hogy a termelés fokozására még mindig van lehetőség. Tovább bővíthető a tagok kertjeinek az összterülete, amely most 900 hektár körüli. Mindenekelőtt új tagok toborzásával, hiszen még mindig vagy tizenöt ezer kerttulajdonos van a járásban, aki nem tagja a szövetségnek és nem termel eladásra. Másik lehetőség pedig, hogy nagyüzemi termelésbe nem fogható, parlagon heverő földterületeket parcelláznak fel. Viszont a termelést csak olyan mértékben érdemes fokozni, amilyen mértékben bővülnek az értékesítési lehetőségek. A tagjaink által megtermelt áru 78,2 százalékát a Zelenina felvásárló üzeme vette át - tájékoztatott Iván Imre. - A fennmaradó több mint 20 százalék egy része a Slovlik vállalat üzemeihez került.- Sokszor halljuk, hogy a tagok maguk hordják-viszik az árujukat, s a maguk szabta feláron értékesítik azt. Mi a véleménye erről, titkár elvtárs?- Tavaly csak azt vitték el a tagok saját költségükön az északabbra fekvő járásokba, ami a nyakukon veszett volna. Olyan helyeken értékesítették árutöbbleteiket, ahol hiánycikk volt a zöldség és a gyümölcs az üzletekben. A plenáris ülésen Belucz János leszögezte, hogy több termény értékesítése nehézségekbe ütközik, ezért nagy szükség lenne Kertészeti Szolgáltató Üzemre a járásban. Létesítésére ígéretet kaptak a tömegszervezet központi bizottságától, ezt azonban nem követte konkrét intézkedés. Pedig egy ilyen üzemben a termésfelesleget megaszalhatnák, konzerválhatnák, mustot készíthetnének, vagy éppen szeszt főzhetnének belőle. A szervezet vezetősége mindig is azon munkálkodott, hogy a tagok munkáját összehangolja a társadalmi érdekekkel. Ennek ékes bizonyítéka az is, hogy az idén olyan fűszer - majoránna - termesztésére is vállalkoztak, amely termesztésének nincs hagyománya a járásban. A választék bővítésének lehetőségét demonstrálta többek között a járási bizottság tavalyi legsikeresebb akciója, a ,.Csallóköz gyümölcse“ kiállítás is. Ezen számos olyan zöldségfélét is bemutattak, amelynek termesztése még nem elterjedt. Ilyen például a bimbóskel, a baklazsán és a patisszon is. Botló Ilona, a somorjai (Samorín) alapszervezet tagja a kiállításon nagy hozzáértéssel magyarázta, hogy például a bimbóskel iránt van kereslet, hiszen az NDK-ból behozott, fagyasztott állapotban forgalomba hozott zöldség rövid időn belül elfogy az üzletekből. Jó ízű tőle a zöldség-, illetve, a húsleves, kitűnő kelfózelék készíthető belőle, jobb mint a kelkáposztából. A kertek hozamainak a növelésében is nagy a tartalék. Látszik ez abból, hogy aki eladásra is termel, az ugyanakkora területről a többszörösét takarítja be, mint az a kerttulajdonos, aki csak családja szükségleteit elégíti ki zöldségből, gyümölcsből. Viszont többlettermés csak nagyobb befektetés árán érhető el. A talajt mütrágyázni kell, a növényt szakszerűen gondozni, betakarítani. A több termés több munkát is igényel. Főleg a nehéz fizikai munka riasztja vissza a legtöbb kerttulajdonost attól, hogy belépjen a kertbarátok szövetségébe. „Majd, ha lesz elég kerti gép...“ - mondják. Győri Imre, az ekecsi (Okoc) alapszervezet tagja szintén megunta a várakozást, mikor vehet kistraktort az üzletben, ezért egyik rokonával összefogva maga szerkesztett egyet. Továbbá hozzávaló töltögető ekét, kultivá- tort, sarabolót, rotovátort. Ezek is ott voltak a „Csallóköz gyümölcse" kiállításon.- Nagy segítséget jelentenek ezek a gépek 150 négyzetméteres kertem megművelésében - mondotta. - Hagymaszedés idején több szövetkezeti tagnak is segítettem. Mindenkinek 80-100 négyzetméter hagymát kellett betakarítania. Egy ember naponta 10-15 négyzetméternyi terület termését takarítja be. A gép ugyanezt a munkát egy óra alatt elvégzi. Ezért az igyekezet mások részéről is a kisgép beszerzésére. Iván Imre ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy az idén egyelőre egy tag kap a központi bizottság közbenjárására Terra kerti gépcsaládot. Jelenleg viszont 5885 tagunk van - tette hozzá -, és ígéretet kaptunk, hogy az elkövetkező években többnek jut kisgép. A tagokból tehát nem hiányzik a termesztési kedv, s abban is bíznak, hogy a termelés nagyobb mértékű kibontakozása elől elöbb-utóbb elhárulnak a még meglevő akadályok. Elvégre az elkövetkező tíz évben az egy főre eső zöldségfogyasztást 11 kilogrammal, a gyümölcsfogyasztást 9 kilogrammal akarjuk növelni. Az ország vezetői a fejlesztési program megvalósításában továbbra is számítanak a Kertbarátok Szövetsége tagjainak munkájára. Jelenleg is tőlük származik a Szlovákiában termelt zöldség 40 százaléka, a gyümölcsnek pedig a kétharmada. A dunaszerdahelyi járás alapszervezeteinek tavalyi eredményei és idei tervei pedig egyaránt bizonyítják, hogy érdemesek a támogatásra, következésképp tagjai még nagyobb mértékben járulnak majd hozzá azoknak a törekvéseknek a valóra váltásához, amelyek a zöldség- és gyümölcstermelés növelését célozzák. KOVÁCS ELVIRA A Kertbarátok Szövetsége dunaszerdahelyi járási bizottságának tavalyi legsikeresebb akciója a „Csallóköz gyümölcse“ kiállítás volt (Fogas Ferenc és Gyökeres György felvétele) ÚJSZ 6 1984. I^ Iván Imre a járási bizottság titkára
