Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-25 / 21. szám
ÚJ szú 17 1984. V. 25. TUDOMÁNY ■L. TECHNIKA ' ■ ^ A DIGITALIS KORSZAK KÜSZÖBÉN -HANGRÖGZÍTÉSÜNKBEN A kezelőpult: jól kivehető az egyes magnók távvezérlő része, középen pedig az elektronikus memória kezelőegysége Lignin + agyag = szén Az elfogadott elméletek szerint a szén a természetben nyomás alatt és magas hőmérsékleten keletkezik a növényeknek részben lebomló maradványaiból. Ennek megfelelően eddig a mesterséges szenet humuszból és egyéb szerves nyersanyagokból készítették, mintegy 400 Celsius-fokos hőmérsékletre való hevítésükkel. Egyesült államokbeli kutatók abból indultak ki, hogy a geológiai üledékképzödés után ekkora hőmérséklet általában nem forduhat elő. Szerintük nemcsak humuszból kiindulva hozható létre mesterséges szén, hanem ligninnek és agyagásványok keverékének a hevítésével is. Amikor a humusznál jóval kevésbé bomlott növényi maradványhoz, a ligninhez agyagásványokat kevertek, s a keveréket hosszabb időn át - két héttel egy évi időtartamig -150 Celsius-fokos hőmérsékleten hevítették, a természetes szenekhez hasonló szenet kaptak. Eljárásuk helyességét szerintük az a tény is alátámasztja, hogy a természetes szenekben szintén vannak agyagásványok, gyakran möntmorillonit és illit. A kutatók a lignint agyagásványok jelenlétében hosszú ideig hevítve azt tapasztalták, hogy a hosszabb ideig tartó hevítéssel nagyobb szénülési fokú, tehát jobb minőségű szén keletkezik. Amikor pedig a gyenge minőségű természetes szenet agyagásványokkal 150 Celsius-fokos hőmérsékleten hevítették, nagyobb fütőértékű szenet kaptak. A kutatók föltételezik, hogy az agyagásványok a katalizátor szerepét töltik be a ligninnek szénné való átalakulásában. (New Scientist) Tavaly decemberben köszöntött be az OPUS kiadóvállalatba a komputer-korszak. Ekkor érkezett meg ugyanis a világ legmodernebb digitális hangrögzítő berendezése. Maga a berendezés két nagyon jó minőségű kazettás képmagnóból áll; amit kiegészít még a szerkezet legfontosabb része, a PCM átalakító. Ez lehetővé teszi, hogy elektromos hangjeleket televíziós kép (műszakilag értve) formájában rögzíthessünk a képmagnón. A felvett műsor további feldolgozásának feltétele, hogy a felvett darabok vághatok, illetve időrendbeli sorrendbe rakhatók. Erre ismét egy berendezés ad lehetőséget, méghozzá a DAE montírozó. Ez egyben távirányító is a két, illetve 3 képmagnóhoz, valamint lehetővé teszi az elektronikus vágást. Erre azért van szükség, mert itt már nincs lehetőség a hagyományos „ollózásra“, tehát arra, hogy a felvett műsort a szalagon olló segítségével „tegyük rendbe“. Hogy ez mit is jelent, arra egy apró példa: egy mintegy 15 perces kamarazenei felvétel körülbelül 30-70 ollóvágással készül el olyan formában, amit lemezre lehet vinni. Most ugyanezt a munkát el 3kt- ronikusan kell, illetve lehet elvégezni. Ez úgy történik, hogy a felvett műsoranyagot részletenként (öt másodperctől kezdve mintegy perces időtartamig) átjátszuk a másik magnón levő .kazettára. Ehhez a munkához azonban nagyon bonyolult elektronika tartozik, aminek a felületes ismertetése BVU képmagnó sem férne bele e cikkbe. így itt csak olyan tulajdonságokról szólok, amelyek eltérnek az eddig megszokott eljárásoktól. Először is a digitális hangmontírozó jóval aprólékosabb munkát képes elvégezni, mint egy tv-mon- tírozó. Az utóbbi esetben - mint ismeretes - a képeket egyenként ún. tv-képenként lehet egymáshoz illeszteni; ez azt jelenti, hogy másodpercenként 25 képet képes különböző sorrendbe rakosgatni. Ez a „finomság“ 40 milisec. pontosságot jelent, ekkora idő a hang- technikában azonban szinte egy valóság, tehát valamit finomítani kell. A képmagnó azonban ezentúl is csak az adott időközben képes montírozni. Éppen ezt a hátrányt küszöböli ki a DAE montírozó, mégpedig teljesen elektronikusan, mozgó, tehát kopó alkatrész nélkül. Ez úgy történik, hogy amikor a kezelő megjelöli a kívánt helyet, ahol a felvételen pl. hiba van, a gép automatikusan átjátssza saját memóriájába az egész „képnyi, azaz 40 ill. 30 ms“ hanganyagot, hogy ezután egy nagy gomb segítségével hajszálpontossáqqal megkereshető legyen a vágási pont. Ekkor a megfelelő gombnyomás után a gép elindítja mindkét magnót, azokat szinkronba hozza, és megfelelő pillanatban az egyik magnót felvételre kapcsolja. A magnóba az első pillanatban nem a másik magnóról érkező jel jut, hanem a montírozó memóriájának a tartalma, hogy így a vágás tökéletes és hallhatatlan legyen, s a képmagnó csak ezután rögzíti a másik magnóról érkező jelet. Remélem, sikerült e meglehetősen bonyolult folyamatot legalább egy kicsit is érthetően leírnom. Sajnos, a legmodernebb gépek egyik közös tulajdonsága, hogy működésük még a szakemberek számára is sokszor titok, sok esetben örökké az is marad, hiszen a gépbe nem egy, hanem nagyon sok mikroszámítógép van beépítve. A digitális korszakkal azonban más nehézségek is felmerültek, amelyek megoldása még ránk vár. Eddig ugyanis nem okozott túl sok gondot a helyiségek akusztikája. A hagyományos magnó sikerrel álcázta a tökéletlenségeket, nem úgy azonban a digitális felvétel. A készüléknek eddig ismeretlen dinamikája van; ez számokban kifejezve kb. 90 dB, vagyis 31623- szoros feszültséget jelent, tehát a leggyengébb felvett hangjel és a legerősebb a fenti viszonyban áll egymással. Ez pedig gyakran megoldhatatlan problémát .jelent, ha azt vesszük figyelembe, hogy egy irodahelyiség alapzaja nappal eléri az 50 dB-t, míg egy sugárhajtású repülőgép fülsértő robaja kb. 120 dB-es, hangerőt jelent. A kettő különbsége mindössze 70 dB, tehát egy digitális magnó számára csekélység ezt a hangerőkülönbséget rögzíteni. Éppen hogy csak lejátszani alig lehet valahol, mert vagy a gyenge hangok vesznek el a környezeti zajban, vagy a hatalmas hangerő teszi próbára idegeinket vagy a hangszóró berendezését. Pillanatnyilag mégis ez a követelmény, s ennek kell eleget tenni, még ha nehéz is. így a digitális hangfelvételekre csaknem kizárólag éjjel kerül sor az átlagos nyugalom miatt, illetve a felvételi stúdió vagy koncertterem van olyan helyen, ahol a környezetet alig zavarja. Áz OPUS-nál közvetlenül a megérkezés után sikeres felvételt készítettek és azt kell mondanunk, hogy az átmenet nagyon rövid és műszakilag majdnem problémamentes volt. Azóta is az idei produkciónak több mint a felét már új pi ód szerrel készítik. A hazai piacra azonban még. az idén nem jut ezekből a felvételekből, mert a lemezgyárban még nincsenek megteremtve a feltételei annak, hogy a digitális felvételekről legalább „fekete“ lemez készüljön. Pillanatnyilag tervek készülnek arra, hogy nálunk is bevezetik a CD lemez gyártását, ami maga is digitális, így aztán a felvétel a lehető legjobb minőségben kerül a fogyasztóhoz. TAKÁCS JENŐ Három évvel ezelőtt amerikai csillagászok nagyon nagy felbontású infravörös színképelemzőkkel arra a következtetésre jutottak, hogy a Mars légkörében valamiféle természetes szén-dioxid-lézer működik. Mintegy 10 km vastag az a légköri réteg - a bolygó nappali oldalán amelyben erre alkalmasak a viszonyok. Ott a szén-dio- xid-molekulákat a napfény gerjeszti. A lézerhatáshoz a fénynek nagyon hosszú utat kell megtennie az őt kibocsátó közegben. A szokásos lézerekben ezt úgy érik el, hogy a sugárzó közeg mindkét végén a fénysugarakat tükörrel visszafordítják, hogy azok nagyon sokszor téve meg oda- vissza az utat, nagy úthossz erősítse a fényt. Ellenben a Mars természetes lézerében tükör nélkül is több ezer km hosszú a fény útja. (Az ilyen - tükör nélküli - „lézereket“ erősített, spontán sugárzó rendszernek nevezzük.) Noha ez az út nagyon hosszú, e természetes lézernek csak roppant csekély az erősítése. Mégis: az a 9,4 és a 10,4 M.m-es hullámhosszokon így is nagyon fényes, éles színképvonalat ad. A fölfedezők - képzeletüket szabadjára engedve - kiszámították, hogy milyen.értékek adódnak, Két ősi ezüsttömbre bukkantak Ciprus délkeleti partvidékén, Larnaca közelében, egy késő bronzkori lelőhelyen végzett ásatásokon. Jóllehet ezüsttárgyakat már az időszámításunk kezdete előtti harmadik évezredben készítettek Ciprus szigetén, ez az eddig talált első megmunkálatlan ezüst. Nyilvánvalóan importból származik, mert Cipruson nincs ezüstére lelőhely. Az ezüsttömbök elemzéséből ítélve Egyiptomon át kerültek Ciprus szigetére, a Laurion-tér- ségből, Athéntől' délkeletre. Történelmi bizonyítékok vannak rá, hogy Ciprus és Egyiptom között már az időszámításunk előtti XIV. században ezüstkereskedelem folyt. ha ezt a természetes lézert óriási tükörrel a szokásos elrendezésű lézerré tudnánk átalakítani, így sokszorozva meg az erősítését. A tükröket együtt haladó, azaz szinkronpályájú műholdakra szerelhetnék rá (lásd ábránkat). A nagy paraboloid tükrök. (A és B) gyútópontjába helyezett kis síktükrökkel szabályoznák be a pontos távolságot és irányt. A lézersugarakat is ugyanezekkel a tükrökkel modulálhatnák. A kapott fényt azután egy további tükörrel (C) az égbolt kiválasztott pontjára irányíthatnák, így kísérelve meg jelzéseket adni más csillagok környezetében élő értelmes lényeknek. Kiszámították, hogy 50 m átmérőjű tükörrel a lézerfény teljesítménye ugyan csekély, mindössze 200-2000 W lenne; ez mégis 700- szor erősebb, mint ugyanezekben a keskeny színképvonalakban a Napé ugyanakkora látószögtartományban. így óriási távolságokról észrevehető lenne. A felhasználható légköri réteg teljes vastagságát kihasználó 10 km (!) átmérőjű tükrökkel pedig már olyan nagy teljesítményű (8-80 MW) fényt kaphatnánk, hogy az egy 10 m-es átmérőjű távcsővel Tejútrendszerünknek a túloldaláról is látható lenne. (Science News) ROBOTOK A GUMIGYÁRBAN Mindössze 12 ipari robotberendezés áll a Szovjetunió ja- roszlavi gumiabroncsgyárának gyártósora mellett. A robotok üzembe állítása nemcsak a termelékenységet növelte, hanem javította a minőséget is és csökkenti a gyártósor leállásának gyakoriságát. Már az abroncsgyártás legbonyolultabb műveleteit is elvégezhetik a mikroprocesszorokkal felszerelt robotok. 1984-ben 11 ezer bonyolult ipari robotberendezést helyeznek üzembe a szovjet népgazdaságban. Folytatódik az egyszerűbb manipulátorok továbbfejlesztése is - ezekre is szükség van az egészségre ártalmas munkálatok elvégzésére. ... A SONY digitális hangrögzítő berendezés: legfelül a kezelőpult, alatta jobbról balra: DAE montírozó, BVU képmagnó, PCM átalakító, Érdekességek, újdonságok CIPRUSI EZÜST % (A szerző felvételei) Természetes lézer a Mars légkörében? Az OPUS digitális hangrögzítő berendezése
