Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-25 / 21. szám

% S ok gondot okozott a vízlép­cső építésének megkezdé­se Baka községnek. Tizenegy családi házat és az iskolául szol­gáló egykori pénzügyőr-laktanyát le kellett bontani. A családok a já­rási székhelyen kaptak lakást. Az éppen elkészült szolgáltatóházat gyorsan iskolává alakították át. S mivel ez kevésnek bizonyult, két barakk-épületet is építettek. Mind­máig két műszakban tanítanak, az óvoda is szűkös körülmények kö­zött működik. Szerencse, hogy gyorsan elkészült az iskolai kony­ha és a kazánház.- Az új tanévet már az új, kor­szerű iskolában kezdjük meg - új­ságolja Török Ferenc tanító, a hnb titkára. - A szaktantermeken kívül lesz ott tornaterem, iskolai kony­ha, napközi otthon, az udvarán pedig különböző sportpályák is. A miénk lesz a járásban az egyik legkorszerűbb alapiskola. A min­den igényt kielégítő létesítmény építésére több mint tizenhat millió koronát kaptunk az államtól.-A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója alkalmából átadjuk rendeltetésének az óvodát is - ve­szi át a szót Dunai Józsefné, a hnb elnöke. - Négy év után újra hely­rerázódott az élet községünkben, sőt még jobbak lesznek a feltéte­lek, mint azelőtt voltak. Ebben nagy érdeme van a lakosságunk­nak is. Nem véletlenül mondja ezt. A bakaiak a múlt évben végzett munkájukért kormányelismerés­ben és pénzjutalomban részesül­tek. Az 1170 lakos tavaly 61 ezer óra társadalmi munkát végzett. Csaknem minden szombaton, sőt vasárnap is munkáiba álltak, hogy mielőbb elkészüljön az új óvoda, a falu területén felszámolják a vad szeméttelepeket, bővítsék a par­kokat.- Az egyesített szövetkezet ve­zetőségével is sikerült szót érte­nünk. - folytatja az elnöknő. - Nemcsak gépekkel, fuvarral se­gítették az építkezést, hanem 600 000 koronával hozzá is járul­tak a költségekhez. A Bósi (Gabői- kovo) Állami Gazdaságtól is igen sok segítséget kaptunk és kapunk. Mintha csak szavait akarná iga­zolni, megérkeznek az állami gaz­daság asztalosai Jankó László építésfelügyelő vezetésével. Hírül vették ugyanis, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója alkalmából át akarják adni az óvo­dát, s ők is ki akarják venni részü­ket a még hátralévő munkálatok­ból. Hiányzik egy lengőajtó és a központi fűtés védőburkolatai. Mérnek, rajzolnak, s azzal az ígé­rettel távoznak, hogy időre ott lesz minden, amire szükség van.- A belső vakolással már elké­szültünk - summáz Csölley Géza kőműves. - Hamarosan megkezd­jük a csemperakást. Ezután a szennyvízcsatornát fektetjük le, majd a külső vakolás után az ud­vart tesszük rendbe. Mi tagadás, bőven van még tennivaló, de ha jól megszervezzük a munkát, határ­időre elkészülhetünk. Amint látja, a lakosaink is segítenek. Már hogyne segítenének, hi­szen kötelezettségvállalásukban azt ígérik, hogy az idén 54 ezer órányi társadalmi munkát végez­nek. Az óvoda építésén kívül Dunai Józsefné a bratislavai várban kapott elismerő okle­véllel Határidőre elkészülünk - állítja Csölley Géza A szerző felvételei nyolcvan árnyi területet parkosí­tottak, több mint egy hektárnyi te­rületet pedig a kertbarátok szövet­sége alapszervezetének adtak át használatra. A hnb székházával szembeni területen, amely nagy­részt nyárfával van beültetve, par­kosítanak, gyermekjátszóteret lé­tesítenek. Itt kap majd helyet a ró­zsaliget is.- Az első időszakban az építők a település utcáit használták, de miután kiépítették saját útjaikat, a gépkocsik már nem verik föl a község csendjét - mondja Du- nainé. - Sőt a megrongált útsza­kasz új aszfaltszőnyeget kapott. Rendbe tettük a hangosbeszélöt, a villanyhálózatot és az utolsó két utcában is megépítettük a vízveze­téket. Ebben a megbízatási időszak­ban kilenc építkezési engedélyt adtak ki, tizenkettőt pedig most intéznek. Az elköltözött tizenöt családból hat már visszajött Baká­ra. Amint mondják, még mintegy húsz építkezési telek áll a belterü­leteken az építők rendelkezésére.- A második félévben, ha az iskolát átköltöztetjük, hozzáfogunk a szolgáltatóház rendbe tevésé­hez. Szeretnénk ott szabómú- helyt, borbély- és fodrászszalont létesíteni - tervezget a hnb elnök­nője. - Ruhabegyüjtőt is létesí­tünk, s ha sikerül szakembert sze­rezni, cipó- és kerékpárjavító mű­helyt. A szolgáltatóházat a hnb kisüzeme üzemelteti majd, amely­nek jelenleg két ácsa, illetve kő­művese van. Még nem tettek pontot az óvoda és az iskola építése után, s máris azt fontolgatják, hogy sürgősen szükségük volna egy tűzoltószer­tárra. Erre gondoltak egyébként már akkor is, amikor az iskolául szolgáló laktanyát lebontották. Több ezer téglát mentettek meg a bontásból, ezzel is csökkentik a tüzoltószertár építésének költsé­geit.- Az is szóba került már, hogy a régi óvodában a tömegszerve­zetek kapnak klubhelyiséget, mert erre is nagy szükség van - állítja a hnb titkára. - Azt hiszem, hogy ez megoldható, ha az idén nem sikerül, akkor legkésőbb jövőre. A vad szeméttelepeket nem­egyszer kifogásolták. Előfordult, a vezetők szemére vetették, hogy nem tudnak rendet teremteni. Nos, változott a helyzet, s hama­rosan még tovább fog változni. A helyi nemzeti bizottságnak már háromszáz szemetes kannája van. Az a tervük, hogy a bősi kisüzem kukakocsija nemsokára rendszeresen ellátogat majd a fa­luba.- Régi vágyunk egy bevásárló- központ építése - mondja az el­nöknő. - A községünkben lévő üzletek nem megfelelő épületek­ben üzemelnek. Bízom abban, hogy a lakosok ezirányú igényét előbb-utóbb ki tudjuk elégíteni. Négy évvel ezelőtt a bakaiak még nem voltak ilyen magabizto­sak. Féltek, hogyan birkóznak meg a nehézségekkel, s ma büsz­kék lehetnek arra, hogy magukra találtak, megjött a kedvük, s meg­nőtt a település vonzereje.- A múlt választásokkor kerül­tem haza, a hnb élére. Mi tagadás, akkor még féltem attól, hogyan tudok a feladatokkal megbirkózni. S lám, mit jelent, ha egy falu összefog, ha a közelében lévő üzemektől és a felettes szervektől is megfelelő segítséget kap az ember. A szorgalmat, az igyeke­zetét előbb-utóbb siker koronáz­za, ami arra kötelez mindnyájun­kat, hogy a jövőben se üljünk ölbe tett kézzel - mondja búcsúzóul az elnöknö. S ha állják szavukat, hamaro­san újra az elsők között emlegetik majd Bakát nemcsak a járásban, hanem úgy mint az idén, szlováki­ai viszonylatban is. NÉMETH JÁNOS Méry Ferenc és Jankó László a tervrajzok fölött Üzemi baleset. Megrémült ar­cok, elsősegélynyújtás, valaki mentőért kiabál, az orvosok harca az életért, fájdalom, köny- nyek, gyógyulás, fogadkozá­sok... Szlovákiában az üzemi balesetek több mint felét a mun­kavédelmi előírások megszegé­se, a munkavédelmi eszközök mellőzése okozza. S közben mindenki tudja, hogy önma­gunk védelme éppen ezzel kez­dődne... A Bratislavai Munkavédelmi Kutatóin­tézet dolgozói az idén ünnepük az intéz­mény fennállásának 30. évfordulóját.-Az intézet feladata ma is ugyanaz, mint 30 évvel ezelőtt volt - olyan munka- védelmi eszközök tervezése és kipróbá­lása, olyan munkakörülmények megszer­vezése, melyek nemcsak védelmet, biz­tonságot jelentenek, hanem nem gátol­nak a munkában sem - mondták beszél­getőpartnereim, Teodor Hatina mérnök igazgató, Aladár Andrezál és Ivan Vysko- őil mérnökök. - Intézetünk alapító tagjai­tól tudjuk, hogy a munka nehezen indult. Nem voltak segítőik, tanácsadóik - de, mert hittek küldetésük fontosságában - megvédeni a dolgozó embert - kemé­nyen dolgoztak és ^sikereket értek el. Tanultak és tanítottak, járták az üzeme­ket, tanfolyamokat, előadásokat tartottak a munkavédelemről, közben felmérése­ket végeztek, s értékelték a zajszintet, a fényerősséget, a levegő szennyezett­ségét. Ma már szakosított kutatómunka fo­lyik: az intézet dolgozói a gépek megbíz­hatóságát vizsgálják, foglalkoznak a stressz-hatások előfordulásának gya­koriságával, a robbanásveszélyes mun­kahelyek biztonságos üzemeltetésének kérdéseivel stb. Ténykedésük legújabb területe - a személyi munkavédelmi esz­közök tervezése. Az intézet 88 alkalma­zottja közül 22-en ezzel foglalkoznak, s úgy tűnik, erre kell odafigyelni legin­kább.-Az utóbbi tíz évben 19 kutatási fel­MUNKAVÉDELEM - EGÉSZSÉGVÉDELEM adattal foglalkoztunk és 28 új személyi védőeszköz prototípusával jelentkeztünk. Főleg a hegesztők, a bányászok, a ková­csok és a faiparban, valamint a mező- gazdaságban dolgozók szükségleteit vettük figyelembe - vette át a szót Vysko- cil mérnök, majd így folytatta: - Felosztot­tuk az emberi testet - a bratislavai intézet a kéz, a láb és a törzs védelmével foglalkozik, a prágai kollégáknak maradt a fej. Megtudtuk, hogy sajnos, egyelőre el­terjedtebb az univerzális védőeszközök használata ott is, ahol van lehetőség a megfelelőbb eszköz kiválasztására. Mi ennek az oka? Az üzemek munkavéde­lemmel megbízott dolgozói nem tudják, nem tájékozódnak, hogy milyen újdonsá­gok jelennek meg, mi az, ami védelmüket szolgálja. A vásárlásnál gyakran az összegre összpontosítanak, s inkább a megszokott (ám elavult) termékből vesznek - sokat. A dolgozók pedig szid­nak, a kutatóktól kezdve a gyártókig min­denkit, s rendszerint az egészségük vé­delmét biztosító védőeszközöket nem vi­selik.-öt évvel ezelőtt 15 féle cipővel je­lentkeztünk, köztük volt a csúszásgátló talppal ellátott lábbeli is. A dolgozók elis- mérték, dicsérték, de nem hordták. Mert nem szép. Ez tény volt, s ezért is segítsé­gért fordultunk magyarországi kollégá­inkhoz, akik elismerten esztétikusabb lábbelit gyártanak. Gondot okoz az is, hogy az általunk tervezett, kipróbált ter­mék - maradjunk a lábbelinél - nem kerül elég gyorsan a fogyasztóhoz. Miért? A válasz egyértelmű. A gyártóknak (Svit, Partizánske, Jas Bardejov, Tfebíc) nem jelent hasznot az ilyen lábbeli gyár­tása, hiszen áruk alacsony (120-170, a speciális cipőké 400 korona), kis soro­zatban készülnek stb. S ez az oka annak is, hogy gyakran csak egy-két méretben gyártják. A védőkesztyűk gyártása s használata terén hasonló a helyzet. A különbség annyi, hogy pl. a vágásbiz­tosak 900-1000 koronába kerülnek, s ha a vállalatok megveszik is, vajon például a hentesek a hús kicsontozásánál hasz­nálják ezeket? Megtudtuk, hogy 150-200 féle kesztyűt kísérleteztek ki, gyártják is őket, ám ezek 80 százalékát csupán egy méretben! Tény az, hogy egyes eszközök gyártá­sa nemcsak minőségileg, hanem meny- nyiségileg is kifogástalan. Előfordul azonban, hogy a megrendelő nem veszi át a legyártott terméket. S beszélgető­partnereim azonnal példákat soroltak: - Néhány évvel ezelőtt hiánycikknek szá­mított a védősisak. Ma mi a helyzet? A gyártó leszállította a megrendelt meny- nyiséget (106 ezret), de a megrendelő csak 56 ezerre tartott igényt. A gumi lábbelivel ugyanaz a helyzet, legyártottak 560 ezret, a megrendelő a mennyiség 57 százalékát vette csak át. A vattakabátok 30 százaléka is a Rempo raktárkészletét terheli.- Úgy tűnhet - szólt közbe az igazgató- ez nem a mi dolgunk, de a mi munkánk is így megy semmibe.- A Szlovák Munkavédelmi Hivatal munkatársaival szinte naponta megvitat­juk a felmerülő problémákat - jegyezte meg Andrezál mérnök. - Ök ellenőrzik az általunk tervezett, jóváhagyott munkavé­delmi eszközök használatát, s tapaszta­lataik gyakran rosszak. Gyáraink, szövet­kezeteink dolgozói sokszor felelőtlenül bánnak önmaguk egészségével, amikor nem tartják meg az előírásokat, nem védik látásukat, hallásukat, kezüket, tör­zsüket stb. Kibocsátott termékeinket az Állami Mi­nőségellenőrző Intézetben a legkülönbö­zőbb hatások érik. S csak akkor, ha megfelelnek a normáinknak, ha teljes védelmet nyújtanak, kezdődhet el gyártá­suk. Termékeink jó minőségűek s ezt azok értékelik igazán, akik viselik is őket. S hogy mennyire védenek, azt csak azok tudatosítják, akik használatuk által kerül­ték el a balesetet. PÉTERFI SZONYA ffixsos ÉV wo# fl li K3 Ä *| «O »O I 0) *■* :0 c 0) > 0> JC CB ■g iS ii E| * 8 £2

Next

/
Thumbnails
Contents