Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-20 / 3. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1984. január 20. XVII. évfolyam 3. szám Ára 1 korona A Lenin Pamut­ipari Vállalat lé­vai (Levice) üzeme és a Dvúr Králové-i Tiba vállalat a Méta kötsz'ö- vött anyagok egyedüli gyár­tója a KGST- tagországok- ban. Előállítását Léván már 1982-ben meg­kezdték, s ta­valy júliusban a Pólóm új köt- szövött termék­kel, elsősorban matracanyag­gal, gazdagítot­ták a piacot. A képen Zlatica Trnková szövő­nő a Méta 160 típusú gépen dolgozik. (Pavol Neubauer felvétele - CSTK) Az óhajok és sóhajok még soha nem emeltek gátat egyetlen háborúnak sem. Tudomásul kell vennünk: a béke megőr­zése és népgazdasági céljaink elérése az eddiginél fokozottabb erőfeszítést igé­nyel társadalmunktól is. Az elmúlt hetek­ben erőteljesen érződött a kettős követel­mény megvalósításának szorgalmazása. Meggyőzédésünk, hogy az imperialista agresszor megfékezhető, s mi részt vál­lalunk a meggátlására szolgáló erő kiala­kításában. Nálunk a békéért folyó harc a szó legnemesebb értelmében közügy, hazaszeretetből táplálkozó értelmes cse­lekvés. Hatóerejét munkánk eredmé­nyessége szabja meg. S ha nem hangsú­lyoznánk az eredményesség szükséges­ségét, akkor a „védjük a békét“ jelszó frázissá szürkülne, nem serkentene érté­ket létrehozó tettekre. Tudjuk, gazdaság- politikánk eredményessége egyben nem­zetközi helyzetünket s védelmi képessé­günket is szilárdítja. Nálunk, „a gazdaság a békéért folyta­tott küzdelem döntő csatatere volt és marad a jövőben is“ - hangsúlyozta Jozef Lenárt elvtárs a Pravda, az Új Szó és a Nővé slovo főszerkesztőjének kér­déseire - lapunk január 11-i számában - válaszolva. A gadaságban dől el, mi­ként valósul meg a kongresszusi irányvo­nal a hetedik ötéves tervidőszak utolsó előtti évében. Előzetes számítások sze­rint 1983-ban a nemzeti jövedelem or­szágos viszonylatban 2,2 százalékkal, Szlovákiában 3 százalékkal növekedett, miközben a termelői fogyasztás növek­ménye kisebb volt, nyereségünk és jöve­delmezőségünk pedig magasabb a ter­vezettnél. Ezek az eredmények egyúttal bizonyítékai a kongresszusi irányvonal helyességének s jó alapul szolgálnak a továbblépéshez. Szlovákiában szá­munkra az idén kulcsfontosságú feladat, hogy a társadalmi termék 3,2 százalékos növelésével biztosítsuk a nemzeti jöve­delem 4,2 százalékos növekedését. Ezt a feladatot reálisnak tartjuk, bár a jelenle­gi tervidőszak első éveiben ilyen magas növekedési arányt még nem sikerült elér­nünk. Viszont az elmúlt évben néhány területen olyan kiváló eredmények szü­lettek, amelyek reális alapot képeznek a gyorsabb ütemű fejlődéshez. Lényegében a hatékonyság és a minő­ség alakulása dönti el, milyen mértékben valósulnak meg elképzeléseink. E téren vonzó példákat és felelőtlenséget jelző mulasztásokat egyaránt találunk. Az 1984. évi terv kialakítása során elhang­zott vélemények is reményeket sugall­nak. A gazdasági vezetők döntő hányada a végrehajtási képesség erősítését szor­galmazza. Érzik, az exportképességet elsősorban termékeik minőségének gyors javításával tudják erősíteni. Szlo­vákiában a tervezett 1,2 pontos növeke­dés egyáltalán nem tenné lehetővé a piac ellátását jó minőségű termékekkel. Ugyanakkor kivitellel is számolunk. Adva van a feladat, több és jobb minőségű árut vár a piac. Helyenként bátrabban kellene érvényesíteni a komplex intézkedéseket is, hogy a versenyképes, jó minőségű termékek készítése végre természetes legyen. Példák tömege bizonyítja, telje­síthető a követelmény. Az eredményt a vezetői képességek - az új iránti fogé­konyság, a reális kockázatvállalás, a szervezőképesség -, a technológiai és munkafegyelem, az érdem szerinti java­dalmazás s végső soron az ellenőrzés szigora szabja meg. Vannak hasznosít­ható tapasztalatok, követésre méltó pél­dák A bratislavai Dimitrov Vegyi Müvek­ben egy év alatt az első osztályba sorolt termékek részarányát 21 százalékról 47 százalékra növelték. A strázskéi Chem- kóban, a partizánskéi Augusztus 29-e Müvekben, az oravai Teslában és más vállalatokban szintén ugrásszerűen nőtt az első osztályú termékek részaránya. Ugyanakkor vannak vállalatok, melyek értékesítési gondokkal küzdenek. A „rak­tárra termelő“ üzemek vezetőinek egy hányada elvárja, hogy „elhelyezzék“ ter­mékeiket. Úgy látszik, nekik még mindig „kifizetődőbb“ elintézni, a terven felüli készletek engedélyezését, mint megvál­toztatni egy termék minőségét. Elemzések és felmérések igazolják, a termékek minőségét 75-80 százalék­ban a tervezők, a technológusok, a ter­melést előkészítő részlegek szabják meg. Ma már aligha találnánk olyan gaz­dasági vezetőt, aki a fenti mégállapítást nem ismeri. A tényeket tudomásul kell venni még a silány áryit termelő üzemek vezetőinek is. Hivatalosan ők is egyetér­tenek a minőségi követelményekkel, de tetteik, az eredmények nem ezt igazolják. Feltételezhető, sokan közülük azt gon­dolják, „még mindig elhelyezték termé­keinket, az idén sem lehet másként“. Sokan vagyunk, akik abban reményke­dünk, hogy e szempontból rendhagyó lesz az idei esztendő, és akinek a szép szó nem használ, azt kényszerítik az értelmes cselekvésre. Mert változásokat akarunk elérni, szemléletet, megszokott irányítási gyakorlatot megváltoztatni. E téren a pártszervezetek ellenőrzési jogának következetesebb érvényesítése segíthet közelebb a célhoz: az első osz­tályú termékek részarányának gyorsabb növeléséhez. Feladatként értelmezhetjük Lenárt elvtárs szavait: Már valóban a ti­zenkettedik órában vagyunk, s szüksé­ges, hogy a kommunisták minden mű­helyben, üzemben, vállalatnál, minden termelési-gazdasági egységben és ága­zatban küzdjenek a kiváló minőségért. CSETÖ JÁNOS m midiim LnJ U ÜÜLíUvJliiLÍ U ULbüLJULM üüüüijymJuvJ

Next

/
Thumbnails
Contents