Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-18 / 20. szám

ÚJ szú 17 TUDOMÁNY TECHNIKA A ZÖLDTAKARMANTOK ESSZERU A gazdasági állatok egészségi állapotuk és gazdaságos termelé­sük fenntartásához nemcsak bizo­nyos mennyiségű, hanem bizo­nyos minőségű táplálóanyagot igényelnek. A táplálóanyag-fölös­leg és -hiány egyaránt káros. A normázás, szabványozás fö fel­adata tehát az állatok legkedve­zőbb (optimális) vagy legkisebb (minimális) táplálóanyag-szük­ségletének meghatározása. A gyakorlatban a legkedvezőbb táplálóanyag-szükségletet rend­szerint a gazdasági állatok egyes fajai és haszonirányuk szerint szokták megszabni. A tápláló­anyag-szükségletet a takarmány- normák, a takarmányok szabvá­nya fejezi ki. A második világháború után a mezőgazdaság, főként az állat- tenyésztés az egész világon új irányt vett és az új törekvések hozzánk is eljutottak. Az új s nagyüzemi technológia a szocia­lista mezögzadasági üzemekben megoldja az állattenyésztés prob­lémáit. Mindennek feltétele a ter­melés központosítása. Az állattenyésztés specializálá- sa országunk termőtalajain a leg­nagyobb mértékben kihasználja a természeti és gazdasági feltéte­leket, biztosítja a hegyvidéki és alföldi körzetek mezőgazdasági üzemeinek együttműködését, csökkenti a beruházási- és mun­kaköltségeket, javítja a munka- szervezést stb. A munkatermelé­kenység az állattenyésztési mun­kák régi módszerü szervezése mellett csekély, nem felel meg a mostani követelményeknek. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztésének fontos belterjesítő tényezője a takar­mánytermelés növelését szolgáló kettős-termelés. Ennek jelentősé­ge abban rejlik, hogy növeli a tö- megtakarmány-termelést, lehető­vé teszi a tenyészidő egyeteme­sebb kihasználását a szerves- anyag-termelésre, de nem utolsó­sorban hat a talajerő fokozására. Ezért a CSKP KB 1979-ben meg­tartott ülésének határozata értel­mében a másodnövényként ter­mesztett takarmánynövények szántóföldi részarányát országos viszonylatban 10-12 százalékra kell növelni. Ezáltal fedezni tud­nánk a tömegtakarmányszükség­let 5 százalékát és így tömegta­karmányokból tartalékkészletet te­remthetnénk. Nem is olyan régen az áprilisi szentgyörgy nap volt az, amikor a nyájat, a kondát és a gulyát, a ménest kihajtották a legelőre, majd késő őszig kint tartották. Ez az eljárás, a külterjes állattenyész­tési forma megfelelőnek bizonyult. A mai belterjes állattenyésztés más formákat követel. Viszonya­inknak megfelelően - Dél-Szlová- kiára gondolva - az állatok nyári takarmányozását (amit valamikor a legelő oldott meg), ma a szántó­földön termelt zöldtakarmányok biztosítják. Ilyenek az őszi és ta­vaszi keverékek, a csalamádé, a másod növények és nem utolsó­sorban a herefélék. A gazdasági állatok nyári takar­mányozásának alapját a jelentős mennyiségű vegetációs vizet 70-80 %) tartalmazó zöldtakar­mányok képezik. A vegetációs víz számos, oldott állapotban levő szerves savat tartalmaz, melyek a takarmánynak jó ízt adnak és elősegítik a tápláló anyagok (táp­anyagok) felszívódását. Vala­mennyi zöldtakarmány száraz­anyagában- megtaláljuk az állatok számára könnyen felvehető fontos tápanyagokat. A kérődzőkre vonat­kozóan a szerves anyagok kihasz­nálási együtthatója 70-75 %-ot tesz ki. A jó őszi vagy tavaszi takarmánykeverékek - főképp a herefélék tápanyagértéke - gyakran felér az abraktakarmá­nyok tápanyagértékével. A zöldtakarmány akkor kifogás­talan, ha a színe természetes. A sárga, barna vagy fekete elszí­neződés, a zöldtakarmány eső okozta kilúgozását és bomlási fo­lyamat okozta elértéktelenedését bizonyítja. A fülledt zöldtakarmány is értékét veszti, és az állatok egészségére is ártalmas. Köny- nyen felfúvódást vagy hasmenést idéz elő. A zsenge takarmány ete­tésekor óvatosan kell eljárnunk, mivel jelentős mennyiségű köny- nyen erjedő cellulózt és egyes szabad cukrokat tartalmaz. Ezek erjedésekor jelentős mennyiségű gáz fejlődik. A takarmány nedves­ségéről és fülledtségéről tapintás­sal meggyőződhetünk. Amilyen káros következmé­nyekkel jár az állatok hiányos fe­hérje-ellátása, éppoly pazarlás a többletfehérje etetése. A tejelő állat csak tejelöképességének megfelelő mennyiségű takar­mányfehérjét alakít át tejfehérjévé, illetve a kifejt tej mennyiségévé. A növekvő állat is csak a növeke­dőképessége arányában alakítja át a takarmányfehérjét testfehérjé­vé. Amíg az állati szervezet a szükségtelenül felületetett zsírt, cukrot és keményítőt tartalmazó tápanyagot pl. zsír formájában le­rakja a testszöveteiben (ill. elrak­tározza), addig fehérjét csak se­kély mennyiségben képes tartal­mazni. A felesleges-nitrogéntartal­mú anyagok a vizelettel eltávoz­nak, a nitrogénmentes rész pedig keményítő, cukor stb. módjára elég, vagy zsír képződik belőle, így a fehérje, a takarmány legdrá­gább része ugyanúgy használódik fel, mint a lényegesen olcsóbb cukor vagy keményítő. A felesleges fehérje etetése már csak azért sem helyes, mert a fehérje szétbontása és a bomlá­si termékek kiküszöbölése növeli a vese és a máj munkáját. Nézzük meg, mit mutat a gya­korlat, ha a nyári időben csupán magában takarmányozzuk a lu­cernát, vagy esetleg 1 -2 kg takar­mányszalmát adagolunk hozzá: 1 kg virágzás kezdetén kaszált FELHASZNÁLÁSA zöld lucernában 0,24 kg száraz­anyag, 0,10 kg keményítőérték és 30-32 gramm emészthető fehérje található. Maradjunk a fehérjénél. Egy 600 kg tehén pl. 10 liter tejter­melés mellett naponta 800 gramm emészthető fehérjét igényel. Eb­ben benne van a létfenntartó és termelőszükséglet. Természete­sen ne tévesszen meg senkit, hogy csak 10 litert számítunk, ez azért van, hogy kerek számmal számítsunk. Ha az állat jóllakottsági érzését fel akarom kelteni, legalább 53-55 kg zöldlucernát kell feletetnem, ez a mennyiség pedig 1540-1600 gramm emészthető fehérjét tartal­maz. Adott esetben ez 740-800 grammal több, mint amennyire az állatnak szüksége van. Ez a vesz­teség csupán 1 tehénre vonatko­zik, viszont számos mezőgazda­sági üzemben a tehenek száma több százra, sőt ezerre is tehető. Ha 100 tehénre is számítom ki a veszteséget, naponta 74-76 kg emészthető fehérje vész kárba, amelynek értéke szerény számítá­sok között is (ha 1 kg ára 7 koro­na) 532 koronát tesz ki; 120 napos idény alat így 63 840 korona az elpocsékolt takarmány értéke. Ez 1000 tehénre számítva több mint 600 000 korona. Meg kell említeni azt is, hogy nem sokat változtat a dolgon, ha naponta 1 -2 kg takarmányszalmát keverünk a zöld heréhez. A helyes és célszerű takarmányozás az lenne, ha a zöldtakarmányok etetésekor - legyenek azok keve­rékek, lucerna stb. - minden gaz­daság részére elegendő silótakar­mány állna rendelkezésre. Ez azonban a jelen időszakban kevés gazdaságunkról mondható el. Hogy a fehérjével történő ha­zárdjátékokat megakadályozzuk, a takarmányalappal úgy kell gaz­dálkodnunk, hogy ne kerüljön sor a herefélék nagymértékű, zölden történő etetésére. Ha a keverékek kitartanak a nyári időszakban, a herefélék jó minőségben kazlak­ba kerülhetnek. Ezek után a zöld­takarmányok mellett száraz here­széna is jut az állatoknak az év minden időszakában. A keverék helyes összeállítása minden gaz­daság állattenyésztőjének saját ügye. Erre nincs előírás: rugalmas takarmányozási technikát és szak­értelmet kíván. Napjainkban, a zöldtakarmány- etetés kezdetén úgy bánjunk a friss zölddel, hogy az minden esetben arányos legyen az állatok szükségleteivel. Kidekázni ugyan nem lehet a takarmányt, de cél­szerű etetési technikával, a helyes takarmány és táparány összeállí­tásával lényeges többlettermelés érhető el az állattenyésztésben. MOLNÁR FERENC, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola tanára Tetűriasztó burgonyanövény A termesztett burgonyanövény (Solanum tubero­sum) jóval kevésbé áll ellen a különféle fertőző betegségeknek, mint a vadon termő fajta (Solanum berthaultii). Ez utóbbinak a levelein és szárán apró, ragadós nedvet kiválasztó mirigyszerű bolyhok talál­hatók. Eddig úgy vélték; a vadon termő növény ellenállóképessége azzal függ össze, hogy a beteg­ségeket terjesztő levéltetvek beleragadnak ezekbe a bolyhokba. Az újabb kutatások szerint azonban a védekezés ennél bonyolultabb. Angol kutatók gázkromatográfia! és tömegspektro­méterrel fölfedezték, hogy a levélszőrök úgynevezett B típusú bolyhainak csúcsán levő ragadós cseppecs­kék olyan illékony szénhidrogén-vegyületet bocsáta­nak ki, amely a levéltetveknek egyik - riadóztató - feromonja. A leveleket körülvevő levegő 20 mi­ében mindössze ötvenbilliomod g ilyen feromont találtak. Valószínűnek látszott, hogy a vadon termő növény ezzel az anyaggal riasztja el a tetveket. Utóbb ezt a föltevést közvetlenül is igazolták. Egy fecskendőbe a vadon termő burgonyanövény leveleit helyezték, s a fecskendőből kiáradó levegőt a Myzus persicae szárnytalan levéltetvek 1 cm-en levő csoportjára fújták, mire azok szétszóródtak. Ha ellenben a fecskendő üres volt vagy a termesztett burgonyának a levelei voltak benne, annak semmi hatása sem volt a tetvekre. A vadon termő burgonyát nem nehéz keresztezni a termesztett növénnyel. Máris vannak olyan hibri­dek, amelyeknek a levelein szép számmal vannak B típusú bolyhok. Ha sikerülne szélesebb körben termeszteni olyan burgonyanövényt, amely ezt a fefomont termeli, le­küzdhető volna a tetű okozta kár, s ami ennél is fontosabb: a növény védve volna azoktól a vírusoktól, amelyeket ez a rovarkártevő terjeszt. (Scientific American) A kassai (Koéice) Radioökológiai és Magtechnika-alkalmazási Inté­zet tevékenysége a humán- és állatgyógyászat radioimmunológiai diagnosztikai berendezésekkel kapcsolatos kutatás, fejlesztés és gyártás. Egyik fejlesztési eredménye az ún. RIA test-berendezés, amelynek segítségével a pajzsmirigy-, szív-, terhességvizsgálatok eredményei pontosíthatók és időtartamuk rövidíthető le. Ezidáig az intézet öt különböző berendezést fejlesztett ki, s az idén közel 4 ezer darabot gyártanak le a csehszlovák egészségügyi, állat­egészségügyi és kutatóközpontok számára. A jövő évtől kezdve a KGST-n belül gyártásszakosítás alapján a RIA-test Alfa B beren­dezést iogják gyártani, amely alkalmas a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek toxikus anyag tartalmának (aflatoxinok) méré­sére. A képen látható Terézia Kováőová laboráns, amint kilépő ellenőrzést végez a RIA test T—4-en. (ÖSTK-felvétel) Érdekességek, újdonságok Traktorozás - biogázzal Biogázhajtásra átalakított traktorokkal kísérleteznek Ro­mániában. Az átalakított tíz kí­sérleti traktor kifogástalanul működik az olcsó üzemanyag­gal. Jelenleg Románia számos megyéjében létesítenek nagy­méretű biogáztelepeket. A nyolcezer köbméteres napi teljesítményű legnagyobb te­lep lasiban, egy sertéstelep közelében épül. A Bukarest közelében létesített mezőgaz­dasági biogáztelep naponta 1200 köbméter gázt fejleszt. A tervek szerint 1985-ig 3900 biogáz-berendezést létesíte­nek Romániában. Gázszállftás szupernyomáson A Szibéria északnyugati részén elkészült, mintegy öt kilométer hosszúságú kísérleti gázvezeték kiállja a 100-120 atmoszférás belső nyomást is, és gyakorlatilag nem keletkezhetnek benne veszélyes repedések. Az új gázvezeték teljesen új csőkonstrukci­ójának köszönheti nagy szilárdságát. A hagyományos acéllemez helyett az újfajta csöveket többszörös acélrétegből alakítják ki, hengerléssel. Ennek köszönheti rendkívüli repedésállóságát, mert ha repedés jelenik meg valamelyik csőrétegen, ez nem terjedhet tovább a többi rétegre is. A kísérleti csőszakasszal szerzett kedvező tapasztalatok után rövidesen megkezdik az újfajta csövek sorozatgyártását, a Volga menti Gorkij városának közelében. Még 1984-ben elkészül az első 300 kilométer hosszú­ságú vezeték az újfajta csövekből Szibéria nyugati részén. Ezzel egy időben nagy nyomású gázszivattyúzó berendezések kifej­lesztésén is dolgoznak. Beszélő karóra 1984. V. 18. Marihuana a rákbetegeknek? A marihuana- és a hasis-szívók hatóanyaga rövidesen talán a rákbetegeknek is megkönnyíti a gyakran terhes gyógyszeres kezelést. Egy amerikai gyógyszergyár az illetékes amerikai kor­mányszervek engedélyét várja ,,Marinol‘‘-tablettáinak forgalomba hozására. Az új gyógyszer megakadályozhatja a rákbetegek kezelésére használt sejtmérgek okozta émelygést, hányási ingert. A gyógyszer forgalomba hozási engedélye egyre késik, mert a ,,Marinol“-tabletták THC-t - szintetikus úton előállított tetrahidrocannabinolt - tartalmaznak, ami vegyileg megfelel a marihuana aktív hatóanyagának. (d) a pontos időt. A hagyományos számlap helyét stilizált emberi arc, illetve az időgép jelképe foglalta el. Az új órát elsősor­ban vakoknak és gyengén lá­tóknak szánják. Az „Alba Astrovoice“ elne­vezésű új japán elektronikus karórán nincs hagyományos számlap, mutató, vagy digitális kijelzés, helyette gombnyo­másra női hang közli japánul

Next

/
Thumbnails
Contents